Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
A SZELLEM V1LAGA Az Észak 1996. Október 1. Tudomány Amíg az új fajta „készül Kutatás-fejlesztés az agrárszférában Gödöllő (ÉM - DK) - A mezőgazdasági kutatások nehézsége - többek között Elegáns bálázó az OMÉK-on Fotó: Dobos Klára 5? ~ az, hogy az eredmények csak hosz- szú idő elteltével jelenhetnek meg a gyakorlatban. Gondoljunk arra, hogy ®gy gyümölcsfajta nemesítése olykor eytizedeket is igénybe vesz... A kutatásról illetve a támogatásról tanácskoztak nemrégiben a gödöllői OMÉK- °u a szakemberek. Pécsi Mária főosztályvezető-helyettes az földművelésügyi Minisztérium Műszaki fejlesztési, Kutatási és Oktatási Főosztály képviseletében tájékoztatást adott a f M kutatásfejlesztési intézményrendszernek átalakítására irányuló törekvések- «1. Elmondta, hogy az agrárkutatás intézményrendszere történelmileg öröklött jáódon erősen széttagolt. Az intézmények fölött jelenleg is több főhatóság gyakorol felügyeletet: a Földművelésügyi Minisztériumhoz 11 költségvetési gazdálkodásban működő kutatóhely és 7 társasági formában működő kutatóhely tartozik, a Magyar Tudományos Akadémia 4 költségvetési agrárkutatóhelyet felügyel, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz pedig 6 egyetemi és főiskolai, valamint az agráregyetemekhez tartozó 3 költségveté- ^ kutatóhely tartozik. Az agrárkutatás intézményrendszeréhez tartoznak a pri- vatizált kutatóhelyek is (cukoripar, növény- dlajipar stb.). A szakember tájékoztatása szerint 1990-1994 között a létszám vonatkozásában mintegy 40 százalékos, a K+F ráfordítás GDP-n belüli arányára vonatkozóan Pedig 43 százalékos visszaesés következett be a magyarországi kutatásfejlesztés területén. A csökkenés nem egyformán érinti a K+F területeket, illetve intézményeket. A változások az agrárkutatóhelyek területén leginkább a vállalati gazdálkodási rendben működő kutatóhelyedet sújtják. A ’80-as években a K+F ráfordításoknak a GDP-hez viszonyított aránya 2 százalék fölött volt, amikor is Magyarországon folyamatosan nőtt az országos K+F ráfordítás, sőt, a növekedés üteme meghaladta a GDP növekedésének ütemét is. 1987-től 1991-ig azonban rohamosan csökkent, majd 1991- től 1993-ig évi 1 százalékos szintet ért el, ma pedig 1 százalék alatt van. Az agrárkutatásfejlesztés finanszírozása különböző forrásokból történik. A minisztériumi közvetlen finanszírozási feltétel- rendszeren túlmenően az intézményeknek lehetőségük van a hazai és a külföldi pályázati rendszerben való részvételre. Ennek igény- bevétele azonban igen kedvezőtlen pénzügyi feltételek elé állítja a pályázókat. Az OMFB esetében például visszatérítési kötelezettség terheli az igénybe vevőket. Eddig a hiányzó forrást a kutatóhelyek a bevételi lehetőségek bővítésével igyekeztek pótolni, a jelenlegi gazdasági helyzetben azonban a mezőgazdaság, az ipar és általában a vállalkozói szféra nem, vagy' alig képes rendelni kutatói közreműködést. A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó költségvetési kutatóhelyek un. alaptámogatása ez évben megközelíti az 1 milliárd Ft-ot, mely támogatás átlagosan 35 százalékban fedezi az intézmények kiadásait. A fennmaradó 65 százalékot egyéb, főként hazai és külföldi pályázatok útján (KMÜFA, OTKA, PHARE, COST, COPERNICUS stb.) igyekeznek előteremteni. Fésűs László, az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársa a származásellenör- zés fontosságáról beszélt, és arról, hogy' ezt nemsokára molekuláris genetikai módszerekkel is ellenőrizhetik majd. Folyamatban van új fehérjeértékelési és energiaértékelési módszerek kidolgozása is, illetve komplett premixek, takarmány- keverékek összeállítása. Hangsúlyozta az előadó, hogy azon fajoknál, ahol „külföldön van a genetika" (baromfi, sertés) nem érdemes újabb fajták kialakításával kísérletezni, hanem meg kell próbálni a behozott fajtákat minél jobb hazai termelésre késztetni. Ez sem kis feladat! * De nemcsak a biológiai alapok a fontosak. A mezőgazdaság minőségi termeléséhez nem elhanyagolhatók a technikai feltételek. A technika legalább harminc százalékban befolyásolja a minőséget és a mennyiségét. Nálunk azonban elöregedett a géppark, romlik a munkateljesítmény, növekszenek a gépköltségek. És ezt a folyamatot meg kell állítani! ’89-ben igencsak lecsökkent a gépberuházás. ’94-ben aztán jelentős állami támogatással jelentős gépkapacitás épült be a gazdasági szektorba, de a minőséggel nem lehetünk elégedettek. Pedig a fejlesztés itt is folyik, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az OMÉK-on bemutatott gépek. Illetve az, hogy hazánk például a világ vezető kombájngyáraival közösen folytat vizsgálatokat. „Nemes” növények Budapest (EM) - A növénynemesítés a mezőgazdasági kutatás egyik legfontosabb területe. Attól igazán nehéz a feladat, hogy évtizedekbe is beletelik egy-egy látványos eredmény elérése. A Vetőmag Terméktanács kiadványában a következőket olvashatjuk a mai magyar növénynemesítési kutatásról. A növénynemesítés olyan kutatási tevékenység, amely társadalmi, gazdasági és piaci igényeket elégít ki, az adott korszak követelményeinek színvonalán. Jellemzője, hogy költséges; magas színvonalú szakmai és technikai felkészültséget igényel; eredménye azonban a nagyértékű fajta, mely vetőmagként realizálható a gyakorlati termesztésben, és így a ráfordítás visszatérül. Magyarország ökológiai feltételei kiválóak a vetőmagtermesztésre. Jó a szakmai és technikai felkészültsége is. így a nálunk termelt vetőmagjelentős része exportra kerül és külföldön hasznosul. A tudományos kutatás, mint innovációs tevékenység célja világszerte, így Magyarországon is. az élet minőségének javítása. Ebben a koncepcióban jelentős a népesség élelmiszerigényének a kielégítése úgy mennyiségileg, mint minőségileg. Nagyon fontos a veszteségmentes termelés és a természeti környezet megóvása, a káros hatások csökkentése rezisztens fajták termesztésével. Mindennek elősegítése nálunk is fő feladata a növénynemesítésnek. A növénynemesítés több tudományterület szintézise. Igényli olyan .alapkutatások jó ismeretét, mint a genetika, a molekuláris biológia, a minőség és tartósítás kémiai alapjai, valamint olyan alkalmazott kutatási ismeretek, mint a termelés és a feldolgozás technológiája, a szántóföldi kísérletezés, vetőmagtermelés, stb. A növenynemesités az utóbbi évtizedekben nemzetközi kooperációvá fejlődött. A magyar nemesítők bekapcsolódtak a nemzetközi „vérkeringésbe” és ma mái- nemcsak kapnak a világtól, hanem adnak is annak. Számos intézetben és egyetemi kutatóhelyen foglalkoznak a növénynemesítéssel kapcsolatos kutatásokkal. Törekszenek a genetikai variabilitás növelésére, a molekuláris genetikai módszerek felhasználására és transzgénikus növények előállítására. Több mint 30 kutatóhelyen 250-300 kutató foglalkozik növény nemesítéssel, vagy azzal kapcsolatos kutatásokkal. Az állami fajta vizsgalat az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMM1) feladata. Ok végzik az újdonság, megkülönböztethetőség és a stabilitás-vizsgalatokat is. Csak az a fajta részesíthető állami minősítésben, amelyiknek a lényeges agronómiái tulajdonságai jobbak a régieknél, a standard fajtákénál és az újfajta az eddigiektől megkülönböztethető, tulajdonságai állandósultak. Magyarországon 1996-ban 75 szántóföldi növényfajból 331 hazai fajta rendelkezik állami minősítéssel. Zöldségfajokból 52-t termesztünk és azokból 371 a hazai minősített fajták száma. Számos hazai növényfajtát külföldön is minősítettek és termesztenek. Különösen sikeresek a napraforgó hibridek, az őszi búzafajták, a kender, a lucerna, a gyep- és dísznövényeink. A magyar növénynemesítésnek szervezett kapcsolatrendszere volt és van a környező országok nemesítő intézeteivel. Szorosan együttműködnek Nyugat-Európa, valamint az USA egyetemeivel, intézeteivel és magánvállalataival. Növénynemesítésünk átalakulóban van mind szervezeti, mind finanszírozási tekintetben. Jellemzője az állami támogatás gyors csökkenése és a privát szféra kialakulatlansága. Az eddig minősített fajták többsége állami intézetekben állami források felhasználásával született, de már megjelentek a privát szféra fajtái is. Kiscsikó - két kancától nak számát, s ez növeli a nagy genetikai értékű kancák tenyésztési szerepét. Az embrióátültetés lehetővé teszi azt is, hogy egyes veszélyeztetett fajtákat, illetve fajokat (például a Przewalski lovat) megmentsünk. A díjlovaglásra, díjugratásra vagy lovaspólóra használt állatok életük nagy részét a versenyekre való felkészüléssel és versenyzéssel töltik, tenyésztésbe csak 10-15 éves konok után kerülnek. Az embrióátültetés azonban lehetővé teszi, hogy versenypályafutásuk ideje alatt utódaik legyenek. A kereskedelmi célú embrióátültetés két országban vált számottevővé, az egyik az Amerikai Egyesült Államok, ahol főként a Colorado Állami Egyetemen végeznek nagyszámú átültetést, nagyrészt Quarter Horse fajtájú lovakban. A legnagyobb központ Argentínában alakult ki, ahol 1989 óta az embrióátültetés szerepet kapott a pólólovak tenyésztésében. Hazánkban nincs hagyománya a lóembrió-átültetésnek, csupán, 1990- ben történt néhány sikertelen próbálkozás. 1993-ban alapos felkészülésbe kezdtünk, hogy munkánk eredményeként Magyarországon is meghonosítsuk e módszert. Az eljárás igen költséges, ezért embriódonorként csak a legértékesebb kancák jöhetnek szóba. A siker, persze, a befogadó (recipiens) állatok kiválogatásától is függ. E célra 3-10 éves, jó fogamzóké- pességükről ismert kancák jöhetnek szóba. Mi egy négyéves, még nem ellett, tehát biztosan egészséges nemi szervű, hidegvérű lovat használtunk. Mivel a kísérletünknek elsősorban tudományos célja volt, az általunk kiválasztott ügető fajtájú kanca és holland félvér fajtájú mén csikónak nincs különösebb tenyészértéke. A következő kritikus pont a donor és a befogadó kancák nemi működésének, illetve peteleválásának (ovulációjának) összehangolása volt. Az embriót adó kancát az ivarzása (sár- lása) idején naponta megvizsgáltuk, hogy a peteleválás idejét egészen pontosan ismerjük, majd mesterségesen termékenyítettük a mén ondójával. Ugyancsak naponta ellenőriztük a befogadó állat ciklusát is. A peteleválás utáni 7. napon elérkezett az ideje, hogy a megtermékenyült pete- sejtből fejlődött embriót kivegyük a donor méhéból. Mi a vértelen utat választottuk, nem utolsósorban azért, hogy kíméljük az állatokat. Átmosott embriók Az úgynevezett embriómosás során tulajdonképpen a gravitáció segítségével átöblítettük a méhet. Az e célra kifejlesztett folyadékot szűrőn bocsátottuk át. A szűrletben mikroszkóp alatt kerestük meg az embriót. Az úgynevezett kinyerési arány szerencsés esetben elérheti a 80 százalékot. A mosás időpontjának megválasztása és az ondó minősége mellett az is befolyásolja a sikert, hogy egyszerre egy vagy több pete válik-e le. Az ivarzás (sáriás) idején rendszerint csak egy domináns tüsző fejlődik, de megesik, hogy több (rendszerint két) tüsző ovulál, azaz lehetőség van a spontán ikervemhességre vagy több' embrió kifejlődésére. A különböző fajták között számottevő az eltérés e téren, így bizonyos fajtabéli különbségek is mutatkozhatnak az embriókinyerés hatékonyságában. Azután, hogy a mikroszkóp segítségével megtaláltuk az embriót, egy nagyon fontos lépés következik: el kell bírálni, hogy ez a kis képiét alkalmas- e az átültetésre. Ha úgy ítéljük meg, hogy egészséges csikóvá fejlődhet a vemhesség tizenegy hónapja alatt, hozzáláthatunk a beültetéshez. A mi embriónk megfelelőnek bizonyult. Az embrió beültetésének - a kinyeréshez hasonlóan - szintén két módja van: a sebészi és a vértelen út. Az első magyar lombikcsikó A nem sebészi beültetés során az embriót a méhnyakcsatornán át juttatják a méhbe. Ez éber, álló állaton elvégezhető, és a kanca az átültetés után azonnal visszakerülhet a társai közé, nincs szükség utókezelésre. A véres úton végzett átültetések utáni vemhesülési eredmények 15-25 százalékkal jobbak, de kellő gyakorlattal a nem sebészi módszer is megfelelő eredményeket hozhat. Az embrió kora, mérete és minősege is befolyásolja az átültetési eredményeket: minél idősebb, illetve nagyobb. annál kisebb a sikeres átültetés esélye. A manapság elfogadott nézet szerint a 6-8 napos embriók megfelelnek azonnali átültetésre. Mi a beültetés nem sebészi útját választottuk. Erre a célra már rég kifejlesztették az átültetőkatétert vagy -pisztolyt. Az embriót vékony műanyag csőbe, úgynevezett műszalmá- ba szívtuk fel, és ezt helyeztük a katéterbe, majd azzal a méhbe jutva az embriót tartalmazó tápfolyadékot a A szarvasmarha- és juhtenyésztésben a nyolcvanas évek óta rutinszerűen végeznek embrióátültetést, hogy a jobb genetikai hátterű állatok utódait minél szélesebb körben elterjesszék. A lovaknál az embrióátültetésnek korlátozott szerepe van, s ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Az első lóembrió átültetésére 1972- ben került sor, mégsem számíthatunk arra, hogy a lótenyésztésben is általános gyakorlattá válik ez a módszer. Ennek okait a lótenyésztés sajátosságaiban kell keresnünk. Például az angol telivér fajtát közismerten a teljesítményéért tenyésztik, vagyis a kggyorsabb kancák utódaira feltehetőleg nagy lenne a kereslet. A telivé- tek zárt törzskönyve azonban még a Mesterséges termékenyítést sem teszi lehetővé. Csak egy csikó Egy kancától még kedvező esetben is évente csak egy csikó várható, s élete során még egy jó tenyészkancatól sem számíthatunk öt-tíznél több utódra. Ezért a lótenyésztésben a genetikai előrehaladást elsősorban a Ménekre alapozzák. Ha ellenben az embrióátültetés segítségével évente egy kancának csak eggyel több utódja ’ehet, már megkétszereztük csikóiméh üregébe fecskendeztük. Az átültetés sikerességét hét nap elteltével tudtuk ellenőrizni; az embrió ekkor már kéthetes volt, és ultrahangos készülékkel is jól vizsgálható. Az első negyvenöt nap rendellenesség nélkül telt. Ebben az időben alakul ki a méhlepény, vagyis létrejön az anyai és magzati vérkeringés közti szoros kapcsolat. Amíg ez nem történik meg, könnyebben előfordulhat, hogy' az embrió elpusztul és felszívódik a méhból. A későbbi ellenőrző vizsgálatok alkalmával is mindent rendben találtunk és 11 hónappal a beavatkozás után, június 12-én a kanca komplikációk nélkül szép, egészséges, pej kancacsikót hozott világra. A csikó biológiai anyjára és apjára jellemző melegvérű jegyeket hordozza magán. A nagytestű, bőven tejelő hidegvérű pótmama jóvoltából fejlődése azóta is gyors és töretlen. (Juhász Judit, Nagy Péter, Kóródi Péter állatorvosok Hoppál Mihályné - Élet. és Tudomány) Hétnapos lóembrió —T--------------------É M-reprók
