Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

10 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1996. Október 31., Csütörtök Négyszázezernél több munkanélküli Budapest (MTI) - A munkanélküliek száma a KSH közlése szerint 404 ezer volt a harma­dik negyedévben. Ez körülbelül 100 ezerrel kevesebb annál, mint amennyi szeptember végén szerepelt az Országos Munkaügyi Köz­pont nyilvántartásaiban. A különbség az elté­rő adatfelvételi módszerből adódik. A KSH havonta 8000 háztartást keres fel, és negyed­évente összesíti a 24 ezer háztartásban ka­pott válaszokat. Ebből következtet az orszá­gos munkanélküliségi adatokra. Az Országos Munkaügyi Központ, illetve a megyei munkaügyi központok azokat tekintik munkanélkülinek, akik regisztráltatják ma­gukat a kirendeltségeken. A KSH a nemzet­közileg elfogadott és összehasonlítható mód­szer szerint határozza meg a munkanélküliek számát. Azokat tekinti munkanélkülinek, akik az adott héten egy órát sem dolgoztak, a megelőző négy hét során tevőlegesen kerestek munkát és munkalehetőség esetén annak el­vállalására is készek. A munkanélküliségi rá­ta a nemzetközileg használt számítási mód szerint a harmadik negyedévben a KSH elér­te a 9,9 százalékot. A KSH számításai szerint a harmadik ne­gyedév egészében a munkanélküliek száma 4000-rel több volt, mint az előző negyedévben, s 12 ezerrel kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. A tartósan munkanélküliek száma, vagyis azoké, akik egy éve vagy annál hosz- szabb ideje nem tudnak elhelyezkedni, több mint 214 ezer volt a harmadik negyedévben. A munkanélküliek közötti arányuk így meg­haladta az 53 százalékot. Ez az arány hason­ló, mint a második negyedévben és 2 száza­lékponttal több, mint az előző év hasonló ne­gyedévében. A fiatalok aránya a munkanél­küliek között a harmadik negyedévben mint­egy 29 százalék volt. A foglalkoztatottak szá­ma a harmadik negyedévben csaknem elérte a 3 millió 954 ezret. Az előző negyedévhez ké­pest ez mintegy 25 ezerrel több foglalkozta­tottat jelent. Kevesebb viszont, mint az előző év hasonló időszakában alkalmazott csaknem 3 millió 965 ezer fő. Árfolyamok Budapest (MTI) - Rég várt fordulat követke­zett be az értéktőzsdén: erőteljes emelkedésbe kezdett a legfontosabb részvények árfolyama. Élénk maradt az állampapírok piaca is, főként az államkötvények iránt mutatkozott kereslet. A részvények forgalma 1,187 milliárd forintot, a diszkont kincstárjegyeké 724,4 millió forin­tot, az államkötvényeké 2,639 milliárd forintot tett ki. A kárpótlási jegy 36,2 millió forintos forgalmat ért el, miközben árfolyama 555 fo­rintról fokozatosan 581 forintig emelkedett, majd egy kisebb tétellel 590 forinton zárt. A részvények közül 29 forgott. Emelkedett 20, csökkent 5, nem/alig változott 4 részvény ára. Nagy forgalom jelentős áremelkedés jellemez­te az Egis, a Mól, az OTP és a Richter adásvé­telét. A BorsodChem az előző napi záróár 3000 forintos szintjéről jutott el 3120 forintig. . Kárpótlási jegy Index okt. 30. 3592,55 +75,16 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996. okt. 30. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás' Középárf. angol font 253,22 257,98 257,32 ausztrál dollár 124,32 126,72 125,63 belga frank* 505,62 515,64 609,92 dán korona 27,10 27,64 27,34 finn márka 34,76 35,44 35,09 francia frank 30,78 31,38 31,05 holland forint 92,85 94,69 93,69 ír font 255,39 260,33 259,30 japán yen* 137,57 140,39 138,83 kanadai dollár 116,93 119,15 118,14 kuvaiti dinár 524,82 535,02 529,83 német márka 104,16 106,22 105,10 norvég korona 24,62 25,10 24,82 olasz líra** 103,37 105,39 104,42 osztrák schilling 14,80 15.10 14,94 portugál escudo* 102,89 104,89 103,87 spanyol peseta* 123,42 125,84 124,58 svájci frank 125,37 127,89 126,50 svéd korona 23,99 24,45 24,20 USA-dollár 157.18 160.24 158,79 ECU 199,38 203,26 201,28 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Változó az üzemanyag minősége Minőségi kifogást csak a nyugta birtokában tehet a kárvallott Az egyelőre nem hozható nyilvánosságra, hogy konkrétan mely benzin­kutaknál találtak minőségi problémát. (Felvételünk illusztráció.) Fotó: B.T. Miskolc (ÉM - ML) - A gázolaj és a különböző motorbenzinek minőségét október közepén országos célvizsgálat kereté­ben ellenőrizte a B.