Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

1996. Július 23., Kedd 6 B ~L----------------------ítt-Hon Kis szarvasűzők A síkvidéki Egerlövőből tizenhét alsós kisdi­ák töltött felejthetetlen napokat a közel­múltban Bogácson. A Szarvasűzők nevét vi­selő sátorlakó csapat úszni tanult, ismerke­dett a Bükk növény- és állatvilágával, bog- rácsoztak, éjszaka őrségben vigyázták a tá­bor nyugalmát. Fotók: Cál Péter A kisdiákok és nevelőik ezúton is tisztelettel köszönik meg támogatóik segítségét. Az eger- lövői önkormányzat, a szülők, a mezőkövesdi Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet, a mezőkö­vesdi Posto Pannónia Rt. és a Hungaro Län­gerer Kft. támogatását. S nem utolsó sorban a Júra Plusz Kft. segítségét, ahonnan minden nap friss, finom pékárút kaptak ingyen a tá­borlakók. Minden bizonnyal szívesen emlékez­nek majd a bogácsi erdőben eltöltött néhány napra az egerlövői kis diákok. Új töltőállomás A napokban nyitotta meg „kapuit” Mezőköves­den a Shell töltőállomás. A benzinkútnál egy­szerre négy személyautó és egy tehergépkocsi tankolhat, akár a legújabb Euro 98-as üzem­anyaggal is napi huszonnégy órában. A töltő- állomást kiegészíti egy Shop is, ahol az autótu­lajdonosok az élelmiszertől kezdve az autóalkat­részekig mindent megtalálnak és még fel is fris­síthetik magukat egy kávéval, üdítővel. Már maga a tény, hogy a térségben tíz fővel csökkentette a vállalkozó a munkanélkülisé­get - hiszen környékbeliekkel dolgoztat - so­kat segít a városon. A jövőre vonatkozóan meg­tudtuk, hogy mihelyt anyagi lehetőségük adó­dik, egy autómosót szeretnének építeni, majd a későbbiekben egy gyorséttermet és egy au­tószervizt. Egy kis nyáresti party Nyári hangulathoz kis nyári zene Fotók: Szatmáry Király Ádámné Kazincbarcika (ÉM - LM)- Három estén keresztül, július 12-től 14-ig, délután hat órától éjjel tizenegyig szólt a zene, és ropták a táncot Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődé­si Központ előtti színpa­don. Bár- és szalonzene- karok, formációs tánco­sok szórakoztatták a kö­zönséget. A nyitónapon, pénteken a Vídia és a Treff együttes lé­pett fel. A Vídia öt fős csapa­ta hat éve játszik együtt. Re­pertoárjuk színes, mert ma­gyar nótától a tánczenéig mindent játszanak az egész országot bejárva. Közönség­csalogató volt az is, hogy az együttes egyik tagjának szerzeményével szerepelt az 1992-es táncdalfesztiválon a csapat énekese, Hegyi Ani­kó. A Kazincbarcikai Treff együttes két éve alakult, másfél éve Kapitány Mária személyében női énekesük is van. Rendezvényzenekar­ként működnek, bálokon, es­küvőkön lépnek fel, kedven­cük a jazz. A táncot kedve­lőket pénteken először Jáno­si Viktória és Dudás Tibor szórakoztatták, akik latin tánc kategóriában magyar bajnokságot nyertek, formá­ciós táncban pedig világbaj­noki hatodik, hellyel dicse­kedhetnek. Őket a Kovács András-Krizsa Mária páros követte. A két fiatal - alacso­nyabb versenykategóriában- már ugyancsak többször nyert bajnokságot. Szombaton először a Be­ethoven együttes lépett fel, amelyik 1992-ben megcsinál­ta a Beatles-t - magyarul. (Aranylemez lett!). Ismét szerepeltek a Treff-esek, majd őket a Ködmön, a Mis­kolci Szabadidő és Ifjúsági Ház égisze alatt működő együttes követte. Fellépé­sükkel bizonyítva, megérde­melték a formációs táncok magyar bajnokságán a négy­szeres bajnoki címet. Vasárnap lépett porond­ra a négytagú Fantázia Band, amely csak ez év feb­ruárjában alakult Miskolcon. Kísértek már színházi műso­rokat, felléptek az Orfeum műsorában, bálokon. Most külföldre készülnek. A buda­pesti héttagú Cadillac együt­tes 1990-ben alakult és már két nagylemezük is megje­lent. Rock and rollt játsza­nak, és a pop-rock fesztivá­lon harmadik helyezést ér­tek el. Többször jártak már külföldön, most Dániába mennek. Jövőre tervezik harmadik lemezük elkészíté­sét. A fellépők sorát a Bota- fogó táncegyüttes zárta. Fő profiljuk a latin-amerikai táncok és ezek versenyfor­mái, valamint az e táncokra épülő és a színpadi igények­nek is megfelelő koreográfi­ák előadása. Emellett termé­szetesen a társastánc egyéb formáit is repertoárján tart­ja az együttes, többek között a báli táncokat. Sikereik kö­zött most csak az 1993. évi Formációs Táncok Világbaj­nokságán elért hatodik he­lyezést említjük. A társas­tánc történetében ekkor ke­rült be először magyar együttes egy táncos világver­seny döntőjébe. Mint az együttesek „élet­rajzából” is kitűnik, neves csapatok adtak színvonalas műsort a kazincbarcikai nyáresti partyn. A közönség jól szórakozott, az együtte­sek pedig többszörös ráadá­sokkal köszönték meg a pro­dukciójukat elismerő tapsot. Méltán tapsolt a közönség a táncosoknak 1996. Július 23., Kedd Itt-Hon B 3 Kevesebb állat, még kevesebb vevő Harminc-harmincötezerért kínálták a kisborjúkat Mezőcsát (ÉM - FL) - Aki egyébként nem értesült ar­ról, hogy a városban orszá­gos állat- és kirakodóvá­sárt tartanak, az is menten észrevette, ha a geleji út­ra vezette a sorsa. Érdek­lődőből nem is volt hiány, de állatokból a megszokot­tól kisebb volt a felhozatal, komoly vevő pedig alig akadt. A vásár magas drótkerítéssel körülvett területére csak az ál­latorvosok és a helypénzt be­szedők engedélyével lehetett behajtani. A kapuban Cserve- nyák József help állatorvos és tiszakeszi kollégája, Pósán György vizsgálták meg a jószá­gokat és azok papírjait. Cser- venyák József elmondta, hogy a korábbi vásárokhoz viszonyít­va 20-30 százalékkal kisebb a felhozatal. Az állatorvosok csak a marhalevekkel és fülszá- mokkal ellátott állatokat enge­dik be, s ha a kettő nem egye­zik, ugyancsak nem vihetők be. A vásár forgatagában sok is­merős találkozik. Aki járt már vásárban, jól tudja, itt nemcsak alkuk köttetnek, vélemények is gazdát cserélnek. Az életről, az állattartás körülményeiről, az időjárásról, a terméskilátások­ról és a családról is. Tóth Lászlóné Tiszalúcról érkezett. Tanyájuk van. Öt da­rab, egy-három hetes kisboijút hozott eladni. Huszonnégy ezerre mondta a jószágok árát, de 20-21-ért megvált volna tő­lük. Merthogy otthon, más mun­kalehetőség híján szarvasmar­hák tartásával foglalkoznak. Nyáron besegítenek a gyerekek is, tehát munkaerővel bírnák, csak takarmánnyal nem, mert minden nagyon drága. Bakondi István Mezőcsátról egy öthónapos csődört kínált 65 ezerért. A huszonhét éves fia­talember a jószágtartásba nőtt bele. Most is van a portáján bir­ka, két 3-6 éves fejőstehén, de mint elmondja, nincs manap­ság a jószágtartásból semmi haszon. Nagyok a termésárak, a tejet csak 29,70-30 forintért vásárolják fel.- Lassan vegetáriánusok le­szünk mindnyájan, mert nem jut pénz húsra. De hát én is hozzá vagyok nőve, szeretem ezt csinálni - mondta keserű­en. A 71. évében járó mezőcsá­ti Kovács Lajos állatállománya egy sertésből, egy lóból és há­rom tehénből áll. Most a tehe­neket szeretné eladni, de nincs rájuk vevő.