Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

1996. Április 18«« Csütörtök Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Önmagát szárítaná az iszap A Mivíz Rt. új eljárással dolgozza fel a szennyvíz maradékát A szennyvíz kezelése jelentős gondot okoz a megyeszékhelynek Fotó: Vajda jános Kisgazdák, ha összefognak Miskolc (ÉM) - Megalakult április 10-én Miskolcon a Kisgazdák Szö­vetségének B.-A.-Z. megyei szerve­zete. Ügyvivő testületet választot­tak, elnöknek ifjabb Komjáti Mik­lóst jelölték. Az alapítók a szövet­ségbe várják az elmúlt években lét­rejött összes kisgazda-formáció tag­jait, szervezeteit, a pártból kizárt, vagy kilépett embereket. Céljuknak a Kisgazdapárt alulról jövő újjá­szervezését, a jobboldali alternatíva kialakítását tekintik. Elutasítják ugyanakkor a kisgazda név mögé rejtőző demagógiát. A szövetség ideiglenes székhelye: 3786 Hegymeg, Kossuth utca 1. Soros-pályázatok az egészségügyben Miskolc (ÉM) - A Soros Alapítvány pályázatot hirdet az egészségügyi szolgáltatások „költség- és minőség­hatékonyságának” javítására, vala­mint az egészségügyi minőségbizto­sítás fejlesztésének támogatására. Az alapítvány célja olyan szervezeti innovációs programok támogatása, melyek az egészségügyi ellátás ha­tékonyságának és eredményességé­nek javítását szolgálják - derül ki az alapítvány szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből. Pályázni kizárólag az e célra szolgáló űrlap kitöltésével lehet, melyen a részle­tes pályázati követelmények megta­lálhatók. Beküldési határidő: 1996. május 15. További információ és pá­lyázati kérdőív beszerezhető a pá­lyázó nevére megcímzett és felbé­lyegzett közepes méretű válaszborí­ték megküldésével postai úton: So­ros Alapítvány, 1525 Budapest, Pf. 34. (Tel: 315-0303, fax: 315-0201) vagy személyesen: Budapest, II. kér. Bolyai u. 14. Légből kapott pollenjelentés Miskolc (ÉM) - A szeszélyes áprili­si időjárásnak megfelelően szeszé­lyesen változik a levegő pollentar­talma. Az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Intézetének jelentése szerint az éger és a mogyoró virágporszáma csökkent, a szilfa a tiszafa, vala­mint a nyárfa pollenszáma nőtt. Megjelent az erősen allergén kőris­fa pollen is a levegőben, igaz még nincs olyan nagy mennyiségben je­len, hogy allergiát okozzon. Miskolc (ÉM - MB) - Jelentősen enyhítheti a város gondjait az az iszapszárító, amelynek már áll az épülete a Mivíz szennyvíz- tisztító telepén, s amelynek a próbaüzemét a jövő év dereká­ra tervezik. A szennyvíztisztítás egyik fontos ál­lomása a keletkezett iszap elhelye­zésének minél kedvezőbb, környe­zetkímélő megoldása. A hagyomá­nyos eljárás szerint a Mivíz a szennyvíztisztítás végtermékét 30-40 centi mélyen a környező TSZ- ek földjeibe injektálja. A földprivati­záció miatt azonban a használatba vehető terület a felére csökkent. Részben ez ösztönözte az iszapelhe­lyezés egyéb módozatainak keresé­sére a szakembereket - tudtuk meg Turzó Lászlótól, a Mivíz Rt. szenny­víztisztító telepének vezetőjétől. Az injektálós módszert a környezetvé­delmi, vízügyi, közegészségügyi ha­tóságok folyamatos ellenőrzése mel­lett alkalmazzák, tehát sem az em­berre, sem a talajvízre, sem pedig a talajra nincs káros hatással. A nyu­gat-európai paraméterek viszont szigorúbbak, tehát ha meg akarnak felelni a szigorodó feltételeknek, előre kell a hatékonyabb megoldá­son gondolkozniuk. A hatékonyság elvét figyelembe véve már működik az a centrifuga, amivel a 92 százalékos nedvesség­tartalmú iszapban lévő víz mennyiségét további 10-15 száza­lékkal csökkentem tudják. A téli hó­napokban a centrifugált üledéket az arnóti iszaplerakóba hordják, ahol a nyári hónapok alatt alaposan ki­szárad, és összeérik, így alkalmassá válik arra, hogy ősszel szántás előtt a szántóföldeken szerves trágya­ként fölhasználják. A Mivíz Rt.-nek az iszap szállítá­sa, a beinjektált földterület haszná­lata, a mérések biztosítása, a külön­féle tervek és értékelések elkészíté­se évről évre hatalmas kiadást je­lentett. így érthető csak igazán az új szárítóberendezés üzembeállítá­sának szükségessége - mondta a szennyvíztisztító vezetője. Az épület - ahol a szárítóberen­dezéseket elhelyezik - már áll, sőt azokat a gépeket is beszerezte a kivitelező, amelyeket külföldről kellett megvásárolni. Már csak a hazai berendezések megvásárlása és azok összeszerelése van hátra, valamint azok üzembe állítása. A hatalmas beruházás előrelátha­tólag 930 millióba kerül, amiből 480 milliós állami támogatást ka­pott a Mivíz, a fennmaradó 450 milliót a miskolci önkormányzat­nak önerőként kell a beruházásba invesztálnia.- Az új szisztémával képesek le­szünk napi 35 ezer köbméter iszap szárítására, mely után 20-25 köb­méter száraz anyag marad, amely már csak 5-10 százalék vizet tartal­maz. A szárítás során a massza olyan hőkezelésen megy keresztül amely révén a szennyező anyagok megsemmisülnek. Az így kapott granulátum a mezőgazdaságban trágyaként felhasználható - ismer­tette a szakember. A Pécsen már üzemelő iszapszá­rítóból kikerülő granulátumot kor­látozottan felhasználhatónak ítélte az ÁNTSZ. A szárításhoz külső energiahordozó szükséges. A granu­látum viszont - ez egy következő fá­zisa lehetne az iszap felhasználásá­nak - fűtőanyagként is felhasznál­ható lenne, így a szárító kevesebb energiahordozót használna fel, igaz ez további milliókkal növelné a be­ruházás költségeit. Egyelőre csak a szárító kapott zöld utat. Nem a droghoz jutás jelenti a gondot Cigiben a műszakis egyetemi hallgatók, míg drogban a bölcsészek vezetnek Szaloczi Katalin Miskolc (ÉM) - A megkérdezett miskolci egyetemisták 56 szá­zaléka tud az ismeretségi kö­rében olyanról, aki már kipró­bálta a kábítószerek valame­lyikét. Becslésük szerint tár­saik egynegyede próbálta már ki ezen élvezetet, de a rendsze­res fogyasztók körét keve­sebbnek gondolják. Ez derül ki az egyetemisták körében a közelmúltban - az országban először itt - végzett vizsgálat­ból. A kutatást az Országos Drogambulancia és Módszer­tani Központ, valamint a Regi­teszt Közvélemény-kutató Társaság végezte, amelynek ügyvezető igazgatójával, Sza­bó Györgynével a felmérés eredményéről beszélgettünk. □ A kutatás egy reprezentatív fel­mérésen alapszik. Mit jelentett ez a konkrét esetben ? • Összesen 540 hallgató töltötte ki a közel 120 kérdést tartalmazó kérdőívet, azaz gyakorlatilag min­den tizedik egyetemista. A meg­kérdezettek összetétele megfelelt az egyetem karonkénti, évfolya­monkénti arányának. □ Lehet-e valamiféle sorrendiséget felállítani a kábítózás és „édestestvérei” (alkohol, gyógyszer, dohányzás) alapján a karok, évfo­lyamok között? • A dohányzásban a műszaki ka­rok vezetnek, míg a drog terén a bölcsészek mutattak kiugró „tel­jesítményt”, őket a gépészek, majd a közgazdászok követik, utánuk következnek a jogászok, míg a bá­nyászok, kohászok utolsók e sor­ban. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem masszív kábítószerezés­ről van szó, mint inkább néhány alkalomról, egyes szerek kipróbá­lásáról. Az egyes évfolyamok összevetéséből pedig az derül ki, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb a veszélyeztetettség foka. Aki például a középiskolát meg­úszta cigaretta nélkül, annak jó esélye van arra, hogy már sosem szokik rá. □ A vizsgált témakörök milyen összefüggést mutatnak ? • Aki cigizik, az nagyobb valószínű­séggel kipróbálja a drogot, méghozzá bizonyára a marihuána után nyúl legkönnyebben; mint ahogyan az al­kohollal élők is veszélyeztetettebbek a drogfogyasztás szempontjából. □ Milyen egyéb tényező játszik még szerepet a válaszok alapján a kábí­tózásban? • A felmérés szerint azok, akik kipróbálták, leginkább a kíváncsi­ságot hozták fel okként, s általá­ban kortársi csoportban, egy elkü­lönülő környezetben adták rá a fe­jüket. Ehhez társul még a társa­dalmi feszültség; az sem mindegy, hogy a választott szakjukhoz mi­lyen a viszonyuk, s hogy általa mi­lyen mértékben látják biztosítva a jövőjüket. A családi háttér vizsgá­latából az derül ki, hogy nem anyagi függő a dolog, tehát aki tisztes szegénységben nőtt fel, cseppet sem veszélyeztetettebb, mint az, aki anyagi jólétben élt, ámde elhanyagolták. Az igazán rendezett háttér - ahol nincsenek tabutémák, ahol figyelnek egy­másra - azonban védettséget, biz­tonságot jelent. A dohányzásnál, főként a fiúknál egyértelműen - körülbelül 80 százalékban - szere­pet játszik a rászokásban az apai minta: rendkívül férfias dolognak tartják a cigarettázást azok, akik­nek a papájuk is fújja a füstöt. □ Jelent-e a droghoz jutás gondot a fiatalok számára? • Úgy tűnik, abszolút nincs aka­dálya, legalábbis erre egyetlen vá­laszadó sem panaszkodott. □ Mennyire tájékozottak drogügy­ben az egyetemisták? • A fiatalok szemében élesen el­különülnek a lágy- és a kemény drogok. A szakemberek ezzel szemben gyakorta hivatkoznak arra: minden heroinista egy szál marihuánával kezdte. A kábító­szerekkel kapcsolatban - kivételt talán a heroin és a kokain jelent - alig van veszélyérzetük a fiatalok­nak, s ez indokolttá teszi a tájé­koztató és ismeretközvetítő elő­adásokat. □ A napokban részt vettem a Men­tálhigiénés Programiroda munka­társaival való beszélgetésen, ahol azt hangsúlyozták, hogy a szoká­sos ismeretátadási formák kevéssé hatékonyak e téren. • Ez így van, épp ezért tervezzük például önsegítő csoportok létre­hozását, s más, a megelőzést szol­gáló módszereket is bevetünk. E kérdésekről, a kutatási eredmé­nyek ismertetéséről, a nemzetközi és hazai tendenciákról lesz szó a Miskolci Egyetemen május 3-án rendezendő .konferencián, amely A miskolci egyetemisták életmód- viteli szokásai címet viseli. A felmérés szerint kevesen gondolják, hogy a narkománia az alkoholiz­mushoz hasonlóan betegség... Fotó: Bujdos Tibor _Ellenpont Torgyán nyugdíja „Tisztelt BIT urak! Közlöm Önökkel, hogy Torgyán József az Or­szágos Kisgazdapárt elnöke nem készül nyug­díjba. Lehet, hogy Önök tisztelt újonnan ala­kult BIT urak szeretnék, ha nyugdíjba menne. Az évei száma ezt indokolttá tennék, mivel elérte a nyugdíjkorhatárt. Ha ő nyugdíjba menne, önök még merészebbek lennének. A nyugdíjkorhatárt még 70, vagy 80 évre is fel­emelnék, nemcsak 62 évre, mint ahogy azt tenni óhajtják. Nem tudom Nyakó úr és BIT társai honnan veszik, hogy Torgyán Józsefet nem kell komo­lyan venni. Én úgy érzem, hogy önöket, tehát a jelenlegi vezetést nem lehet komolyan venni, mert ígérgetések ugyan vannak, de a megvaló­sítás sajnos messze elmarad a „választási ígér­getésektől. Az önök által összegyűjtött forintokat ja­vaslom, hogy a nyugdíjasok, hajléktalanok és létminimum alatt élő magyar emberek javára fordítsák, hiszen ott nagyobb szükség van rá, mint amire uraságotok szánták. Egyébként Torgyán úrnak és pártjának nincs szüksége az önök támogatására, hiszen önök nélkül is na­gyon jól megvan. Torgyán József országos el­nöknek