Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
1996. ]\3N1\js 11., Kedd 4 Ms Ttt-Hon Programatániat Alliance Francaise (Kossuth u. 11.) Június 19. este 7 óra: Francia sanzonest, Jean-Claude Meurisse zongorista- énekes koncertje Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Június 5-től július 5-ig: Kiállítás az V. Nemzetközi Plakát Biennálé adagéból. Június 30. du. 5 óra: XII. Nemzetközi Dixieland Fesztivál Kulturális Menedzser Iroda (Kossuth u. 11.) Június 13. du. 5 óra: Komolyzenei klub, Bartók - Kodály kórusműveiből Június 14. du. 4 óra: Ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör és bélyegklub Június 17. este 7 óra: Collegium mu- .sicum - Sirák Péter orgonaestje Budai Nagy Antal Közösségi Ház (Miskolc-Görömböly, Szolártsik tér 6.) Minden hétfőn du. 4 órától este 7 óráig: Népdalkor Minden kedden du. 6 órától este 8 óráig: Kertbarát kör Minden szerdán du. 3 órától du. 4.30 óráig: Formációs tánc . Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Június 11. du. 4 óra: A Muhi emlékmű bemutatása (előadó Balogh Sándor (Bükkszentkereszt) Június 12-13-14-én de. 9.30 órától du. 5.30 óráig: Nonprofit akadémia (Nonprofit szervezetek irányítása, vezetési készségek fejlesztése. A szervezet működésének belső szabályozása, cél, jL lozófia, stratégiai terv, indikátorrendszer.- A Hálózat a Demokráciáért Alapítvány szervezésében) Június 17. du. 5.30 óra: MR (rádióriporter) klub Június 18. du. 5.30 óra: A Miskolci Nemzeti Színház élete az ezredvégen- Vendég: Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója Mandorla Egyesület (Bródy S. u. 41.) Június 12. du. 5.30 óra: A Hang - egy katolikus pap párbeszédei égi lényekkel (Dombi Ferenc előadása a Földes Ferenc Gimnáziumban) Vasutasok Művelődési Háza (Lenke u 14/a) Június 12. este 7 óra: Borsodi mozaik- Diavetítéses előadás (Előadó: Farkas Gyula) Június 14-16-ig, reggel 8 órától du. 6 óráig: Haus Gustav Edőcs burgenlandi fotóművész „Vasúti impressziók” című fotókiállítása a Gömöri pályaudvaron Június 14-21-ig: Vasúti relikviák, vasúttörténeti kiállítások (Bajcsi József és Husonyica Gábor gyűjtők kiállítása a kazincbarcikai állomáson) Június 16. du. 6 óra: Magányosok klubja Június 17. du. 5 óra: Reiki klub - ingyenes kezelések Miskolc történelmének kis tükre Vili. Amikor még nem volt lakótelep Fotó: ÉM-repro Miskolc (ÉM - Gy.G.) - Azoknak, akik a hivatalosan tanított, azaz a beléjük sulykolt, tehát megfellebbezhetetlen magyar történelem- szemlélet állításainak hisznek, feltűnhet, hogy ebben a miskolci kis tükörben milyen gyakran mutogatom a magyai’ történelem ismeretlen, vagy elhallgatott arcait. Ezt azért tartom szükségesnek még ilyen szűkös keretek között is, mert - egyrészt - Miskolc története nem választható el mereven a magyar népek, később nemzet történelmének alakulásától, másrészt, mert - hitem szerint - egy csomó tévhit, félrevezetés, történelmi ferdítés gyökere éppen ezekre az időkre, illetve ezek beállításáig, magyarázatáig vezethető vissza. Gondoljuk csak meg, mennyivel másabb lenne a magyar nemzettudat, önbecsülés, ha István és Gizella házasságát valóban fontossága szerint tárgyalta és tanította volna a magyar történelem. Ha nem azt hangoztatja, hogy mi, „rokontalanok” és betolakodók, 895- 896-ban honfoglaló idegenek, erőszakkal szereztünk jogot magunknak a letelepedéshez mások rovására, hanem azt, hogy István és Gizella jobbjának összefonódása - amely