-A.-Z. Me­gyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség. A felügyelők - a megyei és a sátoraljaújhelyi pénzügyőrökkel együtt - a vizsgálatra kiválasztott tér­ségben, a Zemplénben és Bod­rogközben riasztó tapasztala­tokat szereztek: három gáz­olaj mintából egy sem, a há­rom motorbenzin mintából pedig kettő nem felelt meg a szabvány előírásainak. Az üzemanyagok minőségét ez év­ben harmadszor ellenőrizték me­gyénkben a fogyasztóvédelmi fel­ügyelők. Annyira rossz minőségi arányt azonban, mint a Zemplén­ben - ahol három benzinkútnál vett hat mintából öt hagyott kíván­nivalót maga után - még nem ta­pasztaltak - tudtuk meg a felügye­lőség igazgatójától, Stefán Mihály- tól. Noha a töltőállomásokon az üze­manyag származását és minőségét igazolni tudták, és a vett minták - szemrevételezéssel - ugyancsak megfelelőnek tűntek, a Mertcontrol Minőségvizsgáló Rt. mégis kifogást emelt a gázolajok desztillációs, viszkozitási, valamint lobbanás- ponti paraméterei ellen. A dízelolaj mellett azonban az AB 98-as és a EN 95-ös motorbenzineket ugyan­így szabványon kívülinek, azaz for­galmazásra alkalmatlannak találta a laboratórium. Mivel a rossz minőségű termék forgalomba hozása, illetve a minő­ség hamis tanúsítása a büntető törvénykönyv legutóbbi, júliusi módosítása szerint 200 ezer forin­tig nagyobb, míg 1 millió forintig jelentős értékre elkövetett bűncse­lekménynek számít, a felügyelőség ennek alapos gyanúja miatt felje­lentést tett a kutak üzemeltetői el­len. Hathatósabb intézkedésre, úgymint az áru lefoglalására azon­ban már nem kerülhetett sor - sajnálkozik a felügyelet igazgatója -, mivel a laboratóriumi eredmé­nyek megszületése előtt vagy elad­ták az üzemanyagot, vagy rátöl­téssel „feljavították”. A rendőrségi vizsgálatok lezá­rulásáig és a termék valódi erede­tének felkutatásáig azonban nem hozható nyilvánosságra, konkré­tan melyik benzinkutakról is van szó. A fogyasztóvédelmi felügyelők ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a tankolások alkalmával számlát, nyugtát minden esetben kérjen a vásárló, mert reklamáci­ót, minőségi kifogást csak ennek megléte esetén emelhetnek az esetleges kárvallottak. Jelentkezés után, megalakulás előtt A mérnöki kamara alakuló ülésére 302 alapító tag hivatalos Miskolc ( ÉM - GSL) - Befejező­dött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mérnöki Kamara alapí­tótag-felvétele. A jelentkezési lapok adatainak előzetes átte­kintése alapján máris számos kérdés vetődött fel. A tagfelvé­tel az alakuló ülések után to­vább folytatódik. Az alapítótagsághoz szükséges je­lentkezési határidőt azért módost'--- tották október 4-éről 21-ére, hogy minél több mérnök szólhasson hoz­zá az alapszabály és a szakmai ta­gozatok kialakításának kérdései­hez - kezdte Holló Csaba, á Mérnö­ki Kamara megyei szervezőbizott­ságának elnöke. - A tagok többsége Miskolcról került ki, a határidőig beadott 307 jelentkezési lapból csu­pán 69 a vidéki. Az országos átlag ennél alacsonyabb, Budapest és Pest megye nélkül - ahol 3600 je­lentkezőt regisztráltak, csak 600 fővel kevesebbet, mint az összes többi megyében - 240 jelentkezőt mutat megyénként. Furcsa módon az agrártermelé­sükről híres megyékben nagyobb érdeklődés mutatkozott. Feltűnő, hogy ezeken a területeken már az első körben jelentkezők közt magas az alkalmazottak aránya. Feltehe­tő, hogy a hatósági