hátrányos helyzetben lévő magyar milliók nem hagynak lemondani, úgy érezzük, hogy lemondani másoknak kellene, ez indokol­tabb lenne. Az az ajánlatom, hogy a „Föld” napján ne a Centrum Aruház elé menjenek Pusztai Gábor és Schmidt Zoltán úrék, ne csi­náljanak „árnyékszéket” inkább menjenek ki a földekre veteményezni, hogy ezzel is enyhít­sék szegény magyarok megélhetési gondjait. Horváth Lajos megyei alelnök FKGP a megyei közgyűlés tagja” * A fenti írás a Baloldali Ifjúsági Társulás hét­főn tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagál, ahol a BIT képviselői bejelentették: Torgyán József politikai nyugdíjaztatására egyforintosokat készülnek gyűjteni a kisgazda politikust nyugdíjba kívánóktól, valamint ár­nyékkormányához árnyékszéket adnak. Perbe fogták Mérát Méra (ÉM - Hl) - Pert indított a mérai te­lepülési önkormányzat ellen a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat, mivel úgy látják: a helyi döntéshozók egyik - szerintük törvénytelen - határozata szár­mazásuk miatt érint hátrányosan cigány embereket. A nagycsaládosok lakásproblémáinak megol­dására szociális lakásépítési akciót indított a mérai cigány kisebbségi önkormányzat. Eh­hez a helyi képviselő-testülettől telkeket kér­tek. A döntéshozók úgy határoztak, hogy a ki­sebbségi önkormányzat telkekkel kapcsolatos igényét nem tudják kielégíteni. Az indok: több volt az igény, mint amennyi a telek. Ezért azok kérését méltányolták, akik vállalták, hogy a vételárat egyösszegben, készpénzzel fi­zetik ki. A zárt ajtók mögött folyt ülésről a jegyzőkönyvet nem küldték el a kisebbségi ön- kormányzat vezetőjének. Az egész eljárást sérelmezve a kisebbségi önkormányzat vezetője értesítette a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodát (NEKI). A helyszínen tájékozódó iroda képviseletében Furmann Imre NEKI-igazgató annak a véle­ményének adott hangot, hogy a képviselő-tes­tület eljárása származásuk miatt érintett hát­rányosan cigány embereket. Á kisebbségi önkormányzat értékelése is ez, ezért tegnap keresetet nyújtottak be az Encs Városi Bírósághoz. Szerintük az építési telkek igénylése ügyében hozott mérai határo­zat törvénysértő, mivel zárt ülésen tárgyaltak a témáról. Ezt csak akkor tehették volna meg, ha az önkormányzat vagyonával való rendel­kezés tárgyalásakor a nyilvános tárgyalás üz­leti érdekeket sért. Az építési telkekről való tárgyalás azonban nem tartozik ide. Az ülés­ről készült jegyzőkönyvet a jegyző azzal az in­dokkal nem küldte el a kisebbségi önkormány­zatnak. hogy zárt ülés volt. De az ülés nyílt ré­széről készült jegyzőkönyvet rendelkezésre kellett volna bocsátani. A döntés meghozatalá­ban olyan képviselő is részt vett, akinek köze­li hozzátartozója vásárolta meg az egyik ingat­lant. Az önkormányzati törvény szerint ezt kö­teles lett volna bejelentem. A határozat azon állítása sem felel meg a valóságnak, hogy to­vábbi építési telkek híján nem tudják kielégí­teni a kisebbségi önkormányzat igényét, hi­szen jelenleg is van építési telek az önkor­mányzat birtokában. Ä keresetbe foglaltak szerint a telkek felvásárlását az motiválta, amit az egyik érintett el is mondott: ha nem vásárolják fel a telkeket, cigány szomszédokat kapnak. Természetesen kíváncsiak voltunk: Sas­vári Lászlóné, Méra polgármestere kívánja-e kommentálni a fentieket. Kérdésünkre vála­szolva azt hangoztatta: a képviselő-testület határozata nem törvénysértő. Nem cigány­nak, vagy nem-cigánynak adtak telket, ha­nem annak, aki készpénzzel fizetett érte, mi­vel az önkormányzatnak a gázberuházáshoz kellett a pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents