Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

1996. Július 16., Kedd 8 Ms Itt-Hon „Miskolci Portré A főtanácsos Miskolc (ÉM - E.Gy.) - Juhász Bar­nabás orvos, a miskolci polgármesteri hivatal egészségügyi főtanácsosa. 1963- ban népköztársasági ösztöndíjasként szerzett általános orvosi diplomát „summa eum laude” minősítéssel a Debreceni Orvostudományi Egyete­men. Ezt követően - néhány hónapos kórházi gyakorlat után - Szerencsen majd Miskolcon körzeti orvosként te­vékenykedett. 1950 óta dolgozik a me­gyeszékhely egészségügyének igazga­tásában, irányításában. 1984-ben tár- sadalom-orvostanból, illetve egészség- ügyi szervezéstanból szakorvosi vizs­gát tett. Jóleső érzéssel emlékszik visz- sza a körzeti orvosi éveire, amelyekben sokat fáradozott az emberekért, és sok­rétű gyógyító munkájának szépsége, öröme valamint izgalma lelkiekben gazdaggá tette életét. Ez lelkesítőén ha­tott hivatásának - esküjéhez méltó - gyakorlására. A gyógyításban az önzet­lenség, a szerénység és az embersze­retet olyan erények, amelyek birtoklá­sa - úgy véli - minden orvos esetében kívánatos. Szívesen látja el feladatát Miskolc egészségügyének igazgatásá­ban, irányításában. Ez a munka, ame­lyet nem egyedül, hanem másokkal együttműködve végez, a város egész­ségügyi területének működtetésére, fej­lesztésére és a gyógyító tevékenység fel­tételrendszerének folyamatos javításá­ra irányul. Ennek kapcsán - vallja ő - a tenniakarás, az összefogás nagy ér­tékteremtő erő, amely napjainkban sem nélkülözhető különösen a nehézsé­gek csökkentésében, leküzdésében. Az egészségügyi feladatok hatékony ellá­tásában alapelvnek tekinti a szakmai ismeretek folyamatos bővítését. Mun­kaszeretete és kitartása figyelemre méltó, példaképének édesapját tekinti, aki a közelmúltban 82 éves korában „ment nyugdíjba”. Öregségi nyugdíjazá­sát követően ugyanis még 22 évig dol­gozott jó egészségben és fáradhatatla­nul úgy, hogy egyetlen napot sem hiány­zott munkahelyéről. A főtanácsos sza­badidejében kertészkedik és barkácsol, de rendszeresen eljár színházba, mozi­ba is. Felesége matematika-fizika sza­kos tanár. Két gyermekük van, s uno­kájuk újabb örömet jelent számukra. „Nekünk Írták Egy ismeretlen szobor ismertté válása A fotón látható szent fából ké­szült szobrára a Herman Ot­tó Múzeumban (Papszer ut­ca) figyeltünk fel. A bükk- szentkereszti lakosok elmon­dása szerint a szobor az ő ró­mai katolikus templomukban is látható volt valamikor. Az 1801-ben felépült templomot anyagiak hiányában nem tudták berendezni. Fájdal­mas segítségül jött, hogy 1786-ban II. József az egész országban megszüntette a pá­losrendet. A diósgyőri pálos­rend templomának berende­zz ismeretlen szobor a Herman Ottó Múzeumban látható A diósgyőri Pálos kolostorból származó faragott szobor Fotó: ÉM-archív zése a Koronaurqdalom tulaj­donába került. Ok átengedték a templom teljes berendezését az akkor Újhuta nevű köszég Szent Kereszt Felmagasztalá- sa nevet viselő római katoli­kus templomának. A diósgyő­ri templomot 1737-ben Kot- naky Fülöp sajóládi perjel építtette, és berendezésének nagy részét a sajóládi pálos szerzetesek készítették. A be­rendezés egyik darabja volt a szóban forgó szobor is. Ennek igazolásául a másik fotó szol­gál, mely alatt a következő írás olvasható: „Diósgyőri pá­los kolostorból való faragott szobrok.” A baloldali szobor azonos a Herman Ottó Múze­umban látható szoborral. Fentiek alapján igazoltnak látszik, hogy a szobor egy idő­ben a bükkszentkereszti temp­lomban is látható volt, a töb­bi berendezési tárgy között. Levéltári adatok nyújtot­tak segítséget a szobor erede­tének és vándorlásának meg­ismeréséhez. Gyerekek honi rajzasztala Ruhát teregetek a kertben kofa/ Márta Szinva-népkerti nagycsoportos óvodás rajza Tópart körül nyáron, horgászokkal I ...... ____ P llfS f : i« 'fmr A IwWBMÍWMb ...................... Sír Károly és Czakó Tibor horgászbottal a stégen Fotó: Farkas M. Kistokaj (ÉM-NZ) - A szom­szédos nagyobb tavak ár­nyékában szerényen húzó­dik meg a kistokaji. Ám kö­rülötte takaros hétvégi há­zak épültek, melyek kör­nyékét - a kerteket, a tópar­ti részeket - szépen rend­ben tartják a tulajdonosok. A tavaszi, nyári hétvégeken megélénkül a forgalom, hét­közben csak a megszállot­tak várnak horgászszeren­csére. Sír Károly nyugdíjas katona­tiszt is kint tölti a nyarat. Víz­közeiben találtuk a stégen. Ők szerencsések mert a tóig hord a telkük. Szomszédja, Czakó Tibor teraszán ültünk le beszél­getni. Nemcsak a tavaszi, nyá­ri hónapokat töltik kint, jórészt még télen is itt élnek. Sír Ká­roly, az 1989-ben alakult tóbi­zottság elnöke jól ismeri a kör­nyék történetét.- Először béreltük a telke­ket a Borsodsziráki Tsz-től, majd ’89-ben megvásárolhat­tuk. Ennek nyomán ez az úgy­nevezett keleti partszakasz, a Ponty utca és környéke magán- tulajdonba került - tájékoztat Sír Károly. - A vásárlás során 172 telek, egyenként 200 négy­szögöles, talált gazdára. A tu­lajdonviszony-változást - nem­csak a telek, hanem az érintett tópart vonatkozásában is - so­kan az Istennek sem akarják tudomásul venni, és zokon ve­szik, ha figyelmeztetjük őket: ne hagyják hátra maguk után a szemetet! Következő övezete a tópart­nak az észak-keleti, ahol ottjár- tunkkor közmunkások rendez­ték a terepet. Az önkormány­zat döntése nyomán itt a stran­dolok, a napozók számára ké­szül liget. Igaz, a kavicsbánya helye nem ajánlott fürdőzésre, mégis kijárnak ide hűsölni a fa­luból is, Miskolcról is, kivált, mióta megemelték a belépők árát a strandokon. Bajor Jó- zsefné polgármester elmondta, hogy jóllehet nehéz a helyze­tük, a belső település tovább­fejlesztésére sem jut elég pénz, mégis tervezik az említett te­rületen egészségügyi blokk épí­tését. Talán sikerül még ez év­ben, de jövőre bizonyosan.- A következő övezet, a fél­sziget, jelenleg a Szirma-Term Kft. tulajdona. Itt lehetőség adódik területet bérelni vagy vásárolni, ez még most formá­lódik - mondják Sír Károlyék. A közműhálózat egyelőre csak kisebb részben adott a ví- kendházak között. Az utakat amolyan murvaféle törmelék­kel tették közlekedésre alkal­massá. Elég gidres-gödrös, rá­férne egy kis karbantartás. Vil­lany van, az ivóvízhálózat ki­építése viszont még várat ma­gára. A tulajdonosok igyekez­nek kutat fúrni, de nem min­degyik ad egészséges ivóvizet. Egyelőre a faluvégi közkifolyó­ból nyerhetnek megbízhatóan jó ivóvizet. A legnagyobb prob­léma jelenleg a WC hiánya, merthogy a látogatóknak, strandolóknak marad a termé­szet lágy öle. Ezzel együtt jól érzik itt magukat, kivált a nyugdíjasok, a horgászok. Cza­kó Tibor például feleségével, unokáival itt tölti szinte az egész évet.- Húsz éve horgászom... Mindig ez volt a vágyam: sze­retnék egy olyan helyet, ahol csak kiülök a teraszra, aztán bedobom a botot a vízbe. Ez itt megvan, a telek mindkét olda­lát a tó övezi - meséü Czakó Ti­bor, felesége hozzáteszi - az unokák is szeretnek velünk lenni, mi még télen is szívesen vagyunk itt. (Czakóék egyéb­ként kazincbarcikaiak, a csa­ládfő a könnyűbetongyárból ment nyugdíjba.) Végül a horgászszerencséről kérdezzük vendéglátóinkat. ' - Három vonulat különböz­tethető meg - magyarázza szakszerűen Sír Károly és Cza­kó Tibor. - A profik nem saj­nálják itt tölteni a napokat, az éjszakákat. Ők fogják a legtöbb halat. A másik csoport is hosz- szabb időre rajzik ki, még ők is szépen fognak. A harmadik kategóriába az alkalmi horgá­szok tartoznak, ebből adódóan csak alkalmanként fognak ha­lat. Eddig a legnagyobb busát, 32 kilósat Vinka Péter fogta. Beszélgető partnereink tízen felüli kilósakkal büszkélkedhet- nek.- Ütközések?- Mi, régiek, jó barátságban összefogunk, de a csodafelsze­reléssel, márkás kocsikkal ér­kező „újhullám” emberei nem örvendenek nagy rokonszenv- nek. Itt nincs hierarchia. Lett­légyen igazgató vagy segéd­munkás, itt mindenki egyen­rangú - vallják az öregek. A Tartalomból Ez a harmat... Ez a harmat nem az égből hullik, asszonyi szemekből. Tiszta kristálycsep- pek, melyből szinte olvasható az egyéni és a mögötte álló társadalom története. Benne Radnóti Miklós néhány halhatat­lan verssora: „Megtörünk mi is, asszo­nyainknak /tükrös szeme alatt feketébb lesz az/ árnyék, s csókunkból ránkhavaz a tél.”... A síró asszony régen megözve­gyült, gyermekei távolra költöztek „he­tek múlnak el, míg valaki rám nyitja az ajtót” - mondja bánatosan. (2. oldal) Táborozás Kezdődött jó tíz évvel ezelőtt. Irlanda Sándomé, kisgyőri református lelkész és férje vásároltak egy parasztházat a faluban. Gondolták, majd jó lesz az öre­gebb évekre, amikor már elköszönnek a szolgálati lakástól. A porta rendbeho­zatala után jött az ötlet: hasznosuljon nyaranként a környék és a helybéli fi­atalok táboraként, valamint a határon túlról ide utazó magyarok javára. (2. oldal) Fiatal vállalkozó Az építőanyag-kereskedelmi kisvállal­kozást még az apa alapozta meg. Be­tegsége és halála azonban meggátolta a befejezésben. A fiú, Temesvári Lász­ló azonban átvette a stafétát, folytatta apja munkáját, és ’94-ben édesanyjával megalapította a Hejő-Ker Bt.-t. Ritka eset, hogy egy 25 éves fiatalember ered­ményesen vezessen ilyen vállalkozást. (3. oldal) Az előadóművész A tanítás leginkább a kertészethez ha­sonlítható. A jó nevelőnek nincs na­gyobb öröme, mint elültetni a tudás magját, nevelgetni, közben kihúzigál- ni a gyomot és meghagyni a virágot. Tanítani a legcsodálatosabb feladat a világon. Nagyon jó érzés a fiatalok­nak bemutatni a műsoraimat. El aka­rom hitetni a közönséggel, hogy én va­gyok az a 15. századi költő, aki meg­jelenik a huszadik században közölve gondolatait. Villon ha ma élne valószí­nűleg szintén szakadt farmerban, bor­zas hajjal és szakállal állna előttünk. Szeretném, ha nézők azt hinnék, hogy tényleg Villon jelent meg a pódiumon. (4. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents