Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

Itt-Ron 1996. ]úuus 16., Kedd Református fiatalok találkozása Kisgyőr (ÉM - N.Z.) - Kezdő­dött jó két évvel ezelőtt. Ir­lands Sándomé református lelkész és férje - ő már nyugdíjas - vásároltak egy parasztházat a faluban. Gondolták, majd jó lesz az öregebb évekre, amikor már elköszönnek a szolgá­lati lakástól. A porta rend- behozatala után jött az öt­let: hasznosuljon nyaran­ként a környék és a helybe­li fiatalok, a határon túlról ideutazó magyarok javára.- Tíz éve minden nyáron, az is­kolai év befejezését követő hé­ten református egyházi szer­vezésben az egyházkerületből találkoznak itt a fiatalok. Az ezt követő héten kifejezetten a helyben élők táboroznak itt - tájékoztat a lekész asszony. - Ezután szívesen adunk szállást a messzebbről érkezett hívek­nek. Célunk az, hogy a más­honnan jött gyerekek is lássák a Dél-Bükk szép tájait, a falu­si környezetet. Segítjük őket, hogy az iskola után egy kötet­lenebb formában mélyüljenek el a biblia tanításaiban, ismer­kedjenek az egyház hivatásá­val, életével. A szállást tehát az Irlandá- ék tulajdonában lévő házban biztosítják. Kisgyőri Ifjúsági Területi Konferencia a teljes neve az évente is­métlődő református tábornak Fotó: ÉM-repro- Isten úgy adta, hogy itt jól érezhessék magukat a gyere­kek. A házban elférnek húszan- huszonöten, a kertben pedig - másfél holdnyi — van egy nagy sátor, általában abban alsza­nak a fiúk. Ellenszolgáltatást nem kérünk ezért, örülünk, ha segíthetünk. A nagy táborban a kerületbeli gyerekek esetében az önkormányzat segít az ét­keztetésben. A helyi, a kis tá­bor lakóinak itt oldjuk meg az ellátását. Kapunk segélyt az egyházkerülettől, itt pedig a szülőkkel együtt oldjuk meg a kisgvőriek táborozását.- A program?- A nagyobb táborban 70-100 gyermek jön össze. Reg­geli után bevonulunk a temp­lomba, énektanulással kez­dünk, majd áhítat következik és újra énektanulás. Aztán pél­dául önmegismerést segítő elő­adásokat hallgatnak. Mivel 4-től 18 éves korig vannak együtt a gyerekek, cso­portos foglalkozások keretében igazodunk az életkori sajátos­ságokhoz. Ebéd után csendes pihenő, majd különböző játé­kokkal, vetélkedőkkel töltik az időt. Az egész programot tábor­tűzzel zárjuk, s értékeljük az itt töltött napokat. Egy klub, ami az elménkre hat 2 Ms ^Nekünk Írták Ez a harmat... Ez a harmat nem az égből hullik, asszo- nyi szemekből. Tiszta kristálycseppek, melyből szinte olvasható az egyéni és a mögötte álló társadalom története. Benne Radnóti Miklós néhány halhatatlan vers­sora: „Megtörünk mi is, asszonyainknak / tükrös szeme alatt feketébb lesz az / ár­nyék s csókunkból ránk havaz a tél”... A síró asszony régen megözvegyült, gyer­mekei távolra költöztek, „hetek múlnak el, míg valaki rám nyitja az ajtót” - mond­ja bánatosan. Nem szorul segítségre, meg­áll a maga lábán. Nem veszi igénybe a gondozószolgálatot, egyedül a „vox humá- na”, az emberi szó hiányzik neki. Hány ilyen ember élhet a városban? A lakosság negyedrésze időskorú, akik kö­zül sokan egyedül maradtak. Az emberi élet nem „beszerezhető szolgáltatás”, még kiérdemelni sem lehet. És nemcsak a ma­gára maradottaknak, a társas életet kö­vetőknek is lehet olyan igénye, hogy „em­beri” közegben megjelenhessenek időn­ként, ahol gondokat vagy élményeket cse­rélhetnek, vagy éppen csak beszélgesse­nek, vagy valami közös