Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám
8 B Itthon 1996. Szeptember 10., Kedd „Borsodi Portré Veréb Szandra Kazincbarcika (ÉM-LM)-Veréb Szandra hétéves, szeptember elsejétől a Kazinczy Ferenc Általános Iskola második osztályos tanulója. Végtelenül sajnálja, hogy vége a szünidőnek, de örül, hogy újra találkozhatott kedves tanító nénijével és ismét együtt lehet osztálytársaival.-Az elmúlt tanévben 37-en jártunk az I. a-ba, vegyesen, fiúk és lányok. Matematikát, magyart és „tagozatos németet” tanultam. Kedvencem a német nyelv volt, amit már óvodás koromtól kezdve gyakorolok. Osztályfőnökömet, Kiss Arpádné Katika nénit nagyon szeretem. Igaz, nagyon szigorú az órákon, de utána kedves, aranyos és segítőkész. Még dolgozatíráskor is segített, ha valamit rosszul írtam. A bizonyítványom jó volt. Magyarból és németből bizonyultam a legjobbnak. Magyarból a tanév végén A Kecske meg a róka című mesét olvastam. Ebből az tetszett, amikor a ravasz róka bekopogtatott a kecskéhez. Kérte, hogy nyissák ki az ajtót, de nem nyitották, hanem inkább egy hordót dobtak rá bentről és így elpusztult a ravaszdija. A nyári szünidőben sokat olvastam és sokat játszottam. Nem voltunk sehol nyaralni, de amikor jó volt az idő, kimentünk a barcikai strandra. Úsztam karúszóval, aztán labdáztunk, vízibicikliztünk, vízi-diszkóztunk és napoztunk a szabadidőközpontban a csónakázó tóban. A legjobb barátom az iskolában Tisztán Anita, mert eleven, játékos és jó tanuló. Amikor a tanévnyitón találkoztunk, mindjárt megpusziltuk egymást és azóta is nagyon sokat beszélgetünk. Elsősorban a szünetben, de néha órán is eszembe jut valami fontos és nagyon szeretném neki azonnal elmondani, de akkor nem szabad... Nagyon örülök, hogy ismét Katika néni tanít bennünket. Őt azért szeretem, mert jó tanár néni és néha odaültet maga mellé és úgy magyaráz. Már becsomagoltuk anyuval a füzeteket, a könyveket és otthon is tanulni kell. Utána nagymamához megyek a fotóüzletbe és kipróbálom, amiket csinál. Néha segítek a képek szárításában is. Ha megnövök, fodrász vagy fényképész leszek. A nagymamától most kaptam egy menedzser-kalkulátort, hogy a németet még jobban tanuljam. Ebben a kalkulátorban 1000 szót lehet magyarról németre és németről magyarra fordítani. Több program is van benne. Ezzel is szeretek játszani. Néha még este is, de anyu szól, hogy: vacsora, mosdás, fekvés, mert reggel iskolába kell menni. Hát ezért sajnálom a szünidőt. Hajba kaptak a lányok Mezőkövesd ÍÉM - CSKA) - Tény és való, hogy az egyik mezőkövesdi diszkóban a minap hajba kaptak a lányok - tudtuk meg a rendőrségen. Nem is akárhogy! Először az egyik feldühödött iíjú hölgy kissé kábult állapotban fojtogatni kezdte a mellette táncoló másik lányt, mert szerinte az meglökte ót. Amikor az „áldozat” sikeresen megmenekült a harcias amazon karmai közül, akkor a feldühödött höl- gyike a megfojtogatott barátnőjén folytatta ténykedését, haját tépte, s ütötte, ahol érte. A két megtépázott barátnő hiába kért a diszkó derék biztonsági őreitől segítséget, azok nem avatkoztak bele az összecsapásba. Jelenleg már a rendőrség kénytelen foglalkozni az üggyel. És azokkal a garázda fiatalemberekkel is, akik csak úgy heccből kezdték el dobálni az egyik mezőkövesdi családi ház cserepeit. S amikor a gazda kiment, hogy egy kis rendet és csendet parancsoljon, akkor a suhancok a tulajdonos atlétáját letépve a földre tepertők a férfit, majd megrugdosták őt. Szintén garázdaság miatt folytat eljárást a kapitányság egy kövesdi fiatalember ellen, aki ittas állapotban tért be az