Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-02 / 230. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Gazdaság 1996« Október 2Szerda Csócsároíó veszély! Miskolc (ÉMl - Az augusztus végétől csapadékosra fordult időjárás nehezíti a betakarítást és a talajelőkészítési munkálatokat. Figyelembe véve ezeket a problémákat a megyében valószínű a vetésváltás módosulása: vagyis a szokásosnál nagyobb területen fog gabona gabonát követni. Ezért a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakemberei felhívják a gabonatermesztők figyelmét a fokozott csócsároíó veszélyre! Igaz ugyan, hogy az utóbbi évek időjárása száraz volt, de az elmúlt két hónapban lehullott nagymennyiségű csapadék kedvezett a kártevők tqjáskelésének. Ez az esztendő néhány hét kivételével - így május vége, június első fele - csapadékos volt. A gabonafutrinka megjelenése június közepétől vált általánossá, helyenként (Hejösza- lonta, Ernőd, Mezőkövesd térsége, stb.) nagy tömegű imágó kereste a táplálkozásra, majd július-augusztusban a tojásrakásra alkalmas helyet. A petézéshez, a peték megduzzadásá- hoz és a keléshez is kedveztek az ökológiai feltételek. A szakemberek most prevencióként javasolják a magcsávázás elvégzését - főleg a megye déli régióiban - Terra-Tox készítmény alkalmazásával. Ez az eljárási mód a legolcsóbb és legbiztonságosabb, valamint a hasznos élőszervezeteket és a környezetet is kíméli! A talajfertötlenítés elvégzése csak abban az esetben gazdaságos, ha az előzetes talajásás erős csócsároíó fertőzést és/vagy nagyobb számú egyéb talajlakó kártevő jelenlétét is mutatja. A kelés utáni felületkezeléseknél visszatérő probléma a kezelés helyes időpontjának megválasztása: - a bokrosodó növényeknél a permetlé nem jut el a kártevőhöz; - alacsonyabb hőmérsékleten a lárvák aktivitása csökken, nem, vagy csak alig táplálkoznak; - a rovarölőszerek csoportjai közül a foszforsavészterek csak magasabb (> 16 *C) hatnak biztonságosan; - kitinszintézis-gátlók felhasználásától jó eredményt csak 1-3 leveles fenológiai állapotú növényállományban és kis lárvák esetén lehet várni. A csócsárolók elleni védekezést semmiféleképpen nem érdemes novemberre vagy jövő év tavaszára halasztani! A növényvédő szeres munkáknál fontos az óvórendszabályok maradéktalan betartására! .Árfolyamok. Budapest (MTI) - Valamivel 800 millió forint feletti összforgalom mellett általában kismértékű módosulás jellemezte az értéktőzsde részvényeit, jelentősebb mértékben csak a Mól és az OTP tört ki - felfelé, valamint a Richter - negatív irányban. A kárpótlási jegy alacsony kezdés (565 forint) után erőre kapott, jellemző ára 600-610 forint közé esett, záróértéke is 610 forint lett. A részvények közül 28 forgott. Emelkedett 8 (8), csökkent 14 (7), nem/alig változott 6 (3) részvény ára. (Zárójelben a milliós forgalmú papírok megoszlása.) Kárpótlási jegy Tőzsde Index okt. 1.: 3579,10 +7,30 Hivatalos árfolyamok (MNB) Magyar Nemzeti Bank érvényben: 1996. okt. 1. . .Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középért. angol font 245,63 250,39 247,80 ausztrál dollar 124,09 126,49 125,20 belga frank* 499,97 509,99 504,64 dán korona 26,81 27,35 27,06 finn márka 34,40 35,08 34,72 francia frank 30.41 31,01 30,68 holland forint 91,70 93,54 92,64 ír font 251.65 256,59 253,88 japán jen* 140,95 143,77 142,45 kanadai dollár 115,07 117.29 116,16 kuvaiti dinár 522,67 532,87 527,42 német márka 102,94 105,00 103,88 norvég korona 24,14 24,62 24,37 olasz líra** 102,92 104,94 103,93 osztrák schilling 14,63 14,93 14,77 portugál escudo’1 101.19 103,19 102,18 spanyol peseta* 122,17 124,59 123,40 svájci frank 125,15 127,67 126,35 svéd korona 23,69 24,15 23,89 USA-dollár 156,80 159,86 158,28 ECU (Közös PiacH.96,05 199,93 198,01 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység A zárjegy már nem elég A gyártók adójeggyel szabályoznák az árat és a piacot Fotó: Vajda János Méhes László Miskolc, Budapest (ÉM) - A dohányáruk hazai piacának mintegy 15 százalékát a feketegazdaság uralja, ami óvatos becslések szerint 3 milliárd szál adózatlan cigarettát jelent, kilenctíz milliárd forintnyi bevételkiesést okozva az államnak - utal egy nemrégiben készült Ko- pint-Datorg tanulmányra Patai András, a Dohányipari Szövetség főtitkára. A fekete kereskedelem megfékezése érdekében a költségvetésbe tavaly mintegy 60 milliárd forint adót befizető dohányipar - a többi jövedéki termék gyártójával egyetértésben - a jövedéki törvény módosításakor a zárjegy helyett az adójegy bevezetését szorgalmazza. A jövedéki termékek ellenőrzésére hivatott pénzügyőr szervek javaslatára alig rendelte el az új, hologramos zárjegy bevezetését a Pénzügyminisztérium (’96. július), a jövedéki termékek gyártói máris jelezték: az adóbevételek biztonságát továbbra sem garantálja a bár nehezebben, de véleményük szerint mégiscsak hamisítható „adócímke”. A Jövedéki Tanács dohány-, szesz- és az olajipari képviselői ezért ismételt javaslatot tettek az adójegy bevezetésére, amely amellett, hogy a biztosabbá tenné a költségvetés bevételeit - hiszen a gyártók egy összegben és előre fizetnék meg a termék adótartalmát, a jövedéki és forgalmi adót visszaszoríthatná a fekete kereskedelmet. (A jelenlegi, zárjegyes módszer szerint ugyanis a termék eladása után rendezendő, késleltetett adófizetés az ügyeskedőket segíti abban, hogy a jövedéki termékek igencsak magas adótartalmát - például 100 forintnyi cigaretta után közel 67 forintot — „lenyeljék”.) Az elmúlt évhez képest az idén 5-10 százalékos piacvesztéssel számoló, bevételeivel ugyancsak elégedetlen dohányipar az adójegy bevezetésétől nem titkoltan a piac stabilizálódását várja. Hiszen az értékpapírként funkcionáló adójegyre nyomtatott „egységár” egyben azt is jelentené - hasonlóan a nyugateurópai példákhoz hogy az egy árkategóriába eső termékért a váAz adójegy egységesítené az árat sáriás helyétől függetlenül, mindenütt ugyanannyit kellene fizetni. A javaslat szerinti konstrukció azt feltételezi, hogy a külföldi kézben lévő gyárak rendelkeznek az adójegyek megvásárlásához, mint „tőkekihelyezéshez” szükséges pénzzel. Ez azonban nincs így - derül ki a British-American Tobacco Magyarország Kft. PR-igazgatójá- nak, Rácz Gábornak nyilatkozatából -, hiszen az adótartalom megelőlegezésére a gyártók három hónapos hitelperiódus bevezetését szeretnék elérni a Pénzügyminisztériumnál, amivel kezdeti fizetési nehézségeiket át tudnák hidalni.- A jövedéki ellenőrzések során hamisított cigaretta-zárjeggyel még nem találkozott az állomány. De nem így van ez más termékek, főleg az alkohol esetében - jelenti ki Kovács Gyula őrnagy. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod és Heves megyei Parancsnokságának jövedéki alosztályvezetője megemlíti azonban, hogy a törvényhozók már az első jövedéki rendelkezések megalkotásakor szerették volna bevezetni az adójegyet. Azért döntöttek végül mégis a zárjegy mellett, mert az alig lábadozó honi gazdaság fejlődését visszavetette volna, ha a gyártóknak a forgótőke terhére kellett volna „adó-előfinanszírozást” vállalniuk. Az értékpapírként funkcionáló adójegy egyértelmű előnye lenne, hogy kereskedelmi forgalomba csak azok a termékek kerülhetnének, amelyek valamennyi adóterhét előre kifizették - utal ezzel Kovács Gyula arra, hogy munkatársai Hevesben és Borsodban tartott ’95-ös akcióik során 4 millió 125 ezer szál cigarettát koboztak el, és 842 esetben 45 millió 556 ezer forint értékű jövedéki bírságot szabtak ki. A lefoglalt és elkobzott mennyiség azonban - a megyei pénzügyőrség adatait összevetve - nem éri el a térségünkben működő sátoraljaújhelyi és egri dohánygyárak éves termelésének 1 százalékát sem. Mivel a vámszervek az export-import szállítmányokat tételesen ellenőrzik, elvileg kizárt, hogy zárjegy nélküli áru, esetleg csak papíron importált áru kerüljön a piacra. Nem kizárható azonban, hogy az utasforgalomban - egyébként legálisan - behozható dohánymennyiséget tudatosan „spájzolják” be, majd terítik. Az Európai Unióhoz csatlakozást szem előtt tartva a Pénzügyminisztériumban egyébként már megkezdődött a fogyasztási és jövedéki adónemek harmonizációja a közösségi elvárásokhoz. A tervezet azonban még igencsak képlékeny állapotban létezik, hiszen a jövedéki kérdésnek számtalan más, többek között az adójogszabályt is érintő vonzata van. Az elképzelések között továbbra is számon tartják a jövedéki termékekre vonatkozó adóbélyeg bevezetését, változásokra azonban legkorábban ’98 januárjától számíthatnak ennek szorgalmazói. A Hungexpo önmagát tartja el Budapest (MTI) - A 100. Budapesti Nemzetközi Vásárt 420 ezren látogatták meg. A szakmai rendezvényeken - a magyarajkú üzletemberek és vállalkozók világtalálkozóján, a fogyasztóvédelmi ankéton, a nemzetközi energiatakarékossági tanácskozáson és a Joint Venture Szövetség bemutatkozásán - naponta 80-120 szakembert regisztráltak. A vezérigazgatónő sikeresnek ítélte meg a mostani vásárt. A kiállítók úgy vélekedtek, hogy a részvételre fordított költségeik már a BNV 5-6. napján megtérültek. A világon szinte egyedülálló módon a Hungexpo Rt., mint az ország legnagyobb vásár- szervezője évek óta önmagát tartja el, nem kap támogatást sem a kormánytól, sem a fővárostól, sem a kamaráktól. Kettősség a megye gazdaságában Reálértéken csökkent a megye gazdaságának nettó árbevétele Miskolc (ÉM - ME) - A folyamatokat reprezentáló számok nem hazudnak, de ha közülük kiragadunk egyet-egyet, és azokat önmagukban vizsgáljuk, akkor a valóságtól eltérő képet kapunk - mondotta Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatója, akivel az elmúlt évi adóbevételek kapcsán a megye gazdasági helyzetéről beszélgettünk. A számoknak ez a furcsa ,játéka” az igazgató szerint különösen érdekes, ha megyénk gazdálkodó szervezeteinek nettó árbevételét vizsgáljuk. Ha összehasonlítjuk az 1994-es adatot - ami 358 milliárd forint volt - és az 1995-ös nettó árbevételt - ami már 514 milliárdot tesz ki - akkor kiderül, hogy a nálunk tapasztalható 43,5 százalékos növekedés messze meghaladja a 30,5 százalékos nemzetgazdasági átlagot. Ebből akár az a következtetés is levonható, hogy Borsod már elindult a fellendülés útján, megnyugodhatunk. Egészen más azonban a helyzet, ha kiemeljük ebből a kohászatot - amely még ma is jelentős állami támogatásban részesül -, és a közismerten húzóágazatként nyilvántartott vegyipart. A számok ez esetben 1994-ben 269 milliárdos nettó árbevételről, 1995- ben pedig 341 milliárdosról szólnak, ami viszont csak 27 százalékos növekedést jelent, és alatta marad az említett országos átlagnak. Sőt nem éri el az elmúlt évben statisztikailag kimutatott 28,2 százalékos inflációt sem. Vagyis reálértéken a megye gazdaságának nettó árbevétele csökkent. De ehhez hozzátartozik - tovább rontva a képet - az is, hogy a szóbanforgó növekedés egy nagyon mély, tartós visszaeséshez viszonyított, és amíg, országos szinten azért korábban is volt némi fejlődés, nálunk ez még most sem következett be. Még pregnánsabban érzékelhető a megye gazdaságában a kettősség, ha a jövedelmezőséget vesszük górcső alá - hallottuk Rózsa Ernőtől. Az adózás előtti nettó eredmény ’94-ben 2,7 milliárd forint volt, ’95- ben ez az érték 26,9 milliárdra növekedett, ami közel 900 százalékos gyarapodás. De, ha itt is „kivonjuk” a kohászatot és a vegyipart, akkor a két évvel ezelőtti mutató 370 millió, a tavalyi pedig 375 millió. És a mindössze 1,4 százalékos növekedés az országos 99 százalékos átlaggal szemben elenyészőnek mondható. Ha a részleteket tekintjük, azért bizonyos pozitív változások is tapasztalhatók - tájékoztatott az igazgató. Hiszen az inflációs rátát meghaladóan nőtt a nettó árbevétel például a mező- és erdőgazdaságban, a textiliparban, nem beszélve a vegyiparról. Ugyancsak kedvező elmozdulásként értékelhető, hogy nőtt a kisebb - egy és húsz fő közötti munkaerőt foglalkoztató - vállalkozások részaránya, és az általuk előállított új érték. A megye elmúlt évi adóbevételei - a gazdaság gondjai ellenére is - növekedtek. A kiemelt négy fő adónemben (társasági adó, áfa, fogyasztási adó és jövedelemadó) az 1994-es 23,4 milliárddal szemben, tavaly 33,1 milliárdot fizettünk be a költségvetésnek. Ezzel szemben a megyének nyújtott támogatások 7,4 milliárdot tettek ki. Mérnöki kamarák a megalakulás küszöbén Miskolc (ÉM) - Pénteken, október 4-én zárul le a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Mérnöki Kamara tagfelvételének első köre. Jelentkezni ezután is lehet, sőt kötelező azoknak, akik egyéni jogosultság alapján kívánnak tervezőmunkát végezni. A különbség csupán annyi, hogy a jelentkezésüket péntekig leadó mérnökök a kamara alapítótagjaivá válnak, és döntenek a januári országos alakuló ülés megyei küldötteinek személyéről. Regisztrációs lapok igényelhetők Hollo Csabától (ÉTA Kft. Kossuth Lajos u. ll.).Az építész kamara szintén jelenleg szerveződik megyénkben, de az építészmérnökök esetében október 14-e az első regisztráció határideje. Jelentkezési lapokat a Kós-házban lehet beszerezni Krisztik Pál építésztől. Fél pénzen sem kelendő az alma Vevőre várva Fotó: Puskár Tibor Tárcái (ÉM) - A nyári szezonban megszokott dinnye helyett most ládaszám kínálja magát a 37-es út szélén, a Sárga Borházzal szemben a pirosán és sárgán fénylő alma. A „paradicsomi” csábításnak azonban nem sokan esnek áldozatául, pedig a tarcali gyümölcsöskertből garantáltan friss ára kerül a ládákba. Ráadásul az ár is elfogadható, mert csupán 35 forintot kémek kilónként áz illatos jonatánért és goldenért. Talán csak a véletlen játéka, hogy éppen a 35-ös kilométerszelvényben kérnek 35 forintot a vitamindús portékáért. Mert ahogy közeledünk Miskolc felé, és egyre csökken a távolság — fordítottan arányosan - egyre többet kell adnunk a természetes vitaminforrásért. A cégek harminc százaléka társas Budapest (MTI) - A működő gazdasági szervezetek száma az országban augusztus végén 733 ezer volt, valamivel több mint 5 ezertel gyarapodott az előző hónaphoz képest. A cégek 30 százaléka társas, 61 százaléka egyéni vállalkozás, a többi költségvetési és társadalom- biztosítási szervezet - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatok szerint a regisztrált szervezetek száma meghaladta az egymillió 100 ezret, de lényegeben valóban csak körülbelül kétharmaduk működik. A nyár utolsó hónapjában alig 1 százalékkal emelkedett a ténylegesen működő vállalkozások száma, elsősorban az ingatlanügyletek és a szolgáltatások területén. A feldolgozóipari termékek gyártásában, valamint a szállításban és a postai és távközlési tevékenységben csökkent a vállalkozások növekedési üteme. A működő vállalkozásokra a kislet- szám jellemző: 96 százalékuk tizenegynél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, az augusztusban alakult 5028 társaságból mindössze 31 tevékenykedik tíz főnél nagyobb létszámmal. Augusztusban az egyéni vállalkozások száma 2603-mal emelkedett, a hónap végére 446 574 működött az országban. Az új egyéni vállalkozásokat szintén az ingatlanügyletek és a szolgáltatások területén regisztrálták. Egyidejűleg a kisiparosok száma 159-el csökkent. Ennek ellenére az egyéni vállalkozók 41 százaléka kisiparos, 34 százaléka kereskedő, a többiek szabad szellemi foglalkozásúak, illetve a mezőgazdaságban tevékenykednek. A költségvetési és társadalombiztosítási intézmények száma augusz- tusban 34-el csökkent, a nonprofit szervezeteké pedig 99-el emelke- dett. Mindkét szervezet túlnyom0 többségében 11-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. /•K /rt a m \r
