Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-16 / 89. szám

6 Z ItT'Hon 1996. Április 16., Kedd A tiszakarádi „.Új Élet" Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága az évi rendes KÖZGYŰLÉST 1996. április 26-án (pénteken) 9.30 órára hívja össze. Helye: Tiszakarád, Faluház színházterme Napirend: 1. / Beszámoló az Igazgatóság 1995. évi munkájáról, a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Ea.: Sipos István szöv. elnök 2. / Határozati javaslat az 1995. évi mérleg elfogadására. Ea.: Sánta Edéné főkönyvelő 3. / A Felügyelő Bizottság beszámolója az 1995. évben végzett tevékenységéről. Ea.: Tóth László FB-elnök 4. Különfélék. Amennyiben a 9.30 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen, úgy az Igazgatóság azonos napirendi pontokkal, ugyanazon helyen, 10 órára hívja össze a megismételt közgyűlést, afnely a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. Tiszakarád, 1996. április 15. A Szövetkezet Igazgatósága Nem lányokat locsoltak a tűzoltók Sátoraljaújhely (ÉM) - Április 5- től április 8-ig huszonháromszor ri­asztották a sátoraljaújhelyi tűzol­tókat - tudtuk meg Ruzsinszki László őrnagytól, a tűzoltóság pa­rancsnokától. Ebből egy műszaki mentés és három segítségnyújtás volt, a többi alkalommal tüzet kel­lett oltaniuk. Vagyoni kárt négy alkalommal okozott a vörös kakas, amikor is főleg melléképületek kaptak lángra. A parancsnok hoz­zátette: legtöbbször olyan terepvi­szonyokkal kellett megküzdenie a legénységnek, ahol a technikát nem igazán tudták alkalmazni. Emellett külső segítséget sem gyakran kapnak. Emiatt nagy az állomány leterheltsége, gyakran reggeltől késő éjszakáig folyama­tosan dolgozniuk kell. Két város ötven településsel tartozik a hatás­körükbe, ekkora területen tizenegy emberrel csodát művelni nem lehet. Ruzsinszki László felhívta a la­kosság figyelmét, hogy tartsák be az előírásokat: csak szélcsendes időben rakjanak tüzet és ne hagy­ják őrizetlenül a lángokat. Ha mégis túlzottan elterjed a tűz, azonnal kérjenek segítséget. A tűz­oltókat segíteni egyébként minden állampolgárnak kötelessége. Beszélgetésünk idején éppen új­ból riasztották a legénységet a Ko­vácsvágás és Vágáshuta közötti ré­szen kapott életre a láng. ZST Eredmények H.-kút - V.-újfaíu 2-0 0-1 F.-berecki - Riese 0-2­Kenézfő - Pácin 1-4 3-1 Cigánd - M.-hotvka 1-2 2-2 N.-rozvágy - Vajdácska 2-2 1-1 Füzér - Karcsa ll.elm. 3 pont Füzér K.-vágás - B.-olaszi 2-2 1-3 A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: (FELNŐTTEK) !. Cigánd 15 46-20 35 2. H.-kút 15 45-19 34 3. Pacin 15 40-18 33 4. M.-hotvka 15 23-18 28 5. Vajdácska 15 26-27 21 6. Kenézlő 15 29-38 20 7. Füzér 13 31-34 m 8. N.-rozvágv 15 31-34 18 9. F.-berecki 15 22-26 16 10. B.-olaszi 15 16-29 16 11. K.-vágás 15 23-30 15 12. V.-újfalu 15 15-23 15 13. Karcsa ft. 15 17-30 14 14. Riese 15 15-33 10 IFJÚSÁGIAK: 13 51-11 53 2. Kenézlő 13 58-22 33 3. Vajdácska 13 52-21 29 4. H.-kút 13 40-18 26 3. M.-hotvka 1.5 22-18 22 6. Pácin 12 46-26 22 7. Füzér 12 20-29 15 8. N.-rozvágv í 3 20-34 13 9. B.-olaszi 12 22-35 12 10. Cigánd 13 26-48 10 11. V.-újíaltJ 13 11-55 1 12. Riese 12 8-59 0 Szerencs (ÉM - SFL) - Sze­rencsen a Rákóczi Várban tartotta második országos találkozóját a Vajai Rákó­czi Tárogatós Egyesület március 29-31-én. Mintegy negyven tárogatós jelent meg hazánkból és érkeztek művészek Borsiból, II. Rá­kóczi Ferenc szülőfalujából is. A péntek esti ünnepélyes meg­nyitó után a második napon Pap János, a Zeneakadémia akusztikával foglalkozó tanára tartott előadást a hangszer múltjáról. Mint mondta: erede­tét tekintve nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy hon­nan származik, hiszen a világ minden részén találhatók ha­sonló hangszerek. Ezért azt sem lehet kizárni, hogy a hon­foglaló magyarok hozták ma­gukkal az „őstárogatót”. Ez a XVII-XVTII századra érte el azt a formát, amit mi a Rákóczi korból