Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
8 Ms ItT'Hon 1996. Október 29., Kedd Miskolci Portok A kulturális nevelő Miskolc ÍÉM - EGY) - Nagy Sándor- né a miskolci Szemere Bertalan Középiskola kulturális nevelőtanára. 12 éve dolgozik itt, ahol jól érzi magát. Ezt megelőzően évekig tevékenykedett népművelőként egy miskolctapolcai üdülőben, majd a szirmabesenyői könyvtárban. Ugyanis felsőfokú szakképzettséggel rendelkező népművelő-könyvtáros. Szeretettel gondol vissza többek között egykori gimnáziumi magyar szakos tanárnőjére, aki megszerettette vele az irodalmat, a könyvet, ez pedig a népművelés, mint tevékenységi forma iránti vonzódását váltotta ki benne, felismerve azt, hogy a műveltség, a tudás forrása az olvasás, az egyik költőnk szavai nagy hatást gyakoroltak rá: „... a Könyv is élet, s él, mint az ember, / így él: emberben a könyv, s a / Könyvben az Ember”. Mindez meghatározó volt abban, hogy a műveltség terjesztését, a kulturális tevékenységet élethivatásnak választotta. Iskolájában feladatai közé tartozik a tanulók körében az értékes művelődési formák megismertetésére, kiválasztására és gyakorlására való nevelés, a diákok tanítási órán kívüli kulturális programjainak megszervezése, például iskolai ünnepségek, szavalóversenyek rendezése, ismeretterjesztő előadások, irodalmi, zenei rendezvények, színházlátogatások szervezése. Az iskolai hagyományok ápolása során kiemelt figyelmet fordít az intézmény névadójával, Szemere Bertalannal kapcsolatos hagyományok gondozására, de nagy hangsúlyt helyez többek között az iskolai tánctagozat működésének segítésére is. Kulturális nevelőmunkáját - a mai nehézségek ellenére - eredményesen végzi. Ehhez segítőkészen hozzájárul a középiskola, a kollégium vezetése, tanári kara, akik szintén felelősséget éreznek a tanulók kulturális nevelése iránt. Szabadidejében sokat olvas. Szeret kirándulni, utazni. Nagyon fontos számára a család, mely nyugodt körülményeket biztosít munkájához. Férje a Szemere Bertalan középiskola dolgozója. Lányuk a megyei Idegenforgalmi Hivatal turinform szolgálat vezetője. Vádat emeltek a lebukott zsarolók ellen Miskolc (ÉM) - A közelmúltban készült el a Miskolci Városi Ügyészségen egy zsarolási ügy vádirata. T. J. egyéni vállalkozóként idén tavasszal üzlettársaival egy jelentősebb vállalkozásba kezdett volna, azonban ehhez megfelelő tőkével nem rendelkezett. Tudomására jutott viszont, hogy Miskolcon van egy magyar származású amerikai üzletember, aldtől kölcsönt kérhetne. Ezért felkereste B. T.-t, akitől azonban nem kapott pénzt. A gyanúsított tudomására jutott, hogy K. F. miskolci vállalkozó egy jelentősebb összeggel tartozik B. T-nek. Mivel mindenképpen szüksége volt egy jelentősebb összegre, ezért elhatározta, hogy K. F.-től hajtja be a tartozást. Június végén kereste a munkahelyén, és a lakásán is kereste az illetőt, de személyesen nem találkoztak. Július 3-án a gyanúsított két személy társaságában tért vissza K. F. lakásába. Ekkor elmondta: felhatalmazása van B.-től és kérte a pénzt. K azonban nem volt hajlandó tárgyalni az ügyről, csak az ügyvédje irodájában és személyesen B. T.-vel. Ekkor T. J. figyelmeztette: „gondoljon arra, hogy van családja, nem tudja kivel beszél, kivel áll szemben. A tartozását másnap meg kell adnia, mert ha nem, nagy bajba kerülhet a családja. Július 4-én a déli órákban T. J. ismételten felhívta K.F.-et, hogy hogyan áll a milliós összeg összeszedésével. Ekkor is szóba hozta, hogy mi történhet a családjával, ha ellenkezik. E telefonhívást megelőzően T. J. felvette a kapcsolatot Sz. L.-lel, akinek elmondta elképzelését. Július 4-én a délutáni órákban Sz. L. - T. J. - utasításainak megfelelően - telefonon felhívta K. F-et, s közölte vele, hogy ha a pénzt időre nem viszi el nekik, akkor beváltják a családjával kapcsolatos fenyegetéseket. K F. megijedt - két gyermeke van -, s július 4-én a rendőrséghez fordult, akik ettől fogva a telefonhívásokat rögzítették. Július 5-én az első számú gyanúsított ismételten hívta sértettet, hogy mikor adja át a pénzt, de ő nem volt hajlandó a személyes találkozásra. Erre T. J. közölte, hogy embereiért nem állhat jót, őket nem tudja már visszafogni, s ha nem viszi a pénzt, csak magára vessen. Mivel a személyes találkozás nem sikerült, T. J. aznap este K. F. lakására ment két ismerősével, akik nem tudtak az ügyletről, de már várta őket a rendőrség. A cselekmény elkövetését az első számú gyanúsított tagadta, de a másodrendű vádlott beismerő, s terhelő vallomása, tanúvallomások, a hangfelvétel anyaga és a nyomozás egyéb adatai bizonyították. Ezért T. J. és Sz.L. ellen vádat emelt a Miskolc Városi Ügyészség a bíróságon. Gyerekek honi rajzasztala Hogyan segítek otthon? Rajzolta: Herczeg Adél, Arany János Általános iskola AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1996. október 29. • IV évf. 43. szám Gyarapszik a város „zöldségeskertje” A szirmai hősi emlékmű a parkkal Fotó: Farkas Maya Nagy Zoltán Miskolc-Szirma (ÉM) - A mai nagymamák, nagyapák fiatal korában az a mondás járta Miskolcon: Szirma a város zöldséges-, Göröm- böly pedig a gyümölcsöskertje. Szirma határában, a kertekben a kiváló minőségű föld kínálja is a lehetőséget a zöldégtermesztés- hez. Kora tavasszal palántákkal megrakott kosarakkal utaznak a szirmaiak a 3- as buszon a Búza térre, aztán következnek a primőrök, majd a zöldség, miegymás, eladnivaló. Jóindulattal sem minősíthettük túlfűtöttnek a légkört ezen az októberi estén, amikor a közösségi házban „négy-öt magyar összehajolt”, hogy beszélgessünk a városrész múltjáról, jelenéről, eredményeikről, gondjaikról. A túlfűtöttség hiánya pedig úgy értelmezendő, hogy - mint a közművelődési intézmények mindenütt - a szirmai is pénzhiánnyal küszködik és gáz ugyan van a szépen karbantartott házban, csak éppen a fűtés nem lehetséges, mivel nincs rávaló. * A négy-öt magyar pedig név szerint a megnyilatkozás sorrendjében: Szabó József pedagógus, a közösségi ház vezetője, Halász Vince nyugdíjas, a ház gondnoka, Csatlóczki Miklós, a drótgyár volt művezetője, üzemvezetője, most pedig nyugdíjas, mint Béres Pál is, aki a Miskolci Egyetem sportcsarnokában dolgozott elektri- kusként. Az utóbbiak, egymást követően a terület választotta tanácstagok voltak 1990-et megelőzően. Az első kérdéskör, amiről szót váltottunk a lokálpatriotizmus megnyilvánulásai, ezek szervezeti kereteinek hiánya. Ismert, Diósgyőrben a városvédők, Lillafüreden és Tapolcán alapítvány, Görömbö- lyön és Perecesen kulturális egyesület jelenti a szerveződés lehetőségét a helyi hagyományok ápolásához, rendezvények szervezéséhez, egyáltalán a sajátos, helyi érdekek egyfajta megjelenítéséhez. Változó aktivitással, hol több, hol kevesebb lelkesedéssel, ott léteznek, működnek. Szirmán ilyen, vagy hasonló alakulat eddig nem jött létre. A helyi összefogáshoz az önkormányzati képviselő munkálkodásán kívül marad keretként, a kezdeményezések forrásaiként a közösségi ház, az iskola, a katolikus és a református egyházközösség és több fiatalt vonz a helyi sportkör. Úgy tűnik, az új lakótelepre érkezett miskolciak, háromszáz- nyi család, egyelőre nehezen integrálódik a régi Szirmába. * Beszélgetőpartnereim találkozásunk elején exponálták a közösségi ház fő gondját, a pénzhiányt. Korábban próbálkoztak a néphagyományok ápolásával. Ez mára abbamaradt, illetve a múlt kutatásával a helyi Bem József és társintézménye, a martintelepi Arany János iskola helytörténeti szakköre foglalkozik. Kulturális, műkedvelő csoportok, szakkörök - aktívak voltak a kertbarátok, tüsténkedtek a galambászok - mára „kimúltak”, vagy arrafelé tartanak. Még legjobban tartják magukat az időszaki rendezvények, például a szüreti felvonulás és mulatság, az idősek napja, de ezekre is mind kevesebb á pénz. A pénz mind gyérebb a családoknál is. A munkanélküliség hasonlóan sújtja a szirmaiakat, mint a miskolciakat általában. Innen is kohászatba, a gépgyárba jártak dolgozni és a borsodszirá- ki Bartók Béla szövetkezet helyi részlege is többeknek adott munkát, meg anyagilag is támogatta a helyi kezdeményezéseket. Mindez mára a múlté. Ami a település infrastruktúráját illeti, a víz, a gáz, telefon, szennyvízhálózat lényegében rendben van, az utak állapota viszont rossz. 5»C A nyilatkozók szerint - ezt más, korábban önálló településként saját önkormányzattal rendelkező városrészekben is vallják - szerencsétlen csupán matematikai módszerrel alakítani a választókörzeteket, mert így aztán mereven átrajzolták az évszázados fejlődés eredményezte térképet. A ma már az új lakónegyeddel.mintegy 6000 lakost számláló Szirma Martintelep egy részével alkot egy választókörzetet. Pedig lehetne jobban is apellálni a helyi lokálpatriotizmusra. Ezt bizonyítja a hősi emlékmű és park létesítése Szirmán, valamint a közösségi ház rendbetétele, az iskola bővítése. Korábban lakossági kezdeményezésre létesült az orvosi rendelő, majd a gyógyszertár iránti igényt is sikerült kielégíteni. A Tartalomból Egy találkozás A miskolci Lakásotthont meglátogatta egy lipcsei polgár és ajándékokkal kedveskedett a gyerekeknek. „Látva a kíváncsi szemeket, gyorsan kipakoltuk az ajándékokat az autóból a gyerekek segítségével. Előkerült a mikrohullámú sütő, a cipők, ruhák, különféle játékok, gyógyszerek és kötszerek, valamint édesség.” A külföldi vendég reméli, hogy miskolciak is követik majd példáját. (2. oldal) Magányosok klubja Több mint 20 éve alakult a Vörösmarty Művelődési Házban a magányosok klubja. Igyekeznek minden alkalommal nemes kikapcsolódást, értelmes szabadidő-programot, jó baráti társaságot kialakítani. Jelenleg 88 tagja van a klubnak, köztük a megye különböző településein élő magányosok is. (3. oldal) Egy dal erejéig Néhány hónapja, hogy új arc, új hang tűnt fel a zenei életben. Barta Ildikó egy éve fejezte be zeneakadémiai tanulmányait. Azóta rendszeres előadója a Lillafüred Alapítvány rendezvényeinek. Szeptembertől a Bartók Béla Zeneiskola tanára és dalszerzéssel is foglalkozik. (5. oldal)