most Veszprémben ismét találkozott, - olyan rokoni kapcsolatok megerősítéséhez, illetve elmélyítéséhez volt hozzájárulás, amely már a bizánci-keresztény Vérbulcsu nővére és Arnulf frank-nyugatrómai császár házasságkötésével, fél évszázaddal azelőtt elkezdődött. Ha ugyanis a magyar vezérek és vezércsaládok fiai, lányai a nyugat-európai hercegi, fejedelmi, királyi és császári családok tagjaival kötöttek házasságot, akkor, amikor a családi kapcsolatoknak oly nagy szerepük volt, akkor semmiképpen nem nevezhetők „rokontalannak”, nemkívánatosnak, erőszakos hódítónak, mint ahogy népük sem nevezhető annak, ameddig a többi népet is nem nevezik ugyanígy. Különben Gizella, akit a római egyház avatott boldoggá, a magyar István Vajk herceggel Scheyerben kötött házassága szinte másnapján a magyar udvarba jön, ahol még Géza és Sarolt, a „Fehér menyét” az úr. Ennek, miskolci szempontunkból annyi a jelentősége, hogy Gizella szinte azonnal olyan kézműves műhelyt alapít, amelyben István koronázó palástját is el tudják készíteni, amely ma is megvan és a múlt ezredévi magyar szövőipar európai mércével mérhető remeke. Ez, főidbe vájt kunyhókból, jurtákkal ideérkező nomád, nyereg alatt húst puhító nép körében akkor elképzelhetetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy a honfoglalás óta vagy száz esztendő eltelt. Igaz, a gátlástalan történelemhamisítók szerint ez a száz esztendő kalandozásokkal, nyugat kirablásával telt el, de úgy látszik, koronázó palástot mégsem sikerült a magyaroknak rabolniuk, hanem meg kellett a csaták közben tanulniuk a szövés mesterségét is. Nos, megtanulták, illetve jó régen tudták, mint ahogy értettek a vas, illetve a fémek feldolgozásához is. Ezt, bizánci leírásokból is megtudhattuk volna, ha ezt tartottuk volna fontosnak hangsúlyozni. Ehelyett hivatalosan azt állítottuk, hogy a háborúskodáson, rabláson kívül semmihez nem értettünk abban az időben, minden fontos dolgot a germánoktól, szlávoktól tanultunk el később. Holott, amint a sírleletek bizonyítják, a mostanában előásottak pedig megerősítik, a dolgok éppen fordítva történtek. A magyar kézművesség, elsősorban a fém (fegyverek), bőr- feldolgozás (lószerszámok, ruházat, vértek, csizmák), nemezgyártás (még a fényesített nemez készítéséhez is értettek, meg a süvegek, combot védő köpönyegek készítéséhez), s egy sereg más foglalkozás terén olyan magas szintű volt, hogy ezeket Nyugat-Európában egyenesen „magyar munkának” nevezték és utánozni igyekeztek. Ez még a XIII-XIV. században is így volt. Különösen a fegyver- gyártás és a cserzőipar terén volt nagy a magyar szakmai dominancia, olyannyira, hogy a magyarság csak olyan kézműveseket (vendégmunkásokat?)) fogadott be, akik képesek voltak a magyar igényeknek megfelelő színvonalon dolgozni. Ezek pedig a források szerint rövid idő alatt magyarrá lettek, különben a hadászat szempontjából fontos munkákat nem bízták volna rájuk. (Folytatjuk.) 1996. 3á)nyus 11., Kedd Itt'Hon Ms 5 Telefon az egészség szolgálatában Miskolc (ÉM) - Havasi Pál miskolci (ma már nyugdíjas) hygienikus orvossegéd 25 évvel ezelőtt egy addig Magyarországon ismeretlen szolgáltatást indított útjára: a telefondoktort. Most új szolgáltatás - a „Természetféltő telefon” - szervezésén fáradozik. Alapos részletességgel kidolgozott tanulmányát 1968-ban elküldte az Egészségügyi Minisztérium módszertani pályázatára. Elgondolása azt volt, hogy miután a betegségek megelőzése mindennél fontosabb, az információs hálózat további bővítésével a prevenciót még hatékonyabbá lehetne tenni. Ehhez adott volt a távbeszélő, amely közvetíthette mindazokat az egészségmegőrzéssel kapcsolatos gondolatokat, amelyeket a feltaláló egy-egy téma köré csoportosított. Havasi Pálnak azonban három évet kellett várnia ahhoz - elmondása szerint a Magyar Posta kései hozzájárulása miatt -, hogy a telefonos tanácskérés kísérleti jelleggel beinduljon. Először csak Budapesten lehetett hívni a telefondoktort, majd egyre több vidéki városban, így Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán, Győrben, Kazincbarcikán és Ózdon is. • Az első időkben a lakosság érdeklődése olyan nagy volt - emlékezik vissza az 1971-es indulásra Havasi Pál -, hogy az egyszerre 60 hívásra ,méretezett” automata nem győzte a tömérdek bejelentkezést. Ám a lakosság türelmes volt és kivárta a szabad vonalat. A nyolcadik héten az automata számlálója 21 556 hívást regisztrált, ami egyre jobban megerősített abban: igény van erre a felvilágosító munkára és valamennyi megyében célszerű lenne beindítani. Ám ez a legkevésbé rajtam múlik. Pedig további térhódítását különösen indokolja az, hogy a lakosság egészségi állapota és a halálozási arány egyre aggasztóbb. □ Huszonöt év nagy idő. Mi tartotta és tartja ennyi éve életben ezt a szolgáltatást? • Egy-egy előadás általában 3-5 perces, a témák hetente változnak. Az első tíz (magnón rögzített) téma - tíz hétre elosztva - például a követke.. ző volt: Lehet pár kilóval kevesebb?; Szerelem és egészség; Divat és egészség; Betegség-e a magas vérnyomás?; Leszokhatunk-e a dohányzásról?; Hogyan védekezzünk az influenza ellen?; Okozhat-e megbetegedést a környezetszennyezés?; Jóga, torna, egészség; Az alvás zavarai; Lehet-e védekezni a fronthatás ellen? A várakozás perceiben - azaz amíg a telefondoktor a vonal túlsó végéről visszaszól - ma már pihentető zene köti le az egészségügyi tanácsért telefonálókat. □ Tanulmányát a Szerzői Jogvédő Hivatal nyilván tartja. Várhatóan rövidesen szerződi jogvédelem alá keiül egy másik ötlete is, amelyet szintén távbeszélőn keresztüli információáramlásra alapozott. % Most szervezem a „Természetféltő telefon” szolgáltatást, az előbbi mintájára, s amelynek mind több, a természetvédelemnek elkötelezett intézményt, szervezetet nyertem már meg eddig is. Gondolok itt elsősorban a nemzeti parkokra és a különböző székhelyű természetvédelmi igazgatóságokra, amelyeket a megadott hívószámo(ko)n tárcsázni lehet majd, s amelyek az érdeklődő - turista, természetimádó, pedagógus, növénygyűj- tö, állatvédő és bárki más - kérdéseire szakelőadással válaszolnának. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Dán sziget. 4. Az első idézet (zárt betűk: E, T, A, C). 12. Textilipari tennék. 13. Kábítószer. 14. A víz eláraszt valamit. 16. Rézsútos. 17. Címke darab! 19. A juh hímje. 21. Állam része! 22. ...beat, rit- mizálási technika. 24. Kabalatárgy. 26. Tokmánybán van! 27. Kínzó betegség. 29. Folyó felett átívelő katonai építmény. 31. Házat fedi. 33. Pest megyei település. 34. Nógrád megyei helység. 37. Földre esik. 39. Hasznavehetetlen holmi. 40.... Antal (1901-1945). 42. Iskola diáknyelven. 43. Csór határai! 45. Ebbe az irányba. 47. Néma kín! 48. Lélegzet. 51. Ott kint, nép. 54. Megegyező. 56. Karok közé kulcsolás. 58. Alsó végtag. Függőleges: 1. A második idézet (zárt betűk: Y, B, B, 0). 2. Eszme vége! 3 .....step, a foxtr ott őse. 4. A jelzett személynél. 5. Izomban rejlik. 6. Tevékenység. 7. Középen máshol! 8. Szelén, fluor vegyjele. 9. Kitüntetés. 10. Vasi község. 11. Vörös kérgű kerek sajt. 15. Költő (Árpád, 1886-1928). 18. Spanyol hírügynökség. 20. Kártyajáték. 23. Lovak versenye. 24. 1 2 3 4 5 J 7 8 9 10 11\ 12 ! ■ 13 1 ■ 14 15 ■ 16 17 18 5 H ■ 19 20 ■ ■ 21 22 23 ■ 24 25 ■ 26 27 28 ■ 29 30 ■ 31 32 ■ co co ■ 34 35 36 37 38 39 ■ 40 41 ■ 1 43 ■ 44 B 45 ■ 46 ■ 1 48 49 50 fl 1 52 53 ■ 54 \ 55 ■ 56 57 V 58 Emlősök rendje. 25. Kicsit messzebb. 26. Zöldesbarna egyenruhaszövet. 28. Plussz. 30. International Skating Union röv. 32. Vigyázza. 35. Katonai bizottság. 36. Óvoda. 38. Tanintézmény röv. 41. Redőkbe szec 44. Csintalan lény. 46. Dísze: ' 49. Mely irányban? 50. Egyke ri görög törzs tagja. 52. Nem fi lé. 53. Illetve rövidítve. 55. Sé partjai! 57. Félár páros betű Itt-Hon-Konyha Zöldségből, gyümölcsből A friss zöldségből, gyümölcsből készített saláták nemcsak finomak, hanem egészségesek is. Kínálhatjuk előételként, tízóraira, uzsonnára és fogyaszthatjuk főételnek is. Tengeri pórésaláta Hozzávalók négy személyre: egy kg póréhagyma, só, egy evőkanál citromlé, 4 evőkanál borecet, késhegynyi cukor, 8 evőkanál olívaolaj, 30 dkg rák (lehet konzerv is), fél csokor snidling. A póréhagymát karikákra vágjuk, és kevés sós vízben körülbelül 5 percig pároljuk. Leszűijük, a hagymalét egy edényben felfogjuk. A citromlevet, az ecetet, a sót, a borsot és a cukrot elkeverjük egy kevés hagymalével. Beleöntjük az olajat, és alaposan elkeverjük. Á rákot és a forró hagymakarikákat a marinádba (fűszeres lébe) tesszük, és hagyjuk kihűlni. A snidlin- get felaprítjuk, és tálalás előtt a salátára szórjuk. Holland tavaszi saláta Hozzávalók: 40 dkg csirkemellfiié, egy liter húslé (kockából), 2 csomó retek, 40 dkg cukkini, 2 fej karalábé, 2 csomó újhagyma, egy fejessaláta, egy csokor petrezselyem, egy csokor kapor, egy csokor snidling, 2 pohár joghurt, 4 evőkanál tejszín, só, fehér bors, egy kávéskanál cukor, egy evőkanál citromlé. A csirkehúst a forró húslében körülbelül 15 percig főzzük, amikor már megfőtt, kivesszük a léből, hagyjuk kihűlni, és vékony csíkokra vágjuk. Közben a retket, a cukkinit és a karalábét meghámozzuk és vékony szeletekre, az újhagymát karikákra vágjuk. A salátaleveleket megmossuk, jól lecsöpögtetjük, és négy tányért kirakunk velük. Elosztjuk rá az előkészített zöldségeket és a húst. A petrezselymet, a kaprot és a snidlinget felaprítjuk, és összekeveijük a joghurttal, a tejszínnel, a citromlével és sóval, borssal, cukorral ízesítjük. Az így kapott szószt külön edényben tálaljuk a saláta mellé. Szalonnás saláta Hozzávalók: egy fejessaláta, 10 dkg eper, 15 dkg ementáli sajt, 12 vékony szelet császárszalonna, 5 evőkanál olaj, 4-6 evőkanál gyümölcsecet, só, fehér bors, fapálcikák. A salátát megmossuk, leveleire szedjük, és csíkokra vágjuk. Az eperszemeket négy-négy részre, a sajtot apró kockákra vágjuk. Mindezt összekeveijük, és elosztjuk négy tányérra. A császár- szalonnát felgöngyöljük, fapálcikával átszúijuk, és egy evőkanál forró olajban ropogósra sütjük, majd kihúzzuk belőle a fapálcikát, feldaraboljuk, és a salátára szóljuk. Á gyümölcsecetet elkeverjük 3-5 evőkanál vízzel, sóval és borssal. Hozzáadjuk a maradék olajat, és alaposan összekeveijük. Az így kapott marinádot a salátára öntjük, azonnal tálaljuk.
