Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

II ÉM-hétvége

ifVt-íntterjjjú

Április 27.g Szombat

Afrikai betegség, amerikai nácizmus,

magyar alkotmány

Hack Péter: Az alkotmányozás már nem kerülhet aktuálpolitikai viták középpontjába Fotó: Farkas Maya

Bujdos Attila

Miskolc (ÉM) - Nem tartom kritikának, hogy az új alkotmány nem sokat módosul a jelenlegihez képest. A társadalmi-politikai változások zöme 1990-ben megtörtént. Ezek révén Magyarországon stabil demokrácia alakult ki. Miért kellene változtatni azon, ami bizonyítottan működőképes? - ezek Hack Péter szavai. A Szabad Demokraták Szövetségének képviselőjével, a törvényhozás alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökével az új alkotmány közelmúltban nyilvánosságra hozott koncepciójáról, a szabályozási elveket ért bírálatokról beszélgettünk.

□ Egy elemző azt írta az új alkotmány nemrégiben közzétett koncepciójáról, hogy egeret szültek a hegyek. Mit gondol erről a kijelentésről'?

• Biztosan nem véletlen, hogy sok, jogos kritika éri ezt a koncepciót. Igaz, hogy nem valósítja meg az összes közjogi és közigazgatási szakértő elmúlt hét évben született minden álmát. Ez a tervezet az 1989-90-ben kialakult közjogi struktúrából indul ki, és lezár egy folyamatot. Egy sor történelmi múltban gyökerező intézményt magában foglalva rögzíti egyrészt a magyar tradíciót, másfelől megszilárdítja az európai alkotmányfejlődés olyan új intézményeit is, mint az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok biztosa, és így tovább.

□ Az is gyakran hangoztatott vád a tervezettel szemben, hogy nem hoz lényeges változásokat a jelenlegi alkotmányhoz képest. Az a legfőbb érdeme, hogy rendszerezi az alapjogokat. Ha igaz ez az állítás, akkor mi indokolja, hogy legyen új alkotmányunk ?

• Mindenekelőtt az indokolja, hogy a hatályos alkotmány nagyon kiszolgáltatott a mindenkori politikai erőknek. Az elmúlt hat évben 13 alkotmánymódosítás történt. Gondoljon bele, mi lett volna, ha nincs az a moratórium, ami fontos része az alkotmányozás folyamatának. Akkor elvileg ez a kormány- koalíció minden egyes alkotmánybírósági döntés után megtehette volna - mint ahogy 1990-ben még az egypárti törvényhozás idején elő is fordult -, hogy nem az alkotmányellenesnek talált törvényt, hanem magát az alkotmányt módosítja. Ez teljesen elkerüli a kritikusok figyelmét. Az alkotmányozást népszavazásnak kell lezárnia. A referendummal szentesített alkotmányt pedig értelemszerűen csak népszavazással, vagy a jelenleginél mindenképpen szigorúbb szabályokkal lehet majd módosítani. Nem tartom egyébként kritikának, hogy nem sok változik a jelenleg hatályos alkotmányhoz képest: most nincs is szükség sok változásra, hiszen a változások zöme 1990-ben megtörtént. E változások alapján nálunk jött létre Kelet-Európa legstabilabb demokráciája. Magyarországot nem gyötörték meg politikai és kormányzati válságok. Tehát a mi rendszerünk ilyen értelemben egy kialakult, stabil és működőképes rendszer. Márpedig ami jó és működőképes, azon nem érdemes változtatni.

□ Az SZDSZ Országos Tanácsának legutóbbi ülése után ön úgy nyilatkozott: pártja technikailag megoldhatatlannak tartja a civil szervezetek részvételét az alkotmányozásban, bár szeretné

megismerni a véleményüket. Kié lesz, és mennyire bizonyul majd tartósnak ez az alaptörvény, ha a társadalom jelentős közösségei nem formálhatják a véleményükkel?

• A civil szervezeteket, ezek véleményét nagyon fontosnak tartjuk. A mi pártunk képviselői találkoztak is azokkal, akiknek volt mondanivalójuk az alkotmányozással kapcsolatban. De e folyamatban közvetlen részvételt biztosítani a számukra, szavazati, vagy érdemi vétójogot adni nekik nem lehet. Magyarországon 14 ezer civil szervezet működik. Képtelenség megállapítani, hogy hány embert képviselnek, és a szavazatuk hogyan viszonyul egymáshoz.

□ Tehát technikai problémának tartja ezt a kérdést?

• Ez elvi probléma. Demokráciában a szervezetek támogatottságát választáson lehet bizonyítani: a választók döntik el, hogy kit, hogyan és hányán támogatnak. Nem hiszek abban, hogy a pártok a párttagokat, a társadalmi szervezetek pedig a társadalmat képviselik; a társadalmi szervezetek által képviselt polgárok nagyon nagy hányadban szavaztak a pártokra is. Hangsúlyozom: a civil szervezetek nincsenek kizárva az alkotmányozásból. Eddig is elmondhatták a véleményüket, most pedig 45 nap áll a rendelkezésükre ugyanerre. A társadalom maga pedig népszavazáson mond majd véleményt a még formálódó új alkotmányról: akár el is vetheti az egészet.

□ Tényként kezelhetjük, hogy népszavazás zárja majd le az alkotmányozást?

• Igen; erre leghamarabb 1997 tavaszán kerülhet sor.

□ Sürgeti-e bármi az alkotmányozás lezárását azon túl, hogy egy hét éve tartó folyamat végére kell pontot tenni?

• Igen, sürgeti: a 98-as országgyűlési választás. Minél közelebb kerülünk ehhez, annál kisebb az esély arra, hogy a pártok közötti konszenzus fennmarad. A választásoknál a pártok rövid távú érdekeikre tekintenek, s nem nézik,

hogy mi teremt hosszú távon stabil kereteket a magyar demokrácia számára. A mi új alkotmányunk igen széles konszenzuson: ötpárti egyetértésen alapul. Európában hasonlóra csak a Franco-fé- le diktatúra alól felszabadult Spanyol- ország esetében volt példa. Semmi garancia nincs arra, hogy az alkotmányozás 1998 után nem kerül egy vagy két párt kezébe, azaz nem törvényszerűen szűkebb konszenzus érvényesül majd.

□ Az alkotmánykoncepció ügyében eddig megszólalók közül többen rámutatnak: az új alaptörvény könnyen azt a képzetet keltheti, hogy az alkotmányo- zók az elitek demokráciáját erősítik. A jelenlegihez képest erősödnek a képviseleti, s korlátozódnak a közvetlen demokrácia adta lehetőségek. Kevesebb esetben és több kezdeményező javaslatára lehetne például népszavazást kiírni. Ha az alkotmányozás lezárja a hazai jogállam kiépítésének hosszan tartó szakaszát - vagyis stabil államszervezeti körülmények között élhetünk mi indokolja a közvetlen demokrácia intézményének visszafogását?

• Ami a közvetlen demokrácia korlátozását illeti: a hatályos magyar népszavazási törvény nemzetközileg is unikum: sehol nincs ilyen alacsonyra szabva a kezdeményezési, ugyanakkor ilyen magasra állítva az érvényességi küszöb. E törvény módosítása kapcsán olyan küszöbértékeket .kell megállapítani, amelyek valószínűsítik a sikeres népszavazást. Másfelől a hatályos - szerintem kifejezetten rossz, és az Alkotmánybíróság döntése értelmében több helyen alkotmányellenes - nép- szavazási törvényt pontosítani kell. E hatályos törvény alapján az elmúlt hat esztendőben mindössze egyetlen sikeres és eredményes népszavazást lehetett tartani...

□ Nem is jutott mindig odáig a dolog, hogy kiírják a referendumot: a NATO- csatlakozásunk ügyében például nem adtak zöld. utat a kezdeményezésnek...

• NATO-ügyben lesz népszavazás! Az

A jognak

meg kellene találni

azt a megoldást,

amellyel

nem fojtják bele

mindenkibe a szót,

miként az ötvenes

években,

ugyanakkor nem fordulhat elő, hogy a szabadság védőpajzsa mögül bárki is felszámolja mások

SZABADSÁGÁT. * •

volt az országgyűlés határozata - amit rendszeresen elhallgatnak az ebben az ügyben nyilatkozók -, hogy a csatlakozás dolgában a döntés feltételeinek megérése idején lehet majd ezt megtartani. Aki NATO-párti, jobban örült volna, ha most szavazunk. Ez az egész ügy körülbelül félmillió embert foglalkoztat. Ha csak ennyien járulnak az urnákhoz, érvénytelen a népszavazás, s utána abban a kérdésben két évig nem lehet referendumot tartani - a kormány pedig saját hatáskörében dönthetett volna a csatlakozásról. A népszavazással kapcsolatban a mai alkotmányban csak annyi áll, hogy lehet ilyet tartani. Szeretnénk, ha azt is rögzíthetnénk, hogy mikor és miről nem lehet. A demokráciát például még népszavazás útján se lehessen felszámolni. □ Az új alkotmány előkészítésekor markáns véleményként fogalmazódott meg a kétkamarás parlament intézményének bevezetése. Sokan ebben látták a garanciát arra, hogy a társadalom hathatósabban kapcsolódhassák be a törvénykezésbe. A koncepció kidolgozói azonban a jelenlegi - egykamarás - parlament mellett álltak ki. Az olcsóságán kívül miért előnyös ez az ország számára?

• A kétkamarás parlament a világon mindenhol területi elven szerveződik. A különböző területi egységek - Németországban például a „landok” - önállósága értelmessé teszi, hogy legyen egy másik kamara. A magyarországi megyék és régiók ellenben nem azok a saját törvényhozással rendelkező, regionális érdekeket is megjelenítő egységek, amelyek egy federális államban a második kamarát adnák. Követhetnénk a norvég modellt is. Ott együtt választják meg az összes képviselőt, és aztán egy részükből hozzák létre a második kamarát. Ennek én különösebb értelmét nem látom. Az angol modellhez hiányzik a nyolcszáz éves tradíciónk: Magyarországon a második kamarába a nemesi előjogok alapján lehetett bejutni. Vannak, akik ez iránt éreznek nosztalgiát, s szeretnék, ha a második kamarában mondjuk az érdekképviseletek emberei, az egyházak, a társadalmi szervezetek kapnának helyet. Ilyen modell Európában egyedül Írországban működik. Nagyon rosszul. Ott is szeretnék ezt megszüntetni. Ez a modell a politikai felelősség elvét kérdőjelezi meg. Ahol alanyi jogon jár a képviselet, hiányzik annak a lehetősége, hogy az emberek számon kérhessék: miként sáfárkodnak azzal a hatalommal, amit tőlük kaptak. Merthogy a hatalom ebben az esetben nem választásokon szerzett hatalom.

□ Ön a nyilatkozataiban nem győzi hangoztatni: mennyire nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy az emberi jogokkal minden egyéb passzust megelőzve külön fejezet foglalkozik az új alkotmányban. Miért, lényeges ez?