jogkörrel ren­delkező vállalatok mérnökei jelen­tős számú „maszek” megbízást kapnak, ami azért problematikus, mert a törvény szerint saját szakte­rületükön nem tervezhetnek külső megbízásra. És félő, hogy más szakágakban dolgozó kollégák neve alatt legalizálják tevékenységüket - vélte az elnök. Megyénkben 302 taggal alakult meg a mérnöki kamara, 3 jelentke­zőt megfelelő tervezői gyakorlat hí­ján tagjelöltként regisztráltak, 2 esetben pedig elutasító döntést hoztak - a tagság másik feltételét jelentő - végzettség hiányában. Mint a megyei szervező elnökök múlt heti budapesti megbeszélésén kiderült, a jelentkezési lapok ada­tai arról tanúskodnak, hogy szá­mos vezetőtervezői jogosítványt ad­tak ki korábban úgynevezett felső­fokú munkavédelmi szaktechnikusi és más felsőfokúnak minősített tanfolyami végzetséggel rendelke­zők számára. A kamara ugyanak­kor arra törekszik majd, hogy a szakirányú jogosultság és az egyéni felelősség alapjaira helyezze a ter­vezői munkát. A mérnöki kamara éppen ezért nem gazdasági, hanem hivatástestületi kamara, amelynek - mint például az orvosi kamará­nak is - csak természetes szemé­lyek lehetnek tagjai. Ennek ellené­re kitűnt, hogy a regisztráció díját számos jelentkező nevében a mun­káltató gazdasági szervezet fizette ki. Ez azt jelentheti, hogy megma­rad az a struktúra, amelyben rend­kívül nehéz a tervekért vállalt egyéni felelősség megállapítása. A mérnöki kamara megyei ala­kuló ülésére november 18-án kerül sor a Tudomány és Technika Házá­ban. Az országos kamara január 11-i, budapesti alakuló ülését egy tíz fős mérnöktanács szervezi, amelynek Cselényi József, a Mis­kolci Egyetem dékánja is tagja. Az . alapszabályt szintén egy 10 fős mérnöktanács készíti elő, ebben Holló Csaba építészmérnök képvi­seli a térséget. A tagfelvétel az ala­kuló ülések után folytatódik. Az elutasítottak jelentkezési díját a Budapesti Mérnökegylet postán küldi vissza. Élénk külföldi érdeklődés a Dédász iránt Budupest (ÉM) - Október 24-ével lezárult a Dédász Rt. részvényei­nek igénylési időszaka. Az előzetes eredmények szerint a belföldi kár­pótoltak részvényigénylése megha­ladta a 1 200 480 000 forintot, míg a számukra elkülönített mennyiség 1 023 820 000 forintot tett ki. A külföldi igénylők jócskán túljegyez­ték a nekik járó pakettet. A kör­nyező országokban jelentősen nőtt a kereslet: a külföldi kárpótoltak részvényigénylése meghaladta a 952 millió forintot, míg keretük 500 millió forintot tett ki. Az érdek­lődés felfutásában a szomszédos or­szágokban élők jelentkezése mel­lett fontos szerepet játszottak a né­met, illetve angolszász nyelvterüle­ten élők igényei is. A német nyelv­területen élők Dédász-igénylése többszörösét tette ki annak a mennyiségnek, amit korábban a Ti- tász részvényeire benyújtottak. Eb­ben szerepet játszott az, hogy a kárpótlási jegy tulajdonosok legna­gyobb része erről a területről szár­mazik, de aligha lehet elhanyagolni a józan gazdasági számvetés hatá­sát sem. Az észak-amerikai terület­ről is érkeztek igények. Az ott élők részvényeit összegyűjtő társaság bízik abban, hogy a jegyzők az igé­nyelt részvények nagyobb részét ténylegesen megkaphatják. A hatá­rokon túl élők igényeinek kielégíté­sét egyébként öt kárpótlási jegy gyűjtő társaság végzi. Ok foglalkoz­nak a Magyarországon kívül élő kárpótoltak jegyeinek átváltásával. így a kárpótoltak Magyarországra utazás nélkül is részvényhez jut­hatnak. A részvények elosztásának mód­szere biztosítja, hogy minden prefe­rált csoport részvényhez juthat. Amennyiben a kiemelt befektetői csoportok bármelyike nem jegyzi le a számára felajánlott keretet, az a többi preferált csoport között kerül leosztásra. A többi vásárolt jeggyel rendelkező befektető csak akkor kapja meg igényeinek akár csak egy részét is, ha az öt kiemelt cso­port (azaz a bel- és külföldi alanyi jogon kárpótoltak, a jegyhasznosító társaságok, az önkormányzatok és a szövetkezetek) együttes jegyzése nem éri el a most felajánlott rész­vények együttes összegét. Új igazgatóság a HCM élén Miskolc (ÉM) - A Hejőcsabai Ce­ment- és Mészipari Rt. (HCM) igaz­gatótanács és felügyelőbizottság választó tulajdonosi közgyűlése tegnap sikerrel zárult. Mint ismert, a HCM tulajdonosai ’96 májusa, az előző igazgatótanács mandátumá­nak lejárta óta nem először próbál­koznak megegyezni a vállalat fel­ügyelő bizottságának összetéte­léről, illetve az elnök személyéről. A mostani közgyűlés sikerrel zá­rult, ami azt is jelenti, hogy a cég elkerüli a végelszámolást. Mint Nagy Istvántól, az rt. tegnap meg­választott régi-új elnök-vezérigaz­gatójától megtudtuk, a tulajdono­sok közül a hazai konzorcium tar­tózkodott a szavazástól, míg a sváj­ci tulajdonos, a Holderbank képvi­selői szavazataikkal hozzájárultak az új vezetés megválasztásához. Kevés turistavaluta fogyott Budapest (MTI) - Az idén kilenc hónap alatt fele annyi valutát vá­sárolt a lakosság, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból kiderül, hogy szeptember 30-ig 283 millió dollár értékben vá­sárolt konvertibilis valutát a lakos­ság, míg tavaly ugyanebben az idő­szakban 588 millió dollárnyit. Az idén szeptember végéig 800 ezer vásárlást regisztráltak a pénzinté­zetek, tavaly viszont 1,4 milliót. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az idén szeptemberben már valamivel több valutát adtak el, csaknem 33 millió dollárnyit, mint 1995 szeptemberében, amikor 29 millió dollár értékű konvertibilis valutát vásárolt a lakosság. Az idén augusztus végéig minden hó­napban kevesebb volt az eladás, mint a megelőző évben. Kevesebb jutott kutatásra Budapest (MTI) - A kutatásra, a kísérleti fejlesztésre fordítható anyagi erőforrások az utóbbi évek­ben jelentős mértékben beszűkül­tek a hazánkban végbement gazda­sági átalakulás során. Tavaly a Központi Műszaki Fejlesztési Alap­nak juttatott állami támogatás 1988-hoz viszonyítva és folyóáron számolva a negyedére esett vissza. Ezt Nyíri Lajos, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) ügyvezető elnöke hangoztatta a szervezet szerdán Budapesten tar­tott sajtótájékoztatóján. A tavalyi év mérlegének ismerteté­se során Nyíri Lajos a továbbiak­ban arról szólt, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapra az el­múlt évben a központi költségvetés nem tervezett hozzájárulást. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um azonban a Gazdaságfejlesztési Alapból mintegy 2 milliárd forintot utalt át az OMFB-nek erre a célra. Ennek köszönhetően az állami tá­mogatás együttes összege az egyes tárcáknál lévő pénzekből és az úgy­nevezett visszatérítésekből végül is elérte a 3,5 milliárd forintot. Az OMFB saját forrásaiból további 6 milliárd forintot tudott erre a célra fordítani. így a nemzetgazdaság műszaki színvonalának emelését, a műszaki fejlesztés felgyorsítását, valamint a tudományos és műszaki eredmények elterjesztésének támo­gatását mintegy 9,5 milliárd forint­tal segítette tavaly az OMFB. Takarékpénztár a lakásokért Budapest (MTI) - A lakástakarék­pénztárakról szóló törvény hatály­ba lépését követően a Takarékbank és a Bausparkasse Schwäbisch Hall által alapított Fundamenta Részvénytársaság a hazai piacnak legalább egyharmadát kívánja megszerezni. A várhatóan 1,6-2 milliárd forintos jegyzett tőkével megalakuló lakástakarékpénztár a Takarékbank küszöbönálló privati­zációjára is kedvező hatással lehet, mivel a pénzintézet reményei sze­rint ez a bank egyik jövedelmező üzletágává válik. Mindezt Csicsáky Péter, a Magyar Takarékszövetke­zeti Bank vezérigazgató-helyettese és Othmár Derowski, a BSH ma­gyarországi képviselője mondta el szerdai sajtótájékoztatóján.

Next

/
Thumbnails
Contents