Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
6 B Itt-Hon 1996. Szeptember 17., Kedd _Hétvégi Ügyeletek ORVOSOK Edelény: (szombat reggel héttől hétfőn reggel hét óráig) 24 órás ügyelet a Deák F. u. 6. sz. alatt. Telefon: 48/341-309. Kazincbarcika: felnőttügyelet a Városi Kórházban, a Május 1. u. 56. (péntek 17-től hétfőn reggel hét óráig), gyermekügyelet a Május 1. u. 13. szám alatt (szombat-vasárnap 8 és 12 óra között), telefon: 48/311- 411/322-es mellék. Fogászati ügyelet: a Városi Kórház épületében a Május 1. u. 56. sz. alatt (szombaton 8 és két óra között). Telefon: 48/311-411. Mezőcsáton: a Hősök tere 33. sz. alatt tartanak ügyeletet szombaton reggel hét órától hétfőn reggel hét óráig. Telefon: 49/352-444. Mezőkövesden: a Mátyás király út 75. sz. alatti Kórház-Rendelőintézetben tartanak gyermek- és fel-nőttorvosi ügyeletet szombaton és vasárnap. Hívhatók a 49/414-411-es telefonon. Fogászati ügyelet csak szombaton van nyolctól két óráig a József Attila út 3. sz. alatti rendelőben. Telefon: 49412-734. Ozdon pénteken este fél héttől hétfőn reggel fél hétig van orvosi ügyelet a Nemzetőr u. 1/C. épületben. A felnőttorvosi ügyeletet a 48/471-411, a gyermekorvosit a 48/472-300- as telefonszámon hívhatják. Putnok: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kossuth u. 27. sz. alatt pénteken hét órától hétfőn reggel hét óráig van. A 48/430- 205-ös telefonszámon hívhatók. Sajószentpéter: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kossuth u. 200. sz. alatt, a 48/345-108-as telefonon. Tiszaújváros: gyermek- és felnőttorvosi ügyelet a Bethlen Gábor u. 23. sz. alatt pénteken este öt órától hétfőn reggel nyolcig. Telefon: 49/341-900. GYÓGYSZERTÁRAK Edelény: István király útja 64-66. Telefon: 48/341-285. Kazincbarcika: ügyeletes az Egressy B. u. 3. sz alatti gyógyszertár, a 48/311-614-es telefonszámon hívhatók. Mezőcsát: a Hősök tere 32. sz. alatt. Telefonszámuk: 49/352-324. Mezőkövesd: a Szent László tér 2. sz. alatti gyógyszertár tart ügyeletet. Telefonszámuk: 49/311-254. Ózd: a Vasvár u. 54-60. sz. alatti gyógyszertár az ügyeletes, hívható a 48/472-580- as számon. . Putnok: Andrássy u. 4. Telefon: 48/430-281. Sajószentpéter: Kossuth u. 218. Telefon: 48/345-101. Tiszaújváros: az orvosi rendelővel egy épületben, a Bethlen G. u. 23 sz. alatt. Telefonszámuk: 49/341-900. ÜGYELETES ÁLLATORVOSOK Kazincbarcikai kerület: Kovács Tibor, Szendrő, Kossuth út 34. 48/460-106 Senánszky Ándor, Boldva, István király út 42. 60/481-774 Ádám Antal, Ózd, Bolyki fő út 83. 30/581-368 Ivancsó Tibor, Putnok, Erdélyi út 38. 48/430-868 Miskolci kerület: Szemán János, Miskolc, Tampere lépcső 11. 60/305-311 Istók László, Ernőd, Kazinczy út 4. 46/476- 212 Fehér József, Girincs, Rózsa F. út 16. 49/355-430 Sándor Ernő, Megyaszó, Monoki út 6. 47/350-077 Mezőkövesdi kerület: Dobos Gyula, Mezőkövesd, Magdolna út 1. 49/312-284 Pap József, Mezőkövesd, Pap Z. út 22. 60/480-932 Cservenyák József, Mezőcsát, Dózsa út 2. 49/352-541 _Nekünk Írták A kutyahűségről, nagyapám Fürgéje után „Gyermekkoromból felsejlik ez a történet, amely feledhetetlenné, örök igazsággá teszi a kutya emberhez való hűségét. Talán hat éves lehettem, amikor történt ez az eset, de nekem ma is úgy tűnik, mintha tegnap történt volna. Fürge fekete, göndörszőrű ku- tyus volt, nagyapám „beosztottja”, aki mezőőr volt a falunkban, Csokvaományban. Ebben az időben még minden gazda a saját földjén dolgozott, és természetes volt, hogy mezőőr vigyázza a földek termését. Ekkor ugyan csak a madarak, a vadállatok tettek kárt, nagyon ritka esetnek számított a lopás. Teltek az évek, nagyapám és Fürge járták útjukat, vigyázták a termést. Amikor a kutyás elkódorgott, nagyapám csak füttyentett és bármikor előtermett Fürge. Én is sokszor sétáltam velük, szinte ma is látom magunkat: elől szalad Fürge, nagyapámmal pedig - aki útközben mesél- get nekem - megyünk utána. Nem emlékszem kártevésre, hiszen nagyapám a gazda szemével - messzelátójával - fürkészte a határt, ismert minden ösvényt, bokrot. Minden kártevőről - gondolok itt varjakra vagy négylábú állatokra - tájékoztatta a föld (szőlő, erdő) gazdáját, ugyanis mindenkit ismert, tudta, melyik fold kinek a tulajdona. János nagyapám nagyon szerette Fürgét, de a fülű minden lakója csak együtt tudta őket elképzelni, és tudták, ahol ők vannak, ott nincs baj. Halkszavú, pedrettbajszú, komoly ember volt az én nagyapám, de ha Fürgéről volt szó, hangosan, büszkévé válva dicsérte kutyáját. Nem tudnám megmondani, hány évig szolgáltak együtt, hány éves volt Fürge, de korábban megöregedett, mint nagyapám, olyannyira, hogy nagyanyám szerint - már csak hálni járt bele a lélek. Minden szónak egy a vége, Fürge már csak kínlódott, rossz volt ránézni. Nagyanyám, aki az „otthoni irányító volt” többször elmondta, mondogatta, „egy golyó hiányzik szegény szenvedőnek”, de nagyapám nem tudott dönteni. Fürgével együtt szenvedett, de a puskát mégsem használta. Egyszer aztán nem bírta tovább nézni a kutya szenvedését, megmondta nagyanyámnak, hogy elviszi az akácosba eltemetni. Előttem van ma is, amint kikísértük őket az utca végéig, ballagott nagyapám, ölében a kutyájával, aki már nem bírt menni sem. Késő este jött haza egyedül, szomorúan. Hiába kínálta nagyanyám vacsorával, nagyapám nem evett, csak szívta a pipáját szótlanul, semmit nem szólva. Még ma is emlékszem a nagy csendre. A szomorú éjszaka után - nem tudom már miért - reggel én nyitottam ki a pitvarajtót, ki akartam lépni a tornácra, és mit látok? Ott feküdt a küszöbön Fürge, véres fejjel, hűséges, fájdalmas szemével rámnézve. Ezt a hűséges kutyaszemet a mai napig nem felejtem, minden kutya szemében ezt kerestem. (Bár kutyám azóta nem volt.) Köny- nyű kitalálni, hogy mi is történhetett az akácosban. Nagyapám fájó szívvel úgy próbálta a kutyáját átsegíteni a másvilágra, hogy kicsit fejbe kólintotta, az hívén, ennyitől kimúlik szegény pára. Ezután eltemette, de erejéből nem igen telt mély gödör ásására. Fürge nem halt meg, utolsó erejével kibújt a gödörből, véres fejjel, hűségesen visszajött gazdájához, nagyapámhoz. Nagyapám talán jobban szenvedett, amikor meglátta hűséges kutyáját, mint Fürge. Nagyanyámmal nekünk kellett vállalni a hóhér szerepét, amit sohasem felejtettem el azóta. Kosárba tettük kutyánkat, visszavittük az akácosba, eredeti sírhelyét megkerestük, ahol nagyanyám „végzett” vele. Most már vastag földréteg fedte testét. Hűséges kutyánk átkerült a másvilágra.” Zvada Erzsébet Felvételünk csak illusztrációja annak, mennyire összetartozhat kutya és gazdája 1996. Szeptember 17., Kedd Itt-Hon B 3 sodás öblítéssel takarítható. Lehetne a folyó partján kerékpárutat létesíteni, horgászparadicsomot létrehozni, de nekik erre nem futja. Az alacsony energiaárakat tette „felelőssé” azért, hogy nincs pénzük az önkormányzatok álltak igényelt munkák elvégzésére. Juhász Hajnalka, az ÁNTSZ képviselője hangsúlyozta, hogy a környék ivóvizének jelentős része a folyó kavicsteraszáról származik, amelyet meg kell óvni. Vadas JóFellebbezés után a közös feladatokról tanácskoztak Bőcsön zsef, a sajóhídvégi mezőgazda- sági szövetkezet elnöke szerint az utóbbi évek csapadékszegény időjárása mellett a folyó alacsony vízszintje is kedvezőtlenül befolyásolta termésátlagaik alakulását. Barati Sándor, az ökológiai intézet képviselője felméréseik adataival bizonyította, hogy a Szlovákiából érkező Hemád magyar szakaszán inkább tisztul a víz, ugyanakkor Bocs alatt már nem beszélhetünk élő mederről. Sallai Ferenc a környezetvédelmi felügyelőség nevében kijelentette, hogy nem lehet a mára kialakult helyzet felett napirendre térni. Az erőmű, a lakosság, a gazdálkodók érdekeit együtt kell kezelni, kompromisszumot keresve. Orosz György, a vízügyi igazgatóság képviselője kijelentette: partnerek a gondok megoldásában, abban, hogy az érdekeltek egyezségre jussanak. Pál Ernő, aki a megyei önkormányzatot képviselve arról szólt: tudomásul kell venni, hogy a Hemád állami tulajdon. Felül kell vizsgálni a vízügyi engedélyeket a fontossági sorrend figyelembe vételével. Fedőmé Zombor Eleonóra, a vízügy képviselője hangsúlyozta, hogy van vízügyi törvény, amely rangjának megfelelően határozza meg a feladatok sorrendjét. A Bőcsnél másodpercenként 500 liter víz biztosítása még fellebbezés alatt áll, tehát a tanácskozás kicsit elébe ment az eseményeknek. Megtörténhet, hogy 750 vagy akár 1000 liter víz másodpercenkénti biztosítását írják majd elő az erőmű számára. A tanácskozás további részében kiderült, hogy a folyó partjára kihordott, medrébe dobált szemét miatt az önkormányzatok még egyetlen feljelentést sem tettek. Az illegális fakiterm.elők által a jégen hagyott ágakat senki nem távolítja el. A duzzasztógáttól nemcsak faágakat, hanem állattetemeket, háztartási szemetet is el kell távolítani. Közös érdekről van szó és együttes cselekvés, összefogás szükségeltetik a Hemád érdekében - hangoztatták végezetül a résztvevők egybehangzóan. is fognak. A résztvevők sorra vették azokat a lehetőségeket, amelyek vonzóak lehetnek az idegenforgalom szempontjából, és ennek kapcsán megállapodtak abban is, hogy csak a tájban élő helyi programokat csinálnak. A tájtól idegen attrakciókat elvetették. Befejezésül megnyitották az edelé- nyi Turisztikai és Információ Irodát, amelyben tartalmas információkat és adatokat szolgáltatnak az érdeklődőknek. Szilágyi Adolf, Edelény polgármestere avató beszédében arról is szólt, hogy „...Szép és szegény ez a vidék, ezért az a dolgunk, hogy kimozdítsuk nehéz helyzetéből vidékünket. Most, itt éppen ezt célozza az információs iroda megnyitása is”.. A boldvai református templom. Boldva bencés monostorából származtatják első fennmaradt magyar szövegem lékü n két, a Halotti beszédet. ni oda - és van is rá igény -, hogy a külföldi vadászok családtagjaikat is elhozzák ide, amikor vadászni jönnek. Itt lát összefüggést a településszövetség és a vadász- társaság érdekei között. Turisztikai programmal Boldvától, Edelényen át Tornáig Virág Tamás vállalkozó reményt keltőnek tartja a kezdeményezést, véleménye szerint lesz támogatója és tevőleges végrehajtója is a programnak, mert az idegenforgalom fellendüléséből hasznot remélnek a vállalkozók és ezen az alapon befektetni A Rakaca-víztároló kellemes kikapcsolódást biztosít Fotók: Farkas Maya „Heti Jegyzet Köd esdi kitérő Brackó István Mezőkövesden - csakúgy, mint Bekecsen és Bőcsön - kerékpárutat építenek. Ez a tény legalább akkora fontossággal bír, mintáz 3-as út települést elkerülő szakaszának elkészülte. Kevesebb a baleset, tisztább a levegő, biztonságosabb a forgalom a Matyóföld fővárosban. A majdani bríngás avatóünnepség a praktikumra és az ésszerűségre int „a magyar falvak királynőjének titulált", 1973-ban ismét urbánus rangot kapó Kövesden is. A hivatkozás helyénvaló, hiszen annyi megpróbáltatás, talmi tündöklés és a „cifra nyomorúság" után a húszezer lélekszámú város a szó képletes és valóságos értelmében is felnőtté vált. Kísért a múlt, s éppen a régi hivatkozások értékelik föl a jelent. A kövesdi kitérő ebben a benzingőzös világban, a kerékpár nyergéből nézve is egyetemes tapasztalattal szolgál. A három községet lakó matyókat három dolog jellemezte: szépek, szegények és pazarlóak voltak. Egy hatvan évvel ezelőtti krónika írja: mind a nő, mind a férfi egész megjelenése megnyerő, van bennük valami kis rátartiság is. Ami az idősebbeknél méltóságteljességgé alakul át... A kócos Kövesdre először száz évvel korábban, a millennium évében figyelt fel a világ. Ekkor mutatták be a matyó viseletét. Aztán Tarnay Gyula borsodi alispán színpompás ruhákat szállított néhány előkelőségnek. A siker minden várakozást fölülmúlt, a kereskedők kapva kaptak az alkalmon, jöttek az újságírók, a sznobok és a külföldiek, járt itt a sziámi királyi pár. Az emlékezet két dolgot őrzött meg: az uralkodó apró termetét és autójának (alighanem ez volt az első Rolls Royce Mezőkövesden) ezüstös csillogását. A kor másik jeles vendége az exkitály Edward, aki a szíveslátás és a hímzett térítők fejében megpezsgőz- tette a matyókat és skót dudáján népdalokat játszott a nagyérdemű közönség nagy meglepetésére. A fellendülést követte a „ragyogóláz". Följegyezték, hogy egy 1451 pengő gazdasági felszereléssel bíró gazda felesége 2439 pengő értékű ruhatárral rendelkezett. „A túlhajtott cifrálkodás oly' mértékig fajzott el, hogy az már a gazdasági tönkretétel veszélyével fenyegetett." jámbor László atya dörgedelmei nyomán 1925-ben lobbant föl a kukoricaszár-máglya a nagytemplom előtti téren, elégetve a stílustalan, drága, cifraságokat. Lezárult egy korszak, s új fejezet kezdődött Mezőkövesd történetében. A Kis jankó Bori nevével fémjelzett, sallangmentes népművészet, no és persze a híres-neves fürdő újra vonzóvá tette a várost. Azt a várost, amelyet két keréken hamarosan és biztonságosan keresztül-kasul lehet járni: az állomástól a Zsóryig.