ismerünk. Rákóczi ide­jében a kurucok egyik legnép­szerűbb hangszere volt nem­csak a vigasságokon, hanem a hadszíntereken is. A tárogató erős hangja képes volt elnyom­ni a csatazajt, ezért alkalmas volt harci jeladásokra. Talán Tárogatósok találkozója Szerencsen ebben az időszakban lett a ma­gyarság egyik szimbóluma. A jelenleg ismert „reformtáro­gató” 1894-1896 előtt nem volt használatos. Szabadalmi leírá­sok bizonyítják, hogy a Scnun- da-féle hangszer most száz­éves. Nagy Csaba tárogatómű­vész előadásában megjegyezte: bár Szokolay Sándor is írt ze­nedarabot a hangszerre, mégis nagyon kevés zenemű létezik csak tárogatóra, aminek politi­kai okai is vannak. Az ötvenes években Rákosi üldözte, be akarta gyűjtetni, megtiltotta, hogy nyilvános helyen játsza­nak rajta. Ennek a politikának egyik nagy ellenzője Kodály Zoltán volt. Sokan kibúvókat keresnek akkor, amikor vitatják a táro­gató magyar eredetét, vannak akik jelenleg is negatív jelzők­kel illetik, mondván: a tároga­tón előadott dallamok elsősor­ban a Rákóczi és az 1848-49-es szabadságharcokat idézik, s ez az emberekből hazafias érzel­meket vált ki. A szakmai előadások után bemutatkoztak a vendégek és bizonyították, hogy a tárogatón előadható a verbunkos-iroda­lom úgy, mint a jelen kor zené­je. Szépen csengett például a Székely Himnusz, és az elő­adásba énekelve kapcsolódtak be a megjelentek. Nagy Csaba a program végén megjegyezte: ha a tárogató történetesen szlo­vák vagy román eredetű lenne, ezekben az országokban meg- dicsőülne, mint nemzeti hangszer. 1996. Április 16., Kedd Itt-Hon Z 3 Középiskolások Rákóczi-vetélkedője Sátoraljaújhely (ÉM - K.S.) - A megemlékezések sorá­ban különös helyet foglal el Rákóczi születésének év­fordulója. Napjainkban egyre erősödik a Rákóczi- kultusz, amelyet az is jelez, hogy mind gyakoribbak a diákság körében a témával kapcsolatos vetélkedők. Sátoraljaújhelyen március 28-án a városháza díszter­mében ötödik alkalommal rendeztek a fejedelem életútjáról és a szabadság- harcról szóló vetélkedőt Zemplén megyei és szlová­kiai középiskolásoknak, ahol harminckilenc diák, tizenhárom csapatban sze­repelt. A Borsiba való középiskolások kísérője, Szegedi Mária mond­ja:- Ezek a gyerekek Borsiba valók, de középiskolába Tőke- terebesre, illetve Tiszacsernyő- re járnak. Érdekli őket a kul­tusz, minden alkalommal részt vesznek az ilyen jellegű esemé­nyeken. Büszkék arra, hogy a fejedelem Borsiban született. Kovács Szilvia, a Kassai Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulója így fogalmazta meg idejövetele okát:- Azért foglalkozom Rákó­czival, mert úgy érzem, hogy a szabadságharc története az én történelmem is és így közel áll hozzám ez a téma. Én most va­gyok itt először, de az iskolánk­ból már a korábbi években is voltak itt. Marosovszky Károly, szin­tén kassai diák:- Most csak elkísértem a társaimat, de tavaly versenyző­ként jöttem ide. Jelenleg a sá­rospataki versenyre készülök, mert dolgozatunkkal bejutot­tunk a döntőbe, írásunk címe: II. Rákóczi Ferenc a kassai or­szággyűlésen. A vetélkedő több részből állt. Volt írásbeli feladat, úgymint totó és kontúrtérkép kitöltése, valamint több fordulós szóbeli verseny. A hagyományos poli­tikatörténet mellett a kultúr- históriában is járatosnak kel­lett lenni a gyerekeknek, ugyanakkor fontos helyen sze­repeltek a helytörténeti kérdé­sek is. A zsűri elnöke volt An- talóczy Attila történész, or­szággyűlési képviselő és tagjai Bogoly János szlovákiai múze­umigazgató és Hőgye István, levéltárigazgató. A zsűri elnöke a vetélkedőt értékelve szólt arról is, hogy Rákóczi azok közé a történelmi személyek közé tartozik, akiket nem lehet kikerülni. István ki­rály, Rákóczi, Kossuth - olya­nok ők, akik egy teljesített, vagy megálmodott ígéretet je­lentenek. Rákóczi példája és magatartása azt jelentheti, hogy a fejedelem megtalálta azt az erőt és akaratot a magyar­ságban, amely