- A állattartó gazdának nincsen se hétköznapja, se va­sárnapja. A jószágokhoz min­den nap négykor kelni kell. A három tehén megad napon­ta 45-50 liter tejet, azt sem könnyű kifejni. Már nem bí­rom. Eladnám a tehenek da­rabját 100 ezerért, de nem ké­rik. Kiss István tiszataijáni gaz­da nyugodtan és jóízűen fo­gyaszthatja a pecsenyét, mert vevő nem nagyon zavarja meg a früstököt. Három hónapos borjúját 35, a kettő hónaposat 30 ezerért kínálja. Otthon még két birkájuk, négy tehenük, meg egy lovuk van.- Nagyon pang a vásár, nul­la, vevő egy szál se, pedig ne­künk is meg kell szabadulni az állatoktól. Olyan jég volt Tar- jánban, olyan, hogy nem kell a búzát aratni, a kukoricát sem tömi - mondja. Aztán újra vág egy igazi ka­tonát a zsírját csepegtető pecse­nyéből, hozzá meg egy jó hara- pásnyi kenyeret. Mert a vásár­ban megéhezik és megszomja­zik az ember. Hordókat is kínáltak a vásáron Fotók: Farkas Maya Kiss István tiszatarjáni gazda jóízűen früstököl, és arról panaszkodik, hogy elverte a kalászost és a kukoricát a jég _Heti Jegyzet Müde tjük kertjeinket Nagy Zoltán Építkezz és ne politizálj! - nagy írónk mondásának ismét erőteljes az idősze­rűsége. Bizonyára Móricz Zsigmond - tőle maradt ránk a szólás - korában is jócskán kiábrándultak a polgárok a nagypolitikából. Jóllehet igencsak ne­héz megtalálni a határt meddig politi­ka, mettől nem? Betérsz bármelyik sö­rözőbe, szóba elegyedsz a vendégtár­sakkal. Mindjárt a kenyér árának vár­ható emelése kerül terítékre. Jó, az ta­lán szolidabb lesz, de ugrik a cukor ára. Aztán itt vannak a közmű díjak... Meddig politika, mettől nem? Jó: építkezz és ne politizálj! De miből, uram? hlát bizony miből? A lelemé­nyesség azonban éppen akkor nem hagyja el az embert, amikor a legna­gyobb szükség van rá. Műveljük kert­jeinket, mondották humanista gondol­kodók, környezetvédők, gazdászok - köztük elsőként Miskolcon Adorján Imre főorvos, aki többek között ezért vehette át ez évben a Pro űrbe díjat - látván a parlag burjánzást a város, a vá­rosok körül. Becsülete lett a kis telkek­nek. Nézem a határt, a külterületet Miskolc környékén, Kazincbarcikától kifelé menet a csodálatos Tardona völgyet, Ózd környékét, a Szikszó előtti dom­bot, a fancsali pincés kerteket, a Mályi, Kistokaj, Nyékládháza határában ke­letkezett tavak környékét. Megannyi sok ötlettel, szorgalommal, többnyire a tulajdonosok saját munkájával kialakí­tott kert, hétvégi házacska. (Egyik má­sik szinte hívogató üdülő.) Gyakran ál- mélkodom, jó magamat, jöttment ide­gent is jókedvre hangol a látvány: mi­lyen jól érezzük magunkat kezecské­inkben, gyümölcsöseinkben, tóparti, folyóparti horgásztanyákon a városok bérházaiban kedélytelenül zsörtölő­dök. Versengenek: kinek gondozot- tabb a gyümölcsfája, a szőleje, a zöld­ségese, kinek termett több uborkája, paprikája', paradicsoma. Adódnak ext­ra ötletek is: Görömböly határában fü­geligetet telepített egy nyugdíjas. Vissza a természetbe - vallotta Rous­seau, francia gondolkodó a XVIII. szá­zadban. A forró nyárban a tengerpart­ra utaznak a tehetősebbek. A szegé­nyebbeknek marad a város környéki kert, a tópart, a folyópart. Nézz szét Abaújban, Borsodban, Miskolc kör­nyékén, sok szép vadregényes tájjal ta­lálkozol. És íme a példa is serkent: mű­veljük kertjeinket!

Next

/
Thumbnails
Contents