Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
6 Z ItT'Hon 1996. Április 16., Kedd A tiszakarádi „.Új Élet" Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága az évi rendes KÖZGYŰLÉST 1996. április 26-án (pénteken) 9.30 órára hívja össze. Helye: Tiszakarád, Faluház színházterme Napirend: 1. / Beszámoló az Igazgatóság 1995. évi munkájáról, a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Ea.: Sipos István szöv. elnök 2. / Határozati javaslat az 1995. évi mérleg elfogadására. Ea.: Sánta Edéné főkönyvelő 3. / A Felügyelő Bizottság beszámolója az 1995. évben végzett tevékenységéről. Ea.: Tóth László FB-elnök 4. Különfélék. Amennyiben a 9.30 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen, úgy az Igazgatóság azonos napirendi pontokkal, ugyanazon helyen, 10 órára hívja össze a megismételt közgyűlést, afnely a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. Tiszakarád, 1996. április 15. A Szövetkezet Igazgatósága Nem lányokat locsoltak a tűzoltók Sátoraljaújhely (ÉM) - Április 5- től április 8-ig huszonháromszor riasztották a sátoraljaújhelyi tűzoltókat - tudtuk meg Ruzsinszki László őrnagytól, a tűzoltóság parancsnokától. Ebből egy műszaki mentés és három segítségnyújtás volt, a többi alkalommal tüzet kellett oltaniuk. Vagyoni kárt négy alkalommal okozott a vörös kakas, amikor is főleg melléképületek kaptak lángra. A parancsnok hozzátette: legtöbbször olyan terepviszonyokkal kellett megküzdenie a legénységnek, ahol a technikát nem igazán tudták alkalmazni. Emellett külső segítséget sem gyakran kapnak. Emiatt nagy az állomány leterheltsége, gyakran reggeltől késő éjszakáig folyamatosan dolgozniuk kell. Két város ötven településsel tartozik a hatáskörükbe, ekkora területen tizenegy emberrel csodát művelni nem lehet. Ruzsinszki László felhívta a lakosság figyelmét, hogy tartsák be az előírásokat: csak szélcsendes időben rakjanak tüzet és ne hagyják őrizetlenül a lángokat. Ha mégis túlzottan elterjed a tűz, azonnal kérjenek segítséget. A tűzoltókat segíteni egyébként minden állampolgárnak kötelessége. Beszélgetésünk idején éppen újból riasztották a legénységet a Kovácsvágás és Vágáshuta közötti részen kapott életre a láng. ZST Eredmények H.-kút - V.-újfaíu 2-0 0-1 F.-berecki - Riese 0-2Kenézfő - Pácin 1-4 3-1 Cigánd - M.-hotvka 1-2 2-2 N.-rozvágy - Vajdácska 2-2 1-1 Füzér - Karcsa ll.elm. 3 pont Füzér K.-vágás - B.-olaszi 2-2 1-3 A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: (FELNŐTTEK) !. Cigánd 15 46-20 35 2. H.-kút 15 45-19 34 3. Pacin 15 40-18 33 4. M.-hotvka 15 23-18 28 5. Vajdácska 15 26-27 21 6. Kenézlő 15 29-38 20 7. Füzér 13 31-34 m 8. N.-rozvágv 15 31-34 18 9. F.-berecki 15 22-26 16 10. B.-olaszi 15 16-29 16 11. K.-vágás 15 23-30 15 12. V.-újfalu 15 15-23 15 13. Karcsa ft. 15 17-30 14 14. Riese 15 15-33 10 IFJÚSÁGIAK: 13 51-11 53 2. Kenézlő 13 58-22 33 3. Vajdácska 13 52-21 29 4. H.-kút 13 40-18 26 3. M.-hotvka 1.5 22-18 22 6. Pácin 12 46-26 22 7. Füzér 12 20-29 15 8. N.-rozvágv í 3 20-34 13 9. B.-olaszi 12 22-35 12 10. Cigánd 13 26-48 10 11. V.-újíaltJ 13 11-55 1 12. Riese 12 8-59 0 Szerencs (ÉM - SFL) - Szerencsen a Rákóczi Várban tartotta második országos találkozóját a Vajai Rákóczi Tárogatós Egyesület március 29-31-én. Mintegy negyven tárogatós jelent meg hazánkból és érkeztek művészek Borsiból, II. Rákóczi Ferenc szülőfalujából is. A péntek esti ünnepélyes megnyitó után a második napon Pap János, a Zeneakadémia akusztikával foglalkozó tanára tartott előadást a hangszer múltjáról. Mint mondta: eredetét tekintve nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy honnan származik, hiszen a világ minden részén találhatók hasonló hangszerek. Ezért azt sem lehet kizárni, hogy a honfoglaló magyarok hozták magukkal az „őstárogatót”. Ez a XVII-XVTII századra érte el azt a formát, amit mi a Rákóczi korból ismerünk. Rákóczi idejében a kurucok egyik legnépszerűbb hangszere volt nemcsak a vigasságokon, hanem a hadszíntereken is. A tárogató erős hangja képes volt elnyomni a csatazajt, ezért alkalmas volt harci jeladásokra. Talán Tárogatósok találkozója Szerencsen ebben az időszakban lett a magyarság egyik szimbóluma. A jelenleg ismert „reformtárogató” 1894-1896 előtt nem volt használatos. Szabadalmi leírások bizonyítják, hogy a Scnun- da-féle hangszer most százéves. Nagy Csaba tárogatóművész előadásában megjegyezte: bár Szokolay Sándor is írt zenedarabot a hangszerre, mégis nagyon kevés zenemű létezik csak tárogatóra, aminek politikai okai is vannak. Az ötvenes években Rákosi üldözte, be akarta gyűjtetni, megtiltotta, hogy nyilvános helyen játszanak rajta. Ennek a politikának egyik nagy ellenzője Kodály Zoltán volt. Sokan kibúvókat keresnek akkor, amikor vitatják a tárogató magyar eredetét, vannak akik jelenleg is negatív jelzőkkel illetik, mondván: a tárogatón előadott dallamok elsősorban a Rákóczi és az 1848-49-es szabadságharcokat idézik, s ez az emberekből hazafias érzelmeket vált ki. A szakmai előadások után bemutatkoztak a vendégek és bizonyították, hogy a tárogatón előadható a verbunkos-irodalom úgy, mint a jelen kor zenéje. Szépen csengett például a Székely Himnusz, és az előadásba énekelve kapcsolódtak be a megjelentek. Nagy Csaba a program végén megjegyezte: ha a tárogató történetesen szlovák vagy román eredetű lenne, ezekben az országokban meg- dicsőülne, mint nemzeti hangszer. 1996. Április 16., Kedd Itt-Hon Z 3 Középiskolások Rákóczi-vetélkedője Sátoraljaújhely (ÉM - K.S.) - A megemlékezések sorában különös helyet foglal el Rákóczi születésének évfordulója. Napjainkban egyre erősödik a Rákóczi- kultusz, amelyet az is jelez, hogy mind gyakoribbak a diákság körében a témával kapcsolatos vetélkedők. Sátoraljaújhelyen március 28-án a városháza dísztermében ötödik alkalommal rendeztek a fejedelem életútjáról és a szabadság- harcról szóló vetélkedőt Zemplén megyei és szlovákiai középiskolásoknak, ahol harminckilenc diák, tizenhárom csapatban szerepelt. A Borsiba való középiskolások kísérője, Szegedi Mária mondja:- Ezek a gyerekek Borsiba valók, de középiskolába Tőke- terebesre, illetve Tiszacsernyő- re járnak. Érdekli őket a kultusz, minden alkalommal részt vesznek az ilyen jellegű eseményeken. Büszkék arra, hogy a fejedelem Borsiban született. Kovács Szilvia, a Kassai Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulója így fogalmazta meg idejövetele okát:- Azért foglalkozom Rákóczival, mert úgy érzem, hogy a szabadságharc története az én történelmem is és így közel áll hozzám ez a téma. Én most vagyok itt először, de az iskolánkból már a korábbi években is voltak itt. Marosovszky Károly, szintén kassai diák:- Most csak elkísértem a társaimat, de tavaly versenyzőként jöttem ide. Jelenleg a sárospataki versenyre készülök, mert dolgozatunkkal bejutottunk a döntőbe, írásunk címe: II. Rákóczi Ferenc a kassai országgyűlésen. A vetélkedő több részből állt. Volt írásbeli feladat, úgymint totó és kontúrtérkép kitöltése, valamint több fordulós szóbeli verseny. A hagyományos politikatörténet mellett a kultúr- históriában is járatosnak kellett lenni a gyerekeknek, ugyanakkor fontos helyen szerepeltek a helytörténeti kérdések is. A zsűri elnöke volt An- talóczy Attila történész, országgyűlési képviselő és tagjai Bogoly János szlovákiai múzeumigazgató és Hőgye István, levéltárigazgató. A zsűri elnöke a vetélkedőt értékelve szólt arról is, hogy Rákóczi azok közé a történelmi személyek közé tartozik, akiket nem lehet kikerülni. István király, Rákóczi, Kossuth - olyanok ők, akik egy teljesített, vagy megálmodott ígéretet jelentenek. Rákóczi példája és magatartása azt jelentheti, hogy a fejedelem megtalálta azt az erőt és akaratot a magyarságban, amely a nemzeti fel- emelkedéshez szükséges és ez azért lehet példaértékű, mert most is ezt kell megtalálnunk... A díjakat az első helyezett csapatnak Laczkó Károly Sátoraljaújhely polgármestere adta át, a másodiknak Antalóczy Attila, a zsűri elnöke, a harmadiknak Brősztl Gyula, a sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke. A helyezéseken túl egyéni különdíjat a KDNP, valamint a Zempléni Levéltár és a Rákóczi Szövetség adott. A Rákóczi Szövetség külön- díját Nátafalussy Lajos, a Rákóczi Szövetség alelnöke és Borsod Megyei Szervezetének elnöke Belik Alexandra kassai diáknak nyújtotta át. Helyezések: I. Nagykapos Gimnázium - Dózsiczky Mária, Ferenc Tamás, Kendi Csaba, felkészítő tanár: Tancsák András, II. Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola Sátoraljaújhely - Kocsis Emese, Bá- nyácski Csaba, Bacsó Krisztián. f.t.: Szalontai Miklós, III. Közgazdasági Szakközép- iskola Sátoraljaújhely - Kristály Mónika, Sájer Ivett, Széplaki János, f.t.: Csidei Péter. Valamennyi résztvevő megkapta a Rákóczi Szövetség emléklapját. Az emléklapon látható a legújabb Rákóczi-szobor, amelyet 1994. december 2-án leplezett le Rodostóban Erdo- gán Erken tiszteletbeli magyar konzul, valamint az a zászló, amelyet ugyancsak itt avattak fel, majd a következő év márciusában Borsiban, a magyar Betlehemben ismét felavattak és az év áprilisában Kassán, Bartal Károly premontrei apát áldott meg. Azóta ez a Rákóczi Szövetség zászlaja. A zárás után a versenyzők és a nagyszámú közönség a városban levő Rákóczi emléktáblához vonult koszorúzni. Az egész napos programot szervezte a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület és a Zempléni Levéltár több helyi és országos szervet és intézmény anyagi hozzájárulásával. Fotó: ÉM-repro _Heti Jegyzet Tűz Bódisz Attila A füst nagyon messziről látszott, a szőlők felettgomolygott, de láthatóan a tőkéken túli erdőből szállt fel. Gyanús volt a dolog, ezért sógorommal azonnal autóba pattantunk: én fényképezni akartam, ő ismerte az utat. A Sárospatak melletti Királyhegy egy része állt lángokban. Felérvén tapasz- j taltuk: valaki vagy parlagot, vagy venyigét égetett, majd - mint aki jól végezte dolgát-otthagytá. Fák és csipkebokrok sűrűjén vágtuk át magunkat, j mire a tűzhöz értünk. Azonnal láttuk, hogy itt mi keveset segíthetünk, hívni kell a tűzoltókat. Eléggé nagy területen j aljnövényzet ropogott, óriási hőt árasztva magából. A hegyről lefelé haladva szőlőmunkásokat láttunk, a fűben hason fekve figyelték a füstöt. Volt j is azon mit nézni, hiszen a több méte- j rés gomolygó oszlop kellő fantáziával j érdekesebbnél érdekesebb figurákat rajzolt az égre. Veszélyben volt viszont j az erdő, mégsem próbálták oltani, \ vagy segítséget hívni. Ezt hívják kö- j zönynek. Hazaérve a sátoraljaújhelyi tűzoltó- j ság ügyeletese szomorkás hangszínnel t közölte: igen, tudnak a tűzről. Viszont sajnos sok helyen ütötte fel a fejét a vörös kakas, így mindkét autójuk foglalt, de amint tehetik, indulnak. Ezek vagyunk mi emberek, soha sem tanulunk még a saját hibánkból sem. Vajon miért kell minden tavasszal ugyanezt végigcsinálni? Miért gyújtják meg a hosszú, száraz nyárban a szérűt a gazdák, hogy a tűz aztán rohamléptekkel terjedjen át összerakott kazlakra, kukoricásra, napraforgótáblára, vagy erdőre, rosszabb esetben mellék- épületre, házra? FHába a számtalan felhívás, a kegyetlenebbnél kegyetlenebb példák, a tűzesetek toplistáját még mindig az emberi gondatlanság vezeti. Úgy érzem, nem figyelünk eléggé oda. E sorokat a húsvéti tűzesetek inspirálták, valamint az, hogy most kezdődik a fokozottan tűzveszélyes, száraz időszak. Egyébként a királyhegyi tüzet sikerült komoly károk nélkül megúszni, ám az újhelyi, alig több mint két tucat tűzoltó nem tud mindig csodát művelni. Mi otthonában is ITTHON vagyunk A Rákóczi Szövetség emléklapja
