Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-28 / 251. szám
1996- Október 28., Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Millecentenáriumi Emlékpark A bodrogkisfaludi 1848-as emlékmű talapzata előtt kialakított Millecentenáriumi Emlékparkban szombaton délelőtt Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke gyújtotta meg a gázfáklyát, jelezve, hogy az itteni településekre megérkezett gáz. A kisfaludi iskolások műsora után egy, a nyáron elindított szokás szerint a környék polgármesterei es a településszövetség elnöke egy-egy facsemetét ültetett el az újonnan létrehozott parkban. Fotó: Puskár Tibor Büszkék lehetünk az őseinkre Edelény (ÉM - PTA) - A millecentenáriumi ünnepségsorozat záró rendezvényeként kopjafát avattak vasárnap az edelényiek. Az egykori Borsod vármegye névadó vára mellett, a református templom kertjében helyezték el a késői utódok kopjafájukat. Mindezt Bakai Imre református lelkész kezdeményezte, de mint mondta, tervéhez sok jószándékú lakos ajánlotta fel segítségét. Az erdélyi típusú, körbefara- gott kopjafát Takács István múcso- nyi fafaragó készítette, az anyagiakat pedig edelényi polgárok adományai fedezték. A templomkertben beszédet tartott Laid Lukács Lász- 1ó; a városi könyvtár igazgatója és Wolf Mária, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. A régész - aki maga is részt vesz a Bors vezér földvárában több éve elkezdett ásatásokban - hangsúlyozta: az itt élő emberek joggal lehetnek büszkék őseiktől kapott örökségükre. Hősi nevek márványba vésve Hernádcéce lakossága a világháborúkban elhunytakra emlékezett Hernádcéce (ÉM - Hl) - A háborúnak csak vesztesei vannak, győztesei soha - mondta ünnepi beszédében Vadász István országgyűlési képviselő Hernádcécén, az első és a második világháborúban elhunytak emlékére állított emlékoszlop október 26-i avatásán.- Hernádcéce lakossága régen vágyott arra, hogy emléket állítson a községből származó világháborús halottaknak. A Vágy teljesült. A községháza előtti téren felállított márványtáblán olvasható 34 név, közülük tizenketten az első, hu- szonketten a második nagy világégésben vesztették életüket. Rájuk gondolva szembesülünk az értelmetlen és érthetetlen halállal, átéljük újra a háború borzalmait - fogalmazott beszédében Nagy József, Hernádcéce polgármestere. A kassai Thália Színház színésze, Pólós Árpád szavalatai után az egyházak képviselői és a nagyHarmincnégy községbeli elesett nevét őrzi a márványtábla számú érdeklődő előtt Vadasz István országgyűlési képviselő, Hernádcéce szülötte mondott ünnepi beszédet. - Az első világháborúból 661 ezer magyar soha nem tért haza. Jeltelen sírokban nyugszanak a szerb, az orosz vagy az olasz- országi harcok színterein. Vagy később, 1943-ban, a második világháborúban a Don-kanyarban két hét alatt több mint 100 ezer magyar halt hősi halált, fagyott meg, vagy esett fogságba - fogalmazott. - Ok már soha nem térhetnek vissza, de az emlékezetben élnek a frontok borzalmai, a fogolytáborok, munkatáborok megaláztatásai. Az emlékmű hitvallás a múltnak, üzenet a jövőnek. A hernádcéceiek vallják: az elesettek emlékét megőrzik - zárta beszédét Vadász István. Ezután a polgármester és a képviselő leleplezte Spisák Péter bol- dogköváraljai kőfaragómester készítette emlékoszlopot. Hernádcéce, Korlát és Vizsoly önkormányzata koszorúinak elhelyezése után a hernádcécei általános iskolások és a Hidasnémetiből érkezett Abaúji Hagyományőrző Népi Együttes adtak műsort. Méliusz - színjáték a templomban Megújult a 250 éves mezőcsáti templom lubileumi ünnepségre gyűltek össze a hívek vasárnap délután Mezőcsátotí a református templomban, hogy megünnepeljék templomuk építésének 250. évfordulóját. A hívek adományaiból felújított épületben rendezett istentiszteleten részt vett többek között Horváth Barna esperes, valamint a marosvásár- helyi testvéregyház több képviselője. Igét hirdetett Mészáros István püspök. Az eseményt a mezőcsáti óvodások és általános iskolások műsora tette még emlékezetesebbé. Tóth-Máthé Miklós Méliusz című történelmi drámáját láthatta a miskolci közönség a Szenczi Molnár Albert Templomszínház társulatának előadásában tegnap este a belvárosi református templomban. A darabot, mint a debreceni ősbemutatón, Miskolcon is több színházból verbuválódott színészek adták elő Miske László rendezésében. Közreműködött a Debreceni Református Kollégium Kántusa. A Templomszínházat Miske László erdélyi református lelkész, színművész és Tóth-Máthé Miklós író, színművész hozták létre 1995 novemberében. Olyan színházat kívántak teremteni, amely témájával, mondanivalójával alkalmas arra, hogy összhangba kerüljön a református egyház törekvéseivel. Első darabjuk, a Méliusz is ezt a célt szolgálja. Méliusz juhász Péter ugyanis a magyarországi református egyház történetének kiemelkedő alakja. Fotók: Végh Csaba Megnyílt a C+C Szombaton óriási vásárlói érdeklődés mellett megnyílt Miskolcon, a Vörösmarty utcán a C+C raktáráruház. A százmillió forintos beruházással felújított üzlet mintegy kétezer négyzetméteren közel százmilliós árukészlettel várja a vásárlókat. A raktáráruháznál ingyenes a parkolás. Fotó: Farkas Maya A 115/ Nyugat-Európában a hulladék is „korszerűbben viselkedik” Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Bármilyen „meglepő”, a szeméttel - azaz hivatalos nevén a háztartási szilárd hulladékkal - való elbánás nemcsak Miskolcon, nemcsak Magyarországon okoz folyamatos gondot a városoknak, államoknak, hanem az úgynevezett fejlett országokban is, Ausztriától az Egyesült Államokig. A fejlett európai országok hulladékkezelése az Európai Unió hulladékgazdálkodási célkitűzésein alapul. Ezek a következők. A hulladék-keletkezés megelőzése, „tiszta” és kevés hulladékkal járó technológiák, termékek és csomagolóanyagok kifejlesztése, bevezetése. Ä hulladékgyűjtéshez kapcsolódó valós adatok regisztrálása a mennyiségről és összetételről, a gyűjtés eszközeiről és a létesítmények jellemzőiről. A szelektív gyűjtés és a szelektálás elterjesztése az újrahasznosítás lehetővé tétele érdekében. Az újrahasznosítás érdekében a papír, üveg és a szintetikus anyagok minimum felének visszanyerése. A hulladékégetés környezetvédelmi előírásainak szigorú betartása. Lerakni csak olyan hulladékot lehet, aminek a hasznosítása nem oldható meg. „Eldobós társadalom” Á hulladékok keletkezésének megelőzése főleg az ipar feladata, de sokat tehet a lakosság is az úgynevezett „eldobós társadalom” szokásainak megváltoztatásával. A lakossági hulladékok gyűjtésének, szállításának technológiai rend- \ szere és az azt kiszolgáló eszközök fejlesztése a szelektív gyűjtés megvalósítását szolgálja. A Két látkép szeméttelepekről: az egyik Amerikából (Lyndhurst, bal folytán a lerakótelepek korszerűségének szintje ebben az esetben szelektív gyűjtés egyik célja az újrahasznosítható hulladékok különválasztása és feldolgozásával új termékek előállítása. A másik cél az ártalmatlanítandó szemét mennyiségének csökkentése. A szélektív gyűjtés területileg elkülönített, különböző formákban történhet. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, amikor a lakosság a háztartásban végzi hulladékainak különválo- gatását. A második fokozatot a lakóterületeken elhelyezett gyűjtőedények - papír, üveg, fémek, műanyagok, textíliák részére - képviselik. A következő lépés a hulladékudvarok üzemeltetése: a nagyobb városokban lévő hulladék- udvarokon meghatározott nyitvatartási időben fogadják a lakosok által beszállított, összegyűjtött, de különválogatott szemetet, háztartási veszélyes hulladékot, vagy akár használt bútorokat. A szelektív gyűjtés hulladékait speciális gyűjtőautókkal menetrendszerű célfuvarral szállítják az előkezelés vagy a feldolgozás helyoldali kép), a másik Miskolcról (Nádasrét) - egy különös véletlen éppen egybeesik a képeken látható sirályok számával... színére. A szállítást e célra kifejlesztett két- kamrás, kétféle hulladékot magaba fogadni képes kocsikkal végzik. Zöld a komposztba A nagyméretű hulladékokat - mint például autógumi, autóroncs, háztartási gépek, hűtő- szekrények - az ezek gyűjtésére alkalmas telepen, vagy a szemétlerakóhelyen kialakított technológiai területen tárolják az értékesítésig. A háztartási hulladék szerves hányada a zöldhulladék. Nagyobb városokban komposztálótelepen, kertes építésű kisebb településeken házilagos módon komposztálják. A nagv- üzemileg előállított komposztot részben értékesítik. részben közterületeken, parkokban hasznosítják, illetve a szeméttelep takarására használják. A maradék hulladékot, ami kevéssé éghető és szerves anyagot tartalmaz, hulladékdepóniában ártalmatlanítják. A nyugat-európai országokban általában kis számú regionális hulladéklerakót üzemeltetnek. A lerakók építésének és üzemeltetésének nagyon szigorú szabályai vannak. A környezet- szennyezés minden fajtájat (talaj-, talajvíz-, levegőszennyezés, zajterhelés) maximális mértékben megakadályozzák, a szemét- elhelyezést. építésügyi előírások szabályozzák. A hulladéklerakókat minden esetben szakcégek üzemeltetik. Kevés helyen égetnek A hulladékégetést kevés helyen alkalmazzák Európában, mégpedig a magas költségek és az alacsony bevétel miatt. A működő égetőmúvekben a füstgázok tisztítását rendkívül költséges berendezésekkel végzik. A megmaradó hulladék alacsony fűtőértéke miatt az égetők üzemeltetése ritkán oldható meg gazdaságosan. A hulladékgazdálkodás koncepciójának körültekintő kialakításával - amint azt a nyugat-európai országokban, településeken felismerték - elérhető a keletkező hulladékok nagyarányú újrahasznosítása, a gyűjtés és szállítás gazdaságilag és műszakilag legkedvezőbb megoldása, a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség minimális szinten tartása. így kevesebb, ugyanakkor nagyobb területeket kiszolgáló lerakótelepek építhetők, a lakosságot esetlegesen érő kellemetlen, kedvezőtlen hatások pedig kiküszöbölhetők. (Cikkünk megírásához Berhidai Géza hulladékgazdálkodás szakértő, vízépítő mérnök nyújtott segítséget) (Várjuk a témával kapcsolatban olvasóink véleményét írásban, vagy a 06-80-411-276-os - a megyéből ingyen hívható - ügyfélszolgálati számunkon.)