• Azért, mert úgy nőttünk fel, azt voltam kénytelen tanulni az egyetemen, hogy államérdekből korlátozható a sey- tószabadság, a mozgásszabadság, nem lehetett szabadon utazni, véleményt nyilvánítani. És ennek az volt a filozófiai alapja, hogy az állam az első, és a polgár az utolsó Ezen változtat szimbolikusan is az új alkotmány, amelyik első helyre teszi a polgárt. S kimondja: vannak olyan jogai, amelyeket az állam még rendkívüli helyzetben sem korlátozhat. Ezen felül az új alkotmány lehetőséget ad az állampolgár számára: ha úgy érzi, hogy a hatóságok intézkedései őt a szabadságjogaiban korlátozzák, bírósághoz fordulhat. Magyarországon a bíróságok eddig nem ítélkeztek az alkotmány alapján. Ha ezután ön nem kapja meg valakitől azokat az információkat, amelyekről a közvéleményt ki" vánta tájékoztatni, e jogának sérelme miatt bírósághoz fordulhatna.

□ Vita. van arról is, hogy alapvető emberi jog-e a szociális biztonsághoz való jog. Ha nem az, enélkül hogyan valósulhat meg az egyenjogúsághoz való jog?

• A szociális biztonsághoz való jogot tartalmazza az alkotmány. A tervezet egyébként a szabadságjogok és a szociális jogok között bizonyos értelemben különbséget tesz. Egyfelől meghatároz vagy harminc szabadságjogot: a szólás-, a vallásszabadságét, és így tovább. Szól bírói úton kikényszeríthető szociális jogokról, mint amilyen mondjuk a sztrájk-, a szervezkedési jog. És rögzít bizonyos államcélokat. Ezekről azt tartja: az állam feladata a kötelezettség vállalása ezekért, de ezek a jogok bírói úton nem kikényszeríthetőek. Ilyen a munkához való jog, a tudomány, a művészet, a kultúra támogatása. E területeken az állam feladata az lehet, hogy olyan jogszabályokat teremtsen, amelyek e jogok érvényesülésében segíthetnek. Nem lehet bírói úton a munkahelyhez való jogot kikényszeríteni. Az állam ma már nem rendelkezik a munkahelyek többségével, s nem is teremt munkahelyeket. Az államnak erről úgy kell gondoskodnia, hogy olyan körülményeket teremt, amelyek gazdasági növekedést eredményeznek, s ennek révén jutnak a polgárai munkához.

□ Az utóbbi hetek legjelentősebb belpolitikai. vitáját az a szabaddemokrata gondolkodó váltotta ki, aki szerint nem kell korlátozni a szólásszabadságot a veszélyes eszmék terjesztőivel szemben sem. Ön mit gondol erről?

• Osztom azt az álláspontot, hogy eszmékkel szemben eszmékkel kell küzdeni és nem büntető törvénykönyvvel. Ugyanakkor igaznak gondolom azok véleményét is, akik arra figyelmeztetnek: ezt nem lehet absztrakt igazságként kezelni. Vannak betegségek, amelyektől egy afrikai embernek semmilyen baja nem lesz, de egy európai embert 24 óra alatt elvisznek. Ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények között jelenik meg egy veszélyes eszme. A nácizmust az Egyesült Államokban - ahol soha nem volt diktatúra és népirtás, koncentrációs tábor - más módon kezelik, mint Európában. A jognak meg kellene találni azt a megoldást, amellyel nem fojtják bele mindenkibe a szót, miként az ötvenes években, ugyanakkor nem fordulhat elő, hogy a szabadság védőpajzsa mögül bárki is felszámolja mások szabadságát.

1100 kórustag és muzsikus az 1100. évfordulón

DOMBRQVSZKY ÁlDAM

Kobayashi Ken-Ichiro japán karmester 1974-ben vált ismertté Magyarországon, amikor megnyerte a Magyar Rádió és Televízió I. Karmesterversenyét,1986 óta ő a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezető karmestere, 1992 óta pedig főzeneigazgatója. Tőle származik az az ötlet, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából 1100 résztvevővel ünnepi díszhangversenyre kerüljön sor. A Budapest Sportcsarnokban május 3-án este fél 8- kor felcsendül Mahler 8. szimfóniája.

□ Miért éppen Mahler szimfóniája? - tettük fel a kérdést a Magyar Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatójának.

• Ennek több összetevője is van - válaszolta Kobayashi Ken-Ichiro. - Van Japánban is egy kórusom, aminek Musashino a neve, és azt akartam, hogy egyszer Magyarországon is énekeljenek. Erre kínálkozott most alkalom. Idén ünnepli Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulóját, s az volt az elképzelésem, hogy ezzel kapcsolatban kellene valami monumentális dolgot csinálni. így jött az ötlet, hogy az évfordulóra éppen 1100 ember számára kellene egy koncertet rendezni. Nem is

kerülhetett más szóba, mint Mahler Ezrek szimfóniája.

□ Vezényelte már ezt a darabot?

• Két évvel ezelőtt már Japánban vezényeltem ezt a szimfóniát a Musashino kórussal, illetve a Japán Szimfonikus Zenekarral.

□ Hogyan jellemezné Mahler nyolcadikját?

• Azért szép ez a szimfónia, mert benne annyi emberi érzés fejeződik ki. Bűnbánat, szépség, csábítás, kacérkodás. Szerepel benne a természet szépsége is. Olyan monumentális, hogy szinte az egész emberi élet benne van. Számomra igazán káprázatos érzés, amikor felcsendül ez a muzsika.

□ Több mint ezer zenészt kell összefognia. Mennyi idejük lesz a közös próbákra?

• Mindössze egy hétig fogunk mindenkivel együtt dolgozni. De természetesen addig minden énekkar külön tanul, már felkészülten érkezik a próbákra. De ismerem valamennyi résztvevőt, és nyugodt vagyok, hogy nem lesz semmi gond. Az egy hét elég lesz. Mivel már vezényeltem ezt a szimfóniát, így nekem is vannak tapasztalataim.

□ Ön ismeri a világ legjelentősebb zenekarait. Milyen értékrendet képvisel az Állami Hangverseny- zenekar?

• Világszerte igen sok nevezetes zenekar van, és az ÁHZ-t nehéz a többivel összehasonlítani. Minden zenekarra jellemző, hogy egyszer nagyon jól, máskor átlagosan, sőt gyengébben muzsikál. Tavaly, amikor az ÁHZ Japánban volt, a Berlini Filharmonikusok is ott voltak, de nekünk nagyobb sikerünk volt. Az AHZ tehetséges zenekar, de kicsit rapszodikus. Persze, ez nemcsak az ő formájukon, hanem a műveken is múlik. Azt szeretném elérni, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a zenekar, s ha lehet, mind többször játsszon csúcsformában.

□ A koncertek végén, amikor általában zúg a vastaps, Ön egyenként rámutat a zenészekre, s ők így hajolnak meg a publikum, előtt. Mi ennek a nem megszokott bemutatásnak a célja?

• Áz én életelvem az, hogy a koncert sikere soha sem a karmesternek köszönhető, hanem a zenekar tagjainak. Éppen ezért természetesnek tartom, hogy egyenként mindenki meghajoljon a megérdemelt siker után.

□A sorrenddel vagy bármilyen jellel egyben minősíti is ilyenkor a zenészeit?

• Mindenkinél előfordulhat, hogy rosszabb napot fog ki. De amikor fólállnak s meghajolnak, mindenki arra kap alkalmat, hogy önmagába nézzen,

Kobayashi Ken-Ichiro Fotó: Nagy Gábor (ISB)

és saját maga eldöntse: sikerült-e úgy játszania, ahogy szeretett volna, vagy nem. Ilyen szempontból ez nagyon igazságos módszer, hiszen szemtől szemben állhat a közönséggel.

□ Önnek Japánban is van kórusa, s élete is nyilván oda köti. Mint. az Állami. Hangversenyzenekar főigazgatója mennyit, van Magyarországon?

• Égy évből körülbelül két hónapot töltök - nem egyfolytában - Magyarországon. Emellett egy hónapig közös turnén is szerepelünk valahol a világban.