Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

il ÉM-héflvég® ÉM-£nter;ú Április 13., Szombat / Égés Szabó Nóra Előrebocsátom: füstölögni kívánok néhány mondat ere­jéig, s nem azért, mert a tűzoltók szószólója, vagy a kis­gazdák ellensége lennék. Ugyanis Borsod után most már a Hajdúság is ég, s innentől .kezdve nem arról van szó, hogy a gyufával való kaszálás használ-e a mezőgazda­ságnak, avagy netán árt, az ismeretlen tűzimádó rágyúj­tott-e, vagy éppen eldobta a csikket. Húsvét hétfőjén a szó szoros értelmében füstbe ment a szokásos „ki a szabadba!" című programom. Ha ak­kor valaki körülnéz a felsőnyárádi dombtetőről, s nem annyira a füsttől, mint inkább a körös-körül lángoló, fe­ketéi lő természet látványától szökik könny a szemébe, bizonnyal elmegy a kedve a tavaszi pikniktől, csakúgy, mint nekem. Bár a múlt héten még bizakodva lekopog­tam a szakemberek félelmeit, ma már fel sem kapom a fejem az ikszedik szirénahangra, amely az ablakom alatt süvít el. Már meg sem lepődöm azon, hogy az országos sajtó napok óla szinte kizárólag Borsodot emlegeti az erdőtüzek kapcsán. Am attól a fenyvesekhez hasonló­an haragra lobbanok, ha a gondos gazda, kora reggel begyújtván a „tisztító tüzet", azaz letudva napi teendő­jét, hazaballag locsolkodni és sonkát enni, mivel ez a világ legtermészetesebb dolga, s a kiérkező tűzoltókat a kerítésen könyökölve még útbaigazítja... Tudják, mi kell a sokhektárnyi tarlótűz eloltásához? Megbízható forrás szerint: ásó, lapát, (lehet, hogy nagy­harang is jó lenne, de az már nem divat), 10 liter jeges ivóvíz, és rengeteg türelem, meg remény, hogy a hajna­li párásodás majd besegít. Nem szükséges hivatásos tűz­oltóbizonyítvány! A tarlótűz eloltása valószínűleg nem is alapfeladata a tűzoltónak, ugyanis szakértelmet nem igényel, önmagában kárral nem jár. Az erdőtűz azon­ban már igen, mint ahogyan az is, ha a megye összes tűzoltója autóstul szétszóródik a térképen, hogy a nap tizenkét óráján át a fel perzselt földet csapkodja... A tűzoltók bíznak abban, hogy az állampolgárok sze­mében ők még mindig a lánglovagok, akik a lakosság értékeit, testi épségét igyekeznek megmenteni, égjen bár toronyház, történjék bármilyen katasztrófa. Köszönetét mondanak a gömörszőlősi polgármesternek, aki néhány falubelivel együtt körömszakadtáig harcol az oldalukon a Szlovákiát is meghódítani induló tűz ellen, bár nekik a trizsi kocsmában ülők nemhogy köszönetét nem mon­danak, de szóban sem segítenek. A tűzoltók összenéz­nek és bólintanak, amikor az autó nem tudja megköze­líteni az égő területet; addig gyalogolnak, amíg a sziré­na helyett már csak a lángoló bozót pattogását hallják, a villogó kék halogén helyett már csak a sötétben virít­va izzó talajt látják és igyekeznek nem gondolni arra, hogy mindez a valódi értéküket, munkájukat lealacso­nyító őrület. Ha nincs autó, kölcsönkérnek a nagyválla­lattól, mert Sajószentpéteren már egy melléképületre is átterjedt a „jószándékú" gyújtogatás. Aztán hajnalban porosán, kormosán, hullafáradtan érkeznek a laktanyá­ba és kellemes ünnepeket kívánnak a váltásnak... A legfőbb tűzoltó a legfőbb városból tűzgyújtási tilal­mat rendel el, miután a többezer hektárnyi borsodi er­dőtűzsokmilliós kárt okozott, válaszul Hajdú-Biharra is átragad a piromániás kór. Kitüntetésekre kér felterjesz­téseket a parancsnokoktól; bár inkább fizetné meg a be­csületes túlmunkát, cserélné ki a lestrapált „terep­járókat". Az ország pedig az észak-keleti csücsökre már ráaggatott „füstös" jelzőnek az eddigiek mellé egy újabb értelmet ad. Megint leégtünk volna? Millecentenáriumi lovastúra - honfoglaló elődeink nyomában Már e héten járműveken útnak indult az a 15 fős cso­port, amelyik április 27-én Kara Jakupovóból, a telepü­lés mellett feltárt magyar erődrendszer melletti magas­latról indulva lóháton kívánja megtenni az utat Baskí­rjából Ópusztaszerig. Terveik szerint napi 40-70 kilo­méteres távot teljesítve próbálnak végigjönni a honfog­laló elődök valószínű útvonalán. Baskíriából Tatárországon, Oroszországon, Ukrajnán keresz­tül számos egykori magyar szálláshelyet érintve vezet az út Magyarországig. Helyi történészek, régészek segítségével szakmai programokra is sor kerül, s készítenek fotó- és film- dokumentációt is. Emléktáblát helyeznek el a magyar erődön és egy temetkezési helyen. Május 3-án szarvasvadászatot rendeznek a Magyar nevű falut övező erdőben, és másnap jelen lesznek a tatárországi Náberezsnyi Cselnyiben a „Magna Hungária Múzeum” meg­nyitásán. Ebben a múzeumban állítják ki a magyar kultúra itt talált emlékeit, és sor kerül egy történelmi szakmai konfe­renciára is a magyarok ősi szálláshelyeiről. Oroszországban, Rogacsevkánál megkoszorúzzák a doni magyar emlékművet, Dnyepropetrovszkban emléktáblát helyeznek el egy ősi ma­gyar temetkezési halmon. A vereckei emlékünnepség július 20-án lesz, majd 23-án lépi át az expedíció a magyar határt. Ezt követően Kisrozvágyon át vezet az út Karosra, ahol jú­lius 25-én ünnepélyes keretek között nyitják meg a történelmi emlékparkot az ásatások helyén. Majd Szabolcsnál megkoszo­rúzzák a millenniumi emlékoszlopot, s július 28-án a Hortobá­gyon vesznek részt a lovasok a népfőiskolái táborozókkal kö­zös kulturális programon. Innen Budapestet, Visegrádot, Szé­kesfehérvárt érintve jut el a tervek szerint a csoport egy-két nappal augusztus 20. előtt Ópusztaszerre. A megyét a vállalkozók húzhatják ki a válságból J A kamara első éve az alapfeladatok kiala­kításának időszaka volt, ugyanakkor igye­keztek megszerezni azokat a pozíciókat, is, amelyek a gazdaság „önkormányzatiságá­nak’’ legfontosabb elemei. Az egyik ilyen, szőkébb pátriánkat érintő terület a megyei integrált szerkezetátalakítási és válságkeze­lési program kimunkálása. A kamarai el­nök, Bihall Tamás szerint milyen szerepet vállalt ebben a vállalkozói önkormányzat? • Annak ellenére, hogy a program kialakí­tására megszabott néhány hetes határidőt a feladathoz képest irreálisan kevésnek tar­tottuk - hiszen egy ilyen munkát csak meg­felelő elemzések, mélyebb gazdasági infor­mációk alapján lehet korrekten elvégezni - vállaltuk az aktív közreműködést. Úgy vél­tük, a mai helyzetben minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ez a régió kikerüljön a jelenlegi válságból. Meggyőződésünk, hogy a leszakadást csak akkor lesz vissza­fordítható, ha az országos átlaghoz képest erőteljesebb GDP-növekedést érünk el. En­nek feltétele pedig az, hogy a kialakuló új termelőegységek az Európai Unió elvárása­inak megfelelő minőségben, a hazai és nem­zetközi piac igényeihez igazodó mennyi­ségben legyenek képesek termékeiket piac­ra juttatni. Tényleges gazdasági helyzetünk megismerése érdekében a Miskolci Egye­tem Gazdaságtudományi Karával és a me­gyei önkormányzattal együtt elkészítettük a megye termékpiaci stratégiáját. Ez tartal­Az tagadhatatlan tény. hogy a hazánkban alig több mint egy éve megalakult gazdasági kamarák szolgáltatásaikat tekintve ma még csak töredékét nyújtják annak, amit a hasonló) nyugati szervezetek biztosítanak tagjaik, számára. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlett országokban, a százéves hagyomány miatt a gazdaság szerves részévé, alakítójává váltak a vállalkozói önkormányzatok. Magyarországon a piacgazdaság kialakulásának, működésének egy>ik előfeltétele az államigazgatástól elkülönülten tévéké) lykedő köztestületek létrejötte. Meddig jutottak a megalaki dúsuktól eltelt egy esztendő alatt?- erről is szó lesz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn tartandó küldöttgyűlésén. Ebből az alkalomból kérte számvetésre Bihall Tamást, a testület elnökét és Bezerédi Antal alelnököt munkatársunk. Marczin Eszter. dik. Itt évtizedes szokásrend, gondolkodás- mód megváltoztatásáról van szó. Az ehhez szükséges időt nem szabad figyelmen kívül hagyni, egyszerűen be kell kalkulálni. Az el­telt egy esztendő alatt természetesen sok te­rületen megkezdődött ezeknek a közjogi fel­adatoknak az átadása, ám éppen az idő rö­vidsége miatt vannak még hiányosságok is. Sorrendben az első, legfontosabb teendő magának a vállalkozói önkormányzatnak a létrehozása volt. Ki kellett alakítani azt a személyi és tárgyi feltételrendszert, ami egyáltalán képes a rá váró teendők fogadá­sára. Ez Borsodban - ha egyelőre még nem is a végleges formában - de felállt. Vélemé­nyem szerint most abban a stádiumban va­gyunk, amikor a kamarák is keresik a he­lyüket és a kormány is keresi a megvalósí­tás útját. □ A közjogi funkciók közül melyek azok, amelyek már most a vállalkozói önkormány­zatokhoz tartoznak? • Ilyen például a szakmunkásképzéssel kapcsolatos ügyek rendezése, ide egyebek mellett a szakmunkástanulók szerződéskö­tése, a képesítés kiadásában való közremű­ködés tartozik. Megalakultak a választott bíróságok, amelyek a vállalkozókat érintő jogi problémák orvoslására hivatottak. □ A kamaráknak komoly rangot ad, adhat a működési területét érintő - vagyis a vállal­kozók tevékenységét befolyásoló - törvényja­vaslatok előkészítésében, véleményezésében való részvétel. Ezen a területen azonban je­lentős hiányosságuk tapasztalhatók... • A közreműködői jogosítványok közül ez valóban az egyik legfontosabb, és a kezdeti A kamarai tagság rangot, garanciát ad Bezerédi Antal alelnök: A kamarák is keresik a helyüket, és a kor­mány is keresi a megvalósítás útját Bihall Tamás elnök: Az elmúlt évet - a nehézségek és hiányossá­gok ellenére is - sikeresnek tartom Fotók: Farkas Maya mázzá a rendelkezésre álló fizikai és humán erőforrásokat, a fogyasztói szokások alaku: lását, a gazdasági társaságok, vállalkozá­sok piaci helyzetét, a megye külkereskedel­mi mérlegét, a szomszédos országok által kínált gazdasági lehetőségeket. □ Közismert a kamara igen kiterjedt külföl­di kapcsolatrendszere. A vállalkozók számá­ra ha azonnal nem is, de közép- és hosszú tá­von mindenképpen komoly hasznot hozhat­nak az üzleti találkozók. Mi alapján esik a választás az egyes országokra, térségekre? • A relációk megválasztásánál minden esetben az a döntő kritérium, hogy milyen előnyei származhatnak a kapcsolatból a megyei vállalkozóknak, illetve érdekükben mely kapcsolatokat kell kialakítani vagy erősíteni. Ebből következően azonos szinten kezelünk egy ukrán, német vagy amerikai üzleti találkozót. A közeljövőben ezen elvek szerint szervezünk programokat. □ Milyen szempontok szerint döntenek szol­gáltatásaik kialakításáról, arról, mit kínál­jon a kamara a vállalkozóknak? • Rendezvényeinken sokszor elmondjuk tagjainknak, hogy akkor, ott, abban a te­remben a kamarát ők jelentik. A köztestület munkaszervezete pedig azért van, hogy a tagok eredményes működéséhez szükséges információkat szolgáltassa és markánsan álljon ki a vállalkozások gazdasági érdekei­nek érvényesítéséért. Jelenleg 22-23 ezer tagunk van, akik a 12 osztály valamelyiké­ben tevékenykednek. Ezek az osztályok - és az ezen belül megszervezett alosztályok, ta­gozatok - nyújtanak lehetőséget arra, hogy egy-egy szakmai csoport kialakítsa közös ál­láspontját. Ezt, ha törvény vagy rendelet módosításáról, esetleg új javaslat beterjesz­téséről van szó, a megyei, illetve az országos kamarai szervezet eljuttatja a parlamentbe. De ugyanezek a csoportok tudják megmon­dani, hogy milyen szolgáltatásokat, rendez­vényeket tartanak szükségesnek, vagyis mit kell megszervezni az apparátusnak. □ Az eltelt egyéves működés alapján hogyan ítéli meg a kereskedelmi és iparkamara sze­repét, mi. az, amit a legfontosabb feladatnak tart 1996-ban? • Az elmúlt évet - a nehézségek és hiányos­ságok ellenére is - sikeresnek tartom. Lét­rejött egy erős, szakmailag felkészült kama­rai vezetés és munkaszervezet, amely kép­viseleti irodáin keresztül idén megyei szin­tű hálózattá bővül. Gazdálkodásunk kie­gyensúlyozott volt. Rendezvényeinket, szol­gáltatásainkat egyre nagyobb érdeklődés kíséri. S, hogy mit tartok a legfontosabbnak 1996-ban? A közjogi feladatok mihamarabbi átvételét a kormányzati, önkormányzati szervektől. Ezek ugyanis elengedhetetlen „tartozékai” a közjogi kamaráknak. Szeret­nénk elérni - legyőzve a pénzügyi kormány­zat ellenkezését -, hogy visszaálljon az ere­deti kamarai törvényben megfogalmazott tétel, vagyis a tagdíjak levonhatók legyenek az adóból. Megyei szinten a térség gazdasá­gi válságkezelésében, fejlesztésében vállalt feladataink magas színvonalú megvalósítá­sát tartom a leglényegesebbnek. A gondolkodásmódot kell megváltoztatni □ A gazdasági kamarákról szóló törvény ér­telmében a köztestületek részt vesznek a gaz­dasági tevékenységgel összefüggő közigazga­tásban. A megalakulás óta eltelt alig több mint. egy év alatt hogyan, milyen mértékben sikerült bekapcsolódni a köztestületnek ebbe a folyamatba? - kérdeztük Bezerédi Antalt., a kamara alelnökét. • A törvény számos, korábban a különböző ágazati minisztériumokhoz, államigazgatá­si szervekhez tartozó tevékenységet a ka­mara hatáskörébe rendel. De látni kell: az, hogy a törvény megszületett, néni jelenti azt, hogy holnaptól minden e szerint műkö­hiányosságok ellenére azért mostanra már biztatóbb a helyzet. Ma szinte kivétel nélkül minden gazdasággal összefüggő törvényter­vezet a kamarák előzetes véleményezése után kerül a parlament elé. De a megyei in­tegrált szerkezetátalakítási és válságkeze­lési program kidolgozásában is aktív szere­pet vállal a vállalkozói önkormányzat. A problémát én elsősorban abban látom, hogy nincs kitaposott út. □ A vállalkozók viszont- a tagdíjukért szol­gáltatásokat várnak el... • Az tény, hogy a kamara - a hasonló nyu­gati szervezetekhez képest - az elvárható szolgáltatásoknak ma csak a töredékét tud­ja nyújtani tagjai számára. De arról sem fe­ledkezhetünk meg, hogy ott már évszázados hagyománya van ennek a testületnek. A pi­acgazdasági normatívák érvényesülése ná­lunk is erősíteni fogja a kamarai szervezet működését. Hiszen, ahogy az nyugaton is gyakorlat, a kamarai tagság rangot, garan­ciát fog jelenteni. A kamara ajánlása pedig biztosíték, elismerési forma lesz az adott cég munkáját, etikáját, egész tevékenységét illetően. De mondom, ehhez szemléletválto­zásra, időre van szükség. Fel kell ismerni, hogy a fejlett gazdaságból érkező befekte­tők, potenciális üzleti partnerek a kamarán keresztül tájékozódnak a magyar gazdaság­ról. Vannak társaságok, amelyek már most élnek a köztestület kínálta lehetőségekkel... □ Ezek elsősorban a nagyobb cégek... • Jó részük valóban ebből a körből való. De esetükben én a példaadást tartom fontos­nak. Hiszen azt látni kell, a TVK vagy a BorsodChem nem elsősorban a kamara szolgáltatásai miatt aktív tag. Ezeknek a cégeknek ugyanis megvan a saját apparátu­sa a különböző gazdasági feladatok ellátá­sára, kialakult kapcsolatrendszert működ­tetnek. De számukra is fontos, hogy a térség • kisvállalkozásai életképesek legyenek, ehhez pedig a köztestület szolgáltatásai elengedhetetlenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents