Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
1996. Május 14., Kedd 6 B Itt-Hon (Kis)iskolai sportélet Szögliget (ÉM - FL) - Kicsi a település, ebből következően kicsi az iskolája is. A padokat tanévenként csak 80-100 gyerek koptatja, de mint Izsó Vilmos igazgatótól megtudtuk, nem hiába. Diákjaik tudásban felveszik a versenyt a nagyobb létszámú oktatási intézmények tanulóival, és a sportban is jeleskednek. Igaz, hogy a kis létszámból következően elsősorban nem a csapatversenyeken, hanem az egyéni vetélkedők során. Izsó Vilmos nem kis büszkeséggel említette azt is, hogy iskolájuk közel 20 esztendeje évről évre megrendezője és házigazdája a körzet általános iskolás tanulói részére szervezett sportversenyeknek. A téli szánkóversenyeken szinte a hajdani edelényi járás valamennyi iskolája képviselteti magát. És bár Szögliget nem dicsekedhet tornateremmel, de ők rendezték meg most is - a tantermekben és az iskola folyosóján - a körzeti sakk- és asztalitenisz- bajnokságot. A nemes vetélkedés eredményét az alábbiakban közöljük: Sakkversenyben az 5-6. osztályos fiúk közül első helyezést ért el Mihalik Ágoston (Szögliget), második Spisák Csaba (Perkupa), harmadik Szabó Péter (Szögliget) lett. A 7-8. osztályos lányok közül első Páll Valéria (Bódvaszi- las), második Üveges Lívia (Szögliget), harmadik Magyar Zsuzsa (Szögliget) lett. A 7-8. osztályos fiúk versenyében első helyezést ért el Falucskai Tamás (Perkupa), második Szegedi Csaba (perkupa), harmadik Reményi Norbert (Bódvaszilas) lett. Az asztalitenisz-bajnokságban az 5- 6. osztályos lányok közül első helyezést ért el Juhász Tünde (Szögliget), másodikat Izsó Alexa (Szögliget). Az 5-6. osztályos fiúk versenyében első lett Horváth László (Szögliget), második Béres Tamás (Perkupa), harmadik Dely Zsolt (Perkupa). Á 7-8. osztályos lányok közül első helyezést szerzett Svéda Zsanett (Szögliget), másodikat Üveges Lívia (Szögliget), harmadikat Molnár Anett (Szin). A 7-8. osztályos fiúk vetélkedőjét Boros István (Szögliget) nyerte. Második Poroszka Csaba (Szögliget), harmadik Bene Attila (Szin) lett. Fotó: Farkas Maya Ot eve a családok szolgálatában A jubileumi ünnepségen - mintegy az évforduló megkoronázásaként - bejelentették az Ózdi Krízis nevű alapítvány létrehozásának szándékát. Azért, hogy a szolgálat bővíthesse tevékenységi körét és a város vonzáskörzetéhez tartozó településekre is kiterjeszthesse szociális és karitatív szolgáltatásait Fotó: Bujdos Tibor m Ózd (ÉM - BTGY) - A közelmúltban - szerény ünnepség keretében - alapításának ötéves évfordulójáról emlékezett meg az Ózdi Családsegítő Szolgálat. A fél évtizedes tevékenységről Nyerges Tibor, az intézmény vezetője nyilatkozott. • A családsegítő szolgálat 1991 áprilisában jött létre a Népjóléti Minisztérium és a helyi ön- kormányzat támogatásával. Két évre rá kiderült, hogy támogatóink kellő előrelátással rendelkeztek, hiszen az 1993- ban elfogadott szociális törvény a családsegítést kötelező önkormányzati alapfeladattá tette. Kezdettől fogva meghatározó célkitűzésünk volt, hogy folyamatosan bővítsük szolgáltatásaink körét, szélesítsük szakmai, társadalmi kapcsolatainkat. Manapság már alapszolgáltatásnak számít nálunk például a szociális segítségnyújtás, az életvezetési, jogi, pszichológiai tanácsadás valamint az egészségügyi felvilágosítás. Eme, komplexnek tekinthető tevékenységünknek az az elsődleges célja, hogy klienseinket felvértezzük mindazon ismeretekkel, melyek birtokában képessé- válhatnak az önálló életvitelre, sorsuk, jövőjük tudatos megtervezésére és alakítására. □ Mindennek megvalósításához-gondolom - komoly költségvetési támogatás és jelentős létszámú munkatársi gárda áll a szolgálat rendelkezésére. • Szó sincs erről. A szolgálat teljes létszáma mindössze hét fő, ám munkatársaink sokoldalú képzettséggel és kellő megszállottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy eleget tegyenek választott hivatásuknak. Egyébként fél évtized alatt közel négyezer, úgynevezett problémás családdal kerültünk kapcsolatba, éves ügyfélforgalmunk pedig meghaladta a 3500-as átlagot. A bizalom annak köszönhető, hogy intézményünk a kötelező minimumnál igyekszik lényegesen többet nyújtani a segítségre, támaszra szorulóknak. Ehhez persze ugyanaz kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Szerencsére öt év alatt különböző pályázatok révén közel nyolcmillió forintot nyertünk. Többek között ez tette lehetővé a telefonos lelkise- gély-szolgálatunk életre hívását, ami a 48/472-755-ös számon bármikor elérhető. □ A szolgálat munkatársai bizonyára nap mint nap emberi tragédiák sorával találkoznak. Mi ad erőt, hitet ahhoz, hogy újrakezdjék, hogy változatlan hőfokkal és empátiával végezzék munkájukat? • Az a meggyőződés, hogy az emberi tragédiák többségét el lehet kerülni, meg lehet akadályozni. E hitre alapozva, no és persze a sajátos ózdi viszonyokat alapul véve személyiségfejlesztő kurzusokat szerveztünk például a munkanélküliek, az elváltak, továbbá a fogyatékos gyermeket nevelő szülők számára. A visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy e tanfolyamok jók, célirányosak, praktikusak és hasznosak voltak, hiszen a résztvevők később sikerrel vették azokat az akadályokat, amelyeket eddig önerőből képtelenek voltak leküzdeni. Az utcai gondozó szolgálatot is beindítottuk. E program lényege: a hajléktalanok felkutatása, szállásgondjuk megoldása, fizikai-anyagi létalapjuk feltételeinek megteremtése. □ Hogyan, miként, milyen eszközökkel és módszerekkel népszerűsítik szolgáltatásaikat? • A rendszeresnek mondható szociológiai mintavételeken túl az írásos propaganda eszközeit is igyekszünk latba vetni. Nemrégiben kiadtuk a Segítség füzetét, mely tartalmazza mindazon lehetőségeket, melyekkel a rászorultak élhetnek. Ä füzetben szó esik például az intézményi ellátásokról (szociális otthon, idősek klubja, hajléktalanok szállása), az egészségügyi szolgáltatásokról, a hivatalos ügyintézés tennivalóiról is ismereteket szerezhetnek belőle az érdeklődők, továbbá az oktatási, képzési lehetőségekről, a munkanélküli ellátás különböző formáiról, sőt az egyházak kreatív tevékenységéről is. 1996. Május 14, Kedd Itt-Hon B 3 Be kell látniuk: itt ragadtak! Az idegenforgalommal akarják a térségfejlesztést megoldani Ez a csendes Tisza-part várja a vendégeket - mutatja Sánta Béla polgármester Tiszabábolna, Tiszadorog- ma, Tiszavalk (ÉM - FL) - A CÖTKÉNY Kft. szervezői szerint ők az elsők a »környezettudatos gazdálkodás” magyarországi előfutárai között. Tervük az idegenforgalomra épít: megfelel Európa ökológiai normáinak és ennek fel- használásával próbál hosszabb távon enyhíteni, változtatni a három községben élők megélhetési gondjain. Most éppen kempinget építenek, de már készek a továbbfejlesztésre vonatkozó újabb tervekkel is. A CÖTKÉNY-t az a felismerés szülte a kilencvenes évek elején, hogy a kistérség csak saját földrajzi és természeti környezetének felhasználásával és csak saját erejéből tudja fennmaradását, majd fejlődését biztosítani. Mint Sárvári Attila ügyvezetőtől megtudtuk, ennek megfelelően alapította meg a három, összességében alig 1300 állandó lakost számláló kisközség - Tiszabábolna, Tiszadorog- ma, Tiszavalk - önkormányzata a kft.-t, helybeli vállalkozók,- valamint külső tőkebefektetők részvételével. Azt már Sánta Béla, Tisza- dorogma polgármestere mondta el, hogy a kistérségben 40-50 százalékos a munkanélküliség. Itt az is nagy eredménynek számít, ha csak 4-5 személy foglalkoztatását megoldják. A Tiszát keresik a víz, a vízisport, a horgászás szerelmesei. A három település melletti Borsodi Mezőség pusztája, növény-, állat- és madárvilága csalogatja az idegeneket, akik az utóbbi időben Kiskörétől, a Tisza-tótól inkább távolabb, náluk keresnek vendéglátó helyet. Nemcsak hazaiak, hanem németek és hollandok is. Mert itt csendesebb, békésebb, hangulatosabb a vidék, még háborítatlanul megmaradt az őstájék. Erre akarnak alapozni, ezért építenek például most Dorog- mán a Tisza partján kempinget, tájba illő, hagyományos stílusban épült, cölöpökön álló, nádtettős kiszolgáló épülettel a közepén. A beruházás 10 millió forintba kerül, ehhez 5,7 milliót a PHARE-program keretében kaptak, a többit a kft. fedezi. Szeretnék Tiszabábol- nán megcsinálni az éttermet még idén és fölötte kialakítani két szobát - tudtuk meg Sárvári Attilától. A következő lépés Tiszadorogmán egy 30-32 ágyas, nyolc épületből álló kis horgászüdülő falunak a felépítése. Tiszavalk községben ugyanekkora nagyságrendben egy ornitológiái üdülőfalunak a kialakítását tervezik. Ezekkel párhuzamosan szeretnék a lovasturizmus bázishelyét is megteremteni. A három község vezetői öt-tíz évre számítva erős, a nyugati piacra orientált áruskálával rendelkező mező- gazdaságot képzelnek el, aminek a gerincét az időközben komolyan megerősödött tanyafarm jellegű magángazdaságok adják. A kisebb területű földtulajdonosok számára a szövetkezés jelentheti a boldogulást, mert ők jelenleg szinte egymás ellen harcolnak - a semmiért.- Legnagyobb gond a térségben az apátia - mondta Sárvári Attila. - Az utóbbi években egykedvűvé, közömbössé és rendkívül bizalmatlanná váltak az emberek. Nem hisznek a saját jövőjükben, nem próbálnak meg egy lépéssel előre gondolkodni. Márpedig nagyon fontosnak tartjuk a konkrét jövőkép kialakítását. Csak ennek ismeretében tudja elképzelni egy fiatal az itthon maradás értelmét. Be kell látniuk: itt ragadtak! Ha tudomásul veszik, ha nem, nincs hová menniük! A megélhetésüket kizárólag csak itthon, helyben találhatják meg. Ezt az alapállást támogatja az Európai Unió is. Az idegenforgalom jelentőssé vált és nagyon komoly, ígéretes jövőt jelez. Ha ezt a tendenciát értjük, megértjük, és felülünk ennek a hullámnak a hátára, akkor ez eljuttat bennünket oda, ahová szeretnénk menni - mondta Sárvári Attila. A vendégfogadó - Tiszabábolnán Fotók: Farkas Maya Heti Iegyzet Kételyek és remények Nagy Zoltán Nem túl rózsás demográfiai fejleményről adott tájékoztatást Gyárfás Ildikó, a megyei önkormányzat elnöke a minap, az Egyesületek Klubjában tartott előadásában. Elmondta: az elmúlt tíz évben 50 ezerrel csökken B.-A.-Z megye lakossága. Még riasztóbb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy kik távoztak e tájról. Nem a képzetlen munkaerő talált magának munkahelyet más régiókban, hanem a szakemberek. Ez zel együtt az is negatív fejlemény, hogy azokban a családokban születik több gyerek, amelyekben bizonytalan az anyagi, szellemi háttér, így az utódok jócskán hátrányos helyzetből indulnak az életbe. A korösszetétel az országoshoz hasonlóan alakul megyénkben. A nők esetében 73 az átlagéletkor, míg a férfiak esetében csupán 63. Mindez szorosan összefügg a gazdaság válságos helyzetével. 90 és 93 között az ipari termelés 62 százalékkal esett vissza. Úgy tűnik, 93-ban voltunk a mélyponton. 94-ben 2-3, 95-ben pedig 8,2 százalékos fejlődést sikerült elérni, és ez már közelíti az országos átlagot. A kormány 1994. novemberében határozatban ismerte el, hogy a térség válságban van és hároméves programot fogadott el a kilábolás érdekében. Itt élő szakemberek dolgozták ki a gazdaság élénkítésének stratégiáját, amelynek a lényege: új kis- és középvállalkozások életre hívása, támogatása azért, hogy a munkanélküliséget leszorítsuk az országos szintre. Megyénkben a nehézségek ellenére is szépen fejlődött az infrastruktúra, a vízhálózat kiépülését követte a gáz, a telefon. Ez, az állami támogatás mellett az önkormányzat erőfeszítésének, a lakosság hozzájárulásának köszönhető. Mostanra viszont több önkormányzat került anyagilag nehéz helyzetbe, jelenleg 356 önálló önkormányzat működik a megyében, a rendszerváltozás előtt 167 tanács volt. Mi a két véglet a helyi önállóságot teljesen kiiktató körzetesítés és a kis települések önállósága között nehezen találjuk meg a leggazdaságosabb megoldást. Pedig okulhattunk volna a régen bevált struktúrából, amikor a körjegyzőségeken belül a helyi elöljáróság, a bíróval az élen, biztosította a helyi akarat érvényesülését. Nálunk talán most segítenek a nehézségeken az úgynevezett térségi összefogások, szövetkezések. Forrásban van tehát sok minden Bor- sod-Abaúj-Zemplénben. A kételkedő polgár ehhez hozzámondhatja: programokban eddig sem volt hiány, de eredmény kevés mutatkozott. Reméljük, ezúttal másképpen lesz.
