Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-07 / 57. szám

11 BORSOD - ABAIJJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hasztalan hisztéria hiszékenyeknek Van egy huszonötezresed? Kupakod, tudod! - és körö­ket ír le szeme előtt. íme a duóhisztéria egy újabb hi­székeny áldozata. (5. oldal) Színházról a televízióban A televízió Színházról szín- j házra műsora második al- kálómmal jelentkezik már- ! cius 9-én - a Miskolci Nem- i zeti Színházból. (6 .oldal) j LII. évfolyam, 57. szárit 1996. március 7., csütörtök Ara: 21,90 Ft / Az adóhiány 2 milliárd forint Az szja-bevallások folyama­tosan érkeznek. A nyomtat- ! ványok alapján átlagosan j 12 ezer forint adóvisszatérí- j tést utaltak ki. (9. oldal) Gyógyszerár-emelés — csak májustól Budapest (MTI) - Szinte bizonyos, hogy április helyett csak májusban emelkednek a gyógyszerárak. En­nek oka az, hogy a parlament még el sem kezdte a közgyógyellátás ki- terjesztéséről szóló törvénymódosí­tás vitáját. A kormány döntése vi­szont az volt, hogy az áremelés csak ezzel, a kompenzációnak szánt lé­péssel együtt valósulhat meg. Kö­kény Mihály népjóléti államtitkár elmondta: bár a késlekedés havi 1,2 milliárd forintjába kerül az egész­ségbiztosítónak, szó sincs arról, hogy ezt a lakosságon akarnák be­hajtani. Határozottan cáfolta, hogy a parlamenti vita elhúzódása miatt „át kellene szabni” az alighogy elké­szült új támogatási rendszert, és a lakosságnak a már bejelentett, átla­gosan 30-35 százalékosnál nagyobb áremelésre kellene számítania. Az államtitkár nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt a feltételezést, hogy a többletkiadás várhatóan a tb-alap hiányát növeli majd. Már darabokban is eladják az erőművet Budapest (MTI) - Az előzetes el­képzelések szerint március végén elindulhat a tavaly el nem adott erőműtársaságok második privati­zációs pályázata. Ez érinti a Tiszai Erőmű Rt-t is. Az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. koncepció­ja szerint az öt cégnél kétfordulós pályázatra kerül sor. A pályázaton a befektetők többségi tulajdonrészt szerezhetnek. Márciusban két erő­művet, júniusban a többi hármat, szeptemberben pedig az MVM-et hirdetik meg. Prioritást élveznek a teljes felajánlott részvénycsomagra érkező ajánlatok, de elfogadják azo­kat is, amelyek csak egy részére vo­natkoznak. (Részletek a 9. oldalon.) Hat lépés a feketegazdaság ellen Budapest (MTI) - Hatpontos azon­nali intézkedési tervet ismertetett Hóm Gyula miniszterelnök a feke­tegazdaságról rendezett szerdai po­litikai vitanapon a Parlamentben. A kormány elhatározott szándéka - mondta a miniszterelnök -, hogy ha­tározott választóvonalat húzzon az államigazgatás és a versenyszféra között. Mindenkinek döntenie kell, hogy vállalja-e a közszolgálatot, de ehhez a miniszterelnök szerint előre kell lépni a közalkalmazottak bére­zésében is. Ez lenne az első lépés. A továbbiakat, és a parlamenti vita­napról szóló tudósításunkat lapunk 2. oldalán olvashatjákó. „Testvéri” elismerés Budapestnek Budapest (MTI) - A „Legjobb test­vérvárosi projekt” díjban részesítet­te a Testvérvárosok Nemzetközi Szervezete Budapest és az amerikai Texas állam Forth Worth települé­sének példamutató gazdasági, ke­reskedelmi, oktatási kulturális és idegenforgalmi együttműködését. Az elismerést Demszky Gábor fő­polgármester szerdán vette át Do­nald M. Blinkentől, az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövetétől a Városházán. A két város akkori ve­zetése 1990. június 15-én írta alá a testvérvárosi megállapodást. En­nek keretében rendezték meg pél­dául a testvérvárosok hetét, segítsé­get nyújtottak egymásnak a nővér­képzésben is. Jótündérre vár a Mátra Fűszért Napokon belül megkezdődhet a cég felszámolása A beszállítók is megvonták bizalmukat a Mátra Fűszérttől és annak felszámolását kezdeményezték Fotó: Végh Miskolc (ÉM - M.L.) - A tavaly áprilisban privatizált Mátra Fűszért Rt. felszámolásának megindítását kérték nemrégi­ben a nagykereskedelmi cég be­szállítói, akikkel szemben a vál­lalat mintegy 400 millió forintos tartozást halmozott fel. A rész­vénytársaság vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatón mond­ta el, mi okozta, hogy a több év­tizedes múltra visszatekintő társaság egy éven belül a felszá­molás határára jutott. A Mátra Fűszért privatizációja 1995. április 20-án zárult le, mikor is a részvények többségi tulajdona magánkézbe került. A nagykeres­kedelmi cégért fizetendő 1 milliárd 500 millió forintos vételárat 100 millió forint készpénzzel, a fennma­radó részt pedig kárpótlási jeggyel rendezték a vevők. A pályázat kiírásakor - még ’94­ben - az ÁVÜ 50 millió forint nyere­séget prognosztizált a Mátra Fű- szértnek, ezzel szemben 150 milliós veszteséggel zárták az évet. A pri­vatizáció napjáig a veszteség továb­bi 120 millióval nőtt, így a 270 milli­ós mínuszhoz igazította üzletpoliti­káját az új menedzsment - mondta Huszág Lajos vezérigazgató. Állítá­sa szerint ez azért következhetett be, mert a pályázatot kiíró ÁVÜ-től hiányos, a valós helyzettől eltérő adatokat tartalmazó pályázati do­kumentációt kaptak. A forgóeszközeinek biztosítását banki hitelekből finanszírozó keres­kedőcsoporttal - amely addig meg­felelt a banki elvárásoknak - ’95 de­cemberében egyik (meg nem neve­zett) bankja télbontotta a szerző­dést és visszakérte az általa folyósí­tott hitelt. Ez év február 6-án, a Du- nabank magánosításakor ez a pénz­intézet is kilépett a Mátra Fűszert mögül. Felmondta a 100 millió fo­rintos hitelkeretről szóló szerződést és zárolta a cég folyószámláját. No­ha a Dunabank szerződésbontását a vezérigazgató jogtalan eljárásnak tartja, ennek hatására a cég többi részhitelezője is visszalépett, ami­nek következtében a Mátra Fűszért csődhelyzetbe került. Mint a vezérigazgató elmondta: a beszállítók is megvonták bizalmu­kat a Mátra Fűszérttől és annak fel­számolását kezdeményezték. A pil­lanatnyilag 240 milliós kintlévőség­gel rendelkező cég válságos helyze­tére azonban megoldást jelenthet­ne, ha állami garanciával, vagy egy pénzügyi befektetőcsoport segítsé­gével a 400 millió forintos hiteli­gényt ki tudnák elégíteni. Amennyiben ez nem sikerül, úgy a mintegy 900 fős alkalmazotti gár­da végkielégítésének fedezetét a társaság vagyonából rendezni tud­ják - válaszolta az Észak-Magyar- ország kérdésére Huszág Lajos. Jégtörésre nincsen szükség Nincs árvízveszély Borsod-Abaúj-Zemplénben A télen felgyülemlett nagy meny- nyiségű csapadék ellenére az Észak Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG) szakemberei nem készül­nek különleges árvízvédelemre. A csapadék pillanatnyilag hó formá­jában van jelen a felső vízgyűjtők­ben (Sajó, Hernád, Bodrog felső szakasza). Ha lassú olvadás jön, nagy árhullám nem várható. Ha vi­szont hirtelen felmelegszik az idő, a felolvadt hó egyszerre vonul le. Ez járhat árvízveszéllyel. A készült­ségi szint azonban a mindenkori meteorológiai helyzettől függ. Idén a Tiszán nem alakult ki az 1985-ös- höz hasonló veszélyes jégtorlódás. Hamarosan megszüntetik tehát a Tiszalöknél és a Bodrog torkolatá­nál álló jégtörő hajók készenléti ál­lapotát. A jelen helyzet nem igé­nyel különleges intézkedéseket, de a szervezet fel van készülve az ilye­nek kezelésére - nyilatkozta Ombó- di István, az ÉVIZIG műszaki igaz­gatóhelyettese. (A télen hullott csa­padék mennyiségéről, az ivóvízel­látásra gyakorolt hatásairól részle­tek az 5. oldalon) Fotó: Vajda J. Kommentár Mutogatás Méhes László Ha valami nem működik, annak számta­lan oka lehet. Ha elromlott valami, elő­ször ki kell derítenünk, mi okozta a hibát. Az anyag elöregedése, szakadás, törés, va­laminek a hiánya... Esetleg elfelejtettük elolvasni a használati utasítást, és így nem rendeltetésének megfelelően használtuk az ominózus készüléket... Azt, hogy a hi­bakeresésnek számtalan lehetősége adott, mutatja az élelmiszerrel és vegyiáruval nagykereskedő Mátra Fűszért Rt. esete. Az üzlet pedig jól indult: a raktárkészlet­tel együtt másfél milliárdot érő céghez 100 millió készpénzért meg egy rakás kárpót­lási jegyért hozzájutni - az nem rossz bolt. Az 50 plusz I százalékon osztozó három társaság mellett még a tulajdonosi résszel rendelkező önkormányzatoknak sem. S, hogy az Állami Privatizációs Rt. elődje, az ÁVU a pályázat kiírásakor elhallgatta, hogy a cég csak a mínuszos előjelű milli­ókat gyűjti ahelyett, hogy a beígért 50 mil­lió pluszt hozná? A befektetők számára - mondják - csak akkor lett világos, miután már megszerezték. Ők azonban állították: 270 millió veszteségre is lehet konszoli­dált üzletpolitikát építeni. Csak jól meg kell azt támogatni - banki hitelekkel. Es ameddig tartanak a hitelek, minden mű­ködik. A hiteleket azonban csak nyolc hónapig tudták maguk előtt görgetni. Először az egyik bank, majd a másik mondta fel a hi­telszerződést, s végül senki nem volt haj­landó pénzt juttatni a további működte­téshez. A csődhelyzetért a felelős - a ve­zérigazgató szerint - az a pénzintézet, amelyik már nem létezik: a Dunabank. Mások mellett ők bontották fel a néhány hónapig még élő, 100 milliós hitelszerző­dést, ők zárolták a számlájukat, ami csőd­be juttatta az rt.-t. És a többi hitelező pénz­intézet? Azokat nem kívánta senki néven nevezni. Miközben a Mátra Fűszértről már csak múlt időben beszél a sajtónak kiadott anyag - amely egyébként 900 munkanél­külit ígér a térségnek - a vezérigazgató megemlíti: mióta nehéz helyzetbe kerül­tek, egyre többen érdeklődnek a cég meg­vétele iránt. Jóslata: helyükre belépnek a multik, akik majd tönkre teszik a régiót. Már csak azzal, hogy nem innen vásárol­nak, teszem azt, élelmiszeripari alapanya­got. Tegyük hozzá: ha sikerül eladni a céget - a tetemes mennyiségű kárpótlási jegy­ből szerezhető haszon sem semmi. M3-as - út a jövőbe Észak-Magyarország gazdasági felzárkózásá­nak egyik feltétele az M3-as autópálya to­vábbépítése - ez is elhangzott egy tegnapi saj­tótájékoztatón, amit a közlekedési minisztéri­um vezetői, az autópálya-igazgatóság munka­társai, az érintett régiók szakemberei parla­menti képviselőkkel folytatott megbeszélése után tartottak. (Részletek a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents