Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-16 / 242. szám
iMml BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Út menti szerelmi szolgáltatások Zemplénben is megjelent az út menti prostitúció. A legmegdöbbentőbb: tizenéves lányok kínálják szerelmi szolgáltatásaikat az autósoknak. (4. oldal) Osztályterem a színpadon A magyar oktatás 1000 éves évfordulója tiszteletére rendezett iskolatörténeti kiállítás nyílt tegnap a ti- szaszederkényi művelődési házban. (10. oldal) IP'»-.: IBS': Gorillák a ködben és a tűzhányókon Umogoma 38 éves ezüstszürke hátú gorilla, a világ egyik legöregebbje. Két felnőtt nőstény és hét fiatal gorilla cselleng körülötte a trópusi erdőben. (16. oldal) Ára: 22,00 Ft / LII. évfolyam, 242. szám 1996. október 16., szerda o Miskolci vezető volt, államtitkár lehet Budapest (MTI) - T. Asztalos Ildikó volt miskolci polgármestert javasolják a szabaddemokraták az ipari tárca államtitkárává - jelentette be tegnap Horn Gyula miniszterelnök az MSZP elnökségi ülése után, ismertetve az SZDSZ levelét. A jelöltről a szerdai KET-ülésen kémek bővebb tájékoztatást. T. Asztalos Ildikóval a 3. oldalon közlünk interjút. Magyar tudós az év embere Zalaegerszeg (MTI) - A Cambridges székhelyű Nemzetközi Életrajzi Központ tanúsító okiratban értesítette Papp Lajos professzort, a zalaegerszegi szívsebészeti központ vezetőjét, hogy elnyerte a Nemzetközi Év Embere 1995/96 kitüntető címet. Magyar állampolgárnak első ízben ítélték oda a díjat, amit csak a nemzetközi elismerést kivívott személy kaphat meg. Emlékmű, hogy jól szeressük a hazát Álmosd (MTI) - Hajdú-Bihar megye központi millecentenáriumi ünnepségét tartották meg kedden Al- mosd határában, amikor felavatták Bocskai István egykori erdélyi és magyar fejedelem győzedelmes csatájának emlékművét. Lázár Imre, a Hajdúvárosok Szövetségének elnöke arra intett: „Legyen ez az emlékmű örök figyelmeztetés arra, miként is kell a hazát jól szeretni”. Őr vigyázza az araszoló lepkét A fokozott természetvédelem indokolja a BNP bővítését A Bükki Nemzeti Parkban a természeti értékek védelme érdekében csak néhány turistaút használata engedélyezett Fotók: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - KJ) - Október 9- től új területekkel bővült a Bükki Nemzeti Park. A kivételes állat- és növényvilággal rendelkező több mint háromezer hektár a Dél-keleti Blikkben található Miskolc, Bükkszent- kereszt, illetve Kisgyőr térségében. A Bükki Nemzeti Parkot (BNP) 1976 végén nyilvánították védetté, de a délkeleti Bükk valahogy kimaradt ebből, jóllehet ezen a területen nagyon sok olyan ritka növény- és alacsonyabb rendű állatfaj (lepke, rovar) található, amely máshol, a BNP-n belül is csak jóval kisebb számban fordul elő. (Az araszoló lepkefaj például az országban csak a Vértesben, és itt, a délkeleti Bükkben él.) A ’80-as, ’90-es évek között zoológusok, botanikusok, aztán a Bükki Nemzeti Park is célirányos felméréseket készíttetett e kérdéskörben, míg 1992 nyarára kialakult a javaslat. A védetté nyilvánítási tárgyalás lefolytatása után a javaslatot elküldték a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumba, ahol - a tárcaközi egyeztetések után - ez év október -9-ei dátummal alkották meg a rendeletet a Bükki Nemzeti Park bővítéséről. A rendelet a BNP-hez csatol 3019,8 hektár délkeleti bükki területet, amely Bükkszentkereszt, Kisgyőr, illetve Miskolc közigazgatási területeihez tartozik. Varga Ferenc, a BNP igazgatója érdeklődésünkre egyebek mellett elmondta még: a nemzeti park bővítésének jelentősége elsősorban abban áll, hogy a sok helyütt szinte még érintetlen terület élővilágát meg tudják őrizni. Sok ritka és kihalással veszélyeztetett állatfaj csak az itteni, szintén ritka, sérülékeny élőhelyeken, növényvilágban fordul elő. Ezért a most védetté nyilvánított területek elsődleges „rendeltetése” a természeti értékek védelme, amely helyeken tehát - néhány turistaút használatán kívül - más egyéb tevékenység nem is végezhető. A cél elérése érdekében természetvédelmi őrt alkalmaz majd a nemzeti park, akinek feladata az ellenőrzés, a törvény be- tarttatása lesz. A BNP-hez csatolt területek közé tartozik többek között a Nagy- som-hegy, a Csókás-völgy, a Kis- gyór környéki rétek, a Kecskevár és a Lófőtisztás. Pénz híján nem lehet vasúti rendőrség A rongálok nemcsak kárt okoznak, hanem az emberéletet is veszélyeztetik 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 Magyarország 1922 408 „ 1906 3284 2448 Forrás: MÁV A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények számának alakulása az országban és a megyében 500 450 : Borsod-AbaújZemplén 436 1993 1994 1995- “ P*" 978 .s’.f. 6252- . )45&-~7 1996 fi vonaídobálás Q idegen test a pályán Q sorompórongáiás Q egyéb | | kábellopás Az 1996-os adatok: l-IX hó! ______ A vonatok és vasúti berendezések rongálói az év első kilenc hónapjában mintegy 150 millió forint közvetlen veszteséget okoztak a MÁV Rt.-nek, ami megegyezik az 1995- ös teljes kárösszeggel. A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmények száma a múlt évben 3284, ez év októberéig pedig 2448 volt. Egyebek mellett erről számolt be Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese a MÁV Rt. és a Legfőbb Ügyészség keddi, budapesti sajtó- tájékoztatóján. Kiderült, október 11-13. között az országban egy esetben kábelt, illetve vasúti jelzőtáblát loptak el, négy esetben jelző- optikát, kétszer biztonsági berendezést rongáltak meg, nyolcszor pedig közlekedő vonatot dobáltak meg ismeretlen tettesek. (Részletek a 3. oldalon.) Fotó: Nagy Gábor Kommentár Csődhelyzet Marczin Eszter Ev elején kezdődött a baromfiágazattal. A tenyésztők már akkor jelezték, hogy az exporttámogatás visszafogása, a növekvő takarmányárak lehetetlen helyzetet teremtenek, januári jóslatuk szerint év végére többen kénytelenek lesznek szüneteltetni tevékenységüket, ez pedig az állomány drasztikus csökkenéséhez vezet, amiből egyenesen következik az áremelés. A jövendőmondás bevált, olyannyira, hogy ez idő szerint már nemcsak a csirkefarmokkal, de a szarvasmarha-, á juh- és a sertésállománnyal is komoly gondok vannak. Az alapvető ok: a takarmányárak növekedésének drasztikus elszabadulása. (És akkor még nem beszéltünk a szolgáltatások, a gépek, az energia árának alakulásáról.) Miközben a gazda a tavalyihoz képest nyolcvan - vagy akár száz százalékkal is - drágábban szerzi be az állatainak ellátásához szükséges szemes- és szálastakarmányokat, a minőségi tenyésztéshez nélkülözhetetlen tápokat, addig az eladásra szánt sertés, vagy szarvasmarha ára 10 százalékkal sem növekedett. Nem kell nagy számolótehetség hozzá: az állattartók kénytelenek szembenézni a veszteséges gazdálkodással. Mindez pedig rövid időn belül - a baromfiágazathoz hasonlóan - az állatlétszám további csökkenéséhez vezethet. És az elindult lavina nem kíméli majd a mezőgazdaságban amúgy sem rózsás foglalkoztatási helyzetet sem. Különösen érvényes ez a képlet megyénkre, ahol az agrárium jövedelmezősége az országos 4 százalékos átlagtól éppen négy százalékkal - helyenként még ennél is többel - marad el. A szakemberek úgy vélik, az egyes mezőgazdasági ágazatok között kialakult áraránytalanság mára akkorára fokozódott, hogy - állami beavatkozás hiányában - akár az állattenyésztés csődjéhez is vezethet. A „beavatkozás" persze a támogatások növelését jelentené, amire - a jövő évi költségvetés agrárágazatra vonatkozó számainak ismeretében - nem sok lehetőség mutatkozik. Ugyanis a 88 milliárdos kerettel szemben - az érintettek szerint - közel duplaennyi pénzre lenne szükség, hogy a stagnálás, illetve a visszaesés megálljon, és a mostani csőd- kilátások helyett a jövő év végén némi fejlődés mutatkozzon... Csődbe mehet az állattenyésztés A takarmányárak és a mezőgazdaság ipari eredetű költségeinek emelkedése, a felvásárlási árak stagnálása csődbe viheti az állattenyésztési ágazatot. (Részletek a 7. oldalon.) , a
