Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
6 B ItT'Hon 1996. Május 7., Kedd Támogatókat váró csáti sakkozók Töprenkedés a bábuk fölött Mezőcsát (ÉM - TM) - Mezőcsáton mindig remek sakkélet folyt. Az utóbbi években - anyagiak híján - a minőségi sakkmunka megállt, de a versenyek azért nem szűntek meg. A fiatalos lelkesedés ma is adott, csak támogatók kerestetnek a továbbfejlődéshez. A város sakkéletének fénykora az ötvenes évekre esik. Abban az időben olyan sakk-egyéniségek voltak, mint Molnár Gyula, Frank Lajos, V. Szabó Imre, Szkurka Endre és még sorolhatnánk. Molnár Gyula 1974-ben ezüst serleget ajánlott fel a sportvezetés részére, hogy annak a felhasználásával minden évben rendezzenek egyéni és csapatversenyt Mezőcsáton. E versenyeket 1990-ig - egy év kivételével - mindig megtartották. Sajnos, a serlegfelajánló 1984 .......? december 26-án Mező csáton elhunyt. A városi sportfelügyelőség elhatározta, hogy e sakk kiválóság emlékére minden évben megszervezik az egyéni emlékversenyt. Ehhez a polgármesteri hivatal anyagiakban is hozzájárul. Szponzorként Frank Zsolt, Mezei János, Szegő Dániel magánkereskedő is támogatja a vetélkedést. Az első emlékversenyt április 27-én tartották Mezőcsáton a Gimnázium és Szakközépiskolában, ahol a szervezésben nagy segítséget adott Juhász Sándor, az iskola igazgatója. A döntőbe nyolcán vettek részt, a versenyt Salap Attila nyerte, akinek nevét felvésték a serleg oldalára. Egy éve a városban a minőségi sakkmunka megállt, mivel a szűkös anyagi lehetőségek csak tömegsport szinten engedik meg a működést. A mezőcsáti sakkozók között olyan egyéniségeket tudunk felmutatni, akik megszerezték a minősítés I. fokozatát: Hankó György, Kántor József, Kovács László, Haraszti László, Túri Béla, Jenét Barnabás, és Szkurka Endre. Ha < a sportegyesület anyagi eszközei megerősödnek, akkor ismét lesz minőségi sportélet Mezőcsáton. Addig az a cél, hogy bővüljön a köre az utánpótlásnak - minden területen. Séta ihlette a Szamba helyét Egy teljesen szabálytalan interjú Koltay Róbert művésszel B. Palocsay Erzsébet Mire ez a cikk megjelenik, elindul hódító útjára a Szamba, írója, rendezője és egyik kulcsalakja: Koltay Róbert! Tiszaúj- városban forgatták a Szamba zömét és Tiszalúcon is a történet tetemes részét rögzítette a kamera. Amikor megérkezett az ősbemutatóra és én megkerestem a „kiskaput”, bizony nem volt könnyű a helyzet, mert sokan voltunk, akik igényeltük a pár perces beszélgetést. így hát alig néhány szót tudtunk váltani. □ Előző filmjét Amerikában is kedvezően fogadták... • Való igaz - válaszolt - csodálatosan jó kritikát kaptunk. És a filmszínházak látogatottsága ellen odakint sem lehetett panaszunk a Sose halunk meg című film vetítése idején. Úgy gondolom, hazánknak is jó pontot hozott a filmvilág berkeiben. Aztán a Patika is nagyon sikeres volt. A nézők szerették és különösen a zenei anyagnak volt nagy sikere, ez tagadhatatlan. Bízom benne, hogy a Szamba is jó helyezést kap legnagyobb és legbizarrabb kritikusomtól, a közönségtől. □ Ebben nem kételkedem, mert mind Koltay Róbert, mind Pogány Judit és a jól választott szereplőgárda hitelképes a művészet világában. • így van! Csak remek csapattal lehet vállalkozni! □ És hogyan került Tiszaújvá- rossal kapcsolatba olyannyira, hogy ez a város lett, mint helység, a Szamba főszereplője? • Égy pohár pezsgőre való szíves meghívás adta az alapot. Az úgy történt, hogy Tiszaúj- városban vendégszerepeltünk A világ legkedvesebb embere... de mindenképpen az egyik legkedvesebb... írnám róla, ha... írnék róla. Koltay Róbertról, a színész-filmművész^rendező-forgatókönyv íróról írok róla... egy életem ...egy halálom! írok én! Már hogyne írnék! A földimről!..., aki kévés megszakítással hetekig itt élt, ahol én... Tiszaújv árosban. Itt forgatott: a Szambát! Pogány Judittal. Az előadás végeztével Farkas Zoltán polgármester szíves szóval meghívott bennünket egy pohár A Szamba forgatása közben Tiszalúcon pezsgőre, kötetlen beszélgetésre. Mivel az autót én vezettem, a pezsgőről le kellett mondanom, de egy kis sétáról nem. Elindultunk és szinte végigjártuk Tiszaújváros jellegzetes helyeit. Azt hiszem ez a nagy felfedező utunk alapozta meg a barátságunkat a város polgármesterével. Mi már akkor láttuk, hogy itt remek lehetőség kínálkozik a forgatásra. És akkor ígéretet kaptunk a Szamba anyagi segítésére is. így hát nem tétováztunk szerzőtársaimmal, akik között megemlítem Vámos Miklós barátomat, mint forgatókönyv írót, de szólnom kell a szponzorokról is. □ És a film? Szólna arról még pár szót? • Pár szót? A Szambáról? □ Igaz is. Pár szót? Hogy is gondoltam én ezt? Derűs, borús, könnyed, fájó mondanivalóját? Mindezt csak látni lehet. Látni Fotók: DK, BT kell! 1996. Május 7, Kedd Itt-Hon B 3 Csodálatos környezet, jó levegő Beszélgetés Bükkzsérc polgármesterével a kilábalásról Bükkzsérc (ÉM - N.Z.) - A település klímája kiegyenlített, levegője különösen alkalmas asztmatikus betegségek gyógyítására. Nagy Lajosné polgármesterrel - aki 1990 óta áll az önkormányzat élén - az utóbbi évek fejleményeit tekintettük át. A bennszülött bükkzsérci polgármester, aki korábban Mezőkövesden pénzügyi, közigazgatási területen dolgozott ezeket mondja: • Az 1300 lakosú település messze esik a főútvonaltól. Csökkenő a létszám, helyben kevés a munkalehetőség, az infrastruktúra sem volt kiépítve. ’90-től első dolgunk volt az egészséges ivóvíz biztosítása a nitrátos helyett. Sikerült állami támogatással kiépíteni a vízbázist, ’94 szeptembere óta teljes a vezetékes ivóvízellátás. Ezt követte a szennyvíz elvezetésének megoldása közösen Bogáccsal és Cserépfaluval. Tavaly elkészült a telep, az idén reményeink szerint megépül a hálózat is. O Mi az előnye a három község összefogásának? • Tíz százalékkal több állami támogatást kapunk az összefogás révén és együtt kisebbek a költségek is. A lakossági hozzájárulás 40-50 ezer forint volt a vízhez, 37 ezer 500 a telefonhoz és most a szennyvízhez 50 ezret fizettek be. Ez azért figyelemre méltó, mert egy-két család kivételével eléggé szegény emberek élnek itt. TelefonálloA polgármester bizakodóan tekint előre más azelőtt csak kettő volt a faluban, most ott tartunk, hogy lényegében minden lakásba be van vezetve a telefon, már csak a bekötés van hátra. Nálunk ipar nincs, mezőgazdaságilag kedvezőtlen az adottságunk. A lakosság jövedelmének kiegészítésére egyetlen lehetőség kínálkozik, a falusi turizmus. Ennek kedvez a csodálatos környezet, a jó levegő, meg a lassan teljes körű infrastruktúra. Alakult egy angol-magyar kft. Megvettek egy régi parasztházat és eredeti állapotában felújították. Berendezése folyamatban van. A turizmus szervezésének az önkormányzat lesz a központja, de a kft segíti majd a munkát. □ A nagyobb idegenforgalomhoz adott-e helyben étterem? • Sajnos nem, de úgy pótoljuk, hogy a napközi otthonos konyhánk vállalja a meleg étel biztosítását. Ezt azért is tehetjük, mert a gyermeklétszám sajnos csökken. A későbbiekben tervezzük egy nagy, modern konyha építését. Akkor még több igényt kielégíthetünk ezáltal új munkahelyeket is létesítünk. Adódott a foglalkoztatásra még egy lehetőség: az új iskola megé- pültével felszabadult két régi tanterem a szolgálati lakással együtt. Felvettük a kapcsolatot a budapesti Szilvertex Ruhaipari Kft.-vel. Ok saját pénzükön felújították és alkalmassá tették varrodának. Nekünk ez bérleti díjat jelent, közel 60 asszonynak pedig munkalehetőséget. A tsz-nek is van varrodája, ott 25-30 asszony dolgozik. A férfiak a bogácsi központú tsz-ben találnak még munkahelyet. A többiek eljárnának, ha volna lehetőség, néhányan vállalkoznak. □ Többen pedig támogatást kérnek. • A faluban 140-150 a hetven fölötti idős ember és elég alacsonyak a nyugdíjak. Lehetőségeink csak azt engedik meg, hogy elsősorban a gyermekek tanulását és a nagycsaládosokat támogassuk. Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket. Az étkezéshez 20 százalék támogatást ad az önkormányzat, a három, illetve több gyermek esetében 50 százalékot. Az időseket minden évben megvendégeljük egy ünnepség keretében és szerény ajándékot is adunk ilyenkor. Jelenleg 59 a regisztrált munkanélküli, de csak öt embernek ad jövedelempótló támogatást az önkormányzat. A lakosság tudja, hogy csak nagyon nehéz helyzetben fordulhatnak hozzánk: nincsen pénz - mondta a polgármester. _Hm Jegyzet Késett tadasz Nagy Zoltán Jócskán váratott magára az idei tavasz. Késve csodálkoztunk rá a gyümölcsfákra, a gondozott ágyásokra. Némely műkedvelő meteorológus állítja: az idén nincs is tavasz, a hosszúra nyúlt tél után itt a nyár. Errefelé, az északi országrészben, egyébként is mindig fáziskésésben vagyunk a tavaszodásban. A Dunakanyarban, a Balaton környékén akár jó két héttel hamarabb pattannak a rügyek, minta borsodi tájakon, avagy a Miskolcot övező kertekben. A megyén belül is érzékelhető a különbség, mondjuk Ózd térsége, a gömöri rész és Dél-Borsod viszonylatában. Most aztán duplán késnek az elmaradók. A természet keményen bünteti azokat, akik megsértik törvényeit. Vetni, ültetni, gyomot irtani időben kell, ellenkező esetben a termés, a hasznon vallja kárát. Okkal figyelmesebben szemléljük hát a kalászt. A szépen zöldellő őszi vetések melletti táblákon dolgoznak a gépek, vetik a kukoricát, a krumplit. A hétvégeken kirajzanak a városlakók a kertekbe, benépesülnek a víkendhá- zak. Ám a gondosan ápolt kertek, táblák mellett elgyomosodott, gyatrán megdolgozott területekkel is találkozunk. Mintha több lenne az idén az ilyen föld. Hátterét kutatva, az idős gazda panaszkodik: a fiatalabbak, a gyermekek, az unokák nem akarják folytatni a gazdálkodást. Elszaporodtak a mezei lopások is, tolvajok tizedelik, tönkreteszik mások munkájának eredményét, kedvét szegik az embernek. Az újra tulajdonosokká vált kárpótoltak táblái is különböző képet mutatnak. Van aki a régi szenvedéllyel, földszeretettel gondozza új birtokát. Mások pedig nem bírják erővel, technikával, állatállománnyal - egyszóval a szükséges tőke hiányában nem tudják művelni földjüket. A jobbik esetben bérbe adják a szövetkezeteknek, így biztosítva látják a terület hasznosítását. Vannak akik átengedik ideiglenes használatra rokonnak, ismerősnek és abban reménykednek, hogy majd az öt év elteltével jó áron eladhatják tábláikat. Csakhogy a várható túlkínálat következtében ebből a vásárból aligha gazdagodnak meg az emberek. Az a baj, hogy a gyomos kert, szántó nemcsak a tulajdonosnak veszteség, kárt okoz a szomszédnak is. Sajnos a gyom terjedésének nem állja útját sem kerítés, sem barázda. Hinné az ember, hogy ebben a munkanélküliség sújtotta világban nagyobb a föld becsülete. Vannak jó kezdeményezések, szociális földprogramok, de még mindig maradnak műveletlen területek. És a megkésett tavasz sem segíti az elmaradt munkák pótlását. A völgyben meghúzódó falu várja a turistákat Fotók: Farkas M.
