Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
1996. Június íí., Kedd 6 Ms ItT'Hon Az ÉM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Ont! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15, Telefon/fax: 46/341-888 mellék M nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el, Lapzárta csütörtök IT-----TEHÁT MINDEN KEDDEN Ítt-Hon----* a z ESZAK-magyarország -ban Megjelenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... Keresse az újságárusoknál és a boltokban! Helyzetkép a Diósgyőri kajak-kenuról Kajakozok a Csorba-tavon Miskolc (ÉM - S.G.) - A Csorba-tó nemcsak a horgászok paradicsoma, hanem lehetőséget biztosít a sportolásra is. E gyönyörű környezetben tartják edzéseiket a diósgyőri kajak-kenusok, készülve a különböző viadalokra, versenyekre. • A diósgyőri kajak-kenu nagyon régi és szép hagyományokra tekinthet vissza - kezdte beszélgetésünket Rajnai Sándor, a diósgyőriek edzője. Az ország egyik első vidéki szakosztályaként kezdte meg a működést, s rengeteg sikeres versenyzőt adott a sportágnak. Egyik alapítónk, a sajnos azóta már elhunyt Kolozsvári István nevelte például Kiss Lajost, aki a mel- boume-i ötkarikás játékokon bronzérmet szerzett. □ A szakosztály évekig a DVTK szárnyai alatt tevékenykedett. A szétválás óta hogyan alakult a helyzet? » 1991-ben szűnt meg a DVTK, s bizony az önállóság nagyon sok nehézséget szült a kezdetekben, gyakorlatilag a nulláról kellett kezdenünk. Sikerült azonban talpra állni. Például a tavalyi, 1995-ös esztendő az eddigi legsikeresebbnek bizonyult. Veréb Krisztián a -Japánban megrendezett ifjúsági világbajnokságon 3 számban is indulhatott, s a termés egy ezüst, egy bronz és egy' hatodik hely lett, amelyek jelentős eredménynek számítanak. Veréb Krisztián mellett, aki tagja a bő atlantai keretnek, jól teljesített az ifjúsági válogatott Szentesi Árpád is. □ Milyen időket él jelenleg a szakosztály? 9 A megfelelő körülmények biztosítása természetesen most sem könnyű, ám igyekszünk úrrá lenni a nehézségeken. Kaptunk támogatást az önkormányzattól, s nagyon sokat segítenek szponzoraink is. □ Milyen célokat szeretnének megvalósítani az elkövetkezendőkben ? 9 Most gőzerővel készülünk a második olimpiai válogatóra, szeretnénk tökéletesen felkészíteni Veréb Krisztiánt, aki a tiszaújvárosi Tóth Tamással párosban próbálja meg kiharcolni az atlantai részvételt. Persze fiatal, 19 éves kora miatt lehet, hogy most még nem rá esik a választás, vagy ha ez meg is történik, akkor is csak tartalékként utazhat, de úgy gondolom, már az is nagyszerű, hogy ilyen fiatalon versenyben lehet a kiküldetésért. Távlati célunk, hogy minél szélesebb bázisra helyezzük az utánpótlást. Megalapítottunk a görömbölyi általános iskolával közösen egy DSK-t és jelenleg, Rajnai Tibor és jómagam, 20-25 gyerekkel foglalkozunk. Mindezzel legfőbb célunk, hogy' tovább öregbítsük a diósgyőri kajak-kenu hírnevét. 1996, Június lí„ Kedd- Ms 3 ítt-Hon — Rehabilitációra kijelölt épületek Belvárosi lakások eladás és felújítás előtt Miskolc (ÉM - B.O.) - Karbantartásra fordítható milliók címmel április 16-i mellékletünkben írtunk a Miskolci ingatlankezelő Rt. idei bérleménygaz dálkodásához kötődő üzemeltetési-karbantartási feladatokról és költségekről. Megemlítettük: a házkezelőségek és bizottságok javaslatai alapján rövidesen összeáll a felújításra kijelölt épületek jegyzéke. Az azóta elkészült listáról, a tervezett munkálatokról kérdeztük Edőcs Józsefet, a MIK RT. igazgatóját, inir mmmmmmmmmmmmmmmm Q A január elsejei adatok szerint 7451 önkormányzati bérlakást kezel jelenleg társaságuk. Ezek között belvárosi bérlemények is jócskán vannak, amelyek fölött bizony eljárt az idő. Mire számíthatnak a főutcai bérlők? 9 Sajnos a miskolci belváros több épületét lehetne az ország legrosszabb állapotú létesítményei közé sorolni. Részint azért, mert a század elején, sőt még korábban emelték őket, de méginkább azért, mert 1990-től gyakorlatilag alig volt felújítás a megyeszékhelyen. A központi támogatás megszűntével Ugyanis nem volt ilyesmire egyáltalán fedezet, a bérleti díjakból pedig csak üzemeltetési és karbantartási költségekre futotta. □ Az 1994 januárjában életbe lépett lakástörvény hozott-e valamilyen pozitív változást? 9 A törvény amellett, hogy rendelkezett a lakások elidegenítéséről, azt is előírta, hogy az eladásból befolyó bevételeket elkülönítetten kell kezelni, azaz az így képződött lakásalap kifejezetten felújításra, építésre, rekonstrukcióra fordítható. És természetesen szolgálja a lakáseladások előkészítését is. 1995-ben már közel 100 millió jutott e változásnak köszönhetően építésekre, s ennek kapcsán több főutcai épülethez hozzáfoghattunk. Például a Széchenyi 33. és a 117-121. szám alatti emeletes házak tetőzetének és homlokzatának rekonstrukciójához, □ A márciusi közgyűlés szintén foglalkozott a lakásalappal. 9 Valóban több fontos döntés született a testületi ülésen. Elsőként az, hogy a grémium a lakásalapot a város költségvetésének részeként elfogadta. Továbbá bevételi összegként előirányzott 300 milliót, amelyből 120 millió jut részleges felújításokra. A belváros részletes rendezési tervének I-es ütemével összefüggésben (amelyet szintén ekkor hagyott jóvá a képviselő-testület) pedig az ide tartozó lakások elidegenítéséről hozott határozatot. Óhatatlanul felmerülhet sokakban, hogy' ez egyáltalán hogyan lehetséges, amikor ’95. november 30-án a bérlők vételi joga hatályát vesztette. Csakhogy diszkriminatív lenne velük szemben ez a törvényi szabályozás, hiszen a rendezési terv hiánya volt az, ami meghiúsította vételi szándékukat. Ezért a közgyűlés meghosszabbította mindazokat az előírásokat, amelyek a korábbi bérleményeladásokra vonatkoztak. □ Egy rehabilitációra kijelölt területen - azaz a belvárosban - miként lehet az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítését lebonyolítani, különös tekintettel arra, hogy az övezetben szereplő épületek, illetve lakások állaga meglehetősen eltér egymástól? 9 A közgyűlés három körbe sorolta az érintett lakásokat. Az elsőbe azokat, amelyek minden további nélkül elidegeníthető- ek. Ezek: a Déryné 6., a Kazinczy 2., a Rákóczi 4., 14., a Régiposta 7., 22., a Széchenyi 2., 15., 17., 24., 32., 34., 50., 64.. 67.. 95., 101., a Szentpáli 9 és 11. szám alatti lakások. A második körbe azokat a lakóépületeket, amelyekkel kapcsolatban elvi hozzájárulását adta az önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakások értékesítéséhez - a Déryné 9., a Kossuth 15., a Madarász 14., a Régiposta 14 és 21., a Széchenyi 38., 61., 89., 91., a Városház tér 5., 7., 16., 18., 20. szám alatti lakások mivel számos elemzésre és vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy' az elidegenítés feltételei megteremtődjenek. A harmadikba pedig azokat, amelyeket önkormányzati rehabilitációra kijelölt. Konkrétan is az Ady E. 5., a Horváth L. 20., a Széchenyi 25., 27., 29., 31., 33., 46., 80., 84., 86., 117., 119., 121. szám alatti lakások. □ Meglehetősen terjedelmes az utóbbi lista. 9 Valóban, éppen ezért a belvárosi rekonstrukció folyamatosságának biztosítása érdekében megbízták társaságunkat egy távlati program elkészítésével, vagyis egy olyan ütemtervet kell kidolgoznunk, amelyre az éves felújítási tervek összeállításánál tekintettel kell lennünk. Úgy érzem és gondolom, a grémium márciusban hozott határozatával kifejezésre juttatta azon igényét, hogy a belvárosi lakóépületeknek valamilyen módon meg kell újulniuk. Az utolsó körbe tartozó létesítmények esetében ez egyértelműen önkormányzati feladat, de lesznek olyan felújítások is, amelyek a lakók bevonásával történnek, ugyanakkor olyanok is, amelyek kizárólag a magántulajdonosokra hárulnak. Természetesen felújítási tervünkben nemcsak belvárosi lakások szerepelnek, de az elkövetkezendő években elsősorban erre a területre összpontosítunk. Tovább szépül a belváros Fotó: Végh Csaba _Heh Jegyzet Fórum Nagv Zoltán Fórumot tartottak a minap Miskolcon az államháztartás korszerűsítéséről, különös tekintettel a nyugdíj és az egészségbiztosítási reformra. Azzal mindenki egyetértett, hogy változtatásra van szükség: a munkában töltött évtizedek, a havonta fizetett (levont) járulék után tisztes nyugdíj jár az idős embereknek. Úgy tűnik közelednek az álláspontok a korhatár emelése tekintetében is, feltételezve a kellő rugalmasságot. Magyarán: aki egészségileg, fizikailag, szellemileg nem bírja, mehessen nyugdíjba a korhatár előtt is. Aki viszont bírja, a munkájára pedig szükség van, dolgozhasson tovább is. A korhatáremelés ellen a legkeményebb érvek: a lakosság rossz egészégi állapota, a mind alacsonyabb átlag életkor és a magas munkanélküliség. (Az öregek maradjanak, amikor a fiatalok nem találnak munkahelyet?) A korhatáremelés érvei között meglehetősen negatív a fogadtatása a Nyugatra való hivatkozásnak. Nézzünk őszintén a dolgok mélyére: nem a korhatár nálunk a fő probléma, hanem a nyugdíjak alacsony volta és a bizonytalan értékállóság. Az éves emelések ugyanis egyáltalán nem ellensúlyozzák az élelmiszer, a gyógyszerárak, a közüzemi díjak (víz, gáz villany, fűtés, lakbér) emelkedését. Valós, napi probléma, hogy növekszik azon, úgymond kisnyugdíjasok száma, akik az utóbbi tételek esetében fizetésképtelenné válnak. Ilyen és hasonló nyugdíjas összejöveteleken manapság hamar uralkodóvá válik a keserű hangulat. Ez ezúttal is kísértett, mert gondoljunk csak bele: miért is lelkesedhetne a 10-20 ezer forint közötti, vagy akörüli nyugdíjjal rendelkező idős ember, miközben szeretné támogatni az adott esetben munkanélküli gyermekét, unokáját is? A tőkefelhalmozás, a szociális piacgazdálkodás szükségességével egyetért a társadalom - ezt immár két szabad választás bizonyítja -, de ne sikkadjon el a piac- gazdaság mellől a szociális jelző. Gorombán szólva:■ ne a kisemberek, a nyugdíjasok rovására akarjanak a vállalkozók tovább gazdagodni, merthogy a vállalkozás nem egyenlő a garázdálkodással. Természetesen sok nézet, vélemény ütközik még, amíg a parlament törvénnyé emeli a jelenlegi tervezetet. Az. . azonban fontos, hogy ezek az érvek, vélekedések a megfelelő fórumokon hangozzanak el és ismerjék meg a nyugdíjasok ténylegesen nehéz, már- már tarthatatlan helyzetét az illetékesek. Párbeszédre, közmegegyezésre kell törekedni, mondták az előadók. Erre csak azt mondhatjuk: úgy legyen.
