Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

1996. yC)\AV)S 30., Kedd 2 Ms Itt-Hon Nekünk írták Edzőtáborok Mályiban „A felsőzsolcai Szent István Általános Iskolában 1995. októberében indult el a néptánc-szakkör. A gyerekek a tanév során hetente két alkalommal foglal­koztak a néptánccal. A nyáron lehető­ség nyílt arra, hogy az önkormányzat mályi üdülőházában eltöltsenek egy hetet abból a célból, hogy az évben szerzett tudást átismételjék és új is­meretekre tegyenek szert, elősegítve a csoport további fejlődését. Ä gyerekek naponta kétszer más­fél órát táncoltak, s emellett minden napra jutott egy-egy folklorisztikai elő­adás. Átismételték az eddig tanult ko­reográfiákat, táncokat, majd a Dél-Du- nántúl táncaival és ugrósokkal ismer­kedtek meg. Az eddig tanult táncok tájegysége­iről is igyekeztek minél több dolgot, ér­dekességet elsajátítani. Például élet­formák, táncrendek, zenekari felállá­sok Szatmárban, illetve Somogybán. Az igen komoly, erőt próbáló szakmai tevékenységek mellett jutott idő a pi­henésre, játékra és arra, hogy a cso­port tagjai összekovácsolódjanak. Sok dalt tanultak, melyeket minden este énekelgettek is. Ez a tábor elősegítette a gyerekek szeptembertől kezdődő munkáját és sokkal közelebb hozta őket ahhoz, ami végül is a cél: a tánc, népünk folklór­jának megismerése, megszeretése. A táborozok nagyon jól érezték magukat, s reméljük, jó úton haladnak afelé, hogy a Zsolca Táncegyüttes méltó utánpótlásgárdája legyenek. Épphogy befejeződött az iskolások tábora, mái- el is foglalta az üdülőt a Zsolca Táncegyüttes. A csoport immár harmadik évben jut el edzőtáborba. Az ilyen összetartásokra szakmai szem­pontból igen nagy szüksége van a „fel­nőtt” tánckarnak is. Hiszen sokkal több idő jut egy-egy táncdialektus meg­ismerésére, az ismeretek elmélyítésé­re. S természetesen a táncosok fizikai erőnlétének fejlesztésére is. Persze a munka mellett itt is volt idő pihenés­re, szórakozásra. A próbák után min­den este táncház, vetélkedő, játék szí­nesítette a tábor hangulatát. Reméljük, mindkét csoport szakmai fejlődését elősegítették az edzőtáborok, s bízunk abban, hogy továbbra is lehe­tőség lesz az efféle összetartásokra.” Orosz Mária Felsőzsolca Itt-Hon Az Észak-Magyarország' regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Bodnár Ildikó. A miskolci melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Telefon/fax: 46/341-866 Tinik sátoroznak Szentiéleken Miskolc (ÉM) - A Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza hetedik alkalommal szervez sá­tortábort általános iskolás ta­nulóknak. Az intézmény az idén is a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola szentléleki hétvégi házának udvarát bérel­te ki, ahol július 29-től, azaz tegnaptól népesültek be a 2-3, illetve 4 személyes sátrak. A második turnus augusztus 5-én indul, amelyre még jelentkez­hetnek a nomád élethez és a természetjáráshoz kedvet érző 10-14 évesek. Egy-egy alkalom­mal 25 gyermek elhelyezéséről és napi ötszöri étkeztetéséről gondoskodnak a szervezők és számos érdekes programról, él­ve a környék adta lehetőségek­kel. Vizsgázott túravezetőkkel járják be a fiatalok a környék legszebb helyeit, és keresnek fel fonásokat, emlékhelyeket, bar­langokat. S amikor éppen nem portyáznak, gombákkal, gyógy­növényekkel ismerkedhetnek meg szakavatott előadók jóvol­tából, vagy éppenséggel tájéko­zódási versenyeken és egyéb ve­télkedőkön mérhetik össze tu­dásukat. Míg a korábbi években teljes egészében önköltséges alapon vehettek részt a tábo­rozásra jelentkezők, addig az idén a B.-A.-Z. megyei Termé­szetjáró Szövetség és a Soros alapítvány jóvoltából lényege­sen kedvezőbb áron tölthetnek el egy hetet a pihenés, üdülés e formáját választók. Felújítják az átmenő útszakaszt Fotók: Végh Csaba Bükkszentkereszt (ÉM) - Körülbelül egy hónapja kezdett hozzá a Miskolci Útépítő Kft. Bükkszentkereszt főutcájának, a Kossuth Lajos utcának a fel­újításához. A rövidesen új asz­faltszőnyeg-borítású utca egy­ben a Bükkszentlászló felé ve­zető út egyik szakasza, így el­sősorban az átmenő forgalom megkönnyítése és színvonalá­nak növelése érdekében kezde­ményezte a nagyszabású beru­házást a Miskolci Közúti Igaz­gatóság, amelyhez társult a he­lyi önkormányzat is. Miután az igazgatóság tervei elsősorban az útburkolat felújítására szo­rítkoztak, az önkormányzat az útszegélyek, a gyalogátkelőhe­lyek és a fedett csapadékvízel- vezető-rendszer kiépítéséhez járult hozzá. A kettős beruhá­zásban zajló munkálatok vár­hatóan szeptember végére fe­jeződnek be. Jelenleg az útsze- gélyezésen és a csapadékvíz-el­vezetésen dolgoznak az útépí­tők. Az 1400 méteres útszakasz csak ezután kap(hat) új burko­latot, amely a település látoga­tottságát, téli-nyári idegenfor­galmát bizonyára még kedve­zőbben befolyásolja majd. S hogy lesz-e folytatás( a)? Nos, er­ről is vannak elképzelések. Hi­szen a végső cél az, hogy tovább épüljön az út egészen Bükkszent- lászlóig, amely a Miskolcra jutást időben és távolságban egyaránt lényegesen lerövidíti a látogatók és a helybeliek számára. Oktatási intézményeknek féláron Miskolc (ÉM) - Mint arról ko­rábbi lapszámunkban beszá­moltunk, július 1-jétől új cég, a Termoment Kft. látja el a ké­ménysepréssel összefüggő fel­adatokat a megyeszékhelyen. A változás szerencsére nem járt együtt áremeléssel, így a lakos­sági szolgáltatások díjtételei megegyeznek az 1996. január elsejétől érvényes tarifákkal. A közületi szolgáltatások díjtéte­lei szintén megmaradtak, ám jó hír az oktatási intézmények (valamennyi - tehát nemcsak önkormányzati tulajdonú - óvoda, bölcsőde, általános és középiskola) számára, hogy esetükben a kft. 50 százalékos fizetési kedvezményt biztosít az év második felére. Értesülése­ink szerint a cég vezetői egyéb kedvezményeken is törik a fe­jüket, de erről egyelőre konkré­tumokkal még nem szolgálhat­nak. \996. yúLWis 30., Kedd — \tt-Hon ---------- —1 : Ms 1 Ú jra Diósgyőrben az Újpest Tatár az első gólt fejeli (1977/78, DVTK - Újpesti Dózsa 2:2) Síké Gábor Miskolc (ÉM) - 1966. május 15. A Diósgyőri Stadionba kiláto­gató futballbarátok akkor még nem sejthették, hogy egy tör­ténelmi jelentőségű összecsa­pás szemtanúi lesznek, ugyan­is azon a tavaszi napon a piros­fehérek 3:l-re legyőzték az új­pestieket, s erre hazai pályán az azóta eltelt 30 év alatt egy­szer sem volt példa. Most azon­ban itt a lehetőség a javításra, mivel szombaton a Magyar Ku­pa mérkőzésre újra Miskolcra érkeznek a lilák. Azon a három évtizeddel ezelőtti találkozón Kovács István kétszer és Vass László egyszer volt ered­ményes, így utoljára ennek a két játékosnak adatott meg, hogy' gól­jaikkal a diósgyőri pályán vezes­sék győzelemre csapatukat az Újpest ellen. Pedig volt azóta egy­két nagy találkozó, felcsillant né­hányszor a remény a meccs meg­nyerésére... Például 1978 februárjában, amikor Tatár első félidei fejesével és Dunai III. szünet utáni öngól­jával már 2:0-ra vezetett a Diós­győr. A kissé télies, ködös időben tizenötezer néző tombolt a lelátó­kon, ám örömük korainak bizo­nyult, ugyanis a korszak egyik leg­nagyobb játékos egyénisége, Faze­kas nemsokára szépített, majd a teljesen behúzódó hazaiak ellen, négy perccel a lefújás előtt Nagy L. égy húsz méteres bombával egyenlített. A győzelmi remények tehát szertefoszlottak, csakúgy mint 1980 őszén, amikor szintén két gó­los hátrányból álltak talpra a lila­fehérek. A forgatókönyv kísérteti­esen hasonlított a két évvel koráb­bira: az első félidőben vezetést szerzett a DVTK, a második játék­rész elején következett az újabb ta­lálat (mindkettőt a fiatal Szlifka szerezte), ám a támadásokról tel­jesen lemondó vasgyáriak ellen is­mét egyenlíteni tudott az Újpesti Dózsa. Ekkor írta elkeseredésében a krónikás, hogy:„Lassan már em­beremlékezet óta nem nyert ha­zai pályán a Diósgyőr az Újpest el­len.” S azóta eltelt újabb tizenhat év... E fentebb említett találkozók között rendezték meg 1979 decem­berében a piros-fehérek futballtör- ténetének egyik legbotrányosabb mérkőzését. Történt pedig, hogy az UEFA Kupában és az olimpiai se­lejtezőkön vitézkedő, s teljesen ki­fáradt DVTK ellen érkezett a Dó­zsa, és Lauber játékvezető soro­zatos, vélt vagy valós tévedései nyomán alaposan felpaprikázódtak a kedélyek. Megadott egy tizene­gyest a vendégeknek, kiállította a középhátvédet, Salamont, és rend­re szemet hunyt a rendkívül dur­ván játszó újpestiek szabálytalan­ságai felett. A következmény 2:1- es Újpest siker, jókora felfordulás a klubháznál (hatalmas tömeg sze­retett volna „találkozni” a mérkő­zés bírójával), és a stadion betiltá­sa. Az utolsó őszi találkozó színhe­lyéül Egert jelölték ki, végül azon­ban mégis Miskolcon rendezhették meg az idényzárót. Elmaradt te­hát a büntetés, de elmaradtak az Újpest elleni győzelmek is. A 80- as évek elején három „langyos” döntetlen borzolta a szurkolók ide­geit, majd a hét NB Il-es eszten­dő után a Tornyi Barnabás által felrázott DFC újra fogadhatta a li­lákat. A döntetlen ezúttal sem ma­radt el, mindössze annyi változott, hogy most a diósgyőrieknek kellett kapaszkodniuk, de ez Vitelki és Petcu góljaival szerencsére sike­rült. Az egyébként remek mérkő­zést egy fél év múlva, ’92 őszén még parázsabb csata-követte. A szurkolók számára biztosan soká­ig emlékezetes marad ez a találko­zó, nemcsak a hat gól, hanem Adzsojev felejthetetlen „tánca” mi­att is. Az idegenlégiós két csodála­tos gólt lőtt, s pazar cseleivel az őrületbe kergette az UTE védel­mét. Rajta kívül még Szvisztun volt eredményes, de sajnos nem­csak a csatársor, hanem a védelem is „gólerős” volt, így a vége 3:3-as eldöntetlen lett. S hogy mennyire nem megy ha­zai pályán az újpestiek ellen, azt bizonyítja, hogy egy esztendőre rá a városi sportcsarnokban rendezett teremfoci-tornán a DFC 4:l-es ve­zetés után sem tudott nyerni (a gó­lokat Danes (2), Csillag és Körösi szerezte), s a végén még egy Csil­lag-gólra volt szükség, hogy lega­lább az 5-5-ös iksz meglegyen. Átok ülne a piros-fehéreken? Aligha. Bizonyíték rá, hogy 1977- ben Gyöngyösön 4:l-re (a gólszer­zők: Görgei (2), Oláh és Tatár), 1981-ben pedig Szegeden 2:l-re (Tatár és Görgei volt a gólszerző) nyert a Diósgyőr, mindkétszer ku­pamérkőzésen, s ezzel mindkét al­kalommal el is jutott a döntőig. S most szombaton újra kupa­meccs, újra az Újpest az ellenfél, igaz a helyszín a DFC-stadion, de egyszer minden rossz sorozatnak vége szakad... Szalai csatázik a védőkkel, de a lila-fehérek kihúzzák kapott gól nél­kül (1978/79, DVTK - Újpesti Dózsa 0:0)

Next

/
Thumbnails
Contents