Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
8 Ms Itt-Hon 1996. Augusztus 27., Kedd __Miskolci Portré A lelkipásztor Miskolc (ÉM - HD) - A közelmúltban választotta meg Miskolcon a Csabai kapui Református Egyházközösség gyülekezete - egyhangú szavazással — Gecse Attilát a nyugalomba vonult Ágoston István lelkipásztor utódjául. Gecse Attila református lelkipásztor Debrecenben végezte teológiai tanulmányait. Nyaranként Sajóhídvégen- anyagi ellenszolgáltatás nélkül - teljesített lelkipásztori szolgálatot, ahol lélekformáló munkával, erős, hitbuzgó gyülekezetét szervezett. Később lakóhelyéről, Girincsről is átjárt öt éven át minden hétvégén - a lelkipásztort pénzügyi okok miatt foglalkoztatni nem tudó - Sajóhídvégre az egyházi teendőket ellátni. Gecse Attila már teológus korában elhivatottságot érzett a betegek lelkigondozása iránt, s már akkoriban rendszeresen foglalkozott a debreceni klinikán fekvő, leukémiában szenvedő gyermekekkel. Hogy ismereteit e téren is gyarapítsa, többszintű - elméleti és gyakorlati - klinikai lelkigondozó foglalkozásokon vett részt. Utóbbi igen nehéz szolgálat volt, hiszen a súlyos, daganatos betegeknek, a már szinte „halálra ítélteknek” kellett bizakodást, hitet adni, megbékéltetni őket az elmúlás gondolatával. Ez különösen a fiatalkorú daganatos betegek esetében igen nehéz és fájdalmas feladat (volt). A lelkigondozással azóta sem hagyott fel. Már hosszabb ideje a miskolci Semmelweis Kórházban végez ilyen szolgálatot, ahol a hospice, valamint az elfekvő osztályon látogatja a betegeket - reformátusokat és más vallá- súakat egyaránt. Az utóbbiak közül is sokan mélyen kötődnek hozzá, olyannyira, hogy arra kérik: ha meghalnak ő temesse el őket. Jelenleg is képezi magát. Budapesten valláspatológiát tanul. A család- látogatásnak, a szeretetvendégségnek, a gyülekezeti kirándulásoknak és az ifjúsági foglalkozásoknak fontos szerepet szán a gyülekezet összekovácsolásában és kibővítésében. Az építendő templom anyagi és egyéb támogatásainak a megszervezése is lényeges feladata. Sokrétű elfoglaltsága mellett ki- kapcsolódást jelent számára a zene. Egész tevékenységét az Úrban bízó mélységes hit és emberszeretettől áthatott, fáradságot nem ismerő, elhivatottságot tükröző fiatalos tettrekész- ség jellemzi. Egyházi művek ifjú reprezentánsai Legutóbb a reformátusok világtalálkozóján énekeltek Miskolc (ÉM - BO) - Tizenhat évvel ezelőtt Kürti László református püspök ösztönzésére megalakult a Ti- száninneni Református Egyházkerület Ifjúsági Énekkara. A kórus azóta aktív látogatója Borsod és Heves megye gyülekezeteinek; hálaadó és ünnepi alkalmakkor egyaránt. A protestáns, valamint a református énekkincs ápolásában és megszólaltatásában nagy szerepet vállaló énekkar a gyülekezeti látogatásokon túl rendszeresen részt vesz egyházzenei kórustalálkozókon, televíziós és rádiós istentiszteleteken és testvérgyülekezetük szervezésében németországi fellépéseken. Legutóbb - augusztus 3- tól 10-ig - a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójára kaptak meghívást Erdélybe, ahol a Kolozsvár-tóvidéki Református Egyházközség volt a „vendéglátójuk”. Kolozsvárott két alkalommal mutathatták be gazdag repertoáijukat, a sepsiszentgyörgyi zárónapon pedig a nagy közös kórusban énekelhettek együtt a világtalálkozóra érkező énekkari tagokkal. A többnapos rendezvényről megannyi szép élménnyel hazatérő kórus azóta újabb hazai gyülekezetekbe látogatott el, de szívesen mennek bárhová, ahová invitálást kapA kolozsvári gyülekezetben nak; a legkisebb falvaktól a legnépesebb településekig. Országosan elismertek, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy ez év tavaszán a Magyar Rádió felvételt készített velük, két évvel ezelőtt pedig a Kóruspódium című adásban kaptak bemutatkozási lehetőséget. Vezetőjük, Szűcs Sándor főiskolai tanár. A vegyes karban többnyire középiskolások, főiskolások és egyetemisták énekelnek, de a közel 30 fős csoportban vannak dolgozó felnőttek is. Tagjaik sorába bármikor szívesen fogadnak újabb jelentkezőket; énekelni szerető fiatalokat és felnőtteket. Próbáikat az egyházkerület Kossuth utca 17. szám alatti székházában tartják csütörtök délutánonként 6 órai kezdettel. Gyerekek honi rajzasztala mm Pi Üli v'/y ú'Ú plj • s *; úr ;"-v ■ t Iß WÍÉ, Gecse Dorka 5 éves miskolci (Hajós utcai) óvodás rajza Falun nyaraltam AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1996. augusztus 27. • IV. évf. 34. szám Jelképek a múltból a jelennek Községeimért és zászlót avatott két Sajó menti település Sajóvámos, Sajókeresztúr (ÉM - BO) - Két Sajó melletti község, Sajóvámos és ' Sajókeresztúr képviselő-tes- tülete határozott úgy: a mil- lecentenárium alkalmából olyan emléket állít, amely a település történelmi múltjának idézésén túl helységük jelképeként szolgálhat a jövőben. ték fel augusztus 18-án, vasárnap a település millecentenári- umi emléknapján ünnepélyes keretek között. A szép számban összegyűlt helybéliek - akiket a vámosi utcákat bejáró mazso- retek és az őket kísérő zenekar „toborzott” össze - az iskola elől vonultak együttesen az emlékparkba, ahol a település polgár- mestere, Komjáthy Lajosné és az egyházak képviselői emléSajóvámos helytörténeti anyagának áttekintése közben lelt rá a levéltárban Tóth Péter egyetemi adjunktus két pecsétnyomóra, az egyiken oroszlán, míg a másikon szőlő motívummal. Ezek, mint a településre jellemző legrégebbi dokumentumok adták az ötletet a későbbi címertervekhez. így készült el Hajdú Imre és Kovács Zsolt kivitelezésében a közelmúltban a községi címer: pajzsában a kétfarkú oroszlánnal, míg tetején a szőlővel, két szélén pedig foszlányosan körbefutó ezüst és zöld színezéssel. A domborművesen megmunkált színes jelvény, illetve annak síkbeli változata díszíti a címerrel egy időben elkészült zászlót is. É két jelképet avatták és szentelAz együvétarfozás jelképének méltatása Sajókeresztúron Címer- és zászlószentelés Sajóvámoson Fotók: Bujdos Tibor keztek meg Szent Istvánról, az új kenyér ünnepéről, és az 1100 éves évfordulóról. Sajókeresztúrban 19-én, hétfőn avatták és szentelték fel a község címerét és zászlaját. A címer alapjául - szintén Tóth Péter kutatásai és tervei nyomán - itt is két korabeli, egy 1690 és egy 1758-ból származó pecsétnyomó szolgált. A rajtuk lévő ábrázolásokat - templom, előtte szőlőfürttel, valamint egy jobbra néző, szablyát tartó férfikar - ötvözte egybe a település történelmi múltját legpregnánsabban szemléltető községi címeren a tervező. Az általános iskola udvarán megtartott ünnepségen az egyházak képviselői áldották meg és szentelték fel az együvé tartozás, a közös sors és vállalás jelképeként a zölddel és ezüsttel dúsan borított katonai pajzsot. A emlékezés délutánján a terület országgyűlési képviselője, a település polgármestere, Má- tó István, valamint az egyházi személyiségek méltatták az évforduló és az államalapítás jelentőségét, a Szent ístván-i ünnepet, s az egykoron híres bortermelő vidék, illetve nemesi lakóhely, Sajókeresztúr helytörténelmi értékeinek címeren és zászlón való megjelenítését. _A Tartalomból Nemzetiségi nap Répáshután nemzetiségi nap keretében emlékeztek meg a millecentená- riumról. Képes riportunk az ünnepi rendezvény eseményeit idézi. (2. oldal) Történelmi tükör Az a világ, amelynek tulajdonviszonyairól és birtokhatárairól próbálunk egy kis ízelítőt adni, mai elnevezéssel élve a tartományurak világa, akik között a Miskolc nemzetség igen szilárd helyet foglalt el. (4. oldal) Készülő kosarasok A nyár végére alaposan megszaporodtak a teendők a különböző labdajátékokat űző csapatok háza táján. A labdarúgóknál már beindult a versenyszezon, a többiek pedig folyamatosan készülődnek a közelgő bajnoki rajtra. Nem kivétel ezalól a DKSK-Borsod- Chem női kosaras gárdája sem... (7. oldal) A lelkigondozó Gecse Attila lelkipásztor már teológus korában elhivatottságot érzett a betegek lelkigondozása iránt. Akkortájt a debreceni klinikán foglalkozott a leukémiában szenvedő gyermekekkel, az utóbbi években pedig a Semmelweis Kórházban, a hospice, valamint az elfekvő osztályon nyújt lelki támaszt a hozzá fordulóknak. (8. oldal) Egyházi művek ifjú reprezentánsai Tizenhat évvel ezelőtt alakult meg Miskolcon a Tiszáninneni Református Egyházkerület Ifjúsági Énekkara. Tagjai azóta rendszeresen látogatják a borsodi és a hevesi testvérgyülekezeteket. Legutóbb a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóján jártak. (8. oldal)
