Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
6 Ms Itt-Hon 1996. Augusztus 13., Kedd Az ÉM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 mellék M nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200-------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon-----r MAGYARORSZAG -BAN Miskolc, Városház tér S. Tel/Fax: 354-094 Megjelenik minden héten csütörtökön. ■ Legújabb szolgáltatásúnk: Telefonos találkahely ! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, ' " egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... A jó lapokat nem adják ingyen.. azújságárusoknál és a boltokban! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: A hívás Ingyenes A Széchenyi utcai hirdetésfelvételi irodánk folyamatosan áll fisztelt ügyfeleink NYITVA TARTÁS: héttőiül péntekig: 9-17 óráig, szombaton: 8-12 óráig. Tel.: 40/341-893. ✓ ESZAK-magyarország árusítás is 1996. Augusztus 13., Kedd Itt-Hon Ms 3 A csend és nyugalom völgyében A répáshutai kemping közkedvelt a külföldiek körében is Répáshuta (ÉM - BO) - Aki a világ zajától elzárt, csendes, hegyi falucskában szeretné nyári szabadságát eltölteni vagy akár csak néhány napos kikapcsolódásra vágyik, többféle szálláshely közül válogathat a Bükk ölében meghúzódó Répáshután. Az önkormányzat, hogy növejje a település látogatottságát, a kulcsosházon és a faluházon kívül hat éve kempinget üzemeltet. A szlovák nemzetiségű község már évekkel ezelőtt megteremtette az idegenforgalom szempontjából oly fontos infrastruktúrát - vezetékes ivóvíz, szennyvíz, telefon), így minden akadály elhárult az elől, hogy a főleg a hegyeket, a természeti környezetet és a pihenés „nomád” változatát választóknak kempinget biztosítson. A szabadidő park területének egy részét szemelték ki erre a célra hat évvel ezelőtt, ahol mintegy 17 sátor (lakókocsi) felállítására van egyszerre lehetőség. S mivel a kemping a község belterületén van, rövid sétára a postától, a két vegyesbolttól és a házias ételeket kedvező áron kínáló Vadász bisztrótól, a hideg-meleg vizesblokkon kívül nincs is igazán más szolgáltatásra a kemping területén igény. A létesítmény gondnoka, Mátrai Antal szerint, elégedettek vendégeik az ellátással, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy látogatottságuk évről évre nő. Forgalmuk jelentős részét a visszatérő vendégek teszik ki, de minden szezonban újabb és újabb magyar és külföldi családok, baráti társaságok fedezik fel maguknak e répáshutai szálláshelyet. Néhány éve idegenforgalmi kiadványokban is propagálják a „tábort”, de sok vendéget köAndré barátaival szönhetnek a helybéliek annak is, hogy a településen megfordulók jó hírüket költik szerteszét e hazában, no és Európa némely országában.- Különösen a hollandok, a németek, a belgák, a dánok és a lengyelek időznek szívesen nálunk - mondja Mátrai Antal, akivel „háztűznézőbe” indulunk a kemping területén. A tábor egyik kiszögellésé- ben német fiatalokra köszönünk rá. Egyikük, André Molnár meglehetősen jól beszél magyarul. A közlékeny fiatalembertől megtudjuk, hogy két hétre érkezett ide egy baráti társasággal, és a kemping megnyitása óta egyetlen egy évet sem hagytak ki így itt már törzsvendégnek számítanak. Leggyakrabban túráznak, hegyet másznak és barlangok után kutatnak. Néhány méterre tőlük egy lengyel házaspár hűsöl az árnyékban. Mátrai Antal jól érti a nyelvüket, így velük is szóba elegyedhetünk. A varsói Neibi Eskie és félje szintén nem először jár itt. A csend, a nyugalom, a táj és a falu családias légköre vonzza őket ide újra és újra.- Mindennap nagyot sétálunk az erdőben - halljuk kísérőnk magyar fordításában - és gyönyörködünk a természetben. - Nagyon jó itt pihenni és élvezni a környék nyújtotta lehetőségeket - teszi még hozzá barátságosan ránk mosolyogva Eibi. Elbúcsúzunk a kedves házaspártól és egy másik sátor felé vesszük az utunkat. Előtte diáklány napozik és elmélyül- ten mélyed olvasmányába. Németül üdvözöljük, majd ismét Mátrai Antal segítségét kérjük, hogy itteni tapasztalatairól valamit megtudjunk. Ezúttal angolul főijük a társalgás.- Britta egy Hamburghoz közeli városkából érkezett és először jár itt - mondja alkalmi tolmácsunk. - Egy hetet töltenek el Répáshután, majd néhány nagyobb várost, köztük is elsősorban Budapestet keresik fel. Aztán még átruccannak Szlovákiába pár napra, hogy ott is szétnézzenek. Útikalauzuk egy nagyon jól forgatható Európa-atlasz, amelyen rábukkantak erre a településre. A környék nagyon szép, de Miskolcról már nincsenek ilyen jó véleménnyel. Legközelebb más országot szeretnének megismerni, így hát aligha jönnek el még egyszer Magyarországra - feleli kérdésünkre válaszolva Britta. Lassan búcsúzunk vezetőnktől, hiszen más beszélgető- partnerekre ezen a délelőttön már aligha számíthatunk. - A többiek már kora reggel túrázni indultak - mondja a gondnok, aki, míg a kemping kapujáig kísér bennünket egy szimpatikus holland házaspárról mesél, amelynek férfi tagja egy csodálatos gyűjtőszenvedélynek hódol. Madárhangokat gyűjt és lepkéket figyel meg. Legutóbb hatalmas „fogása” volt. Egy olyan fajtát pillanthatott meg, amelyet eddig még sehol sem láthatott. Britta és a lengyel házaspár Fotók: Végh Csaba Heti Jegyzet A falvak Varázsa Nagy Zoltán A népmozgás nem új fejlemény a történelemben. Hazánkban az utóbbi fél évszázadban kiváltmeglendülte folyamat. Az erőltetett szövetkezés indította el az első nagy hullámot a falvakból a városokba, ami szoros összefüggésben zajlott az ipari fejlődéssel. A kohászat terjeszkedése, az új nagyipari bázisok létrejötte nyomán Abaújból, Zemplénből, Dél-Borsodból tízezrek kerültek új munka- és lakóhelyre. Kazincbarcikán, a mai Tiszaújvárosban nehéz volt számon tartani, hogy az ország hány településéről érkeztek az új honfoglalók. Aztán változtak az idők, nehezedtek a körülmények és megélénkült az új városlakók érdeklődése a mezőgazdálkodás iránt. Igaz, csak egy kis kert, telek erejéig. Miskolc, a borsodi majd az abaúji városok környékén gomba módra szaporodtak a hétvégi házak. Ma is rácsodálkozhatunk a szépen gondozott kertekre. Aztán a hétvégi házépítés szezonját jól követte egy újabb áramlat. A belvárosi beton- dzsungelből aki teheti, menekül a város széli kertes családi házba, avagy a város melletti falvakba. Kistokajban például a lakosság 40 százaléka az utóbbi tíz évben települt ki Miskolcról. Újabb törekvés, hogy akinek pénztárcájából nem futja építkezésre, régi parasztházat vásáról folyópart közeli, avagy erdő övezte falvakban. Ároktőn, Tiszabábolnán Miskolcról, a fővárosból, az Alföldről érkeznek családok és vesznek ilyen hétvégi házakat jó nagy kertekkel. Némelyik portát, mondjuk Tiszabábolnán, Ki sgy őrben, avagy Borsodivánkán úgy kicsinosították, hogy öröm ránézni. Az eredeti népi építészeti értékeket, a rusztikus hatást megőrizve újították meg ezeket az öreg épületeket. Ha szétnéz az ember ezekben a szépülő falvakban, tapasztalja az idegenforgalmi vállalkozó kedv egyelőre még csak szerény jelentkezését. Úgy formálnak át házakat, hogy azok alkalmasak legyenek külföldi vendégek fogadására is. E falvak varázsát fokozza a helyi infrastruktúra, a víz mellett a gázhálózat kiépítése, a telefonállomások számának növelése is. Ezek az idegenforgalmi törekvések azonban addig nem kamatoznak igazán a vállalkozóknak, amíg Miskolc, a térség ilyen messze esik a fővárostól. Tapolcán mesélte a minap egy nyugati vendég: kérem, Gyöngyöstől annyi időt vesz igénybe az utazás Miskolcig, mintha nyugati határtól Gyöngyösig. Hát még egyszer meggondolom, hogy idejöjjek!