egyik kocsmába, s mivel őt már ott nem szolgálták ki, ököllel akart érvényt szerezni vélt jogainak. Ennek a kitörésnek a pult márványtáblája látta kárát. Mezőnyárádon viszont egy sejtelmes betörés, vagyis nem betörés tartja lázban a falut. Iskolakezdés előtt észlelték, hogy az oktatási intézményben lába kelt három számítógépnek és néhány színes monitornak. A furcsa csak az az ügyben - tudtuk meg a rendőrségen -, hogy betörésre utaló nyomokat nem találtak a helyszínen. Na persze, az egyik környékbeli mezőgazdasági szövetkezet sem igazán örvendezhet a betakarításnak, mert náluk ez „kitakarítással” is járt. Ugyanis a Szentistvánt és Keresztest összekötő úton az egyik használaton kívüli tanyaépületüket kezdték el bontani ismeretlenek. Vittek azok mindent, ami a kezükhöz ragadt, így az ajtókat, ablakokat, villanybojlert. A rendőröknek már csak néhány építkezésen kellene szétnézniük, hátha épp most állítják be az ominózus ajtókat, ablakokat valahol a környéken egy félig kész házban. A kerékpárok is kelendőek még ezen a vidéken, hiszen Mezőkeresztesről és Kövesdről is lovásították meg bicajokat a minap. A köveseknek a gazdája biztos reménykedik, hogy egyszer még viszontlátja kétkerekűjét, hiszen a rendőrök eme ellopott kerékpárt már egyszer visszaszolgáltatták neki. Sajnos, most ugyanarról a helyről, ugyanazt a kerékpárt megint elemelték. Még vége sincs a nyári szezonnak, a betörők már elkezdték „munkájukat” a hétvégi házakban. így Cserépfalu és Bükkzsérc között törtek fel egy víkendházat, ahonnan ruhaneműt, kerékpárt és háztartási eszközöket vittek el. A „vasláz” már Mezőkövesden is kitört, olyannyira, hogy már az öntvényből készült szennyvízakna fedlapjait is lopják, s viszik a méhtelepre. Jó lesz ezentúl a lábunk elé is nézni időnként... Gyerekek honi rajzasztala A nyuszi vakációja Rajzolta: Gergely Ilona, 8 éves, Bekecs „Haditérkép” az egész abrosz Tizenöt hónaposak múltak a tiszapalkonyai hármas ikrek Palocsay Erzsébet Tiszapalkonya (ÉM) - Szil- . vássy Imre 35, a felesége 33 éves. Házasságkötésük után évekig vártak a gyermekáldásra, de arra nem számítottak, hogy egyszerre „toppannak” be mind a hárman. Szilvássy apuka villamosipari technikus a Mól Rt.- nél, Zsóka anyuka főelőadói státusból ment el „szülésire” a tiszaújvárosi polgármesteri hivatalból. Éppen az uzsonnáztatás izgalmas perceiben érkeztünk meg a Szilvássy családhoz, akikhez 15 hónappal ezelőtt „toppant be” a nem mindennapi gyermekáldás. A három kisbaba: Imi, Dóri, Peti.- Elég nagy gondot jelenthet egy-egy étkeztetés... - mondtam az apukának.- Már jó rutinja van a feleségemnek. Igaz, ők egyszerre szeretnék a kanalat megkaparintani, ami többé-kevésbé sikerül is, mert már - elég szép eredménnyel - tanulják az önállóságot. Mindegyiknek oda van készítve az ennivaló, de „szigorú” felügyelet nélkül még félsikert jelentene a baba-önállóság, mert így is „haditérkép” az abrosz, mire befejezik az étkezést. Eddig értünk a beszélgetésben, amikor megjelent Zsóka, karjában Dóra-babával, aki még puszit is dobott. Dórát átvette apuka és a mama bement a két fiúért. Imi azon nyomban éktelen sírásba kezdett, de amikor ő a papa másik térdén kapott helyet, békés szomszédságban Dórikával, máris megvigasztalódott. Pétiké, a „legkisebb” anya ölében kapott menedéket... Rövid időre, mert aztán mind a hárman lekéredzkedtek. Imike az édesapja kérésére krumplit hordott szorgalmasan, tehát ő már éli a „dolgos” napjait.- Hatalmas a szabadságvágyuk - közli apuka - nem igen tudnak hosszú időt tölteni egyhelyben. A járókát hamar „kitanulták”. Addig-addig nyomoztak, hogy rájöttek, miként a legkönnyebb kilépni belőle. Most a jó időben itt van ez az udvari „baba virágoskert”, amit jó kerítéssel körbevettem és plédekkel kibéleltük. A társas játékot nagyon szeretik, például a kocka adogatást, de az egyedi játékokért is párharcokat vívnak. És azon is nagy a vita, hogy ki kerüljön ölbe, mert ha kettőt fölveszek, a harmadik nekikeseredve panaszkodik.- Gondolom, mindegyik kicsinek megvan az egyénisége.- De még mennyire megvan! Imike zárkózott, nehezen oldódik, pláne idegenekkel, de egyébként igen vidám és szorgalmas kislegény. A verseny- szellem már mutatkozik nála. Ha valamiben nem ő a győztes, bevonul két kiságy közé és duz- zogásba kezd. Dórika igazi kis- hölgy. Nagyon szereti a szép ruhát és a szép sapkát, kis kalapot, de azt a fiúk egy-kettőre leszedik a fejecskéjéről. 0 szemlátomást nagyon apás. Pétiké kis huncut, máris kész szerelő. Autó-, villanyszerelés már a kisujjában van, olyannyira, hogy a pici ujját a konnektoroknál akarta hasznosítani. Ezért minden konnektort elláttam védőzárral. No de ebben a munkában a testvérei is szívesen részt vennének.- Szóval igen talpraesettek a kis csemeték.- Semmivel meg nem ijesztgetjük őket. Ha kicsit nagyobbra sikerül az esés, nem rémüldözünk látványosan, így aztán a megszeppenést követően ezt ők is természetesnek veszik. Sok szakirodalmat olvasunk, főként a feleségem, a gyermek- neveléssel kapcsolatban. Különösebben nem panaszkodhatunk, hogy elviselhetetlen a teher rajtunk, mert az időnket próbáljuk jól beosztani és a velük való törődés igen nagy boldogságot jelent.- Szeretnének-e még kistestvéreket az ikreknek? - kérdeztem Imre apukát.- Szívünk szerint igen, de sajnos a körülmények ezt nemigen biztosítják. Azt szeretnénk, ha gyermekeink életútját jól tudnánk biztosítani és ez már három gyermek esetében is nagyon nagy meggondoltsá- got jelent. És mi is úgy intézzük anyagi lehetőségeinken belül, hogy harmonikusan nőjenek a ldcsik. Szeretetben, megértésben. A Tartalomból Sok ellentmondással, de mégis élünk Girincs anno a Dőry- és a Buttler-csa- lád házasodás körüli vitája, pere nyomán vált ismertté leginkább Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye alapján. A borsodi kisközség napjainkban viszont azokhoz a településekhez tartozik, amelyeknek az előnyükből hátrányuk származik. Baráth László polgármester magyarázza a rejtély kulcsát. (3. oldal) Ezer évből csak néhány évtized Az 1994-ben fennállásának 700 éves évfordulóját ünneplő Sajóvelezd augusztus 18-án tartotta millecentenári- umi ünnepségsorozatát. Ennek keretében volt sportprogram, ünnepi isten- tisztelet, kopjafát és emlékkövet avattak, emlékeztek Szent Istvánra, megszegték az új lisztből sült kenyeret és tapsoltak a népi játékokat bemutató fiataloknak. A millecentenáriumi programok mellett Sajóvelezden iskolatörténeti kiállítással megemlékeztek a magyar iskolák ezer évéről is. (4. oldal) Magyaros gulyásparti a betléri kastélyban Mezőcsát és a szlovákiai Betlér sportegyesülete között napjainkban is „él”, sőt sportbarátsággá fejlődött a 28 éve megkötött együttműködési megállapodás. Ennek jegyében szervezett a közelmúltban a Dél-borsodi ÁFÉSZ szak- szervezeti bizottsága kirándulást Betlér községbe. Az érkezés estéjén a Csátiak hívták magyarosan elkészített gulyásvacsorára a betléri vezetőket, de aztán a betlériek sem adták alább. Ok kellemes programról, magyaros ízekkel készített ebédről és hamisítatlan szlovák sörről gondoskodtak. (6. oldal) Három gyerekre egyszerre nem számítottak Fotó: Bujdos Tibor