tevékenységet, já­tékot folytassanak. Ehhez szervezett cso­portokat kell alkotni, divatos szóval: „ci­vil szervezetet”. Ezek ezer célúak lehetnek, az egyszerű kártyapartnerektől a spor­ton át, vallási szervezetekig sok-sok min­den. Ezek közül, most az időskorúak hely­zetét elemezzük ki. Ok már sem anyagi­lag, sem energiában nem tudnak úgy ak­tivizálódni, hogy segítés nélkül is pros­peráljanak. A régi korok tisztelték az öre­geket, azok létezését, mert ismerték a ter­mészet kérlelhetetlen törvényét, tudták, hogy életképes társadalom csak életké­pes törvényekkel létezhet..Tudják ezt ma is, de jóval kevesebben. Ötven évvel eze­lőtt elképzelhetetlen volt olyan rablótáma­dás (mint Miskolcon a Templom utcá­ban), ahol tizenévesek 77 éves öreget tá­madnak meg. (Ezek időskorukban nyil­ván a gyerekeket fogják megtámadni, ki­rabolni, meggyülöltetve az időseket) Az időskorúak ügyét sok városban már nemcsak gondozási ügynek tekintik, ha­nem polgári feladatnak. Van már „időskorúak tanácsa”, időskorúak háza, ahol a civil szervezetek szolidárisán együttműködnek. Miskolcon minden hi­ányzik, az önkormányzatban az idősko­rúnknak nincs képviselője (olyan sem, aki vállalná a korosztály képviseletét), né­hány kultúrház és az MSZP vállalja, hogy helyet ad a nyugdíjasok egyesülete­inek, csak épp azok a hivatalok nem lát­szanak, amelyeknek feladata a polgárság szolgálata. Ez is oka annak, hogy az idős­korúak - az állami intézkedések mellett, elkeserítően riasztónak látják a jövőt. Nem csoda, ha egyre több „kristálycsep- pet” láthatunk, amely nem a harmatozó égből hullik, hanem a fényeveszett sze­mekből. Csapó András, Miskolc Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Bodnár Ildikó. A miskolci melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Telefon/fax: 46/341-866 Miskolc (ÉM - Bi.I.) - A Miskolci Dianetikai központ vezetője, Csege Judit is elfogadja beszélgetésünk során a klub-formát, hiszen egy-egy alkalommal 15-20 ember meghitt légkörben beszélgetve, a beszélgetés fona­lát szakavatott vezetők által irányítva is­merheti meg az ember önmagát, sok felme­rült kérdésére választ kaphat, illetve a di- anetika segítségével sok problémát meg­oldhat a mindennapi életében és a mun­kahelyén. • A dianetika az emberi elmével foglalkozó is­kolák közül a legfejlettebb, az életet alkotó ener­giákat oly módon használja fel, hogy az egyén szervezetét és lelki életét hatékonyabbá teszi. E tan - vagy hogyan is nevezzem - megalkotója, vi­lágszerte alapítója L. Ron Hubbard angol tudós. □ A miskolci központ létrehozója, fő szervezője Csege Judit, aki alapfoglalkozását tekintve fog- technikus. Hogy ismerkedett meg ezekkel a taní­tásokkal és gyakorlati felhasználásukkal? 9 Részt vettem a témával kapcsolatos szeminá­riumokon, később különböző szaktanfolyamokon. A motiváló ok az volt nálam, hogy intelligensebb legyek, jobban megértsem önmagam és másokat. Az ott szerzett tapasztalatokat, ismereteket ka­matoztatni akartam a mindennapi életemben. □ Sikerült? • Igen. Ma már sok mindent másképp látok, megértek, lényeges dolgokra ráérzek, a lényegtelenek hát­térbe szorulnak. □ Hogyan talált rá kollégáira, hiszen a Dianetikai Központ­ban 10-15 fiatal dol­gozik, illetve vezet különféle gyakorlati foglalkozásokat. 9 Ők azok, akik kez­dettől fogva nagyon érdeklődtek a dianetika iránt, affinitásuk van hozzá, és ók is elvégeztek különböző szaktanfo­lyamokat, továbbképzéseket. Egy' cél vezérelte őket is, akárcsak engem, hogy századunk vé­gén - elközömbösödött világunkban - át tudjuk adni azokat a testet-lelket érintő üzeneteket, amelyekkel mi rendelkezünk. Nem vagyunk pa- rafenomének, sem szekta, sem természetgyógyá­szok, csak sok okos gondolatot szeretnénk „ki­csiholni” az emberekből, amelyek bennük van­nak, csak még nem törtek felszínre. □ Mondana néhány példát? 9 Etika címmel tartunk tanfolyamot, de neve- síthetném „életjobbító” tanfolyamainknak, ame­lyek a következő címeket viselik: a pénz moz­gatórugói; egyszer fenn, egyszer lenn; kommu­nikációval a siker felé; hogyan tegyük jobbá kap­csolatainkat; hogyan kössünk sikeres házassá­got. És még van a választék. Triatlonsiker született Japánban Kropkó Péter, az Arany Ászok miskolci versenyzője nyerte az ironman-viadalt 1996. 3útids 16., Kedd : = Itt-Hon .....— — Ms 1 F otó: S.G. Miskolc (ÉM - SG) - A közel­múltban nagyszerű triatlon si­ker született Japánban, ahol Kropkó Péter, az Arany Aszok miskolci versenyzője megnyer­te az Oszaka melletti Biwa-tó partján megrendezett Iron- man-viadalt. A videó-felvételen egy elgyö­tört, teljesen kimerült futó ér­kezik, kis sárga emberkék lel­kesen integetnek feléje, nyújt­ják a kezüket, de ő már nem nagyon képes tudomást venni róluk. Aztán feltűnik a célsza­lag, most már kézzelfogható közelségbe kerül a győzelem, a versenyző is megkönnyebbül, mosolyog, kiint a nézőknek, s boldogan érkezik a célba. A ja­pán Ironman győztese: Kropkó Péter! • 1985 őszén egy barátom vitt el az első versenyre - kezdi a vissza­emlékezést a nagyszerű sportem­ber ahol még kajakozni is kel­lett, tehát az qvadriatlon volt. Min­denesetre nagyon megtetszett a dolog, megfogott a jó hangulat, ott­maradtam, s jövő tavasztól már triatlonistának számítottam. □ Mikortól jöttek az eredmények? 9 Az első nagy verseny, amit meg­nyertem, egy középtávú viadal volt, s én már rég a holtágban hű­sítettem magam, amikor észbe kaptak és bemondták: „Jé, bejött az első helyezett” - meséli nevet­ve. A második befutóra 14 percet vertem, ami nagyon jelentős kü­lönbség. Úgy ’86 nyarától számol­hattam, hogy én vagyok a legjobb magyar triatlonos. DA győzelmek pedig érkeztek futó­szalagon. Mikor próbálkozott elő­ször Ironman-versenyen? 9 1988-ban volt az első Ironman- versenyem Németországban, s ez egyben minősítő is volt a Hawaii­on megrendezendő világbajnokság­ra. Nagyon készültem, de már az egy álom volt, hogy egyáltalán elindulhattam, nekem ugyanis ko­rántsem voltak olyan lehetősége­im, mint a többieknek. Emlék­szem, az úszásnál mindenki gumi­ruhában volt, engem meg kakaó­vajjal kenegettek... Ennek ellené­re jól sikerült a szereplésem, az elért 5. hely nagy port vert fel, meglepődtek, hogy egy magyar srác ilyen előkelő helyen végzett. Ráadásul utazhattam Hawaiiba! Pénzen ugyan nem volt, de száz dollárral a zsebemben nekivágtam, a rendezők ugyanis biztosították az útiköltséget és a szállást. □ Milyen változást hozott az életé­ben, hogy sikeres lronman-verseny- ző lett? 9 Én kaptam egy normális polgá­A győzelem útján ri nevelést, egyetemet végeztem, ám a németországi siker után úgy döntöttem, hogy szeretnék csak ennek élni. Azóta profiként dolgo­zom, profi életmódot folytatok, amely nem sportállást jelent, ha­nem megpróbálom szponzorok se­gítségével fenntartani magam, s biztosítani a versenyzéshez szük­séges feltételeket. Persze egy kis segítség bármikor jól jön... □ Mennyivel lettek keményebbek az edzések? 9 Sokkal keményebben kell dol­goznom, több a tudományosság a felkészülésemben. Eleinte egy né­met edző segített, majd felhasznál­va sportolói múltamat, a rutino­mat is be tudtam építeni így most magamat edzem, bár az úszásnál segítkeznek szakemberek. □ Az Ironman kimondottan olyan sportág, amely dermesztő hidegben, hóesésben nem űzhető. Hogyan le­het kiküszöbölni a magyarországi telet? • Ez sok gondot okozott. Az első új-zélandi Ironman-re, amely feb­ruárban volt, elég nehezen tudtam felkészülni. Nem volt pénzem el­menni meleg égövi edzőtáborba, így aztán itthon edzettem. Hajtot­tam a szobabiciklit, s közben néz­tem a parlamenti üléseket, talán én voltam, aki legtöbbet „részt vett” az országgyűlésen. A verseny egyébként mindezek ellenére jól si­került, harmadik lettem úgy, hogy az első tízből rajtam kívül minden­ki napsütéses helyeken készült fel! □ Hogyan sikerült a tavalyi és az idei esztendő? • Szerencsére eddig még évről év­re sikerült előrelépnem. Két éve második lettem a triatlon Európa- bajnokságon, majd tavaly szintén ezüst a veszprémi duatlon Eb-n, most pedig megnyertem a japán Ironmant, amely életem csúcsát je­lenti! □ Mit kell tudni a japán viadal­ról? _ • Ez egyike a világ hat nagy „Grand Slam” tornájának, ame­lyen elindul a triatlonosok színe- java. Ha jól sikerül a verseny, ar­ra mindenki odafigyel, itt lehet ne­vezet szerezni. □ Akkor ez Önnek jobban nem is sikerülhetett volna, a győzelem mindennél többet mond. Hogyan született meg az első hely, hiszen sokáig nagy volt a lemaradás? 9 A triatlon arról szól, sosem sza­bad feladni! Bár megfordul ilyes­mi az ember agyában, hiszen hosszú a táv, s nagyon ott kell len­ni lelkileg, de néha bevillan, hogy le kellene lassítani, esetlen gyalo- golni egy kicsit, vagy kitalálni bár­mit. így volt ez most is, de szeren­csére nem adtam fel. A nagy hát­rány egyébként egy bicikli-defekt miatt jött össze, de a futás 30. ki­lométerétől kezdve ez fokozatosan csökkent, végül sikerült ledolgoz­nom és megnyernem a versenyt. □ Hogyan alakul a további prog­ram ez évben? • Készülök az októberi hawaii ver­senyre, addig elindulok kisebb tá­vokon, hogy formába lendüljek, szeptemberben pedig edzőtáborban folytatom tovább a készülést. □ Mi történik, ha ott lesz ismét Ha- vaiiban, s egyszer csak érkezik egy elkószált eb... 9 Egy ideig bennem volt rendesen az élmény, hiszen tavaly egy négy­lábú miatt kellett feladnom a ha­waii versenyt. Utána előfordult, hogy ha feltűnt valahol a távolban egy kutya, máris ráfékeztem. Sze­rencsére ez már a múlté, már nem félek. Legfeljebb megkérem majd a barátnőmet, zavargálja el a de­rék ebeket az út mellől... □ Mi az, amit el szeretne még ér­ni, hiszen számtalan szép ered­mény áll már Ön mögött? 9 Nagyon bízom benne, hogy 2000-re a triatlon is olimpiai szám lesz, s akkor én is elindulhatok majd. De mindig kell, hogy az em­bert hajtsa valami előre, mindig le­het tökéletesíteni a versenyzésen, javítani az eredményeken. DMiad mindehhez erőt, mi segít, hogy leküzdje a holtpontokat? 9 Nemcsak én küzdők ebben az or­szágban, csak én talán látványo­sabban. Ha valamit csinál az em­ber, ha valamihez a nevét és szí­vét adja, soha nem hátrálhat meg, küzdenie kell akkor is, ha éppen féltérden áll!

Next

/
Thumbnails
Contents