Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

HÉTVÉGE BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA LII. évfolyam, 87. szám 1996. április 13., szombat Ára: 21,90 Ft Még nem szabad a patika-vásár A megyei gyógyszertárak el­vileg privatizálhatok lehet­nének, ám a tiszaújvárosi és a halmaji önkormányzat fel­lebbezett. (4. oldal) ÉM-hétvége Heti mellékletünkben ka­marai interjúk, riport, hét­végi programajánlat, rejt­vény, irodalmi és űrkutatási összeállítás olvasható. (9-16. oldal) Egy élet művészi (le) nyomatai Az égi műhelyekbe távozott barátai és pályatársai emlé­kezetének ajánlja hétfőn nyíló retrospektív kiállítá­sát Feledy Gyula. (6. oldal) Új papír 150 éves gépekkel A világon egyedülálló kenderpapírt készít a diósgyőri gyár A frankfurti vásáron nagy volt az érdeklődés. A kenderpapír igen széles körben használható fel. Fotó: Farkas M. Sikeres béralku a DAM-nál Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Acél- mii vek Kft. vezetősége és a dolgozói érdekképviseletek között folytatott bértárgyalás tegnap eredményesen lezárult. Eszerint a diósgyőri kohá­szok alapbérét éves szinten, január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen 16,5 százalékkal emelik. Az érdek- képviseletek eredetileg 27 százalé­kos alapbérfejlesztéshez ragaszkod­tak, amit később 24 százalékra mó­dosítottak. A DAM vezetése az első öt bértárgyaláson semmiféle „el­lenajánlatot’' nem tett, később 6, majd 10 százalékos bérfejlesztést kí­náltak. Ez utóbbiban azonban ben­ne lett volna a kollektív szerződés­ben szereplő 5,5 százalékos szociális keret is. Hajnal János, a nagyüzemi munkástanács elnökének vélemé­nye szerint az érdekképviseletek nem léptek fel elég egységesen, a DAM vezetése ezért tudta ennyire lefaragni bérköveteléseiket. Még ez évben: új nyugdíjrendszer Budapest (MTI) - A Pénzügymi­nisztérium és a Népjóléti Miniszté­rium egyetért a hazánkban beveze­tendő új nyugdíjrendszer fő kérdé­seiben. Az alapvető tézisekről azon­ban még a kormányzatnak egyez­ségre kell jutnia a nyugdíjbiztosítá­si önkormányzattal. A kormány várhatóan április végén, illetve má­jus elején dönt az új nyugdíjrend­szer fő irányairól, a parlament pe­dig az év végén alkot törvényt erről. Többek között ezt hangoztatta László Csaba, a Pénzügyminisztéri­um helyettes államtitkára pénte­ken azon a kétnapos nemzetközi konferencián, melyet Nyugdíjre­form és gazdasági növekedés cím­mel rendezett meg Budapesten a Világbank és a Kelet-nyugati Ta­nulmányok Intézete. (Részletek a 2. oldalon.) Elégedetlen energetikai ünnep Budapest (MTI) - A Magyar Ener­getikai Társaság szerint a hazai energiaipar privatizációja szélsősé­gesen, kiárusító jelleggel megy vég­be, figyelmen kívül hagyva a szak­mai, tudományos és civil szerveze­tek álláspontját. A társaság pénte­ki, ünnepi ülésén elhangzott: az ágazatban dolgozók közérzete is rossz, mivel a kutatás-fejlesztésre nem jut támogatás. Nincsenek tu­dományos műhelyek, ahol az ener­giapolitikai döntéseket megalapozó hatásvizsgálatok készülhetnének. A magyar szakmai tudás egyre in­kább háttérbe szorul. Mazsihisz: köszönet a helyreállításért Budapest (MTI) - A Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleményben mond köszönetét a hevesi cigány kisebbségi önkor­mányzatnak és vezetőjének, Lóié Mihálynak, amiért az önkormány­zat helyreállította az izraelita teme­tő húsvét hétvégén megrongált sír­köveit. Húsvétkor - péntekről szom­batra virradó éjszaka - négy tizen­éves cigányszármazású fiatal 79 sír­emléket tört össze és döntött le a he­vesi izraelita temetőben. A rendőr­ség az ifjú tetteseket szombat estére elfogta és kihallgatta. A károk hely­reállítását az elkövetők szülei vál­lalták. A munkálatok költségét a ki­sebbségi hivatal biztosította. Miskolc (ÉM - ME) - Világszerte egyedülálló termékkel mutat­kozott be márciusban a frank­furti Biofak kiállításon és vásá­ron a Diósgyőri Papírgyár. A ki­zárólag kender alapanyag fel- használásával készült papír il­letve az ebből préselt használati tárgyak osztatlan siker arattak a látogatók körében. A papírgyár idén második alkalom­mal vett részt a németországi sereg­szemlén, ahol a fő szabály: csak ter­mészetes alapanyagokból készített termékeket - élelmiszereket, ruhá­zati cikkeket és papírárut - mutat­hatnak be a felvonuló cégek - tud­tuk meg Garai Istvántól. A kereske­delmi igazgató elmondta azt is, a Magyar Papíripari Vállalat kutató­Ózd (ÉM - BTGY) - Az elmúlt hó­napokban hetente robbantanak Ózdon. Nem buszt, nem metrót, nem villamost. Kéményt. intézete már hosszabb ideje kísérle­tezett a papír kenderből történő elő­állításával. 1994-ben Szentendrén meg is próbálkoztak a gyártással, ám a technológia alkalmatlan volt a növény feldolgozására. Hazánkban egyedül Diósgyőrben létezik még az a közel 150 éves berendezés, amellyel megoldható a hosszú rostú kender-cellulóz feldolgozása. Meg­tudtuk, kender hozzáadásával a vi­lágon más cégek is készítenek pa­pírt, ám tisztán e növényből csak Miskolcon gyártják. Nem elhanyagolható tény azon­ban az, hogy az új papa- ára a ha­gyományosénak ötszöröse. Ennek az az oka, hogy az alapanyagot kül­földről kell behozni. Megfelelő mi­nőségű kender-cellulóz előállításá­val Európában csak Spanyolország­A gyárkémény valaha az egykoron 14 ezer embernek munkát adó ko­hászát létének és eletképességének egyik legfőbb tárgyi bizonyítéka ban és Angliában foglalkoznak. Mint a kereskedelmi igazgató ki­fejtette az egynyári növény hazai termesztésének megnövelésére már vannak elképzelések. Több terület­nek - például a termesztéssel fog­lalkozó ágazatoknak, a kikészítés­re, feldolgozásra szakosodott ken­derfonóknak - kellene összefogni. Csak így csökkenthétnek a többség által elfogadható szintre az árakat. A termék értékesítésére egyelőre 27 céggel állnak kapcsolatban. Az új papír az USA-ban, Németország­ban, Japánban a legkelendőbb. Az elmúlt évben még mindössze 10 tonna kenderből készült áru került ki a gyárból, idén azonban ez a mennyiség 40 tonnára emelkedik. A szakemberek szerint az igazi felfu­tás az ezredfordulóra várható. volt. A kéményerdőből azonban teg­nap újból ledőlt egy 60 méteres szálfa. Tudtára adva mindenkinek: rózsaszín álmokat kergetnek mind­azok, akik a hagyományos ózdi ko­hászkodás újraéledésében remény­kednek. A halálraítélt építmény kivégzé­sét a legmagasabb fokú precizitás­sal készítették elő a Miskolci Egye­tem szakértői és az ózdi foglalkozta­tási társaság. A visszaszámlálást követően dél előtt fél perccel az acélpántokkal is megerősített tégla­kürtő egy pillanatra megrázta ma­gát, majd méltóságteljes lassúság­gal földre hullott. Pont oda, ahová kellett. A rombolás tehát tervszerű­en sikerült. Szervezői és végrehajtói mégsem ülnek sikerünnepet, mert - mint elmondották—ők csak akkor örülnek igazán, ha a pusztításukkal nem sivatagok hoznak létre, hanem egy új élet felvirágoztatásához te­remtik meg az alapvető életfeltéte­leket. A közeljövőben egyébként Ózdon újabb kéményrobbantások várha­tók. A város jelképének számító acélműi kéménysor azonban egye­lőre bántatlan marad. Talán azért, hogy emlékeztesse az erre járó pol­gárokat arra: volt egyszer egy nagyipari fellegvár, amit Ózdi Ko­hászati Üzemeknek hívtak. Körben »élni hagyott" építmények, nagyon precízen kellett robbantani Egy hatalmas bumm! - Ózdon A közeljövőben újabb kéményrobbantások várhatók Kommentár Katalógus Dobos Klára Az elsőkből lesznek az utolsók tipikus esete. Őseinket felhozád... címmel meg­rendeztünk egy (minimum) országra szó­ló kiállítást a honfoglaló magyarságról a miskolci Herman Öttó Múzeumban, a honfoglalás évfordulójának tényleges évé­ben, 1995-ben. Elismerő bejegyzésekkel megtelt néhány emlékkönyv, megjelentek méltatások a helyi sajtóban, terjedt a hír szájról szájra, de körülbelül ennyi. Az or­szágos média egyáltalán nem lihegte túl a dolgot. Vagyis annyi történt, hogy az Or­szággyűlés elnöke, Cál Zoltán éppen a megnyitóra tartott, mikor baleset érte. Ta­lán ez lehetett (volna) némi „reklám" a ki­állításnak... Március 16-tól azonban ugyanez a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. S láss csodát!: azóta a csapból is ez folyik. Megjelent egy gyönyörű, ötszáz oldalas, színes kiállítási katalógus is, melynek bo­rítóján az szerepel: Magyar Nemzeti Mú­zeum, A honfoglaló magyarság. A belső borítón ugyanez, a dátummal kiegészül­ve (1996. március 16. - december 31.). Egy fél mondat a bevezetőben - Fodor Ist­ván szerkesztő jóvoltából - arról tájékoz­tat, hogy Miskolcon is volt egyszer egy ki­állítás. És mindebben az a szép, hogy in­formációink szerint a katalógus pesti ki­adásához már Miskolcon összegyűlt a pénz... Tulajdonképpen megszokhattuk, hogy a fővárosban élők azt gondolják a vidékről: szellemben messzebb van az ország szí­vétől, mint távolságban. Nem is lenne időnk nem megszokni, hiszen gyakorta történik valami, ami újra és újra megerő­sít ebben. Itt van például a ma, Tokajban nyíló numizmatikai kiállítás, ami a vilá­gon egyedülálló. A régi magyar pénzek mellett a világ összes forgalomban lévő fémpénzét bemutató tárlatot akár már most elvihetnék - mint ahogy el is fogják -a világ más országaiba. Például Kölnbe, majd Amerikába. A Magyar Nemzeti Bank Bőd Péter Ákos idején még segítséget ígért, azóta - a halogatással - inkább csak hát­ráltatták a munkát. Úgyhogy végül is sem­mit nem segítettek. Egyébként pedig magukra vessenek! Nél­külük is sikerült. Jó viszony — ideológia nélkül A hagyományosan jó magyar-lengyel kapcso­latokban nincsenek ideológiai elemek - álla­pította meg pénteken Horn Gyula miniszterel­nök azon a sajtótájékoztatón, amelyet a meg­hívására Budapesten tartózkodó Wlodzimierz Cimoszewicz (jobbra) lengyel kormányfővel közösen tartott a Parlamentben. (Részletek a 2. oldalon.) Fotó: Nagy Gábor (ISB)

Next

/
Thumbnails
Contents