Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01 / 127. szám
II ÉM-hétvége ÉM-«Sosszié Június 1Szombat .....-.......^ I pari parkosítás megyénkben A négy legfontosabb típus Az ipari parkok létrehozásának alapvető célkitűzése az, hogy az innovációs folyamatokat felgyorsítsa. Azaz, hogy egy-egy ötlet kigondolásától az új termék fejlesztésén, gyártásán keresztül a termék piaci bevezetésig tartó utat a lehető legrövidebbre csökkentse. A legújabb kutatások, fejlesztések eredményei így rendkívül gyorsan átkerülhetnek a gyakorlatba - foglalja össze a „parkosítás” indokait Cselényi József, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja. A magát az ipari parkok szerelmesének valló professzor - utalva az ’50-es évek óta létező ipari parkokra mint gazdasági fűziós formára - a társulások négy legfontosabb típusáról tesz említést. Az első, s talán a legfontosabb „parkforma” az INNOVÁCIO-ra, a kutatási-fejlesztési eredmények gyors elterjesztésre alakult. Megtalálhatók benne egyben azok a vállalatok is, amelyek képesek az előállított új termékeket nagy sorozatban piacra vinni. Az ipari parkok körébe sorolható a TECHNOLÓGIAI park. Ez úgy jön létre, hogy multinacionális vállalatok egy adott területre betelepítik leányvállalataikat. Hozzák a korszerű terméket, technológiát és - ami szintén nem elhanyagolható - a piacot. A multik pedig - mivel óriási beszállítói rétegre tartanak igényt - maguk köré vonzanak kisebb társulásokat. Létezik emellett a REHABILITÁCIÓS park, amelynek lényege az, hogy a régi üzemekbe új technológiákat telepítenek. Ezek volumenükben' nem nagyok, így csupán néhány ezer embernek tudnak munkahelyet teremteni. Ez a típus csupán kiegészítője lehet az ipari struktúraváltásnak, mivel azt számottevően nem tudja befolyásolni. Működik még az úgynevezett EXPORT-IMPORT ipari park, amelynél - ámgyűjttí és -szétosztó szervezetként - a kereskedelem áll a központban. Ehhez természetesen nagyon sok feldolgozóipari kiegészítőtevékenység kapcsolódhat. Az ipari parkok helyzetét azonban nem lehet stabil állapotként elképzelni - halljuk a szakembertől. Belső struktúrájuk változása soha le nem záruló folyamat, túszén akadnak benne olyan vállalatok, amelyek az évek során tönkremennek, s helyükbe újak lépnek. A „helycserét” segítik az ipari parkhoz kapcsolódó technológiai centrumok, inkubátorházak, amelyekben a kisvállalkozók arra készülnek, hogy cégüket megerősítve, kis- és középvállalattá fejlesztve be tudjanak lépni a parkba mint beszállítók, vagy önálló tevékenységet folytató vállalkozások. A multinacionális vállalatok leányvállalatai ebben a konglomerátumban csak a magját képezhetik a gazdasági „szövetkezetnek”. Nekik kell igényelniük a hozzájuk kapcsolódó kisebb cégek működését, mivel ma már világjelenség, hogy a gyártási folyamatokban csökken a gyártás mélysége. De nem szigetelődnek el egymástól az egy térségben működő ipari parkok sem. Egyrészt folyamatosan cserélik módszereiket, másrészt ipari, kereskedelmi kapcsolatokat bonyolítanak le, és adott esetben együttműködnek a piacon. Tevékenységükben párhuzamosan van jelen a verseny és az együttműködés. Emellett vannak közöttük bizonyos megállapodások arra vonatkozóan, hogy egyes termékeket, piacokat miként osszanak meg egymás között. Az egyszerű kereskedelmi kapcsolatok helyett ma a hosszútávú együttműködések a fontosak, hiszen a beruházások óriási költségei csak akkor térülhetnek meg, ha az együttműködés egyszerre „munkamegosztást” is feltételez a parkok között. Cselényi József azon a véleményen van, hogy az ipari struktúraváltás elindításának noha nélkülözhetetlen eszköze az ipari park, a gazdaság szerkezetének átalakítását egymaga mégsem oldja meg. A működő tőke ugyanis egy fejletlen országban is csak akkor települ parkba, ha látja, hogy stabil a gazdaság, kiszámíthatóak a jogszabályok és a körülmények, s ahol garantálni tudják a megtermelt profit szabad fel- használását. Előnyt jelenthet egy térségben a szakképzett munkaerő, a szellemi bázis, amit a környező kutatóintézetek biztosítanak, de például adóvámkedvezményeket és kedvező hitel- konstrukciókat kell biztosítani ahhoz, hogy vonzóvá váljék a befektetés. Várakozó állásponton- Az Ózdi Ipari Park tavaly szeptember végére elkészült megvalósíthatósági tanulmánya, az erről magyar-angol nyelven megjelent tájékoztatófüzet, valamint a több száz példányban kinyomtatott német nyelvű prospektus nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány novemberi határozatában támogatásáról biztosította a megvalósítást - értékeli az előkészítő munkát Kormos Imre, az ugyan még tisztázatlan jogi hátterű, de Ózdi Ipari Park Kft. néven ismert társaság ügyvezető igazgatója. Ennek megfelelően döntés született arról - állítja -, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolását, követően megmaradó, és az ipari parkban hasznosítható vagyontárgyak, üzletrészek, fóldvagyon átkerüljön a „parkfelelős” kft. kezelésébe. A tavalyi áron 5,5 milliárdos program megalapozásához ígéretet kaptak arra is, hogy az energetikai és a szállítási rendszer korszerűsítéséhez, a terület előkészítéséhez 310 millió forint támogatáshoz jutnak. A park profiljának középpontjában továbbra is a nehézipari tevékenységek állnának, mivel - legalábbis úgy értékeli az ügyvezető - egyes kohászati másod-, harmadtermékeket feldolgozó vállalkozások jelenleg is eredményesen működnek. Pillanatnyilag a legfontosabb mégis az lenne, ha rátalálhatnának a „vezérhajó” szerepét, vállaló világcégre, aminek a neve jó reklámként szolgáLna más befektetők szamára. A park terveinek első prezentációját múlt év októberében tartották, majd novemberben - a tanulmányt készítő Covent szervezésében - külországok kereskedelmi kirendeltségeinek vezetőivel találkoztak az ózdiak. Ez év elején pedig megbeszéléseket tartottak egy dél-koreai kereskedelmi társasággal. Kormos Imre elmondása szerint hetente akad érdeklődő - igaz, elsősorban az ipari park kiépítésével, vagyonvédelmével összefüggő feladatokra, de vannak olyan vállalkozók is, akik a befektetések miatt jelennek meg. A külföldi kereskedelmi attasékkal történt. megbeszélésekből azonban egyértelműen az derült ki: szeretnének tisztában lenni azzal, milyen kedvezményeket kapnak Ózdra településük esetén. Lesz-e adómentesség, s ha igen, hány évre szól, illetve az ország más régióival összehasonlítva mennyivel kedvezőbb? A parképítési folyamatot lassítja viszont az a körülmény, hogy a kormányzat részéről máig nincs döntés az állami szerepvállalás mértékéről, fonásáról. Jelenleg is „értelmezik” az ózdi térségre vonatkozó kormányhatározatot: mit is kellene tenni, egyáltalán szabad-e erre állami pénzeket költeni - amivel pedig számol a „parktársaság”. Bár a helyi önkormányzat néhány hónappal ezelőtt már tárgyalt a betelepülni szándékozó cégeket érintő kedvezményekről, országos preferenciarendszer hiányában a városatyák továbbra is várakozó állásponton vannak. IPARI, KERESKEDELMI PARK Előre kijelölt területen tervszerű ipartelepítést, kereskedelmi cégek létesítését hivatott elősegíteni. A parkon belüli beruházásokat megvalósító cégek helyi adókedvezményeket kapnak. A/, állam támogatja a helyi önkormányzatokat a parkok létrehozásában. Tanulmány-előkészület Tiszaújváros és térségének gazdaságélénkítését szolgáló program tervezete tizennégy fejlesztési irányt, vázol fel. Ezek közül három - a város határában kialakítandó vállalkozói övezet, a vasúti, közúti és vízi úti forgalmat irányító logisztikai központ, valamint egy teherhajó-kikötő megépítésének lehetősége - kiemelt helyen szerepel a középtávú „jövőépítés” tervei között. A stratégiailag fontosnak ítélt elképzelések menedzselésére az önkormányzat nemrégiben Tiszaújváros-Projekt Kft. néven társaságot hozott létre - tudtuk meg Jordán István vállalkozási és vagyonkezelési csoportvezetőtől. Ennek feladata a konkrét megvalósíthatósági tanulmányra kiírt pályázat felügyelete mellett többek között a hasznosításra kijelölt ingatlanok tulajdonjogának rendezése, a befektetők felkutatása, valamint a térséget ajánló propagandaanyagok elkészíttetése lesz. Á vállalkozói övezetbe - a helyben működó cégek mellett - a régió 100 kilométeres körzetében tevékenykedő vállalkozásokat is szeretnék bevonni - mondta a csoportvezető, aki az elképzelések megvalósításához a vállalkozói hozzájárulás kiegészítéseként központi állami, pályázati, valamint PHARE- és EBRD-pénzek lehetőségéről is említést tesz. A tanulmánykészítés 5-6 hónapig tartó munkája azonban legkorábban év végére, a tanulmány elkészültével hozhat,„kézzelfogható” eredményt. Hazánkban - és egyben Közép-Európában is -1991- ben Győrött nyílt meg az első ipari park, amelyet a székesfehérvári, majd az oroszlányi követett. Az Ipari Parkok Egyesületétől kapott információk szerint az országban jelenleg több mint 20 település tervez „parkosítást”. A külföldi működőtöké becsalogatásának reményében megyénkben három város, Miskolc, Ózd és Tiszaújváros döntött úgy, bekapcsolódik a programba. Készül az országos terv Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban készül egy tervezet, amely országosan kezelné az ipari parkok ügyét. Az anyag egyebek mellett rögzíti, mely területek minősülnek ipari parknak, milyen közvetett és közvetlen előnyöket kaphatnak - tudtuk meg Szabó Zsolt kormánybiztostól, akivel az ipari parkokról és a vállalkozási övezetekről beszélgettünk. □ A sokat emlegetett novemberi kormányhatározatban szerepel egy Ózdion, illetve Miskolcon megépítendő ipari, park támogatása. Ez a támogatás mekkora állami segítséget jelent? • Azzal, hogy a kormány nevesítette a két ipari parkot, az volt a cél, hogy - amint létezik egy megvalósítható projekt - ezek a létesítmények mindenképpen kerüljenek be abba az országos programba, amelyen az ipari tárca jelenleg dolgozik. A további jelentkezőknek ugyanis pályázniuk kell majd a támogatásra. Áz ózdi parknak elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, azonban az Ipari Park Kft. jogilag még nincs abban a helyzetben, hogy érdemben foglalkozhasson a területértékesítéssel, illetve az építkezéssel, mivel a kohászati üzemek felszámolása nem zárult le. Az azonban tény, a projekt jó, viszont teljesen állami finanszírozásra alapoz, ami önmagában nehezen képzelhető el. Az általános alapelv ugyanis az lesz, hogy ha az ipari park - mint például az ózdi, és tervek szerint a miskolci is - reorganizációs területen valósul meg, akkor a bontási, rekultivációs munkákhoz hozzájárul az állam. Az új infrastruktúra kialakítása, az építkezések megkezdése viszont már csak vállalkozói alapon történhet meg. Hangsúlyozom, nem csak ebben a térségben, az egész országban. Hiszen nem lehet az a cél, hogy - konkrét igény híján - ipari múzeumokat alakítsunk ki. Á parkokat kezelő társaságoknak tehát az a feladatuk, hogy összegyűjtsék azokat a vállalkozókat, akik érdekeltek a megépítésben, betelepülésben és számukra kedvezőbb körülményeket biztosítsanak. □ Ózd térségét az említett kormányhatározat vállalkozási övezetté nyilvánította• Ez megint csak egy megelőlegezett döntés volt, az azóta elfogadott terület- fejlesztési törvény már definiálja ezt fogalmat, és a vállalkozási övezetekre vonatkozó paramétereket tartalmazó kormányrendelet előkészítés alatt áll- Egyébként a megyén belül várhatóan még több ilyen övezet lesz, gondolok itt a magas munkanélküliségi rátájú Bodrogközre, Edelény körzetére és a csereháti településekre. □ Milyen kedvezményekkel járhat a. vállalkozási övezetté nyilvánítás? • A nemzetközi gyakorlat szerint - és az ezzel összhangban lévő hazai adótörvények szerint is - egyrészről társasági adókedvezményt jelent. Ennek mértéke beruházási, illetve termelési volumenhez kötött, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez már érvényben lévő lehetőség. Ügyancsak működő kedvezmény a társadalombiztosítás valamint a társaság által biztosított jövedelmek időszakos, részbeni átvállalása. Ezek finanszírozására Borsod - eltérően a többi megyétől - kiemelt forrásokkal rendelkezik. A harmadik preferencia az átképzést érinti. Vagyis a betelepüld vállalkozások helyett az állam - részben vagy egészben - átvállalja az átképzés költségeit. Mindezekhez hozzájárulhat az önkormányzatok segítsége. A testület dönthet arról, hogy mekkora iparűzési adóra tart igényt. Ha ugyanis a vállalkozók oda- csalogatása érdekében egyelőre lemond erről a bevételi forrásról, az hosszútávon többszörösen térül meg- De az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a terület biztosítása is. Bevált gyakorlat, hogy azoknak a cégeknek, amelyek betelepülésében a város érdekelt, ingyen adják a telephelyet. Hiányzó preferenciarendszer A Miskolci Ipari Park propagandaanyagát az elmúlt év májusában mutatták be a fővárosban politikusok, diplomaták valamint a hazai és külföldi sajtó képviselői előtt. Az eredeti tervek szerint a park zöldmezős beruházásként valósult volna meg, ám a helyszín időközben megváltozott. A jelenleg felszámolás alatt álló Borsodi Ércelőkészítő Mű 130 hektárt meghaladó területe a szakemberek szerint pontosan megfelel az ipari parkok nemzetközileg elfogadott méretének. Sashalmi László, a projekt előkészítésével megbízott SeM Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója szerint az egyik legfontosabb probléma az, hogy néhány szervezet, amelynek támogatására szükség lenne, mintegy kívülállóként. figyeli az eseményeket. Ráadásul sok helyen még ma is azzal a vitával megy el az idő, hogy mi is az az ipari park. Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, de még az Ipari Parkok Egyesületén belül is. A magyar gazdaság megmentéiként, emlegetett létesítmények rendszerének lényege nincs tisztázva. Az elnök vezér- igazgató ügy látja, ez lenne a leglényegesebb teendő. Ä másik kérdés: milyen előnyökkel járhat, a betelepülők számára, ha az ipari parkot, választják? Ezek meghatározása elsősorban a külVÁLLAI.KOZÁSI ÖVEZETEK földi befektetők szempontjából szükséges, a konkrétumok hiánya pedig hátráltatja a munkát. A miskolci park előkészítő munkálatairól elhangzott, eddig többféle pre- ferenciát sikerült, kialakítani, összegyűjteni (helyi adókedvezmények, hitel és garancia háttér stb.). Sajnos azonban az Ózdi- és a Miskolci Ipatt Parkoknak szánt, általános preferenciákat az érvényes kormányhatározat ellenére sem sikerült elfogadtatni. Aj elnök-vezérigazgató szerint itt is visszaköszön az említett intézmények támogatásának hiánya. A Miskolci Ipari Park Rt. megalakításáról megtudtuk, előreláthatóan egy befektetési bank, Miskolc város önkormányzata, a terület tulajdonlásában érintett önkormányzatok - Sajóké- resztúr és Szirmabesenyő - és a SeM Rt. lesznek az alapítók. A tervek szerint, az Rt. létrehoz egy teamet, a betelepülni szándékozók támogatására, ez a csapat tárgyal majd a bankokkal az egész rendszer financiális hátteréről és felkutatja a külföldi és hazai hitellehetőségeket, is. Sashalmi László hangsúlyost3’ nyáron szeretnék aláírni az első betelepülőkkel a szerződéseket. Októberre egy befektetői szimpóziumot szerveznek, amelyen a park megépítésében, illetve a betelepülésben érintett társa; ságok vennének részt. Őszre reményei szerint elkészülnek a kivitelezési tervek, a park makettje, és év végével e kezdődhetnek az építkezésekVállalkozási övezetei olyan térségekben hoznak léire, ahol a tcriúelföjle^' tés és a válságkezelés hagyományos eszközeivel nem lehel eredményt elé*? ni, a bajok csak nagyobb állami beavatkozással orvosolhatók. Vállalkozás' övezetet alakíthatnak ki olyan térségekben is, ahová csak fejlett, környezet' kímélő technológiájú tevékenységek települhetnek be, így az övezeten bőiül csúcstechnológiát képviselő ipari parkok alakulnak ki. Az oldalt, összeállította: Marczin Eszter, Méhes László
