Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

8 LSZ/AKtMAGYAROKSZAG -- IVUL1UKA ... .......... ly^O. UKlUBfcK 1.. KbOLL „ Apropó Térzene Dobos Klára Itt van ez a telekügy. Milyen jó lett vol­na megírni a zenei világnap apropóján, hogy Miskolc város képviselői amellett voksoltak: felépül a koncertterem, nem az út kap zöld utat. És nem veszik vissza azt a területet, amelyet már évekkel ezelőtt odaajándékoztak a zeneművé­szeti főiskolának. (Egyébként is, micsoda dolog visszavenni az ajándékot?!) Hogy mivel indokolták volna, ha a zene mellett döntenek, azt igazából nem tu­dom. Ha lírai, magasztos körmondatokat fogalmaznak a muzsika fontosságáról, léleknemesítő hatásáról, sokan bizonyá­ra elhúzzák a szájukat. Mert hogy lehet összehasonlítani a zenét és az utat?! Az út infrastruktúra, út nélkül nincs felzár­kózás, az útra szükség van. Miért kerül­jön kilométereket az autós, ha időt, ben­zint spórolhat?! Az út minden autósnak hasznos. A koncertterem viszont csak annak a - sajnos elég szűk - rétegnek, akik számára nemcsak az úton való szá­guldozás, a távolságok lerövidítése a fontos, hanem igénylik a megállást, s ép­pen a zenébe próbálnak burkolózni a rohanó világ elől. De talán még lehet koncerttermünk. Mert ha a város építeni akar, talál a kör­nyéken helyet a zene épületének. De akar-e? Miért múlnak az évek, miért fon­tosabb mindig valami más?! Persze, ért­jük mi. Nincs pénzük az iskoláknak, nincs a színházaknak, a művelődési há­zaknak, szegények a kiadók, a múzeu­mok, a galériák, egyáltalán szegény a művelődési tárca. Úgy tűnik, csak a gaz­daság a fontos. Az fog kihúzni bennün­ket a bajból! De mi lesz a kiművelt em­berfőkkel?! Persze, ma ünnep van. Örüljünk annak, hogy a zeneirodalom nem szegény, s nem szegény(es) a koncertprogram sem. A Nemzeti Fiharmónia szervezésében Miskolcon három zenekari bérlet között választhatnak az érdeklődők. (Egyébként az őszi hangversenyszezonukban összesen vagy kétszáz helyszínen - a millecentenárium tiszteletére - ezeregy­száz hangversenyt hallgathat a vidéki közönség.) Újabb koncertsorozatok is indulnak, például a Városházi esték, a világnap alkalmából meg több helyszí­nen lesz hangverseny. Lehet, hogy lesz egyszer a városi kon­certteremben is?! „Téka Mozgó Világ Horpácsi Sándor Ha az utca emberét kérdezik az alapítvá­nyokról, általáb.an tétova, bizonytalan vála­szokat ad, mert nem tudja, mi is az. De lénye­gében nem tud sokkal többet az értelmiség sem. Ezért csak üdvözölni lehet a Mozgó Vilá­got, amely most Átláthatóság a nonprofit szek­torban címmel összeállítást közöl a témáról. Meg kell mondani, hogy nem könnyű ol­vasmány. Pénzről van szó, amelyet civil szer­vezetek használnak fel, osztanak el. Polgári társadalomban a legtermészetesebb, hogy a polgár ellenőrizni akarja a (köz)pénzek útját, eredetét, elköltésének módját. Nálunk azon­ban a polgári fejlődésből kiesett egy fél évszá­zad, így a rendszerváltozás után csaknem mindent elölről kellett kezdeni, meg kellett (volna) tanulni. A folyamat lassú és keserves, tele buktatókkal. Az állam, ahol csak tud, szabadulni kíván a kötelezettségektől (iskola, egészségügy, kultúra stb.), de még nincs erős polgárságunk, amely az alapítványokba pénzt tudna pumpálni. így állt elő - a kilencvenes években - az a képtelen helyzet, hogy pl. a fo­lyóiratok kiadását alapítványokra bízta, de azoknak nem adott elég pénzt. Jogi képtelen­ségek alakultak ki. Részben a tisztázat­lanságtok), részben a felkészületlenség miatt. Ezt a kérdést járja körül Krémer Balázs (Ami az állam és a civil szféra között van: /z/űr). Ha ezek a tanulmányok 1990-ben jelennek meg, s egyáltalán érdemben foglalkoznak a té­mával (pl. a parlament) sok mindent elkerül­hettünk volna. Ma már nyilvánvaló, hogy a nonprofit szektort is jogilag szabályozni kell, működtetése jogi és pénzügyi ismereteket felté­telez. így is működtek az alapítványok hajdan, tudjuk meg Papházi Tibor Egyesületi és alapít­ványi pénzgazdálkodás a reformkortól a máso­dik világháború végéig című dolgozatából. A rendezés módjait mondja el A nonprofit szerve­zetek nyilvánossága és átláthatósága című kör­interjúban négy szakember. Plakátpályázat Miskolc (ÉM) - Plakátpályázatot hirdet miskolci középiskolások ré­szére - az AIDS világnapja - alkal­mából a Miskolci Nők Egyesülete és a Miskolci Képes Műhely. A pá­lyaművek szabadon választott technikával, maximum B/2-es (50x70 cm) méretben készülhetnek. Egy tanuló egy alkotással pályáz­hat. Olyan műveket várnak a szer­vezők, melyek hangsúlyozzák az egészséges életmód, a hűséges pár- kapcsolatok, a család jelentőségét, a betegség megelőzésének fontossá­gát, és rámutatnak a veszélyezte­tettek körére. A díjnyertes pálya; mű a Miskolcon rendezendő AIDS világnapi programsorozat plakátja lesz. A pályázat kiemelkedő mun­káiból 1996. december 1-jén a Mis­kolci Képes Műhely kisgazdájá­ban nyílik kiállítás. A jeligés művek beadásának határ­ideje: 1996. november 8., péntek délelőtt 10 órától délután 2-ig. He" lye: Miskolci Képes Műhely, Mis­kolci Galéria, Hunyadi u. 12. A pá­lyázattal kapcsolatban bővebb fel­világosítást a 355-004-es telefon­számon Vass Tibortól kérhetnek az érdeklődők. Különóra Miskolc (ÉM) - Eugene Ionesco és Karinthy Frigyes műveiből állítot­ta össze Különóra (Ahogy mi lát­juk) című előadását Kiss Zoltán és Petendi György (mint producer, színházszervező, rendező és mun­katársa). Az október 3-án, csütörtö; kön este 7 órától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban látható elő­adás szereplői Petendi György* Kiss Zoltán és Kriston Ákos. Hildesheimi diákok Miskolc (ÉM) - Ma, október 1-jéjj érkezik Miskolcra Hildesheimb0* egy diákcsoport az Avasi Gimnázi­um meghívására. Tíznapos itt-tar- tózkodásuk alatt a vendégek meg­tekintik Miskolc és környéke neve­zetességeit, elutaznak Debrecenbe, a Hortobágyra, ellátogatnak Aggte' lekre, és Budapesten is tesznek egy körutazást. A nevezetességek mel­lett a csoport megismerkedik e0í miskolci, és egy debreceni iljúsági iroda működésével. Templomfelújítás Arnót (ÉM - Ül) - Az 1930-ban épült, a fájdalmas Szűz Mária tisz­teletére szentelt, jelenleg 907 ro­mai és közel 450 görög katolikus közös lelki otthonaként szolgáié, utoljára mintegy 40 éve renovált arnóti templom belső festési mun­kálatai befejeződtek. A hívek ado­mánya lehetővé tette a világítás korszerűsítését és a hálózati ivóvíz templomkertbe való bevezetését is- A templom falait a miskolci katoli­kus gimnázium fiatal rajztanára, Soltész József freskói díszítik, ame­lyek a tanító Jézust, országunk - István király által - Szűz Máriá­nak történő felajánlását, a kenyér-- szaporítási bibliai történetet, vala­mint az evangélistákat ábrázolják- A vasárnapi - az idén görög katoli­kus szertartású búcsúval egybekö­tött - szentmisén több száz, a szomszédos falvakból is érkező hívó jelenlétében a görög katolikus egy; ház részéről az igehirdető Mosolyg0 Marcell miskolci főesperes, az Ar- nótról elszármazott Figeczki Ba­lázs sajópálfalai kerületi esperes, valamint a gyülekezet lelkésze, Vattamányi Bertalan felsőzsolcai esperes, míg a római katolikus egy­ház részéről Tóth Alajos, a gyüleke­zet korábbi lelkésze, jelenlegi mis­kolci minorita tartományfőnök, eS a jelenlegi lelkész, Tóth László fel­sőzsolcai esperes szolgált. Előkészítők Nyíregyháza (ÉM) - Egyetemi és főiskolai felvételi előkészítő tanfo­lyamokat indít a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Főiskola angol, ének-zene, fizika, kémia, ma­gyar nyelv és irodalom, matemati­ka, orosz, rajz, technika, testneve­lés, valamint történelem tantár­gyakból. Tanító szakra jelentkezők­nek pedig ének-zenéből és magya1" ból indulnak előkészítők. A tanfo­lyamokra jelentkezni, illetve bőveb információt kérni a (42) 402- 488/153-as telefonszámon lehet. i • A német helyesírás forradalma Az új szabályzat 1998 augusztusától lép életbe Bradean-Ebinger Nelu és Erdélyi Zoltánné az új dokumentumokkal Miskolc (ÉM - Hl) - Kilencvenöt évvel a legutóbbi változtatások után ez év július 1-jén Bécsben aláírták a németül beszélő or­szágok képviselői az új német helyesírási szabályzatot. Az új regula 1998 augusztusától érvé­nyes, de a türelmi idő 2005. júli­us 31-ig tart. A magyarországi átállás menetéről a Miskolci Egyetem német nyelvi tanszé­kén érdeklődtünk. A Miskolci Egyetem német szakos hallgatóinak már az elmúlt évben tartottak felkészítő előadásokat - hallottuk Bradean-Ebinger Nelu- tól, a német nyelvészeti tanszék vezetőjétől. Az átállást a német anyanyelvű vendégnyelvészek elő­adásai mellett két fontos informa­tív anyag segíti. Az egyik az úgy­nevezett Duden nyelvészeti soro­zat. Az egységes német helyesírási szabályzatot 1901-ben alkották meg Konrad Duden neve alatt. Most augusztusban - kilencvenöt évvel később - kiadták a Duden új változatát, amely összefoglalja az új szabályokat. A kiadvány 12 ezer alapszót tartalmaz. Ehhez kapcsolódik egy korábban megje­lentetett információs anyag, ame­lyet a Német Nyelvi Intézetben működő, a helyesírás reformját felügyelő Helyesírási Bizottság szerkesztett. Ä bizottságban he­lyet kapnak az osztrák, német, svájci nyelvészek mellett az olyan országok szakemberei is, ahol ki­sebbségben élnek németek. Közre­működésükkel indult meg az egy­szerűsítés és egységesítés. Végül bizonyos kérdésekben a konzerva­tívok, másokban pedig a radikális változtatók kerültek ki győztesen. Egyszerűsödött többek között az idegen szavak helyesírása, például ezután a németek Necessaire he­lyett Nessessar-ba rakják kisebb- nagyobb értékeiket, vagy Mayon­naise helyett Majonase-t tesznek a salátába. Marad viszont a Restau­rant, és a köznevek nagybetűi sem változnak kicsikké. A ph-k bizo­nyos szavaknál továbbra is tartják pozíciójukat, mint például a Philo- sophie-ben, a Photographie viszont Fotografie-re módosul. A szövegszerkesztővel dolgozók örülhetnek, mert nem kell tovább küzdeniük az olyan szavakkal, mint a Zucker, amely elválasztva eddig így festett: Zuk-ker. Ezután a Zu-cker - mint logikusabb megol­dás - lesz a helyes változat. Elfo­gadták azt a törekvést is, hogy a képzett szavaknál az eredeti szótő világosan elkülönüljön: plazieren (régi változat) - platzieren (új vál­tozat). Szokatlannak tűnik azon­ban az az előírás, hogy az eredeti szavak olyan szóösszetételekben is visszakapják eredeti jogaikat, ame­lyekben három azonos betű kerül egymás mellé. Ilyen például a Schifffahrt vagy a Balletttänzer. A legtöbb német tartományban már a közeljövőben bevezetik az új gyakorlatot, az 1998-ra megjelenő tankönyvek, nyelvészeti kéziköny­vek már e szerint készülnek. 2005- ig mind a két szabályzat egymás mellett fut, de a médiákban arra törekszenek, hogy már az újat használják. Á német iskolákban Fotó: Bujdos Tibor azonban már 2002-től rossz osz­tályzat jár a régi helyesírás hasz­nálóinak. De addigra vélhetően be­fejeződik az átállás, mivel a néme­tek jól felkészültek, az általános is­kolákban játékos formában dolgoz­zák fel a változásokat - hallottuk Erdélyi Zoltánné tanszékvezető-he­lyettestől. Magyarországon már 1998-tól alkalmazni kell az új német helyes­írási szabályzatot, de csak 2005-től számít hibának a régi használata. A Goethe Intézet megjelentet egy erre vonatkozó kiadványt, vala­mint folyamatos továbbképzéseket szervez. Az elmúlt 15 évben a hazai német nyelvoktatásban háttérbe szorult a hangtan és a nyelvtan, de ettől a félévtől bevezetik a hangtan oktatását a Miskolci Egyetemen. Ez is segíti majd a helyesírás válto­zásainak átvételét. Az egyetemen CD-n is hozzáférhető lesz az új Du­den. A tankönyveket folyamatosan cserélik, és lépéseket tesznek, hogy az 1997-ben megjelenő kezdő szin­tű oktatási anyagok már az új he­lyesírás szerint készüljenek - mondta á tanszékvezető. Szeptemberben került volna a boltokba az új német leíró nyelvta­ni gyakorlókönyv, amelyet négy bu­dapesti és három miskolci szerző - köztük Bradéan-Ebinger Nelu - még a régi helyesírás szerint készí­tett. így azonban várni kell néhány hónapot, amíg elkészülnek az új helyesírás-ellenőrző programok. Mivel a könyv anyaga számítógé­pen van, a programok segítségével könnyen elkészülhet a könyv mó­dosított változata. Magyarok a világ filmművészetében Október 27-30.: Sztárparádé a film ünnepe alkalmából Budapest (ISB - DÁ) - Itt lesz a Magyar Filmesek Világtalálko­zóján az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos, Rófusz Ferenc és Elek Zoltán, a meghívott sztárok kö­zül Tony Curtis (akinek édes­apja Mátészalkán született), Joe Eszterhas, Andrew G. Váj­ná, a pályáját Magyarországon kezdő Muráti Lili, Szeléczky Zi­ta és Krencsey Marianne. A nem magyar származású sze­mélyiségek közül Jiri Menzel, Elem Klimov, Arthur Hiller, az Amerikai Filmakadémia elnö­ke, valamint a Twentieth Cen­tury Fox első embere: William Mechanik. (Mint bizonyára so­kan hallottak már róla: a cég létrehozója, William Fox 1879- ben Tolcsván született - Fried­man Vilmos néven.) Igazi ünnepnek ígérkezik tehát az október 27-30. között sorra kerülő találkozó, amelyet a magyar film születésének 100. évfordulója al­kalmából rendeznek. A cél az, hogy világszerte tudatosítsák: a magyar és a magyar származású filmesek nemzetközi összehasonlításban is példátlan minőségben és mennyi­ségben járultak hozzá a világ film- művészetéhez. Az említett nagy nevek mellett számítanak az elhunyt kiválóságok képviseletére is. A meghívottak kö­zött van például David Korda (Kor­da Zoltán fia) és Janine Trauner (Alexander Trauner özvegye). Az Illés György vezette előké­szítő bizottság felkérésére a négy napra tervezett világtalálkozó egyes programjaink a lebonyolítá­sában komoly szerepet kap a ne­ves hazai filmrendezők közül az Oscar-díjas Szabó Istváii, vala­lllés György operatőr, a fil­mes világtalálkozó előkészítő bizottságának elnöke 1949 óta hatvanhat játékfilmet fo- tografált. Dolgozott többek között Fábri Zoltánnal, Mari- ássy Félixszel, Makk Károllyal, Ranódy Lászlóval, Révész Györggyel. Fényképezte Bajor Gizit, Somlay Artúrt, Csortos Gyulát, Jávor Pált, Latinovíts Zoltánt. A 82 éves Mester ma is aktív, lanít a főiskolán, továbbképzéseket vezet, dol- ozik a filmgyárban, Létre- ozta a Magyar Operatőrök Társaságát (HSC), amelynek jelenleg százhetven tagja van. mint Sándor Pál és Kézdi Kovács Zsolt, a Magyar Filmunió elnöke. A központi helyszín a Corvin Filmpalota most átadott épülete lesz. Levetítik többek között Lugo­si Béla Magyarországon még nem játszott Az emberi szörnyeteg cí­mű filmjét, s további filmcsemegék bemutatására is számíthat a kö­zönség. (Lugosi Béláról, az 1930- as Dracula révén világsztárrá vált színészről is illik tudni: 1909-ben Debrecenben volt színész.) k rs rí \> i/

Next

/
Thumbnails
Contents