Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-02 / 230. szám
1996. Október 2., Szerda Kultúra ÉSZAK'Magyarország 9 Hattyúdal lett az Álomdalból Dézsy Szabó Gábor harag nélkül hagyja el a miskolci színházat Dézsy Szabó Gábor megy is, marad is, hiszen a továbbra is műsoron tartott My Fair Lady című musicalben ő játssza - vendégként - Pickering szerepét Fotó: Dobos Klára Megjárt utak Miskolc (ÉM) - Megjárt utak emlékei címmel - a magyar iskola születésének 1000. évfordulója alkalmából - hirdetett pályázatot a Pedagógusok Szakszervezete Országos Nyugdíjasválasztmánya. Megyénkből a következő pályázók kaptak kü- löndíjat, illetve jutáimat: Petrán Lajos (Mezőkövesd), Szunyi Gábor (Szentistván), Deák Imre (Sátoraljaújhely), Móré József (Miskolc), Rad- nai László (Miskolc), Balázs József (Miskolc), Székely Béláné (Miskolc), Petik Rezső (Sátoraljaújhely). Katolikus vendégek Miskolc (ÉM) - A Miskolci Katolikus Gimnázium meghívására érkezett a városba a passaui Gymnasium Leopoldinum csoportja. Tegnap délelőtt órákat látogattak a vendégek, illetve koncertet adtak a gimnázium diákságának. Október 4-én este háromnegyed 6-kor a Zárdaká- Polna szentmiséjén is közreműködik a vendégegyüttes, a miskolci gimnázium leánykarával együtt. Október 6-án este 6 órától pedig a Zenepalota nagytermében adnak közös hangversenyt. A koncerten Anton Glas Professzor vezényel. Száz év matyóban Mezőkövesd (ÉM) - A matyó népművészet felfedezésének Í00 éve címmel rendeznek konferenciát Mezőkövesden, a Váx-osi Galéria dísztermében. A tanácskozás október 3- án, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik. Köszöntőt mond Herkely György polgármester, majd elnöki bevezetőt Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. A továbbiakban előadásokat hallgathatnak az érdeklődök a matyó „image”-ről, a „matyóizmusról”, a mezőkövesdi értelmiség szerepéről a matyóság életében, Juhász Árpád festőművész és a matyók kapcsolatáról. Ugyanezen a napon délután 2 órakor kiállítás nyílik a Matyó népművészet ismeretlen arcai címmel a Közösségi Ház nagytermében, melyet Fügedi Márta néprajzkutató ajánl a jelenlévők figyelmébe. Új szerelem Miskolc (ÉM) - Új szerelem címmel megjelent Gergely Róbert legú- Jabb lemeze. Aki dedikáltatni sze- rctné példányát, azt az énekes október 5-én délelőtt 11 és déli 12 óra között várja Miskolcon a TNS Plusz Zenestúdióban (Ady E. u.5.). Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A szabadtéri színház megnyitójára rendezett gálán még elénekelte az Álomdalt, itt volt az évadnyitón, a drámaíróverseny bemutatóján is volt egy kis szerepe, megkezdte a Svejk próbáit, aztán - úgy egy hete - azt gondolta, elmegy. Dézsy Szabó Gábor tegnap még eljött Miskolcra, hogy összepakolja személyes holmijait, de aztán indult is vissza a fővárosba. Hogy mikor látjuk legközelebb?! Erre a kérdésre egyelőre nem tud válaszolni. A pesti telefon kicsörög, de csak az üzenetrögzítő köszönti a hívót, a miskolci számon is hiába keressük, aztán kiderül, nem bújt el a világ elől, csak éppen a kutyát sétáltatta - Pesten. Pedig Miskolcon kellene lennie, hiszen az első idei bemutató próbái javában folynak. A Svejk vagyok című musicalben Dézsy Szabó Gáborra osztották Dub hadnagy, civilben Csász. Kir. Főgimn. magántanár szerepét.- Sajnálom, hogy éppen most kellett eljönnöm. Igazán jól tudtunk együtt dolgozni Horváth Péterrel. Már az ABC próbái során is kiderült ez, és tavaly ő volt az, áld meg tudta velem szerettetni, el tudta velem fogadtatni Pickering ezredes szerepét. Most mégis úgy döntöttem, visszaadom a szerepet.- Nem érzi úgy, hogy cserbenhagyta társait?