Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

4 B Itt'Hon 1996. Május 14., Kedd „Könyvajánló Szendrő (ÉM - FL) - Motkó Barna- básné 16 éve a községi könyvtár könyv­tárosa. Szereti a könyveket, szereti a hi­vatását és szereti a gyerekeket. Editke néni - ahogy a kicsik szólítják -14 évig a diákotthonban volt élelmezésvezető, majd elvégezte a könyvtárkezelői tanfo­lyamot és könyvtáros lett. Legszíveseb­ben a kicsiket próbálja elindítani, el­igazodni a gyermekirodalom útvesztői­ben, de szívesen ajánl a felnőtteknek is olvasnivalót. Nagyon jól ismeri a falu olvasóközönségének igényeit és készség­gel áll a felnőttek rendelkezésére is.- Nem könnyű a dolgom, hiszen sok - egyaránt szép és jó (a kettő nem min­den esetben jár együtt!) - könyv közül kell kiválasztanom mindazokat, ame­lyek tartalmilag is értékesek, és mel­lesleg nem túl drágák - kezdi ajánló­ját. - A Csiribiri mondókás könyvet, amelyet Füzesi Zsuzsa rajzai tesznek még szemléletesebbé, mindenképpen a kicsiknek ajánlom. Több évtized gyer­mekei nőttek fel az izgalmas indián­könyveken. Közülük ajánlom - elsősor­ban a nagyobb gyerekeknek - a sokat által már ismert Vadölő, Bőrharisnya, Az utolsó mohikán című könyveket. A felnőtt olvasók egy rétegét a sze­relmi történetek érdeklik. Nekik aján­lom például Danielle Steel: Öt nap Pá­rizsban című könyvét, melyben arra próbál választ adni ismert stílusában az írónő, lehet-e boldog valaki mások boldogtalansága árán? Akik az orvosok világáról szóló könyvek segítségével ol­dódnak fel, azoknak ajánlom például Alain Thiery: A szívsebész, illetve A se­bész című orvosi regényeit. Gondoltam azokra is, akiket a klasszikus irodalom ejt rabul. Ók már nagy rutinnal kere­sik Jókai, Mikszáth és Móricz novellá­it, regényeit. Bizonyára velem együtt meggyőződéssel vallják, hogy ezeket a könyveket többször is érdemes elolvas­ni, mert újabb és újabb szépségeket fe­dezünk fel bennük. A községi könyvtár épületében kapott helyet az Oktatástör­téneti Gyűjtemény és Pedagógiai Szak- könyvtár, melynek könyvtárosa Antal- né Fóris Irma. A gyűjtemény állomá­nyában régi tanári kézikönyvek és régi tankönyvek találhatók. A szakkönyvtár körülbelül 20 ezer kötet könyvből és 5 ezer szakdolgozatból áll. Ide is szeretet­tel váijuk kedves látogatóinkat minden nap nyolctól négy óráig. Először is elővettem egy telefonkönyvet Földes József szívéhez nőttek a játszótér bólogató fái Bükkzsérc (ÉM - FL) - Egy igazi iskolaigazgató a mun­kaidejét nem a tanítási órák számával méri. Méginkább nem, ha nemcsak az intéz­ménynek, hanem egyúttal a szülőfalujának is elkötelez­te magát - egész életére. Földes Józsefet, a bükkzsér- ci általános iskola nyugal­mazott igazgatóját ilyen tu­lajdonságokkal, ezzel a jel­lemmel áldotta meg a sorsa. □ Honnan, hogyan indult Föl­des József? • Édesapám 1943. január 13- án eltűnt a Donnál. Mi, gye­rekek édesanyánkkal itt ma­radtunk négyen. Köztük 9 évesen én voltam a legidősebb. Patakon elvégeztem a képzőt 1954-ben és kitüntetésből ki­neveztek Kazincbarcikára, de hazakértem magam és au­gusztus 15-ével visszakerül­tem Bükkzsércre. Feleségem gyermekkori szerelmem volt. Házasságunkból három gye­rek született, Piroska, Jutka és Jocó. Mindhárman az ap­juk foglalkozását választották. Fiam Mezőkövesden földrajz -testnevelés szakos tanárként dolgozik, két lányom pedig itt Bükkzsércen tanító. Hat uno­kánk van, három fiú és három lány. Hazakerülésem után egy évig voltam járási úttörőtit­kár. Ki akartak küldeni a Szovjetunióba, én meg nem akartam. Ismét hazajöttem. Előbb helyettes, majd igazga­tó voltam 1995. április 26-ig, tehát 60 éves koromig. □ Egy iskola igazgatója, ráadá­sul aki a falu szülöttje is, so­kat tehet a faluért. Földes Jó­zsef mit tett, mit tudott tenni? • Nagyon jóba voltam a ta­nácselnökkel, Nagy Imrével és összefogtunk. Én egyben a Ha­zafias Népfront községi titkára is voltam és amit lehetett, amit el tudtunk érni, azt megcsinál­tuk. Abban az időben épült ki a község minden aszfaltozott utcája. 1978-ban, a nemzetkö­zi gyermekév alkalmából egy szép játszóteret építettünk több mint 10 ezer négyzetméter te­rületen. Hogyan? Hát először is elővettem egy telefonkönyvet és megnéztem, hol vannak nagy- vállalatok... A mai napig vigyá­zok rá, hiába vagyok nyugdíjas. Az idén is, már tavasszal a fá­kat metszettem. Eközben per­sze az iskola is gazdagodott. Korábban öt helyen is tanítot­tunk, de csak 1988-ban hallgat­ták meg a kérésünket. Megépí­tettünk nyolc tantermet egy szép nagy tornateremmel. A be­rendezésükről már én előre, fo­lyamatosan gondoskodtam, előtte mintegy 10 évvel. Min­den tanteremben van színes té­vénk, rádiómagnónk, írásvetí­tőnk, úgyhogy egy korszerű is­kolával rendelkezünk. □ Leginkább éneket tanított, de a jó hangulatot órán kívül, ba­ráti körben is terjesztette. • Nagyon széles baráti köröm volt. Szerettem énekelni, a fa­luban majdnem minden lako­dalomba hívtak annakidején. Úgynevezett nótafa voltam, a harmonikámmal együtt. Volt egy zenekarom. A feleségem­mel színjátszó csoportot szer­veztünk, ezzel jártuk a vidéket - Cserépváralját, Cserépfalut, Szentistvánt, Noszvajt, Szomo- lyát —, és a bevételből újabb Fotó: Farkas Maya hangszereket vettünk. így ala­kult meg egy másik, a KISZ-ze- nekar. Számos oklevelet, kitün­tetést kaptam. A földrajzi ne­vek összegyűjtéséért, a község krónikájának megírásáért. Sőt, lefényképeztem a község összes épületét 1976-ban, mivel a Ha­zafias Népfront kérte. Megkap­tam a Munka Érdemrend bronz fokozatát, a Kiváló Mun­káért, a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a Honvédelmi Ér­demérem 10-15-20-25-30 éves fokozatát, merthogy átjártam a cserépi alakulathoz a katonák gyermekeit tamtam, meg ének­kart is vezettem a honvédség­nél. Legnagyobb boldogságom, hogy a volt tanítványaim sze­retnek. Minap is két gyerek azt emlegette fel, hogy mindig mo­solygós voltam, állandóan vic­celtem, még a szünetekben is. □ Legszebb emlékei, tervei? • Soha nem feledhető élmé­nyem, hogy négyszer voltam Svédországban, kétszer a Szov­jetunióban, jártam a Niagara vízesésnél, Kanadában. Ézek mind olyan élményt hagytak bennem, ami által még eredmé­nyesebben tudtam a munkát végezni. 1947-ben - akkor szü­lettem - két nagynéném ván­dorolt ki Svédországba. Édes­apám, mint annyi bükkzsérci baka, a pusztulásra kárhozta­tott második magyar hadsereg egyik áldozata lett. Ha valami nagy szerencse folytán nagyobb pénzösszeghez jutnék, két em­lékoszlopot föltétlenül felállíta­nék a faluban. Egyiket a II. vi­lágháború vétlen bükkzsérci ál­dozatainak, másikat a kiván­dorlóknak. Mert a magyarság számára ezek is és azok is meg­haltak. : 1996. Május 14., Kedd Itt-Ron B 5 Múzeum a vasútállomáson Kazincbarcika (ÉM - DK) ­Három kivételtől eltekintve a vasutas rangjelzések teljes tá­ra látható 1950-től napjainkig a barcikai vasútállomás kis múzeumában, Vusonyicza Gá­bor gyűjteményében. Ezt a tényt azok tudják értékelni, akik ismerősek a témában, vagy pedig azok, akik már lát­ták a kiállítást. Hiszen nagyon színes világról van szó, a kato­nai rangjelzések változatossá­ga „kutyafüle” ehhez képest.- Ahogy nem készültem vasutasnak, úgy gyűjtőnek sem - kezdi a gyűjtemény történe­Részlet a múzeum anyagából tét az állomásfőnök. - De min­dig érdeklődtem a történelem iránt. S ha vasutas lettem, hát ezt a történelmet dolgozom fel. A „szimpla” érdeklődésből később tudatos gyűjtés lett. De nemcsak a vasúttal kapcsolatos dolgokat gyűjti, hanem „min­dent”, arm útjába kerül, s úgy gondolja, hasznos lehet a későb­biekben. - Néha nagyon szöve­vényes úton jutnak hozzám a tárgyak. A Rákosi-vasutas sap­kajelvényt például egy levente­puskáért cseréltem - mondja. - Nincs szponzorom, én döntöm el, mi kell nekem. A leventepus­Fotó: Dobos Klára ka nem kellett, a sapkajelvény viszont nagyon. A múzeum bi­zony elég zsúfolt. Pedig ott csak a gyűjtemény egy része látható, a többi szekrényekben, fiókok­ban halmozódik. - Nem azt tar­tom fontosnak, hogy én néha ki­vegyem a szekrényből, és néze­gessem a kedvenc tárgyaimat, hanem azt szeretném, ha mi­nél többen látnák. Akinek arra van igénye, hogy bemenjen a restibe, és igyon egy sört, az te­gye azt. Viszont akit érdekel a múlt, az amíg vár- a vonatra, be­jöhet ide. Ebben az évben egyéb­ként több vasutas évforduló lesz az országban, a megyében: Százötven éves a magyar vasút, százéves a Bódva-völgyi vasút, százhuszonöt éves a Miskole- bánrévei és a Szerencs-újhelyi. Égerszögön egy nyári konyhá­ban például a Bódva-völgyi va­sút rajzszöggel kitűzött száz­éves törzsszelvényét találta meg. De nagyon szeretné, ha - akár csak kölcsönbe is - minél több ilyen tárgyhoz jutna, s a ju­bileumok alkalmából még tel­jesebb kiállítást rendezhetne. És persze a tárgyak segíthetik dé­delgetett álmának teljesülését: a magyar vasúti rangjelzés tör­ténetének megírását. Vízszintes: 1. Samantha Fox nyilatkozatából idézünk, első rész (zárt betűk: R, D, P). 11. Mezopotámiai istennő. 12. Nyomdaipari szakmunkás. 13. Pajkosan felelőtlen. 14. Japán légitársaság. 16. Matematikai halmaz egy mennyisége., 17. Vetített állókép. 18. Indiánok diadalmi jelvénye. 20. Tolsztoj egyik keresztneve. 21. Három zenészből álló együttes. 23. Bal­kon. 25. Szovjet karnagy (1893-1963). 26. Határozószó. 27. Néma igen! 28. Seben ke­letkezik. 29. Erős hangon el­mond. 31. Forró égövi cserje. 32. Súrol. 33. Személyi ok­mány. 34. Retten. 36. Testma­gasság. 38. Szállingózik. 40. Középen domború! 41. Semmi­kor. 43. Spanyolországi sajtó- ügynökség. 45. Kisfaludy Ká­roly színműve. 47. Kisebb ka­tonai egység. 48. Re leánya az óegyiptomi mitológiában. 49. Tíznél kisebb szám. 51. Csodál­kozástól szájat nyit. Függőleges: 1. Bács-Kiskun megyei helység. 2. Irodalmárra jellemző. 3. Meredek esésű he­gyi patak. 4. Jelentése: -ért (lat). 5. Áras hangzói. 6. Ritka női név. 7. Kettős betű. 8, Szí­nész (Lajos, 1935-1984).. 9. A telep egy akkumulátora. 10. Erre a helyre ereszt. 14. Régi űrmérték. 15. Formájú. 18. Eredményes. 19. Idegen mű sa­ját névvel való közlése. 22. Ru- ténium vegyjele. 24. Telerecor- der röv. 25. Fésűszerűen foga­zott, nyeles eszköz. 26. A távo­labbit. 28. Az idézet második, befejező része (zárt betűk: D, P; Á). 30. Elvetemült gazfickó. 31. Minden télen. 33. Római 999. 35. Bojler közepe! 37. Közeli hozzátartozó. 38. Költői felkiál­tás. 39. Pontszerű folt. 42. Le­származott ivadék. 44. Lombo­zatban van! 46. Albánia, Nor­végia autójelzése. 48. A római légiók legkisebb egysége. 50. Paca csepp! 51. Erdőben van! HERPERGER MARTINNAK Berzék 3. j Születésed drága napján, ® azt kívánjuk néked, teljesüljön minden szép reményed. Ha messze jársz is tőlünk, szeretetünk kísérje életed. Ezt kívánja néked Nagycsécsről: Édesapád és családja. NAGY HERCEG DÁVID Onga Első születésnapod alkalmából | szívből köszöntenek, | akik téged a világon a legjobban I szeretnek. Édesanyád, keresztapád, Farkas nagyszüleid és Farkas dédszüleid. NAGY HERCEG DÁVID Onga Első születésnapod alkalmából szívből köszöntelek, aki téged a világon mégjobban szeret. Édesanyád Az Itt-Hon keresztreitvenve

Next

/
Thumbnails
Contents