Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

LII. évfolyam, 199. szám 1996. augusztus 27., kedd Ara: 21,90 Ft / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nincs „háború”, van „magánpark” Sok éve problémája már a római katolikus egyháznak, hogy Kazincbarcikán egyet­len, kis befogadóképességű templomuk van. (4. oldal) Egy amerikai városka: Kossuth Kacskaringós ez a történet, de még nincs vége. Ami ér­dekes és vonzó: az amerikai Kossuth magyar testvérvá­rost keres. (5. oldal) ,Szerelmese vagyok a fának” A 4. éve megrendezett sajó- hidvégi fafaragótábor taní­tója, Szabó Sámuel kesznyé- teni fafaragó, a népművé­szet mestere. (8. oldal) A biológiai sokféleségről Budapest (MTI) - A biológiai sok­féleség fenntartásában szerepe van a természetvédőknek, a vadászok­nak, a halászoknak, a horgászok­nak, sőt a természetet járó turis­táknak is - ezt hangsúlyozták a Magyar Tudományos Akadémia épületében hétfőn megkezdett többnapos nemzetközi konferencia résztvevői. A Naturexpo ’96 rendez­vényhez kapcsolódó tanácskozáson 35 ország több mint 300 szakembe­re vesz részt. Az eszmecsere csütör­tökre elkészülő záródokumentuma Budapest Deklaráció néven kerül majd nyilvánosságra. Ebben meg­fogalmazzák a biológiai sokféleség megőrzésével és a fenntartható fej­lődéssel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Acélszobrászok alkotótábora Dunaújváros (MTI) - Amerikai és kínai képzőművész vendége is lesz a szeptember 10-én nyíló, az idén már tizenegyedik alkalommal meg­rendezendő dunaújvárosi Nemzet­közi Acélszobrász Alkotótábornak. A Dunaferr-Art Alapítvány szer­vezte alkotótáborban a Dunaferr műszaki- és technikai szakembere­inek segítségével, a cég által ren­delkezésre bocsátott alapanyagok­ból ezúttal hat művész - a két kül­földi mellett, egy miskolci és három helybeli alkotó - valósíthatja meg elképzelését, s készítheti el köztéri felállításra alkalmas acélszobrát. A kész műveket a Duna-parti szobor­parkban állítják ki. A művészeket a benyújtott szobortervek alapján 18 jelentkezőből választotta ki a Képzó-és Iparművészeti Lektorá­tus zsűrije. Szervez, menedzsel, tanácsot ad Eger (MTI) - A Heves Megyei Ön- kormányzat többek között azt vájja a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft.-től, hogy táijon fel lehetőségeket az önkormányzatok tulajdonában lévő értékpapírok be­fektetésére és vállalja fel olyan te­rületi pi’ogramok menedzselését, amelyhez tőkét is biztosít. Mindezt Jakab István, a hevesi megyegyű­lés elnöke mondta abból az alka­lomból, hogy hétfőn megnyílt a sal­gótarjáni székhelyű társaság Heves megyei képviselete Egerben. Régi sírköveket keresnek a Tiszában Szeged (MTI) - A szegedi Manta Búvárklub munkatársai az elmúlt napokban 6-7, nagy valószínűséggel több száz éves fából készült hajóele­met hoztak a felszínre a Tisza sze­gedi szakaszánál a folyóból. A búvá­rok nem kis feladatra vállalkoztak: elhatái’ozták ugyanis, megkeresik azokat a római kori sírköveket, amelyekkel a hajó csaknem három­száz évvel ezelőtt elsüllyedt. Hái'orn gálya indult 1723-ban Ei'délyből, hogy a bécsi Bui'gba szállítsa azo­kat a sírköveket, amelyeket annak idején a végvárak átépítése során egy Gyulafehérvár környéki római kori temető maradványainál talál­tak. A hajók a Maroson át jutottak a Tiszára értékes műkincseikkel. A szegedi pihenés után kettő tovább­indult, egy hajó viszont ismeretlen okok miatt elsüllyedt a 17 sírkőből álló rakományával. Lopott táblák, keskeny utak A szükséges összegnek az egynegyedét kapják a reparálásra Miskolc (ÉM - ND) - A borsod- abaúj-zempléni úthálózat az or­szág megyéinek versenyében az öt legrosszabb közé tartozik. Kétmilliárd forintra lenne szükség a rendbehozatalára, ezzel szemben csupán az ösz- szeg egynegyedét tudja erre a célra fordítani az állami közút­kezelő. A közúti adatbank információi sze­rint a megye közútjainak minősége az országos átlagnál is rosszabb - tudtuk meg Stoll Gábortól, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójától. Több száz kilométernyire tehető az olyan, azonnali felújítást igénylő szakasz, amelynek rendbehozatalát évek óta halogatják. Útjaink állapota évtizedek óta folyamatosan romlik, a forgalom pedig egyre növekszik, s ezt még az is tetézi, hogy ma már olyan méretű és tengelynyomású kamionokkal fuvaroznak, amilye­neket a 15-20 éve épített aszfalt nem bír el. Más típusú gondot je­lent, hogy megközelítőleg 600 kilo­méternyi olyan utunk van, amely­nek szélessége hat méter alatt ma­rad, így nem igazán alkalmas a két­irányú forgalomra. A megyében a közútkezelő éven­te egymilliárd forintból gazdálko­dik. (Stoll Gábor az országos közúti adatbank hivatalos pénzügyi infor­mációira hivatkozva kijelentette azt is, hogy megyénk - fajlagosan - kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint az országos átlag.) Ennek a Fotók: Puskár Tibor fele működés-üzemeltetés jellegű költség, azaz ha ellopnak egy-egy táblát - amire az elmúlt években számos példa volt -, ebből pótolják, mint ahogy ebből festetik a burko­lati jeleket és ebből kaszáltatják az út mentén a füvet is. A summa má­sik fele megy el az utak javítására. Márpedig éppen az idei felméré­sek alapján állapították meg, hogy legalább kétmilliárd forintra lenne szükség, ha a megye útjain találha­tó összes burkolati hibát szeretnék kijavítani. Mivel azonban ennyi pénz nincs és nem is volt erre a cél­ra, ezért évek óta csupán a legsú­lyosabb károk kijavításán fáradoz­hatnak. Ez az „események után va­ló kullogás” pedig több pénzt emészt fel, mintha egyszerre meg­kapnák a kívánt summát. Aki kockáztat, sokat nyerhet A szőlő tervezett felvásárlási ára már közelíti a költségeket tett új boi'ért pedig legalább 80 fo­rintot szeretnének a boi'ászok. Leskó István elnök szerint ezek az árak már közelítenek a valós pi­aci árhoz. A jó közepes termés min­den kilójára vevő ígéi'kezik. A szü­letet - ha az időjárás mái' nem vál­tozik meg jelentős mértékben - szeptember közepén el lehet kezde­ni. Ebben az évben is számítani le­het a cseh, szlovák és az alföldi fel­vásárlókra, ami kedvezően befolyá­solja a mostam relatív szólőtúlter- melés egyébként árcsökkentő hatá­sát. Az elnök úgy véli, hogy aki kockáztatni mer, és a szüretet ké- .sőbbre, októberre halasztja, na­gyon magas cukorfokú, azaz magas áron eladható mustra számíthat. Koródi László termelési igazga­tó és Dominique Arrangoits, a Disznókő Rt. vezérigazgatója sze­rint kedvezően hatott az idei ter­mésátlag alakulására az időjárás. Különösen az utóbbi hetek megfe­lelő esőmennyisége varázsolta kel­lően teltté a szőlőszemeket. Külön áldás a tőkékre, hogy ebben az év­ben a táblákban nem okozott kárt a lisztharmat, a gomba, de a moly sem. Ha nem lesz huzamosabb ide­ig eső, álékor jó esély van az aszú- sodási folyamat beindulására is. Mád (ÉM - PT) - A Tokaj-hegy- aljai Borvidék Hegyközségi Ta­nácsa megtartotta harmadik, egyben utolsó egyeztető talál­kozóját a felvásárlók képvise­lőivel. A 21 hegybíróból álló testület egy hónappal ezelőtti terméshozam becslése most is helytállónak bizonyult. A Hegyalján mintegy 350 ezer má­zsa szőlőre lehet számítani az idén, átlagosan 71 és fél mázsát takarít­hatnak be hektáronként a terme­lők. A grémium kialakította az utolsó védöárajánlatát: a szőlőért 45 forintot várnak el kilogrammon­ként, az aszúért 400-at kell majd fizetni a vevőknek. Az egyszer fej­A jó közepes termés minden kilójára vevő ígérkezik Kommentár Véqleqes Bujdos Attila A kabinet véglegesnek tekinti a magyar -román alapszerződés szövegét, s lezárt­nak tartja az azzal kapcsolatos egyezte­téseket. Horn Gyula ezt tegnap adta a nála járt RMDSZ-delegáció tudtára. A romániai vezető magyar politikusok hiá­ba találkoztak tehát a magyar kormány­fővel: nem közeledett az RMDSZ és a magyar kormány álláspontja az alap- szerződés ügyében. Horn üzenete nemcsak a romániai ma­gyarságnak szólt, de az európai államok közösségének is: Magyarország kész ren­dezni ezeréves vitáit a szomszédaival, a megbékélést hirdeti még akkor is, ha az övéi a határ túloldalán attól koldulnak. Az MSZP-SZDSZ kormány természetesen úgy tudja, hogy ez a legjobb alapszerző­dés, amit a (választásra készülő) román tárgyalóféltől ki lehetett erőszakolni, rá­adásul a dokumentum - aláírása esetén - jelentősen javítja hazánk európai integrá­ciós esélyeit. A tervezet bizonyos erényeit amúgy az RMDSZ sem vitatja, azt viszont nehezményezik, hogy az ahhoz írt láb­jegyzet csorbítja az Európa Tanács 1201- es ajánlását, így rontja az erdélyi magyar közösségek autonómia-esélyeit. Amire vi­szont a magyar kormány képviselői azt felelik: áh, dehogy... Mármost a vita - nézetkülönbség? - e pontján nehéz lenne megmondani, ki­nek van igaza. A gyakorlatban majd el­válik, hogy ki hogyan értelmezi az alap- szerződést. További - szigorúan elvi - megközelíté­sek azért lehetségesek. Például: Hornék üzenetét nemcsak Európa nyugati fertá­lyán „veszik", de Romániában is. Ne le­gyenek kétségeink: a romániai sajtót bi­zony élénken foglalkoztatta a tegnapi budapesti találkozó ténye is. A hivatalos Románia akár ugyanarra a következte­tésre is juthat a kudarcos megbeszélés­ből, mint Tőkés László, aki azt hangsú­lyozta: szerinte Magyarországon a hatá­rokon túli magyarok képviselete az in­tegrációs törekvések és a szomszédokkal való viszony rendezése mögé sorolódott. Magyarán: az utóbbiakat előbbre való­nak tartják ideát, mint a mieinket odaát. Egy - a szó minden értelmében - euró­pai kormány természetesen óvakodna az ezzel kapcsolatos véleményét nyilvános­ságra hozni. Ám tudjuk: a román hatal­mak magyar-ügyekben eddig talán nem mindig voltak annyira visszafogottak. És nem igazán látni: mi késztetheti majd őket az alapszerződés megkötése után a megállapodás betartására, ha azt látják: nekünk maga a dokumentum a fontos. Annyira, hogy figyelembe se vesszük azok véleményét, akiknek az érdekeire hivatkozva aláírjuk majd. Nem közeledtek... Nem közeledett a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja a magyar-román alap- szerződésnek a romániai magyarok által kifo­gásolt pontjaiban. Képünkön Tőkés László és Markó Béla. (Részletek a 3. oldalon.) Á Útjavítás. Csak a legsürgetőbb hibák kijavítására futja.

Next

/
Thumbnails
Contents