Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
4 B Itt-Hon 1996. Április 2., Kedd _Könyva!Áni6 Sajóbábony (ÉM - FL) - Pálinkás Istvánná a Sajóbábonyi Déryné Művelődési Ház könyvtárosa. Majdnem tíz éve dolgozik az intézményben, de időközben - a család nagy örömére - két gyermeket is szült. Egy öt- és egy kétéves csodálatosan szép kisgyermek boldog édesanyjának mondhatja magát. A munkahelyére nemrégiben visszatért Pálinkásné kínál most könyveket olvasóinknak.- A sajóbábonyi könyvtárban 22 500 könyvvel várjuk az olvasókat. A könyvek mellett napi-, heti- és havilapokat is kínálunk a külön, erre a célra létesített olvasóteremben, ahol emellett lehetőséget biztosítunk a komoly és a könnyűzene hallgatására is. Könyvtárunk rendszeres látogatói az óvodások és az iskolások. A kisebbeket még csak „szoktatjuk”, a mesekönyveinkkel csábítjuk magunkhoz. Az iskolások tanulmányait rendhagyó irodalomórákkal segítjük. Most vesszük számítógépes nyilvántartásba könyvállományunkat, ami jelentősen meggyorsítja a kölcsönzést. A gyermekeknek ajánlom Nyitrai József Tíz híres mese az állatokról című könyvét, amelynek érdekessége, hogy hajtogatós mesekönyv. Tehát nemcsak a kicsinyek értelmét csiszolja, hanem a kézügyességüket is fejleszti. Szomorú tapasztalatom, hogy verset napjainkban egyre kevesebben olvasnak az emberek. Ezért is ajánlanám jó szívvel a Verses öröknaptár című könyvet, amelyet minden napra szólva egy vers alapötletére építettek a szerkesztők. A magyar költészet gazdag tárházából válogatott költemények naptárunkhoz - a jeles történelmi és irodalmi eseményekhez, névnapokhoz, ünnepekhez, a természeti fordulókhoz- kapcsolódnak. így- kapcsolják össze az időpontot és az alkalomhoz illő szöveget. A millecentenárium évfordulója alkalmából ajánlom olvasóinknak a Történelem című négy kötetes könyv- sorozatot. A gyönyörű könyv népünk történelmét mutatja be a kezdetektől egészen az 1897-ig teijedő időszakig. A sorozat I. kötete pluszként olyan fogalmakat is közöl az olvasókkal, amelyekre a későbbi korok történéseinek meg- éretésére feltétlenül szükség van. Például időszámítás, címertan, zászlótan, magyar koronázási jelvények... Célom a sokszínű iskolai élet Az igazgató a történelem szaktanteremben érzi a legjobban magát Mezőnagymihály (ÉM- NZ) - Nevét cáfolva viszonylag kevesen - 1280-an lakják - a települést. A helyi általános iskolába 121-en járnak. Az intézmény igazgatója, Tóth Béla sokoldalú tevékenysége folytán ismert és népszerű a környéken. Az igazgató magyar-történelem szakos tanár. Az oktatás, a nevelés, az igazgatói munka mellett a helytörténet iránt is érdeklődik. A közelmúltban A mezőkeresztesi csata 1596-ban című dolgozatával a felnőtt kategóriában oklevelet kapott a XXIV. Istvánffy Gyula honismereti gyűjtő pályázaton. Három éve az MSZOSZ művészeti díjával jutalmazták azért a tevékenységéért, amelyet 1968-től 1992-ig végzett a helyi, a mezőgazda- sági dolgozók szakszervezetéhez tartozó művelődési ház élén. Volt szakfelügyelő, szak- tanácsadó. A tanítóképző befejezése óta részt vesz működése területén a település közéletében, tanácstagként, önkormányzati képviselőként. Szereti és támogatja a sportéletet, jelenleg a Dél-borsodi Területi Sportszövetség társadalmi elnöke. Mindezeken kívül 15 éve énekel a fennállásának idén 140. évfordulóját ünneplő mezőkeresztesi férfikórusban. • 1959-ben végeztem a tanítóképzőt Sopronban, akkor középfokúk intézményként működött. Beregszászon kezdtem a pedagógiai pályát, aztán Gelej- re kerültem. 68-ban Mezőnagy- mihályon, szülőfalumban megüresedett két pedagógusi állás, ide jöttünk feleségemmel együtt - idézi fel a pályakezdés éveit Tóth Béla. - Nem szégyellem: mindjárt a kezdetben Beregszászon az igazgató rám bízta az úttörőcsapat vezetését. Ezt folytattam Gelejen és Me- zőnagymihályon is 1986-ig. Szerintem nem a politizálás volt a lényeg, a szabadidő hasznos eltöltését biztosítottuk a gyerekeknek. □ Lépjünk tovább: helytörténeti pályázat... • Pedagógusi működésem kezdeteitől tapasztaltam: a gyerekeket nagyon érdekli, ami közvetlen környezetük történelmével kapcsolatos. A történelemórákon azonnal felcsillan a szemük, ha az események helyi kihatásairól szólunk. Szerintem a hazaszeretet koncentrikusan bővülő fogalom és emberi érzés. Középpontja a szűkebben vett szülőhely, a környék, a megye, utána az ország. így lehet hazafiakká nevelni az iíjúságot, bár ezek manapság sajnos sokszor csak nagy szavak. Hála Istennek, a nemzeti alaptanterv kitüntető szerepet szán a hon- és helyismeretnek. Erre nincs külön óra, a felelősség tehát minden tanítóé, tanáré. Differenciáltan foglalkozunk a tehetséges gyerekekkel. Nagyon jó, hogy a helyi vállalkozók, a Böllér Udvar Kft. alapítványt hoztak létre a számítástechniFotó:. Farkas Maya ka ismeretek elsajátításának megalapozására. Igyekszünk megragadni a különböző országos pályázatok adta lehetőségeket is. Az iskola fejlesztéséhez minden segítséget megad a helyi önkormányzat és sokat kezdeményez a közös ügyért a szülői munkaközösség és az iskolaszék is. □ Az íróasztalán több oklevelet is találtunk: a Petőfi Labdarúgó Tornán elért helyezésért kapja majd négy körzetben működő iskola. • Igyekszünk ápolni a kis iskolák tanulóinak és tanárainak sportbarátságát. Fájó pontunk, hogy iskolánknak nincs tornaterme, most van folyamatban egy torna szoba kialakítása. A fiúk a labdarúgásban, a lányok a kézilabdában tüsténkednek, szép eredményeket értünk el a körzeti és a megyei diák sakk és asztalitenisz olimpián. Egy másik oklevél azt tanúsítja, hogy a kornyék iskoláinak kulturális versenyén is szépen szerepeltek a mezőnagymihályi gyerekek. Kácson a rajzversenyen közülük került ki az első és a második helyezett. Ahhoz, hogy a mezőnagymihályi iskola igazgatója ilyen sokirányú tevékenységet végezhessen, nagyon fontos a megértő családi háttér. Felesége a tantestületben tanít, így közvetlenül érzékeli és segíti félje munkáját. Két lányuk közül Tünde bíró, Csilla pedagógus és immár két unoka teszi örömtelibbé a nagyszülők életét. 1996. Április 2.y Kedd Itt-Hon B 5 „E házban tanulta a betűvetést” Sály (ÉM - N.Z.) - A mai tájházat gyakran látogatják a helyi kisdiákok, a község lakói is meg-megnézik, és vonzza a kirándulókat is. A millecentenárium évében a sályiak kiváltképpen büszkék múltjukra, merthogy a falu története a honfoglalással kezdődik. A tájház homlokzatára 1926-ban táblát helyeztek az akkori lakosok annak emlékére, hogy egy időben itt élt, diá- koskodott Gárdonyi Géza. A márványtáblán az alábbi szöveg olvasható: E házban tanulta betűvetést és itt fejlesztette ki gyökereit Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” koszorús költője az 1870 171 - 1872/73-as tanévekben Malyáta Ignácz tanítómester iskolájában. A falu története valójában a honfoglalással kezdődik, amikor az itt táborozó Árpád a Sajótól az Eger patakig elterülő földet Ócsádnak adja, kinek fia Örsur a Sály patak fonása közelében földvárat épített, s itt rendezi be birtoka központját. A várat Örsur várának, az alatta húzódó falut Várallyának (ma Latorpuszta) nevezik. Örsur nemzetsége, melyet később már unokájáról, Tiboldiból neveznek, több ágra szakad, s szükségessé válik, hogy utódjaik a völgyekben lejjebb húzódjanak és településeket hozzanak létre. így az eredeti helyén maradó Várallvai ágon kívül a Leányfalvi ág, a Tiboldok Sályi és Bikki ága, majd a Daróci és Geszti ág is alapít egy-egy falut. Várallyát okleveleink először 1292-ben, Sályt 1348-ban említik. Örsur utolsó sályi leszármazottja, Sályi Tibold Zsigmond 1660-ban fiú utód nélkül hal meg. Birtokát felesége Kakasfalvi Csuda Zsuzsánna váltja meg, aki férje halála után Négyesi Szepessy Pálnak, a ku- rucvezérnek felesége lesz. Ez a család alakítja aztán hosszú időn át a falu életét. Ide nősül be Eötvös József író, reformpolitikus nagyapja idős Eötvös Ignác, hozományként kapva a falu alsó végén az 1770-es években épült kastélyt és a hozzá tartozó birtokrészt. Az Eötvös családban viszont Fáy Bertalan házasodik be, ugyancsak kastélyt építve a falu felső végén 1810-ben. Ez idő tájt negyedikként épül a már lebontott Csáky kastély is. Négy kastély árnyékában a falu népének nem sok föld maradt. Főként uradalmi szolgálatból, földművelésből, erdei munkából keresi kenyerét. A XVII. századtól jelentős szerepet kap a szőlőművelés is. A falu népe rendkívül gazdag néphagyományokat őriz - olvashatjuk a sályi tájház tárlóiban a község múltjának adalékait. Itt őrzik Sály község múltját Fotó: Farkas Maya Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Titus Maccius Plautus római vígjátékíró gondolata, első rész (zárt betűk: Y, T, D). 12. Biztos alapokon nyugvó. 13. Csillagkép. 14. Balszerencse. 15.Vívó szakszó. 16. Testrész. 17. Jeges hó. 18. Tiltószó. 19. Nyáj páros betűi. 20. Meglepő. 23. Tisztító szer. 25. Szaporodik a hal. 27. Minőség Éllenőrző Osztály. 29. Idősebb röv. 30. Nemzetközi mértékrendszer. 32. Lakmáro- zó. 33. Európai folyó. 35. Horogra harap a hal. 38. Gyümölcs terem rajta. 40. Kanaáni városállam. 43. Növény része. 44. Spanyol sajtóügynökség. 45. Válogatást tartalmazó gyűjtemény. 47. Nyersselyem. 49. Helység Csornától nyugatra. 50. Hozzátartozó. 52. Perzselt. Függőleges: 1. Ázsiai és Csendes-óceáni Tanács röv. 2. Éles eszközzel vág. 3.... Mihály; festő, grafikus. 4. Állatot más helyre terel. 5. A liba mondja. 6. Pest megyei város. 7. Neo- dímium vegyjele. 8. Egymás után. 9. Szóban említi. 10. Szarvasfajta. 11. Móló fele! 15. Meseszereplő. 17. Megkeményedett rostú. 18. Színházi szerep. 20. Lápos helyeken élő gyógynövény. 21. Litvánia, Spanyolország autójelzése. 22. Szemafor. 24. Zokog. 26. Kavics. 27. A gondolat befejező része (zárt betűk: E, S, M). 28. A japán kimonó megköthető öve. 31. Fólia darab! 34. Gyengén termő búzafajta. 36. Középen aláfesti 37. Díszes épület. 39. A Nemo kapitány szerzője. 41. Norvég író (1828- 1906). 42. Ezen a másik helyen. 46. Kártyajáték. 47. Orvosi műszer. 48. Koros. 51. Bódé hangzói. 52. Páratlanul éber! 53. Űrmanó. CsoSch Itt-Hon - Konyí i a Kardos Imréné receptjei A Tiszaújváros- ban élő Kardos Imréné mindig szeretett siítni- főzni. Ezúttal a húsvéti ünnepi asztalra kínál ínyencségeket. Füstölt töltött csülök Hozzávalók: 1 db füstölt csülök, 1 db hagyma, 4 db keménytojás, compakt fűszer- keverék, fokhagymás só, petrezselyemzöld, kevés majoránna, 2 db tejben áztatott kifli, kevés mustár. A füstölt csülköt előző nap hideg vízbe áztatjuk, majd másnap annyi hideg vízbe tesszük fel kuktába főzni egy óra hosszáig, hogy a csülköt a víz ellepje. Az egy óra eítelte után a csülköt kivesszük a főzőléből. Kettévágjuk, a közepén levő csontot kiemeljük, kicsit hagyjuk hűlni, majd ide töltjük az alábbi tölteléket. Á hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és olajban megpároljuk. A 2 kiflit összevagdaljuk kis kockára, tejben kicsit megáztatjuk. A tojásokat keményre főzzük, megpucoljuk, kockára vágjuk, rátesszük a megáztatott, kinyomott kiflikre és beletesszük. Tetszés szerinti fűszereket, kevés majoránnát, compakt füszerkeveréket, fokhagymás sót teszünk bele, majd az egészet összekeverjük és a csont helyére tesszük. A csülköt összetűzzük, hőálló tálba teszünk egy kis olajat és a kimaradt tölteléket a tálba rakjuk. Ráhelyezzük a töltött csülköt. Előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Néha locsoljuk meg sörrel - igen finom lesz így. 15 perc után a sütőből kivesszük, s ha kihűlt, a csülköt szeleteljük fel. Salátalevéllel díszített tálra rakjuk, tormával vagy mustárral tálaljuk. Kapros tojássaláta A keménytojást megtisztítás után vágjuk kockára, keverjük el 15 dkg hasonlóan felkockázott sajttal és 4 db megtisztított, apróra vágott nyers almával. A salátához készítsünk öntetet. 2 dl napraforgó olajat, 2 db tejfölt, két kávéskanál mustárt vagy kefirt, két csipet sót, ízlés szerinti cukrot, citromlevet tegyünk a mixergépbe, turmixoljuk össze, s öntsük a tojás-sajt-alma tetejére, majd óvatosan keverjük össze. Tetejére szórjunk rá apróra vágott kaporlevelet, majd meggyel vagy egy'éb gyümölccsel díszítsük. Bundás narancsszeletek A megtisztított narancsokat tetszés szerint karikára vágjuk, majd szétszedjük gerezdek szerint. Rumos szirupban kissé megpároljuk, aztán híg palacsintatésztába mártva forró olajban kisütjük. Vaníliás cukorban meghengerget- jük és forró sütőbe téve a cukrot rajta megpirítjuk. Csokoládéöntetet adunk melléje.
