Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

1996. Május 14., Kedd 6 B Itt-Hon (Kis)iskolai sportélet Szögliget (ÉM - FL) - Kicsi a tele­pülés, ebből következően kicsi az iskolája is. A padokat tanéven­ként csak 80-100 gyerek koptatja, de mint Izsó Vilmos igazgatótól megtudtuk, nem hiába. Diákjaik tudásban felveszik a versenyt a nagyobb létszámú oktatási intéz­mények tanulóival, és a sportban is jeleskednek. Igaz, hogy a kis létszámból következően elsősor­ban nem a csapatversenyeken, hanem az egyéni vetélkedők so­rán. Izsó Vilmos nem kis büszkeséggel em­lítette azt is, hogy iskolájuk közel 20 esztendeje évről évre megrendezője és házigazdája a körzet általános iskolás tanulói részére szervezett sportverse­nyeknek. A téli szánkóversenyeken szinte a hajdani edelényi járás vala­mennyi iskolája képviselteti magát. És bár Szögliget nem dicsekedhet torna­teremmel, de ők rendezték meg most is - a tantermekben és az iskola folyo­sóján - a körzeti sakk- és asztalitenisz- bajnokságot. A nemes vetélkedés ered­ményét az alábbiakban közöljük: Sakkversenyben az 5-6. osztályos fi­úk közül első helyezést ért el Mihalik Ágoston (Szögliget), második Spisák Csaba (Perkupa), harmadik Szabó Pé­ter (Szögliget) lett. A 7-8. osztályos lá­nyok közül első Páll Valéria (Bódvaszi- las), második Üveges Lívia (Szögliget), harmadik Magyar Zsuzsa (Szögliget) lett. A 7-8. osztályos fiúk versenyében első helyezést ért el Falucskai Tamás (Perkupa), második Szegedi Csaba (perkupa), harmadik Reményi Norbert (Bódvaszilas) lett. Az asztalitenisz-bajnokságban az 5- 6. osztályos lányok közül első helyezést ért el Juhász Tünde (Szögliget), má­sodikat Izsó Alexa (Szögliget). Az 5-6. osztályos fiúk versenyében első lett Horváth László (Szögliget), második Béres Tamás (Perkupa), harmadik Dely Zsolt (Perkupa). Á 7-8. osztályos lányok közül első helyezést szerzett Svéda Zsanett (Szögliget), másodikat Üveges Lívia (Szögliget), harmadikat Molnár Anett (Szin). A 7-8. osztályos fiúk vetélkedőjét Boros István (Szögli­get) nyerte. Második Poroszka Csaba (Szögliget), harmadik Bene Attila (Szin) lett. Fotó: Farkas Maya Ot eve a családok szolgálatában A jubileumi ünnepségen - mintegy az évforduló megkoronázásaként - bejelentették az Ózdi Krízis nevű alapítvány létrehozásának szándékát. Azért, hogy a szolgálat bővíthesse tevékenysé­gi körét és a város vonzáskörzetéhez tartozó településekre is kiterjeszthesse szociális és karita­tív szolgáltatásait Fotó: Bujdos Tibor m Ózd (ÉM - BTGY) - A közel­múltban - szerény ünnep­ség keretében - alapításá­nak ötéves évfordulójáról emlékezett meg az Ózdi Családsegítő Szolgálat. A fél évtizedes tevékenységről Nyerges Tibor, az intéz­mény vezetője nyilatkozott. • A családsegítő szolgálat 1991 áprilisában jött létre a Népjó­léti Minisztérium és a helyi ön- kormányzat támogatásával. Két évre rá kiderült, hogy tá­mogatóink kellő előrelátással rendelkeztek, hiszen az 1993- ban elfogadott szociális törvény a családsegítést kötelező önkor­mányzati alapfeladattá tette. Kezdettől fogva meghatározó célkitűzésünk volt, hogy folya­matosan bővítsük szolgáltatá­saink körét, szélesítsük szak­mai, társadalmi kapcsolatain­kat. Manapság már alapszol­gáltatásnak számít nálunk pél­dául a szociális segítségnyújtás, az életvezetési, jogi, pszicholó­giai tanácsadás valamint az egészségügyi felvilágosítás. Eme, komplexnek tekinthető tevékenységünknek az az el­sődleges célja, hogy kliensein­ket felvértezzük mindazon is­meretekkel, melyek birtokában képessé- válhatnak az önálló életvitelre, sorsuk, jövőjük tu­datos megtervezésére és alakí­tására. □ Mindennek megvalósításához-gondolom - komoly költségve­tési támogatás és jelentős létszá­mú munkatársi gárda áll a szolgálat rendelkezésére. • Szó sincs erről. A szolgálat teljes létszáma mindössze hét fő, ám munkatársaink sokolda­lú képzettséggel és kellő meg­szállottsággal rendelkeznek ah­hoz, hogy eleget tegyenek vá­lasztott hivatásuknak. Egyéb­ként fél évtized alatt közel négy­ezer, úgynevezett problémás családdal kerültünk kapcsolat­ba, éves ügyfélforgalmunk pe­dig meghaladta a 3500-as átla­got. A bizalom annak köszön­hető, hogy intézményünk a kö­telező minimumnál igyekszik lényegesen többet nyújtani a segítségre, támaszra szorulók­nak. Ehhez persze ugyanaz kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Szerencsére öt év alatt különböző pályázatok ré­vén közel nyolcmillió forintot nyertünk. Többek között ez tet­te lehetővé a telefonos lelkise- gély-szolgálatunk életre hívá­sát, ami a 48/472-755-ös szá­mon bármikor elérhető. □ A szolgálat munkatársai bi­zonyára nap mint nap emberi tragédiák sorával találkoznak. Mi ad erőt, hitet ahhoz, hogy új­rakezdjék, hogy változatlan hő­fokkal és empátiával végezzék munkájukat? • Az a meggyőződés, hogy az emberi tragédiák többségét el lehet kerülni, meg lehet akadá­lyozni. E hitre alapozva, no és persze a sajátos ózdi viszonyo­kat alapul véve személyiségfej­lesztő kurzusokat szerveztünk például a munkanélküliek, az elváltak, továbbá a fogyatékos gyermeket nevelő szülők szá­mára. A visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy e tanfolyamok jók, célirányosak, praktikusak és hasznosak vol­tak, hiszen a résztvevők később sikerrel vették azokat az aka­dályokat, amelyeket eddig ön­erőből képtelenek voltak leküz­deni. Az utcai gondozó szolgá­latot is beindítottuk. E program lényege: a hajléktalanok felku­tatása, szállásgondjuk megol­dása, fizikai-anyagi létalapjuk feltételeinek megteremtése. □ Hogyan, miként, milyen esz­közökkel és módszerekkel nép­szerűsítik szolgáltatásaikat? • A rendszeresnek mondható szociológiai mintavételeken túl az írásos propaganda eszköze­it is igyekszünk latba vetni. Nemrégiben kiadtuk a Segítség füzetét, mely tartalmazza mindazon lehetőségeket, me­lyekkel a rászorultak élhetnek. Ä füzetben szó esik például az intézményi ellátásokról (szoci­ális otthon, idősek klubja, haj­léktalanok szállása), az egészségügyi szolgáltatásokról, a hivatalos ügyintézés tenniva­lóiról is ismereteket szerezhet­nek belőle az érdeklődők, to­vábbá az oktatási, képzési le­hetőségekről, a munkanélküli ellátás különböző formáiról, sőt az egyházak kreatív tevékeny­ségéről is. 1996. Május 14, Kedd Itt-Hon B 3 Be kell látniuk: itt ragadtak! Az idegenforgalommal akarják a térségfejlesztést megoldani Ez a csendes Tisza-part várja a vendégeket - mutatja Sánta Bé­la polgármester Tiszabábolna, Tiszadorog- ma, Tiszavalk (ÉM - FL) - A CÖTKÉNY Kft. szervezői szerint ők az elsők a »környezettudatos gazdál­kodás” magyarországi elő­futárai között. Tervük az idegenforgalomra épít: megfelel Európa ökológiai normáinak és ennek fel- használásával próbál hosszabb távon enyhíteni, változtatni a három község­ben élők megélhetési gond­jain. Most éppen kempinget építenek, de már készek a továbbfejlesztésre vonatko­zó újabb tervekkel is. A CÖTKÉNY-t az a felismerés szülte a kilencvenes évek ele­jén, hogy a kistérség csak saját földrajzi és természeti környe­zetének felhasználásával és csak saját erejéből tudja fenn­maradását, majd fejlődését biz­tosítani. Mint Sárvári Attila ügyvezetőtől megtudtuk, ennek megfelelően alapította meg a három, összességében alig 1300 állandó lakost számláló kisköz­ség - Tiszabábolna, Tiszadorog- ma, Tiszavalk - önkormányza­ta a kft.-t, helybeli vállalkozók,- valamint külső tőkebefektetők részvételével. Azt már Sánta Béla, Tisza- dorogma polgármestere mond­ta el, hogy a kistérségben 40-50 százalékos a munkanél­küliség. Itt az is nagy ered­ménynek számít, ha csak 4-5 személy foglalkoztatását meg­oldják. A Tiszát keresik a víz, a vízisport, a horgászás szerel­mesei. A három település mel­letti Borsodi Mezőség pusztája, növény-, állat- és madárvilága csalogatja az idegeneket, akik az utóbbi időben Kiskörétől, a Tisza-tótól inkább távolabb, ná­luk keresnek vendéglátó helyet. Nemcsak hazaiak, hanem né­metek és hollandok is. Mert itt csendesebb, békésebb, hangu­latosabb a vidék, még háborí­tatlanul megmaradt az őstájék. Erre akarnak alapozni, ezért építenek például most Dorog- mán a Tisza partján kempin­get, tájba illő, hagyományos stí­lusban épült, cölöpökön álló, nádtettős kiszolgáló épülettel a közepén. A beruházás 10 mil­lió forintba kerül, ehhez 5,7 milliót a PHARE-program ke­retében kaptak, a többit a kft. fedezi. Szeretnék Tiszabábol- nán megcsinálni az éttermet még idén és fölötte kialakítani két szobát - tudtuk meg Sár­vári Attilától. A következő lé­pés Tiszadorogmán egy 30-32 ágyas, nyolc épületből álló kis horgászüdülő falunak a felépí­tése. Tiszavalk községben ugyanekkora nagyságrendben egy ornitológiái üdülőfalunak a kialakítását tervezik. Ezekkel párhuzamosan szeretnék a lo­vasturizmus bázishelyét is megteremteni. A három község vezetői öt-tíz évre számítva erős, a nyugati piacra orientált áruskálával rendelkező mező- gazdaságot képzelnek el, ami­nek a gerincét az időközben ko­molyan megerősödött tanya­farm jellegű magángazdaságok adják. A kisebb területű földtu­lajdonosok számára a szövetke­zés jelentheti a boldogulást, mert ők jelenleg szinte egymás ellen harcolnak - a semmiért.- Legnagyobb gond a térség­ben az apátia - mondta Sár­vári Attila. - Az utóbbi évek­ben egykedvűvé, közömbössé és rendkívül bizalmatlanná váltak az emberek. Nem hisznek a sa­ját jövőjükben, nem próbálnak meg egy lépéssel előre gondol­kodni. Márpedig nagyon fontos­nak tartjuk a konkrét jövőkép kialakítását. Csak ennek isme­retében tudja elképzelni egy fi­atal az itthon maradás értel­mét. Be kell látniuk: itt ragad­tak! Ha tudomásul veszik, ha nem, nincs hová menniük! A megélhetésüket kizárólag csak itthon, helyben találhatják meg. Ezt az alapállást támogat­ja az Európai Unió is. Az ide­genforgalom jelentőssé vált és nagyon komoly, ígéretes jövőt jelez. Ha ezt a tendenciát ért­jük, megértjük, és felülünk en­nek a hullámnak a hátára, ak­kor ez eljuttat bennünket oda, ahová szeretnénk menni - mondta Sárvári Attila. A vendégfogadó - Tiszabábolnán Fotók: Farkas Maya Heti Iegyzet Kételyek és remények Nagy Zoltán Nem túl rózsás demográfiai fejle­ményről adott tájékoztatást Gyárfás Il­dikó, a megyei önkormányzat elnöke a minap, az Egyesületek Klubjában tar­tott előadásában. Elmondta: az elmúlt tíz évben 50 ezerrel csökken B.-A.-Z megye lakossága. Még riasztóbb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy kik tá­voztak e tájról. Nem a képzetlen mun­kaerő talált magának munkahelyet más régiókban, hanem a szakemberek. Ez zel együtt az is negatív fejlemény, hogy azokban a családokban születik több gyerek, amelyekben bizonytalan az anyagi, szellemi háttér, így az utódok jócskán hátrányos helyzetből indulnak az életbe. A korösszetétel az országos­hoz hasonlóan alakul megyénkben. A nők esetében 73 az átlagéletkor, míg a férfiak esetében csupán 63. Mindez szorosan összefügg a gazda­ság válságos helyzetével. 90 és 93 kö­zött az ipari termelés 62 százalékkal esett vissza. Úgy tűnik, 93-ban voltunk a mélyponton. 94-ben 2-3, 95-ben pe­dig 8,2 százalékos fejlődést sikerült elérni, és ez már közelíti az országos átlagot. A kormány 1994. novemberé­ben határozatban ismerte el, hogy a térség válságban van és hároméves programot fogadott el a kilábolás érde­kében. Itt élő szakemberek dolgozták ki a gazdaság élénkítésének stratégiá­ját, amelynek a lényege: új kis- és kö­zépvállalkozások életre hívása, támo­gatása azért, hogy a munkanélkülisé­get leszorítsuk az országos szintre. Megyénkben a nehézségek ellenére is szépen fejlődött az infrastruktúra, a vízhálózat kiépülését követte a gáz, a telefon. Ez, az állami támogatás mellett az önkormányzat erőfeszítésének, a la­kosság hozzájárulásának köszönhető. Mostanra viszont több önkormányzat került anyagilag nehéz helyzetbe, je­lenleg 356 önálló önkormányzat mű­ködik a megyében, a rendszerváltozás előtt 167 tanács volt. Mi a két véglet a helyi önállóságot teljesen kiiktató kör­zetesítés és a kis települések önállósá­ga között nehezen találjuk meg a leg­gazdaságosabb megoldást. Pedig okul­hattunk volna a régen bevált struktúrá­ból, amikor a körjegyzőségeken belül a helyi elöljáróság, a bíróval az élen, biztosította a helyi akarat érvényesülé­sét. Nálunk talán most segítenek a ne­hézségeken az úgynevezett térségi összefogások, szövetkezések. Forrásban van tehát sok minden Bor- sod-Abaúj-Zemplénben. A kételkedő polgár ehhez hozzámondhatja: prog­ramokban eddig sem volt hiány, de eredmény kevés mutatkozott. Remél­jük, ezúttal másképpen lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents