Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
II IM»hé#vége .............................................. Em-inter§%f MHHHHHHHMMHMMnMHMMMMMMHMHHHMi Augusztus 31Mombat M agyar szén a világpiaci rostán A Magyar Bányászati Szövetség elnöke a bányászat jelenéről és jövőjéről Túri Gábor Budapest (ISB) - Németh György 1959-ben az utolsó soproni évfolyamon végezte a bányamérnöki kart. Végigjárta a szakma valamennyi lépcsőfokát: aknászként kezdte, és vezérigazgatóként fejezte be Veszprémben. 1991-ben megválasztották a munkáltatókat tömörítő bányászati szövetség elnökévé, amely tisztet többszöri megújítás után ez év végéig tölti be. Ma is Veszprémben él. A bányásznap alkalmából őt kerestük meg kérdéseinkkel. □ A szocializmus ígéretes évtizedeiben különös tisztelet övezte a bányászokat. A hősi munkateljesítmények tudósításainak emelkedett hangütését csak ritkán nyomták el a bányarobbanások áldozatainak jajkiáltásai. 1990 táján aztán nagyot fordult az idő kereke, a bányászatot is elérte a rendszerváltozás. A szénbányászatot nézve ma a mecseki körzetben 2000, a dorogiban 500, a tatabányaiban 1900, az oroszlányiban 3300, a veszprémiben 2600, a borsodiban 4800, a Mátrai Erőmű Rt.-nél 2500, összesen tehát 17 600 bányász dolgozik. Szakmai szemmel hogyan értékelhető ez a folyamat? 9 A közvélemény a bányászatot azonosítja a szénbányászattal. Ha az utolsó „békeévet”, 1988- at veszem, akkor a szénbányászat 24 millió tonnát termelt. A kő- és kavicsbányászat ennek csaknem a kétszeresét állította elő. Csakhogy ez utóbbi feltétele - ne sértődjenek meg az érintettek - egy falu, egy tsz, egy buldózer, egy gödör, míg a szénbányászat nagyon létszám- és technológiaigényes. Ismeretes, hogy geológiai adottságaink e téren nem túlságosan jók, a magyar szén futőértéke nem magas, ellentétben kéntartalmával. Magyarország Európa közepén van, a tengeri kikötőkbe érkező olcsó importszén sokat utazik, mire ideér. A hazai szén emiatt ma már versenyképes a behozott energetikai szénnel, sőt egységnyi fűtőértékre vetítve olcsóbb annál. Tény azonban, hogy a kibányászott szén mennyisége nyolc év alatt kevesebb, mint a felére csökkent. Szén vagy atom? □ Az új energiaforrások - például az atomenergia megjelenésével nyilván módosultak a szén felhasználási mutatói. Az ország energiaszükségletét tekintve milyen arányú a részesedése? • A világban a szén szerepe az energiaellátásban nem csökkent. Egyes térségekben - elsősorban Nyugat-Európában - azonban hatalmas visszaesés figyelhető meg. Franciaország például 60 százalékban az atomenergiára állt át. Ugyanakkor a távol-keleti országok növekvő energiaigényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszik a szén. Amíg Magyarországon az atomérőmű be nem lépett, addig a szenet afféle pufferként haszNémeth György Fotó: Nagy Gábor (ISB) nálták. Az atomerőmű ma már az ország villa- mosenergia-ellátásának mintegy felét fedezi, a szén részaránya 25-30 százalék. Miután a magyar erőműpark olyan, amilyen - régi, elavult a szenes erőművek erre a szénre készültek, nem lehet csak importszénnel fűteni őket, mert annak más a futőértéke, más tüzeléstechnikai berendezések kellenek hozzá. □ Mi az oka a szénfelhasználás ilyen drasztikus csökkenésének? ® A versenyképes árú szenet csak a gazdasági rostán fennmaradt bányák képesek kitermelni. Ez nem volt érvényes a nógrádi vagy a komlói bányákra. Az összenergia-igény az energiafaló iparágak megszűntével szűkült, így ezek a bányák életképtelenekké váltak. Az 1988-as 50 akna 100 frontfejtés mára 20 aknára és 40-45 frontfejtésre csökkent. Piaci viszonyok alapján □ A piaci viszonyok megjelenése a magyar gazdaságban az energiaszektort sem hagyta érintetlenül, o, makrogazdaság szerkezetátalakítása következtében megkezdődött a veszteséges, korábban ideologikus, foglalkoztatási okokból fenntartott üzemek felszámolása. Hol tart ma ez a folyamat? ® Tavaly voltunk a mélyponton, amikor látni lehetett, hogy tovább nem csökkent az energiaigény, sőt a lakosság energia-felhasználása növekedett. Az energia-ipar tervezői amiatt vannak bajban, mert nehéz eldönteni, hogy az ezredfordulón túl tervezhető-e energiaigény-növekedés, vagy a jelenlegi szinttel kell számolni. Az említett elavult szenes erőművek selejtezése bizonyos időbeli kényszert jelent, ezeket nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. A ma működő erőművek 2007- ig, 2008-ig igényelni fogják a jelenlegi szén- mennyiséget. Az új erőművek építésénél keverőszénként azonban már szóba jöhet az importszén is. Az az amerikai befektető, aki megvette a Tiszai Erőművet, azt nézi majd, hogy hol kap olcsóbban szenet. Tudomásom szerint nem kötötték meg a dunántúli szénbányákkal a szerződést az eddig hagyományosan onnan szállított egymillió tonnára, vélhetően más, helyi források után néznek. Ez átmenetileg megnövelheti a kis bányák jelentőségét. A széntermelést és a szén hazai felhasználását az erőmű-selejtezés üteme határozza majd meg. □ Eddig a szén ipari felhasználásáról beszéltünk, de nem feledkezhetünk meg a lakossági igényekről sem. Milyen arányt tett ez ki a szénfogyasztásból? • A csúcsidő 24 millió tonnájából - ami mára 10- 11 millió tonnára esett vissza - 4,5 millió tonna volt a lakossági felhasználás, de ebben importszén is szerepelt. A csökkenés e téren is látványos, az igény ma nem haladja meg 1,7-2 millió tonnát. Ennek oka nemcsak a gáz bevezetése, hanem a szén árának emelkedése is. A lakossági szén jelentős állami támogatásban részesült, ami mára megszűnt, így a szén ára minden egyéb energiahordozóét meghaladó mértékben emelkedett. A szenet szeptemberben kell megvenni és egy összegben kifizetni, míg a gázszámla két hónappal később jön. A szenes erőművek környezetvédelmi moratóriuma 2003-2007-ig tart, addig lehet eltűrni a kénkibocsátást. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése további árfelhajtó hatással jár majd a lakossági szénre, ami nagy fejtörést okoz a hatóságoknak. Haszon igen, támogatás nem □ A magyar bányászatban is radikális változások zajlottak le a rendszerváltozás óta. Ön a barikád másik oldalán áll. Hogyan élte meg ezeket az éveket? • Hatalmas váltás történt, az egykori nagy állami szénbányavállalatok névsor szerint tönkrementek. Emögött nem gazdálkodási hiányosságokat kell sejteni: a szénbányászat soha nem kapta meg azt az árat, amennyiért termelt, az nem biztosította a bővített újratermelést, a fejlesztéshez szükséges eszközöket nemzeti ajándékként kapták a bányák. A pénzügyi kormányzat egyik napról a másikra véget vetett ennek azzal, hogy azt visszatérítendő állami támogatássá tette. Ezzel borítékolta, hogy melyik cég mikor megy csődbe. Az állam ezt úgy oldotta meg, hogy a felszámolás alatti vállalatok közül az erőművekkel integrálta az életképes bányákat, s ezeket együtt privatizálják. Az integrációból kimaradt, de egyelőre életképes bányák - mint Borsodban a Fekete-völgy, a Rudolf és Putnok - kft.-ként működnek, a bevételből kell fedezniük kiadásaikat, kormánytámogatást nem kapnak, de a megrendelésekkel egyelőre segítik a foglalkoztatáspolitikai célok teljesülését. A nem életképes bányák felszámolásáról a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ gondoskodik. □ Hogyan fest ma az ország szénbányászati térképe? 9 A széntermelés 90 százalékát ma az integrált bányák adják. A bakonyi erőműhöz integrálódtak az ajkai és barinkai bányák, a mecseki erőműhöz egy komlói akna és egy külfejtés, a vértesi erőműhöz Oroszlány és áttételekkel Tatabánya, a Tiszai Erőműhöz Lyukóbánya, a Mátrai Erőmű pedig a környező lignitfejtésre támaszkodhat. E két utóbbi már magánkézben van. Az ásvány nemzeti tulajdon □ Lépjünk ki a szénbányászat kereteiből, annál is inkább, mert a bányászat egyéb ágazatainak termelése legalább olyan jelentőséggel bír. 9 Az 1993-ban elfogadott új bányatörvény lehetőséget teremt koncessziós bányászati jog elnyerésére. A földben lévő ásványi kincs nálunk nemzeti tulajdon, de az állam jogot ad arra, hogy ezt vállalkozók díj és járadék ellenében kitermeljék. Ez már érvényesült az olajbányászatban, de elkelt jóformán az összes kőbánya is. A bauxitbányákat is megvásárolták az alumíniumipari tröszt megszűnése után. Az uránbányászatot felszámolják. Érdekességként említhető Észak-Ma- gyarországon az eolit, és az, hogy két aranybánya-koncessziót adtak el. □ Ha már térségünknél tartunk: a Mátrai Erőmű Rt. a Borsod határában található lignitvagyonra alapozva kétszer 500 megawattos hőerőmű megépítését tervezi. A terveket júliusban adták be az ipari tárcához. Vajon milyen döntés várható? • Biztos vagyok abban, hogy kedvező. Az energiahivatalnak kell arról dönteni, hogy az összener- gia-termelésen belül mennyit szán a szénnek és a lignitnek. A magyar lignitvagyon kitermelése gazdaságos, fölhasználását új erőműben környezetbarát módon lehet megoldani. □ A zempléni nemesfémkutatásokra, kiírt koncessziós pályázat eredményét a közelmúltban hirdették ki. Telkibányán az angol RTZ, Füzérrad- vány térségében a magyar-angol Humex konzorcium kezdheti meg a kutatásokat. Milyen horderejűek lesznek ezek napjaink nemesfém,bányászatában, milyen feltételek teljesítése esetén és mikor kezdődhetnek meg a munkálatok? 9 Az RTZ a világ legnagyobb bányavállalkozása, mindenütt megjelenik, ahol reményt lát. A szakemberei nálam is jártak, megállapítottam, hogy kitűnő geológusok, akik történeti szempontokat is figyelembe vesznek. A kutatás mindig kockázattal jár, az eredményt lehetetlen előre megjósolni. A Bányászati Hivatal illetékesétől szerzett ismereteim alapján elmondhatom, hogy a szerződés előkészítés alatt áll, azt várhatóan decemberben vagy januárban írják alá. A cégek ezzel kerülnek majd a kutatási engedélyek birtokába, de a konkrét terveket legalább tíz szakhatóságnak kell majd láttamozni. Ha ezen az államigazgatósági eljáráson sikeresen túljutnak, vélhetően márciusban megkezdődhetnek a kutatások. Nincs Pető-palota a harmadikon Az SZDSZ elnöke a miniszterek távozásáról, a koalícióról, az alkotmányozásról Puskár Tibor Tokaj (ÉM) - Pető Ivánt is meglepné, ha a nevét valamilyen most épülő villával hoznák összefüggésbe. Lakást ugyan cserélt, de új otthonában, a Xllj. kerületi háztömb harmadik emeletén aligha férne el egy palota - nyilatkozta lapunknak a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke, akit pártja tokaji rendezvényén nemcsak magánügyeiről kérdeztünk, hanem politikai aktualitásokról is. □ Hogyan töltötte a nyári szabadságát? 9 Formálisan nem sokat voltam távol a munkámtól. Néhány napot pihentem igazán, mert lakást cseréltünk, és most volt idő arra, hogy berendezkedjünk az új otthonunkban. □ Önnel kapcsolatban nem hallottunk sokmilliós palotaszerzésről... 9 Igen érdekes is lenne minden ilyenfajta információ, hiszen a XIII. kerület egyik háztömbjének harmadik emeletére - ahova költöztünk - nehéz lenne bármiféle villát odavarázsolni. □ A nyári szabadságolás idejére esett a hír, hogy Dunai Imre személyében az MSZP-SZDSZ kormány hetedik minisztere távozik a posztjáról. Ön szerint mi indokolja a lemondásokat? 9 Önmagában az, hogy valaki elmegy, és más jön helyette, mégnem baj. Olykor talán a feladat nem tetszett egyik- másik miniszternek, vagy éppen nem értett egyet bizonyos kormányzati elképzelésekkel. Dunai Imrével kapcsolatban annyit mondhatok, hogy mivel az ipari tárca MSZP-s poszt, tudomásul vettük a jelölését is, s ezt tesszük lemondása kapcsán is. □ Az ipari miniszter távozásában állítólag annak is szerepe volt, hogy a kabinetétől eltérő álláspontot képviselt az energiaárak terén. A kormány most átmenetileg elhalasztotta az energia árának emelését. Milyen következménye lehet ennek? 9 Az energiaárak emelésével kapcsolatban a jelenlegi kabinetet az előző kormányzat idején született törvények A, és a saját kormányzása idején tető alá hozott privatizációs megállapodások kötik. De nyilvánvaló, hogy sem a lakosság teherbíró képességét, sem az árak továbbgyűrűzésének hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. □ Politikai körök nyáron keresték a megoldást arra is, hogy miként lehetne megmenteni az alkotmányozás kátyúba jutott „szekerét”. Miért van szükség ön szerint új alkotmányra? 9 Nincs úgynevezett alkotmányozási kényszer, mert az ország a jelenlegi keretek között is működőképes. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy az általunk is támogatott új alkotmány megfelelő korlátokat emelne a mindenkori kormányok elé. □ Visszaállítható-e az alkotmányozás korábbi szakaszában még meglévő többpárti konszenzus? 9 Többfajta politikai nyilatkozat látott napvilágot a nyár folyamán. Az MSZP vezető testületéi foglalkoztak saját álláspontjuk egyeztetésével. Remélem, hogy az ellenzéki pártok nem érzelmi alapon szólnak majd az alkotmányozásról, hanem amit már egyszer támogattak, amellett most is kiállnak. □ Az ellenzéki pártok között ma ott van az önök korábbi szövetségese, a Fidesz is. Mit gondol arról, hogy ennyire jelentős mértékben eltávolodott az a párt az SZDSZ-től? 9 Valóban szoros kapcsolat volt közöttünk a rendszerváltás időszakában, lényegében közös elveket vallottunk, ha másképp közelítettük is meg a problémákat. Az elmúlt két évben azonban nagyon távolra kerültünk egymástól. Mi az MSZP koalíciós partnereként sem adtuk fel korábbi elveinket. A Fidesz azonban másképpen látja ma a dolgokat, mint akárcsak az előző kormány idején is látta. □ Milyennek látja a viszonyukat az MSZP-vel, a többségi koalíciós partnerükkel? ® Nem tekintjük őket egyértelműen az MSZMP utódpártjának. Bár vannak olyan képviselőik, akik átfedést jelentenek a korábbi egypárttal, ez azonban nem jelenti az egykori elveik folytonosságát. Az elmúlt hat évben bebizonyították, hogy elfogadják a mai játékszabályokat. Demokratikus választásokon jutottak hatalomra, szemben az elődjükkel. Nyilvánvaló azonban, hogy az alapvető kérdésekben különböző nézeteket vallunk, ugyanakkor a kormányzáshoz szükséges és nélkülözhetetlen nézetazonosság a koalíciós szerződésben rögzíthető volt. □ A kormányzás két esztendeje alatt többször tapasztaltuk, hogy a nagyobb párt megadta magát a kisebb partner akaratának. Miben rejlik az ehhez ■ szükséges erő? 9 Az a beállítás, hogy itt az SZDSZ akarata érvényesül, nem helyén való. Olyan koalíciós szerződést kötöttünk, ami garantálja a mi elképzelésünk érvényesülését is. Az ügyek döntő többségében kompromisszum születik, de vannak olyan dolgok, amelyekben nincs esély a megegyezésre. Ilyenkor vagy az ő akaratuk kerekedik felül, de a mi álláspontunk véghezvitelére is volt már példa. Azt azonban sajnálatosnak tartom, hogy a vitás kérdésekben olykor nyílt vitára kerül sor. Kifejezetten helytelenítem, amikor személyi kérdésekben előbb kerül a nyilvánosság tudomására egy név, mint ahogy abban már konszenzusra jutottunk volna. □ A választási ciklus félidején túl vállalkozna-e arra, hogy prognosztizálja egy jövőbeni új koalíció szerkezetét? © Elképzelni sok mindent lehet. Vannak olyan pártok, amelyek csak úgy tudják önmagukat meghatározni, hogy kivel nem hajlandóak együttműködni. Ma a Fidesz, a KDNP, az MDF közelít így a dolgokhoz, mondván: az SZDSZ-szel semmiképpen nem hajlandók együttműködni. Ezek után én hiába mondom azt, hogy elvileg a demokráciában elképzelhető lenne ilyen típusú pártokkal közös nevezőre jutni. A kisgazdákról, mint csupán az elégedetlenségre építő, program nélküli pártról még ilyen szempontból sem beszélhetünk. A felsorolásból egyértelműen kitűnik, nem az SZDSZ elhatározásán múlik, hogy kivel működne együtt. Végül is még sok idő van hátra, sok minden változhat. □ Az ezredfordulóra Magyarország tagjává válhat az Európai, Uniónak és a NATO-nak? 9 Azt gondolom, hogy az EU-tagság beteljesedésének 2000-re nincs reális esélye, de az ország felvételére irányuló tárgyalások mindenképpen megkezdődnek. A NATO-hoz való csatlakozásunk technikailag egyszerűbb, ezért ennek adott a gyakorlati lehetősége. □ Mit tart a parlament őszi ülésszaka elsőrendű feladatának? 9 A legfontosabb a szociális és gazdasági jellegű kérdésekre helyes választ találni. Az alkotmányozás, a házszabály, esetleg a választójogi törvény módosítása még az idén napirendre kerülhet, jövőre már kevés esélyt látok erre. És a román-magyar alap- szerződés ügye, amelyben a kormánynak megvannak a maga jogosítványai. Az persze más kérdés, hogy a parlament ratifikálja-e a két ország vezetésének papírra vetett megállapodását.
