Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
6 B Itt-Hon 1996. Április 2., Kedd Testnevelés tagozaton - szép sikerekkel A bemelegítés után kosárra dobás következett Fotó: Bujdos Tibor Sajószentpéter (ÉM — FL) - A Borsodi Bányász megszűnését követően kevesebb pénz jutott a városban a sportra. Nagyobb feladatok hárultak az iskolai testnevelésre, a versenysporthoz pedig több szponzorra volna szükség. mmimmmmmmstwmmmmmimtm A 4. Sz. Testnevelés Tagozatos Általános Iskolában tanít Barta József, aki egyúttal az önkormányzat mellett működő sportbizottságKacsándi Ágota, az Év Ifjúsági sportolója az oklevéllel nak is tagja. Mint elmondta, a Borsodi Bányász megszűnésével a versenysport a városban a legnagyobb szponzorát veszítette el. A Bányász után alakult meg a GLAS SVSE (a sajószentpéteri városi sportegyesület), amelynek legnagyobb támogatója az üveggyár. A sportegyesület örökölte 1991-ben a Bányász hatalmas létesítményét. Labdarúgópályát, lelátót, 400 méteres normál salakos futópályát... Jól működnek az iskolai diáksportkörök, és a diáksport bizottságok is. Az önkormányzat költségvetéséből ebben az évben egy millió forintot fordítanak a versenysport támogatására, egy milliót pedig a tömegsport segítésére. A vállalkozók 50-100 ezer forinttal szponzorálják a városi sportegyesületet, de ennél többre volna szükség. A 4. sz. iskola testnevelés tagozatos osztályában - mint Barta Józseftől megtudtuk - első osztályos koruktól foglalkoznak kiemelt óraszámban a sportban tehetségesnek számító gyerekekkel. Itt lehetőségük van szinte minden sportág kipróbálására az atlétikától, a labdarúgásig, a távgyaloglástól a turisztikáig. Kilenc megyei bajnoki címet szereztek már eddig az iskola tehetséges atlétái. Sok tanuló sportpályafutását a Diósgyőrben folytatja. Két távgyalogló gyerekük éppen onnan jutott el Tunéziába edzőtáborba. A tanulók eredményes sportolását serkenti a város az Év Ifjúsági Sportolója díj adományozásával. Az elmúlt évi teljesítménye alapján ezt most az iskola két tanulója: Varga Zsolt és Ka- csándi Ágota érdemelte ki. Ágota 7. osztályos, négyes tanuló és a 80 méteres síkfutásban megyei bajnok lett. Mint elmondta, 1992-ben indult először versenyen 400 méteres futásban és távolugrásban. Akkor nagyon megszerette az atlétikát. Úgy véli, jobb eredményekre is képes, de ehhez több edzésre van szükség és - ö mondtad) - jobban oda kell figyelni az étkezésre is. Eddig nem volt alapszabály Mezőcsát ÍÉM - TM) - A Mező- csát Városi Sportegyesület márciusi közgyűlését megelőzően derült ki, hogy az egyesületnek nem volt törvényes alapszabálya és nem volt bejegyezve a cégbíróságnál sem. A mulasztást most pótolták. A Mezőcsát Városi Sportegyesület március 18-án tartotta soros közgyűlését. Az ezt megelőzően tartott vezetőségi ülésen derült ki, hogy az egyesületnek nincs törvényes alapszabálya és a cégbíróságon sem jegyezték be. Az ügyvezető elnökség 18-ára elkészítette és a közgyűlés elé terjesztette az alapszabályt. Ä vitában Nagy István, a lovasszakosztály elnöke a tagok és pártoló tagok tagdíjának pontos meghatározását kérte az alapszabályban. Kántor János egyesületi titkár a létesítmények tulajdonjogával és az egyesületet támogató baráti kör megalakításával foglalkozott. Hiányosságként vetette fel, hogy még a legnagyobb sportbarátok sem szívesen vállalnak funkciót a vezetésben, pedig a nehéz anyagi helyzet miatt minden kis segítségre szükség volna. Kulin Sándor az alapszabályba javasolta belefoglalni, hogy minden évben legyen közgyűlés és azon a vezetőség számoljon be a végzett munkáról. Végezetül az alapszabályt, az észrevételek és javaslatok figyelembe vételével a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. A bejelentések között Hizsnyik Dénes elnök több javaslatot tett. A vezetőség állásfoglalása alapján szükségesnek tartja egy edző labdarúgó pálya megépítését, amelyhez az OTSH-tól pályázat útján támogatást kell kérni. A sportlétesítmények szebbé tétele érdekében a tavasz folyamán fásítási programba kezdenek. Döntöttek arról, hogy a sporttelepre személygépkocsival — a tisztségviselők, a labdarúgók és a játékvezetők kivételével - csak 50 forint parkolási díj befizetés ellenében lehet behajtani. A tagok tagsági díját évi 1200 forintban határozták meg, a pártolók részére 600 forintot javasolnak, de az utóbbi összegét ki-ki maga dönti el. Az elnök által megtett javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Álarcban pénzért, késsel a hasfalba Kazincbarcika (ÉM - FL) Március 11-én 22 óra 30 perckor azzal kopogtattak be ismeretlen tettesek egy sajószentpéteri polgár lakásába, hogy fiúkat baj érte. A sértett a késői időpont ellenére is ajtót nyitott, mire három férfi - közülük kettő sötét álarcot viselt - berontott a lakásba. Az előtérben a sértettet ketten a földre teper- ték, harmadik társuk pedig megkezdte a lakás átkutatását. Megtalálta a sértett már ágyban fekvő feleségét és megfenyegette: ha nem adja át készpénzüket, nagy baj lesz. Az asszony először erre nem mutatott hajlandóságot, de egy gu- mibot-szerű tárgy használatát követően odaadott 100 ezer forintot. A bejelentés után azonnal megkezdte az ügy felderítését a kapitányság forrónyo- mos csoportja. A kitartó munka 10 napon belül eredményt hozott. Kézre került Cs. J. büntetett előéletű budapesti lakos, aki a csoportosan elkövettet rablásért kiszabott 9 év és 6 hónapos börtönbüntetéséből 1995 nyarán szabadult. A vizsgálat során kiderült, hogy a sértett felismerte az elkövetőt, mert a bűncselekményt megelőzően már járt a lakásban. Előzetes letartóztatásba helyezték viszont Cs. J.-t, aki tagadja a bűncselekmény elkövetését. Március 22-én délután 5 óra 10 perckor érkezett bejelentés a rendőrségre a Barcikai városi kórházból. Eszerint egy 38 éves asszonyt nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel - pontosabban szólva a hasán egy szúrt sebbel - szállították kórházba és műteni kellett. A sértett azt állította, hogy otthon beleesett a késbe. Az orvos és a rendőrök kétkedve fogadták az állítást és hozzáláttak a tényleges ok kiderítéséhez. Megállapították, hogy a Hámán Kató utcában lakó asszony és élettársa délelőtt együtt italozott. Az élettárs ezután először az asszony látogatóba érkező rokonaival szólalko- zott össze. Délután az asz- szonnyal kezdtek el veszekedni és addig cukkolták, ingerelték egymást, amíg a férfi előkapta a kést és hasba szúrta az élettársát. 1996. Április 2.* Kedd Itt-Hon B 3 Minden, ami van, közös munka Víz, gáz, telefon, kábeltévé után a szennyvízcsatorna jön Sály (ÉM- FL) - A 2100 főt számláló bükkaljai településen is csak apró lépésekkel haladhatnak előre. Egymás sarkát tapossák a község fejlődése által születő újabb, jogos igények, de ezeket rangsorolni és némelyik teljesítését egyelőre halasztani kell. A 60 éves Dargai Józsefné szerint a falu az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nincs munkalehetőség és a kevés pénzt egyre nehezebb beosztani. Kós Józsefné 53 éves rokkantnyugdíjas szerint a község vezetői mindent megtesznek a településért, de hát oda van például a téesz péküzeme, ami néhány éve még három műszakban termelt. Farkas István, aki az LKM melegüzeméből ment nyugdíjba kifogásolja, hogy az önkormányzat leszereltetett több utcai vízcsapot. Szerinte legsürgősebben a mel- lékutakat kellene megjavítani, aztán egy kemyénykezű kerülő kellene a mezei lopások megakadályozására. Kiss László iskolaigazgató, alpolgármester szerint intézményük megkapja a szükséges támogatást az ön- kormányzattól. így takarékos gazdálkodással biztosítják zavartalan működésüket. Fekete Jánosné polgármester - vagy ahogyan faluszerte nevezik Ida, Iduska - Sály szülöttje. Húsz éve vesztette el a férjét. Egy fia van, aki Kövesden él. 1965. augusztus 1-jétől dolgozik a hivatalban. Adminisztrátorként kezdte, aztán a ranglétra minden fokát bejárva 1983-tól tanácselnökként, 1990-től polgármesterként áll a falu élén. Közben baleset érte, s azóta egykarú mankóval közlekedik. □ A mankó vált a leghűségesebb „barátjává”? • Hát igen! Sajnos nem tudunk elválni egymástól. Borsodgesz- ten, akkori társközségünkben tizenhárom évvel ezelőtt ravatalozót építettünk, társadalmi munkában. Ennek szervezése közben szenvedtem kismotorral egy olyan végzetes balesetet, amelynek következménye életem végéig elkísér. Természetesen „emellett” más, emberi barátaim is vannak. Számomra első helyen áll a hivatásom. Gondolom, ezt ismerték el a választópolgárok, amikor újra és újra bizalmat szavaztak nekem. De amit elértünk, nem Még szebb Sályról álmodik az én személyes érdemem. Ami Sályban megvalósult, az mind a tanácsi, majd az önkormányzati testület tagjainak és még- inkább az egész lakosság megértésének és összefogásának az eredménye. 1993-ban megcsináltuk a gázberuházást. Még abban az évben sikerült a crossbar telefonhálózatba is bekapcsolódni és kiépítettük a kábeltelevíziós rendszert. S mindezeken túl elkezdtük a szennyvíztisztító rendszer kiépítését. Takarékoskodtunk, kértük a lakosság segítségét, ugyanakkor megragadtunk minden pályázati lehetőséget is. A gázberuházáshoz 15 milliót nyertünk. A szennyvízcsatorna I. és II. lépcsőjének, a víztisztítónak a megépítését részben pályázat útján elnyert pénzekből fedeztük és a 300-350 miihó forintba kerülő befejezését is teljes egészében állami pénzekből reméljük. 93-tól minden évben hárommillió forintot nyertünk a romos, életveszélyes, közútjainkat is veszélyeztető pincék helyreállítására. □ Mennyire tud együttműködni a helyi képviselőkkel? • Nálunk nincsenek pártcsatározások és az egyházakkal való kapcsolatunk is pozitív példaként említhető. 1990-ben a községben működő református és katolikus egyháznak visz- szaadtunk volt ingatlanjait. Egyikben a gyönyörű házasság- kötő termünk, mellette könyvtár és olvasóterem működik, másikban iskolai műhely, étterem és konyha van hosszú ideje. Egyházi tulajdonként továbbra is mi használjuk ezeket, természetesen megfelelő bérleti díj ellenében. És amikor volt lehetőségünk, 90-ben, 91- ben 100-100 ezer forint anyagi támogatást nyújtottunk mindkét felekezet részére. □ És milyen hosszabb távra szóló tervei vannak Sály polgár- mesterének? • Kimondhatatlanul nagy vágyam, hogy férjen még bele a munkámba és energiával is bírjam, hogy a szennyvízcsatorna megvalósuljon. Reményeim szerint 97-ben a belső csatornahálózat kiépítését megkezdhetjük. És ha ez a beruházás megvalósul, utána az utakat, mellékutakat, járdákat porta- lanítjuk, megépítjük a vízelvezetőket, gyönyörűen parkosítjuk a községet - és akkor, azután szívesen elköszönök. A tornaterem is községi összefogással épült Fotók: Farkas Maya _Heti Jegyzet „Én kis kertész legény Vagyok.,/' Faragó Laios A piacokat már napokkal ezelőtt teljesen hatalmukba kerítették a húsvéti árak. Hiába tojnak egyre sebesebben és többet az időközben meghosszabbodó napok hatására az ünnepről mit sem tudó tyúkok, csak nem lesz 11-12 forintnál olcsóbb a tojás. A sonka árát már nem is említem. Nagycsütörtökön - a katolikus szerint - „a harangok Rómába mennek". A Megváltó halálának emlékére megné- mulnak és helyettük fából készült kereplők jelzik az idő eközben is változatlan múlását. Hajdanán Mezőkövesd környékén a fiúk egész nap kolompok- kal, csengettyűkkel járták a települést nagypénteken. A népi bölcsek szerint a nagyszombati első harangszóra meg kell rázni a gyümölcsfákat, mert akkor sokat teremnek. A pap által megszentelt barkát nem szabad bevinni a lakásba, mert akkor sok légy lesz benne. Be kell viszont dugni a ház nádereszébe, mert ez megóvja a tűztől az épületet. És ajánlatos lenyelni egy szem barkát, mert az elmulasztja a torokfájást. A két háború közötti időben nagypénteken, nagyszombaton a ház körüli legszükségesebbeken kívül semmi munkát nem végeztek az emberek. Szigorúan betartották a nagyböjti előírásokat, főtt ételt egyáltalán nem ettek. Borsodban is volt olyan település, ahol ezen a napon kizárólag csak pattogatott kukoricát fogyasztottak. Húsvét első napján mindenütt ételt szenteltettek. Másnapon pedig következett a lo- csolkodás. Délborsodban - Szentistvánban, Bor- sodivánkán, Bükkzsércen - a visszaemlékezések szerint már pirkadat után elindultak a legények. Csoportosan vonultak és az eladósorban lévő lányokat úgy ahogyan éppen megtalálták - akár még pendeiyben is - kicibálták az udvarra. Kendővel a kétágashoz kötözték és vödörrel, kútvízzel alaposan meglocsolták őket. Hálaként és illendőségből csak egyetlen „puhár" bort fogadtak el. Most ismét Húsvétra készülünk. A lányos anyák figyelik, hányat is tojik a tyúk. A kislányok, meg a nagylányok pedig számolják, hányat is kell még aludni addig, amíg a locsolko_dók jönnek és köztük lesz-e a nagy Ő is? | Hajdanában a leányok, asszonyok másnap, húsvét harmadnapján adták vissza a kölcsönt. Gyakran meglesték a legényeket és egy nagy vödör vízzel leöntöt- ték őket. Húsvét harmadnapján nem kívánok ilyen locsolkodást egyetlen férfitársamnak sem. Azt viszont igen - kislánynak, nagylánynak, fiatalasszonynak, j nagymamának egyaránt -, hogy húsvét j után „ Úgy viruljon a haja, minta pünkös- j di rózsa. Szívemből kívánom!"