a nemzeti fel- emelkedéshez szükséges és ez azért lehet példaértékű, mert most is ezt kell megtalálnunk... A díjakat az első helyezett csapatnak Laczkó Károly Sátor­aljaújhely polgármestere adta át, a másodiknak Antalóczy Attila, a zsűri elnöke, a harma­diknak Brősztl Gyula, a sátor­aljaújhelyi Városvédő és Szépí­tő Egyesület elnöke. A helyezé­seken túl egyéni különdíjat a KDNP, valamint a Zempléni Levéltár és a Rákóczi Szövet­ség adott. A Rákóczi Szövetség külön- díját Nátafalussy Lajos, a Rá­kóczi Szövetség alelnöke és Borsod Megyei Szervezetének elnöke Belik Alexandra kassai diáknak nyújtotta át. Helyezések: I. Nagykapos Gimnázium - Dózsiczky Mária, Ferenc Tamás, Kendi Csaba, felkészítő tanár: Tancsák And­rás, II. Kossuth Lajos Gimnázi­um és Szakközépiskola Sátoral­jaújhely - Kocsis Emese, Bá- nyácski Csaba, Bacsó Kriszti­án. f.t.: Szalontai Miklós, III. Közgazdasági Szakközép- iskola Sátoraljaújhely - Kris­tály Mónika, Sájer Ivett, Szép­laki János, f.t.: Csidei Péter. Valamennyi résztvevő meg­kapta a Rákóczi Szövetség em­léklapját. Az emléklapon látha­tó a legújabb Rákóczi-szobor, amelyet 1994. december 2-án leplezett le Rodostóban Erdo- gán Erken tiszteletbeli magyar konzul, valamint az a zászló, amelyet ugyancsak itt avattak fel, majd a következő év márci­usában Borsiban, a magyar Betlehemben ismét felavattak és az év áprilisában Kassán, Bartal Károly premontrei apát áldott meg. Azóta ez a Rákóc­zi Szövetség zászlaja. A zárás után a versenyzők és a nagyszámú közönség a vá­rosban levő Rákóczi emléktáb­lához vonult koszorúzni. Az egész napos programot szervez­te a Sátoraljaújhelyi Városvé­dő és Szépítő Egyesület és a Zempléni Levéltár több helyi és országos szervet és intézmény anyagi hozzájárulásával. Fotó: ÉM-repro _Heti Jegyzet Tűz Bódisz Attila A füst nagyon messziről látszott, a sző­lők felettgomolygott, de láthatóan a tő­kéken túli erdőből szállt fel. Gyanús volt a dolog, ezért sógorommal azon­nal autóba pattantunk: én fényképezni akartam, ő ismerte az utat. A Sárospatak melletti Királyhegy egy része állt lángokban. Felérvén tapasz- j taltuk: valaki vagy parlagot, vagy ve­nyigét égetett, majd - mint aki jól vé­gezte dolgát-otthagytá. Fák és csipke­bokrok sűrűjén vágtuk át magunkat, j mire a tűzhöz értünk. Azonnal láttuk, hogy itt mi keveset segíthetünk, hívni kell a tűzoltókat. Eléggé nagy területen j aljnövényzet ropogott, óriási hőt árasztva magából. A hegyről lefelé ha­ladva szőlőmunkásokat láttunk, a fű­ben hason fekve figyelték a füstöt. Volt j is azon mit nézni, hiszen a több méte- j rés gomolygó oszlop kellő fantáziával j érdekesebbnél érdekesebb figurákat rajzolt az égre. Veszélyben volt viszont j az erdő, mégsem próbálták oltani, \ vagy segítséget hívni. Ezt hívják kö- j zönynek. Hazaérve a sátoraljaújhelyi tűzoltó- j ság ügyeletese szomorkás hangszínnel t közölte: igen, tudnak a tűzről. Viszont sajnos sok helyen ütötte fel a fejét a vö­rös kakas, így mindkét autójuk foglalt, de amint tehetik, indulnak. Ezek vagyunk mi emberek, soha sem tanulunk még a saját hibánkból sem. Vajon miért kell minden tavasszal ugyanezt végigcsinálni? Miért gyújtják meg a hosszú, száraz nyárban a szérűt a gazdák, hogy a tűz aztán rohamlép­tekkel terjedjen át összerakott kazlak­ra, kukoricásra, napraforgótáblára, vagy erdőre, rosszabb esetben mellék- épületre, házra? FHába a számtalan felhívás, a kegyet­lenebbnél kegyetlenebb példák, a tűz­esetek toplistáját még mindig az embe­ri gondatlanság vezeti. Úgy érzem, nem figyelünk eléggé oda. E sorokat a húsvéti tűzesetek inspirál­ták, valamint az, hogy most kezdődik a fokozottan tűzveszélyes, száraz időszak. Egyébként a királyhegyi tüzet sikerült komoly károk nélkül megúszni, ám az újhelyi, alig több mint két tucat tűzol­tó nem tud mindig csodát művelni. Mi otthonában is ITTHON vagyunk A Rákóczi Szövetség emléklapja

Next

/
Thumbnails
Contents