Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

2 B

Itt-Hon

1996. Október 29., Kedd

Az első ezeregyszáz év

Ózd (ÉM - FL) 7 Az Általános Művelődési Központ (AMK) és a városi rajzmunkaközösség Az első ezeregyszáz év címmel alkotói pályázatot hirdetett 6-14 éves gyermekek számára. A tanulók 250 alkotást küldtek be, közülük 179-et láthat a közönség az ÁMK Galériában november Tjéig nyitva tartó kiállításon.

A pályázatra Ózd 11 általános iskolájából, továbbá Borsodnádasról, Bor- sodszentgyörgyről, az edelényi Napközis Óvodából, Kazincbarcikáról, Miskolcról, Nakézsenyből és Szikszóról is küldtek be alkotásokat a gyerekek. A megnyitó ünnepségen Nagyistók Erzsébet, a városi rajz-munkaközösség vezetője értékelte a tanulók munkáját, a díjakat Rontó József, az önkormányzat művelődési és oktatási bizottságának elnöke adta át.

Az első ezeregyszáz év alkotói pályázat díjnyertesei:

Iparművészet kategóriában:.!. Rubint Hajnalka (Ózd, Csépányi úti ÁMK) és Prokai Zsuzsa (Ózd, Csépányi úti ÁMK), 2. Zámbó Gréta (Ózd, Petőfi Ált. Isk.), 3. Kovács Anikó (Ózd, Petőfi Ált. Isk.), 4. Hegedűs Judit (Ózd, Csépányi úti ÁMK), 5. Rubint Hajnalka (Ózd, Csépányi úti ÁMK).

Grafika kategóriában: 1. Penke Mariann (Ózd, Szabó Lőrinc Ált. Isk.), 2. Lipárdi Péter (Ózd, Bolyky Tamás Ált. Isk.), 3. Molnár Dávid (Ózd, Bolyky Tamás Ált. Isk.), 4. Csirmaz Tibor (Sajó- várkonyi ÁMK).

Festmény kategóriában: 1. Komo- róczki Klára (Ózd, Bem úti Ált. Isk.), 2. Gulácsy Vera (Borsodszentgyörgyi Ált. Isk.), Kalmár Zita (Ózd, Bem úti Ált. Isk.), és Szarvas Anita (ózd, Vasvár úti Ált. Isk.(, 3. Bodnár Réka (Ózd, Bem úti Ált. Isk.), Papp Milán (Ózd, Újváros téri Ált. Isk.)_és Szrogh Balázs (Ózd, Petőfi úti Ált. Isk.), 4. kocsárdi Szilvia (Ózd, Bolyky Tamás Ált. Isk.) és Koleszár Edit (Ózd, Szabó Lőrinc Áh. Isk.), 5. Tózsa dédesi Kinga (Ózd, Táblái Ált. Isk.) és Szűcs Adrienn (Sajóvárkonyi ÁMK).

Különdiját kaptak az ózdi Árpád vezér úti Ált. Isk. 5-6-7. osztályos tanulói, Németh Csilla (Ózd, Szabó Lőrinc Ált. Isk.) és Tóth Adrienn (Ózd, Szabó Lőrinc Ált. Isk.).

Az Általános Művelődési központ különdiját a miskolci Kaffka Margit Ált. Isk. 4. c. osztálya nyerte el. Az ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat különdiját Seres Rolan (Ózd, Petőfi úti Ált. Isk.) kapta.

Itt-Hon

Az Észak-Magyarország regionális melléklete.

Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Faragó Tajos A borsodi melléklet címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-611/237 mellék

Izsófalvai rendezvények nyelvrokonainkról

Izsófalva (ÉM - HS) - Immár hagyomány Izsófalván, hogy a község nevezetes szülöttének, Izsó Miklós szobrászművésznek a nevét viselő két intézmény, az általános iskola és a művelődési ház időnként a nyelvrokonainkkal kapcsolatos rendezvényeket szervez.

Az első lépést e téren a finn Téli háború 55. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség jelentette. ’95 januárjában 9 környékbeli általános iskola diákjai mérték össze tudásukat az Uráli nyelvrokonaink címmel megtartott vetélkedőn. 1996 első félévében népfőiskolái előadássorozat keretében az uráli népekkel és nyelvekkel ismerkedhettek meg közelebbről az érdeklődők.

Ennek folytatásaként október 8-án indult a Finn föld, finn nép, finn kultúra elnevezésű tízrészes program, amely földrajzi, történelmi, néprajzi, irodalom-, művészet- és kapcsolattörténeti, valamint zenei és sport témájú előadásaival az ismeretek széles skáláját nyújtja a hallgatók számára a legnagyobb rokon nép lakta országról. Az előadók - pedagógusok és a művelődési ház munkatársai - a legfrissebb szakiroFinnország címere

Fotó: ÉM-repró

dalmi munkák alapján dolgozzák fel és tárják a közönség elé az egyes tárgyköröket. A mondanivalót videofilmekkel, diaképekkel, térképekkel és egyéb eszközökkel teszik szemléletesebbé.

S hogy az iskolások se maradjanak ki a sorból, számukra november 13-án rendeznek Ki tud többet Finnországról? címmel vetélkedőt, melyre eddig már tíz iskola jelezte részvételi szándékát.

A felsorolt rendezvényekhez támogatókat is találtak: A Finn Nagykövetség, a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd), a Néprajzi Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum és más intézmények, szervezetek könyvadományokkal segítették a munkát.

Miért tartják fontosnak, hogy időről időre visszatérjenek nyelvrokonainkhoz? Népünk származása, atyafisága mindig aktuális és izgalmas kérdés, ezért sokak számára érdekes és tanulságos lehet ezzel foglalkozni. A rokon népekről - kivéve talán a finneket - meglehetősen hiányosak az ismereteink, ezért szükséges azok felfrissítése, elmélyítése. Á tanulók esetében az ilyen irányú információkban nem bővelkedő tananyagot egészítik ki, teszik gazdagabbá a vetélkedők. Végül pedig a finnugor eredetünket kétségbe vonó elméletekkel szemben a legújabb tudományos eredményeken alapuló tényekkel és adatokkal kívánják erősíteni az uráli népekkel való rokonságtudatot.

Járdaépítés, kultúrházVadna (ÉM - LM) - Nagy dolgok nem történ(het)nek mostanában a községben, de az is elismerésre méltó, hogy a gázprogram megvalósításához felvett hitelt pontosan tudja törleszteni az önkormányzat és a község működőképességét biztosítják. Legsürgősebb teendőik közé a járdák megépítését és a kultúrház rend- behozatalát sorolják, de megvalósításukhoz egyelőre hiányzik a pénz.

Az esőre hajló őszi időben alig találni egy lelket is az utcán. A lakások mögötti nagy udvarokban az aprólék fedél alá húzódott, a hidlásokban a karácsony előtti disznóvágásra nevelt jószágok röfögnek jóllakottan, a kertek meg ásóra, ekére várnak. Az 50 éves Zabari Lászlóval és feleségével elegyedünk szóba, mindketten a BorsodChem Rt.-ben dolgoznak: • Kétarcú ez a falu - mondják. - Egyrészt a földművelés, másrészt a közeli ipari üzemek biztosítják a megélhetést. Vagy inkább együtt a kettő. Nagyon örülünk, hogy a gázt bevezették, így megkönnyebbült az életünk. Nem mennénk el innen sehova. Tagjai

felújítás kellene

vagyunk a Magyar Könyvklubnak, rendszeresen megkapjuk a jó könyveket és ha van időnk, olvasunk. Jobb volt, amikor fiatalok voltunk. Gőz Pál tanító úr igazi lámpása volt a falunak. 1918- tól 1968-ig tanította a község ap- raja-nagyját, színjátszó kört, énekkart hozott létre. Az ő idejében pezsgő élet folyt Vadnán.

□ És mi a helyzet napjainkban? - kérdeztük Kozma Lászlót, a község polgármesterét.

• A településen 581 fő él. Ebből a 0-17 éves korú fiatalok és a 60 éven felüliek száma 247. Jelenleg 51 munkanélkülit tartunk nyilván, ők többnyi1996. Október 29., Kedd

Itt-Hon

A megoldás egy városi uszoda lenne

Koszta János

Putnok (ÉM) - A több mint 70 éves múltra visszatekintő Serényi László Általános Iskola életében a sport, a testnevelés mindig jelentős helyet foglalt és foglal el. Köszönhető ez a mindenkori lelkes testnevelő tanároknak és az iskolaigazgatók sportszeretetének, akik mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatták a szaktanárok elképzeléseit.

mmmmmMmmmmmmmmmmmwm

Bár az oktatás körülményei távolról sem voltak olyan ideálisak, mint napjainkban, mégis több országos hírű sportoló, főleg futballista került ki ebből az iskolából. Elég, ha csak Gass István, Váradi Béla, Koszta Péter nevét említjük, akik dicsőséget hoztak a magyar futballnak.

Az iskola sportéletében meghatározó személyiség volt Mónus Ilona testnevelő tanár, aki 1962-ben kérült Putnokra és 33 évi munka után 1995-ben vonult nyugdíjba. Igen sikeresen vezette a lány és fiú kézilabdacsapatot. Pályájának csúcsa, amikor a fiúk a diákolimpia országos döntőjébe bejutottak.

Az iskolának jelenleg 645 tanulója van. Az alsó tagozatos osztályokban az osztálytanítók, felső tagozaton pedig Arany Zoltán testnevelő tanár és Novák Ferencné testnevelés speciális kollégiumot végzett tanítónő látja el a heti 80 testnevelés órát. Az iskola épületében lévő tornaterembe régebben egyszerre két osztályt is be kellett órára osztani. 1989-ben felépült a sportcsarnok, mely 1995- ben az iskola irányítása alá került. Mivel 28 órát lehet a sportcsarnokban megtartani, enyhült ugyan, de nem szűnt meg a zsúfoltság. Sok alsós osztály testnevelés órán az osztályterembe kényszerül.

Ősszel és tavasszal az iskola udvarán lévő szabadtéri sportpálya áll rendelkezésre. A tárgyi felszereltség jó. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére is biztosítva van az elhasznált eszközök folyamatos pótlása. Egyetlen dolog hiányzik: a szertornához a gyűrű.

A testnevelés órákon meghatározott tananyagot sajátítanak el a tanulók. Itt nincs különösebb lehetőség a tehetséggondozásra. Ennek színtere egyrészt a tömegsport, másrészt a diáksportkör.

A tömegsport foglalkozásokon heti 6 órában vehetnek részt a tanulók. Rendszeresek az osztályok közötti bajnokságok (fiúknak foci, lányoknak kézi), a játékdélutánok, télen a szánkóverseny. De itt készítik fel a nevelők a tehetséges tanulókat az atlétika versenyekre,

melyek ősszel és tavasszal rendeznek meg és általában sikeresen szerepelnek versenyzőink. Az elmúlt tanévben Andrássy Krisztina, 8. c. osztályos tanuló megyei döntőbe került távolugrásban.

Az idei tanévben 6 diáksportköri csoport működik 141 fővel. Most szeptemberben indítottunk először 1-2. osztályos lányoknak tornát, fiúknak labdajátékot. A csoportokat Kurtán Tiborné, a Serényi Béla Gimnázium és Mg. Szakközépiskola testnevelő tanára, ill. Szabó János futballedző vezeti. Már évek óta igen népszerű a lány kézilabda és a fiú futball DSK. Ez utóbbi olyannyira, hogy az idén 3 csoportot kellett szervezni. Arany Zoltán, Koszta János igazgató és Ko- larovszki Tibor, a Sportcsarnok

ügyintézője dirigálja a csapatokat. A leány kézilabdacsapat irányítását Novák Ferencné vette át Mónus Ilonától. Évek óta a Serényi László Általános Iskola adja az utánpótlást Putnok város női kézilabdacsapatának. (Érdemes megemlíteni, hogy amíg működött a felnőtt félti kézilabdacsapat, szintén az iskolából került ki az utánpótlás.)

Az atlétika, a futball és a kézilabda mellett van még egy sikerág:' a sakk. Megyei döntőben miden évben szerepel több tehetséges tanuló az iskolából, akiket Magyar István készít fel.

Minden év februárjában lehetőség van szlovákiai sítáborozásra, melyet Szendrei Gyuláné szervez. Ide bárki jelentkezhet, aki kedveli ezt a szép téli sportot, s a szülők pénztárcája bírja a költségeket.

Áz 1960-as években hagyomány volt a tomaünnepély. Sok-sok éves szünet után az előző tanév végén rendeztünk a sportcsarnokban egy tornabemutató, mely a szülők körében nagy tetszést aratott. Az iskola nevelőtestülete ezért úgy döntött, hogy ápolja a hagyományt, s minden tanévet tornaünnepéllyel zár.

Az iskola sportéletéből hiányzik az úszás. A korábbi években lehetőség volt szervezett úszásoktatásra. A megoldás egy városi uszoda lenne, mely hozzájárulna nemcsak a Serényi László Általános Iskola diáig ainak, hanem a város minden lakosának az egészségesebb életmódjához.