- Nem hiszem, hogy ez cserben- hagyás lenne, hiszen három héttel a bemutató előtt szóltam. Nagyoperettek esetében, amikor kettős szerep- osztás volt, akkor is előfordult, hogy csak négy hét jutott a próbákra. Dézsy Szabó Gábor véglegesnek mondja döntését, viszont Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője szerint a legtöbb színésszel előfordul, hogy úgy érzi: elég volt, el kell mennie, aztán meggondolja magát.- Nem akarok haraggal távozni. Nem akarom felégetni magam mögött a hidakat - mondja a színész. - Eddigi pályám során Miskolc mindenképpen jelentős állomásnak számít. Tulajdonképpen itt lettem színész. A főiskola után egy évig ugyan Kecskeméten voltam, de szakmai szempontból nem tartom fontosnak azt az időszakot. A Miskolci Nemzeti Színházban viszont valóban jó szerepeket kaptam. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent játszott el a tizenkét év során Dézsy Szabó Gábor. O volt a Padlás Hercege, a Holdbéli csónakos, a La Mancha lovagja címszereplője, Konferanszié a Kabaréban, gróf Rottemberg Fritz a Leányvásárban, Bóni gróf a Csárdáskirálynőben, Musztafa bej a Savoyban, Brissard a Luxemburg grófja című Lehár-operettben, ő volt Csipcsák, a zeneszerző a Marica grófnő című Kálmán-operettben, felváltva Zsupán és gróf Homonay A cigánybáróelőadásokon. De a zenés darabok mellett játszott vígjátékokban, tragédiákban, és a legtöbb Páholy-bérleti esten is fellépett.- Százhetven-százkilencven előadásom is volt egy-egy évadban. Hiába dolgoztam ennyit, mintha tudomást sem vettek volna erről a munkáról. Itt sohasem az volt a fontos, aki húzza az igát, hanem a vendég, az új ember. De nem akarok panaszkodni, nem akarok mocskolódni.- Valami oka csak volt, hogy éppen most döntött úgy: elmegy?!- Ezt nem tudnám megmondani. Sok kis apróság.- Mi volt az utolsó csepp a pohárban?- Nem volt utolsó csepp. Már korábban is éreztem, nincs ez így jól. Nem találtam a helyem. Aztán amikor visszajöttem Miskolcra, világossá vált szamomra, hogy most kell váltanom... Hogy mihez kezd ezután? Erre a kérdésre nem tud válaszolni.- Még nem tudom, mi lesz. De úgy érzem, nagyon sok olyan lehetőség mellett mentem el eddig is, melyekről Miskolc miatt, a kötöttség, az utazási nehézségek miatt eleve le kellett mondanom. Úgy érzem, most még nem késő, hogy valami újat kezdjek. Persze, ha hívnak, ha olyan szerepet kínálnak, ami nekem is tetszik, akkor szívesen jövök Miskolcra is. »Benn duruzsolt a kemence...” Vándortárlat a csempekályha reneszánszának hajnalán Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - Reneszánszát a kályha- és kandallóépítés. Hzt bizonyítja a szeptember ^6-28. között a Rákóczi-várban rendezett Kályhacsempe Konferencia is. A tanácskozás A góti- kától a habánokig - Kályha- csempék Abaúj, Sáros és Zempin*1 megyéből című; tárlathoz kapcsolódott. A vándorkiállítást szeptember végéig a pataki közönség láthatta, októbertől pe- Tőketerebesen (Trebisov- °®) tekinthető meg. A kiállításon látható kályhacsempék a erségben végzett ásatásokból kerültek elő. Az álomszép, liite- ®s kályharekonstrukciók pedig ^ebényi Judit budapesti resta- Ofátor szaktudását és kreativi- tesát dicsérik. ? Úm-e ma, a korszerű fűtéstechni- a világában igény a kandallókra, 'npekályhákra? - kérdeztük 3nkó Katalin régészt, a sárospa- kki Rákóczi Múzeum igazgatóját. A mai ember - ha végignézi a régészeti kiállítások anyagát - látni zeretné azt a használati tárgyat, melynek részei voltak egykor a fel- ■ aÚ> kiásott cserépdarabok. Ez az jSeny szülte a hiteles rekonstrukció- aL a cserepekből fantázia és szak- . ús segítségével össze lehet állíta- olyan darabokat, amelyek hason- lehetnek az eredetinek, ceí tudja-e mérni az átlagos mű- Ú“m/áíogaíó a tárlaton bemuta- t tárgyak anyagi-eszmei értékét? • Sajnos nagyon sivár korunk anyagi kultúrája. A használati tárgyaknak nem kell több generációt kiszolgálniuk, ezért minőségük igen silány. Úgy is mondhatnánk, hogy megfelelnek a fogyasztó ember igényeinek: hamar tönkremennek. és újat kell beszerezni helyettük. A legtöbb tárgy nem is éli túl a múló divatot. Ha ránézek egy hatvanas években készült, gyári kivitelezésű cserépkályhára - mely ugyan esztétikai szempontból silány termék - számomra még mindig emberibb, mint a gázkonvektor vagy a radiátor. Egy kályhával rögtön kapcsolatba kerülök: érzem a melegét, tapintása kellemes számomra, bensőséges légkört teremt. Szeretem a cserépkályhát. A radiátor praktikusabb és kényelmesebb: nem kell bajlódni az üzembe helyezésével, nem kell begyújtani. De ha egy gyári készítésű cserépkályhát összehasonlítok a késő középkor habán kályhaanyagával: azok a kályhák egyszerűen káprázatosak voltak a saját korukban és ma is. Térségünkben is működtek fazekasközpontok: Miskolcon, Kassán, Sárospatakon, ahol művészi igényességgel készültek kályhacsempék. Változatos formájukat látva a figyelmes múzeumlátogatónak megindul a fantáziája. A kiállítást végignézve többen érdeklődtek az iránt, hogy hol lehetne egyéni kivitelezésű kályhát készíttetni. □ Mennyibe kerül egy cserépkályha elkészíttetései • Az anyagiak régebb is a legfőbb szerepet játszották az élettér kialakításában. A pataki várban is voltak kályhák, melyeknek a megrendelője természetesen vagyonos ember volt. Később aztán nemcsak főúri, hanem a polgári réteg számára is elérhetővé vált a kályha és a kandalló. Az elmúlt negyven évben sajnos az energiaváltás következtében gátlástalanul kidobálták a kályhákat, kandallókat a lakásokból. De a praktikusság túléli a divatot: ismét energiaváltás előtt állunk, és sok helyen már olcsóbbnak tűnik a fa meg a Habán szén, mint a gáz. Újabban a gázkonvektort beépítik a kandallóba vagy a csempekályhába, és ilyen módon nagyon gazdaságosan lehet fűteni, hiszen a gázzal rövid idő alatt felhevített csempe órákig ontja magából a meleget. □ A restaurátor mennyiért készíti- el az ásatások során talált csempedarabokból a hiteles rekonstrukciót? • Megközelítőleg egymillió forintért. Természetesen ez az összeg a tervezés és kivitelezés költségeit is tartalmazza. □És mennyiért készíttethet ma valaki lakásába egyedi tervezésű kályhát? • Talán hasonló összegért. Akik a kiállítás anyagát megtekintve kályhakészítők iránt érdeklődtek, természetesen nem a közalkalmazotti réteghez tartoznak és nem közalkalmazotti jövedelemből élnek. Megnyugtató választ nem tudtam adni nekik, mivel a pataki és a környékbeli kályhások csak kész kályhacsempe, XVII. sz. csempék összerakásával foglalkoznak, egyedi kályhákat, kandallókat csak maszekok készítenek. Utánajártam: a pataki kerámiaüzemben három éve nem készítenek kályhacsempét, mert nem jutnak megfelelő minőségű nyersanyaghoz. A miskolci tüzép Zalaegerszegről és a dunántúli Rom- hányról kap gyári kivitelezésű kályhacsempét. Az egyik pataki tüzép vezetője viszont beszámolt arról, hogy gyakran megfordul nála egy abaújszántói kerámikus, aki elmondása szerint kályhacsempét készít a vásárolt gipszből. De hogy melyik maszek és mennyiért vállal egyedi tervezésű kályhacsempe-készítést, talán megtudhatjuk a Szomszédok Etusától, akinek - a biztató jelek szerint - már nem kell sokáig panaszkodnia, amiért „nem megy” az üzlet. Elhantolt évek Miskolc (ÉM - DK) - Kapcsos Dóra magánkiadásban megjelentette verseit. Nem mintha olyan sok pénze lenne, hisz’ munkanélküli - édesapjától kellett kölcsönkérnie álma megvalósulásához.- Nem vágyom babérkoszorúkra, a könyvet sem öndicsőítés miatt adtam ki. A verseim ide-oda hányódtak, és nem szerettem volna, ha elkallódnak. Másrészt pedig szeretnék átadni valamit az embereknek. Mert bármilyen érzéketlen a világ, azért vannak még érző emberek. Azt mondják, ma mái- a pénz az úr, én ezt nem fogadom el... Kapcsos Dóra első verseit tízéves korában írta, ezeket az idők folyamán kisebb-nagyobb megszakításokkal követték a többiek. De azok csak kezdetleges próbálkozások voltak. Viszont a „versírási kényszer” az évek múlásával is megmaradt benne. Ahogy egy-egy gondolat megszületett, azonnal tollat ragadott.- Előfordult, hogy éjszaka nem tudtam aludni, kavarogtak a fejemben a gondolatok. Felkeltem, leírtam őket - és megnyugodtam. Aztán volt, amelyiken reggel még finomítottam, de volt olyan is, amihez már hozzá sem kellett nyúlni. Csodálatos érzés, amikor - szó szerint - megszáll az ihlet, olyan, mintha lebegnék. Akkor írnom kell. Korábban a miskolci ÉMÁSZ-nál dolgozott műszaki rajzolóként. Verseinek első publiká- lója az ÉMASZ-újság volt.- Tudom, hogy az emberek mostanában nem nagyon olvasnak verseket. Ha meg írnak, akkor az alternatív a „divat”. Az én verseim se nem alternatívák, se nem túl „csöpögósek”. A munkahelyemen nagyon sokan gratuláltak, mikor egy-egy költeményem megjelent, és azért jelenhetett meg, mert tetszett a lap főszerkesztőjének, Onodvári Miklósnak is. A nővére mesélte neki, hogy egyik kollégája a Tél című versén elsírta magát. Kapcsos Dóra kollégái pedig nagyon csodálkoztak ismerősük „másik arcán”. Hiszen - mint mondta - „elég bohém természetű, humorizáló kiscsaj voltam, senki nem bőgött, ha én ott voltam”.- Lehet, hogy nem minden versemnek van művészi értéke, de Serföző Simonnal igyekeztünk a legjobbakat kiválogatni. A címet - El- hantolt évek - is ő választotta, a Remény című versemben van ez a szókép... Lehet, hogy lesz következő kötet is, hiszen, ha az ember ilyen alkatú, a versírást nem tudja abbahagyni. Jönnek az élmények, jönnek a gondolatok... (A kötet a miskolci könyvesboltokban megvásárolható.) Kapcsos Dóra Tél... mikor utoljára láttalak a tél harsányan kiáltott felénk te is láttál, s lényemre tapadt jégvirág-szemedből hullott a közöny felettem a házakról áttetsző jégcsapok csilingelve kacagták bánatom mikor utoljára láttalak megérintett a fájdalom Színházi hírek Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház kísérleti műhelye a Kamondi Zoltán vezette Csarnok Kultusz Motel október 12-én és 13- án mutatkozik be a városi közönségnek. A nyitó „weekend” indító programjaként szombaton este 6 órakor kezdődő zenés kvízzel színesített fórumon a következő meghívottak válaszolnak a nézők kérdéseire: Ascher Tamás, Lukáts Andor, Kamondi Zoltán, Hegyi Árpád Jutocsa, feLugossy László, Szirtes Tamás. A téma: a mai magyar színházi valóság, és egyéb színházi „ügyek”. Az érdeklődők előre is megfogalmazhatják kérdéseiket, amelyeket leadhatnak a színház jegyirodájában, portáján, illetve a Miskolci Egyetem, a Miskolci Bölcsész Egyesület és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár épületeiben elhelyezett dobozokba lehet bedobni. * A Miskolci Nemzeti Színház megkezdte az októberi és novemberi előadások jegyeinek árusítását. A jegypénztár nyitva: hétköznapokon délelőtt 10-től este 6 óráig. Bérletek október 10-ig válthatók. * Pótfelvételit tartanak a Miskolci Nemzeti Színház Színitanodájában október 8-án, kedden délután 3 órától. A szervezők várják a színjátszáshoz kedvet és tehetséget érző 18 és 22 év közötti, érettségizett fiatalok jelentkezését. A hároméves képzés alatt a tanulók megismerkednek a színházi munkával és a színészmesterség alapjaival. Megszerzett tudásukról félévenkénti vizsgákon számolnak be. A hallgatók ösztöndíjat kapnak. A felvételi díja 600 forint. További információ a Miskolci Nemzeti Színház titkárságán Tóth Judittól a (46) 344-832-es telefonszámon kérhető.
