Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-02 / 53. szám
II ÉM-hétVé<|e II ,1 ........................... , ! ............... £M-|Blfer|U jMMMBBEMMMMMBBBBMBBBWBWIgaBMBBBBWIBMBBBMMWBBMBW—IM—B—MBMi Március 2., Szombat „ Allah Dolgok Gizi és Géza Gyöngyösi Gábor A blakunk alatt, közelebb mint ötven méterre, öt gyönyörű vadgesztenyefa, Géza és Gizi kedvenc fészkelő-, költő- és éneklőhelye. Géza és Gizi ugyanis két feketerigó, s keresztségben tőlünk kapták nevüket. Keresztelő két-há- rom évvel ezelőtt megtörtént, amikor Géza és Gizi először jelentkezett az ablakpárkányon. Csak igen ritkán járnak ide, mert ők azért nem szeretnek annyira látni bennünket, mint ahogy mi őket. Gizi például kimondottan jobban szeret a parkoló kocsik alatt kapirgálni, mint az ablakpárkányon riadoz- ni. Géza bátrabb. O nem fél már a függönyrebbenéstől, kíváncsian néz az ember szemébe, s néha, nem tudni mi okból, olyan kíváncsi, hogy ha odább is rebben, visszarepül. Neki lehet szórni ilyenkor télen néhány szem napraforgómagot, eljön érte, de Gizi nem. Ó inkább azt fogyasztja, amit Géza izgatott ügyetlenségében, de az is lehet, hogy szándékosan, leszór neki. Gizi ilyenkor a fal törvén futkározva boldogan csipeget. Amíg van mag, vagy amíg nem jön a macska. Erre különben Géza fentről rögtön figyelmezteti. Gizi szófogadó asszony, nem kérdez, nem felesel, a jelző rigószóra felröppen a gesztenyefára. Többnyire ugyanarra a fára, sőt ugyanarra az ágra. Valahol ott van az ő birodalmuk, bérletük, otthonuk, háztartásuk. Ez a hely télen látszik, nyáron nem. Olyankor lomb takarja fészküket, s különben sem lehet együtt látni őket soha. Gizi teljesen eltűnik, bizonyára fészken ül, csak Géza ágál és énekel a legmagasabbra nőtt ág tetején, minden este és minden hajnalban. Gézának gyönyörű a hangja, valóságos rigó-Pavarotti, s egyáltalán nem kíméli, amikor rigószokások szerint az éneklés ideje van. És ez elég hosszú ideig tart. Váratlanul kezdődik és váratlanul szakad vége. Volt már úgy, hogy Géza este még énekelt, hajnalban viszont már nem. Vagy fordítva. Az énekszüntét viszont nem a dalnok tétlensége követi. Géza tulajdonképpen akkor kezd igazán dolgozni. Surrogó szárnyakkal száll a bokrok alatt, nedves reggeleken pedig hosszú gilisztákkal a csőrében röppen a gesztenyék lombja közé. Megfigyeltük, mindig kerülő úton, nehogy elárulja Gizi tartózkodási helyét. No, meg gondolom, a gyerekekét, akik mindössze néhány napig láthatók a szomszéd épület tetőszegélyén. Ott gubbasztanak egy ideig, aztán eltűnnek. Csak Gizi és Géza tér vissza kitartó hűséggel hozzánk. Ok még ragaszkodnak a szülőföldhöz. A szellemi szabadfoglalkozó Beszélgetés az ötvenéves Bereményi Géza író-rendezővel Dombrovszky Adám Bereményi Géza ötvenesztendős. A műfaji sokszínűségéről ismert alkotónak ki-ki más-más arcát ismeri. Van, akinek a Cseh Tamás-dalok nagyszerű szövegírója ő, van, aki novelláit, más filmjeit tartja értékesnek, s bizonyára akad olyan is, akit színházi rendezései ragadnak meg leginkább. De legjobb ismerői számára valószínűleg az összes „bereményis” műfaj együtt izgalmas. Amikor a születésnap apropóján felkerestük, először az után érdeklődtünk: milyen idősnek érzi magát. • Annak idején, amikor egyik kedvenc írómról, Mészöly Miklósról azt olvastam, hogy 50 éves, azt gondoltam magamban: hű, de idős már. Most én semmiképpen sem érzem magam olyan idősnek. Csak hát ez mégis öt évtized, s én olyan dolgokat tudtam meg, amiket 4-5 évvel ezelőtt nem is hittem volna magamról. Ezért érdemes elérni legalább 50 éves korig. Az idő múlása bizony észrevétlen. Különösen, amikor középkorú lesz az ember, akkor nagyon gyorsan múlik az idő, mert a munka tagolja. □ A munka ennyire meghatározza az életét? 9 Szenvedéllyel és szeretettel csinálom. Én vagyok a saját magam munkaadója, én találom ki a témát, a műfajt. □ Min múlik az, hogy éppen melyik műfajban dolgozik? • Mindig a témától függ. A téma felbukkan, s az ember nem tudja még, hogy mit akar tőle, s miért éppen az jutott az eszébe. A téma felbukkanása olyan, mint a tengeren egy sziget. Először egy pontként mutatkozik a hajóról nézve, s aztán ahogy közeledünk hozzá, egyre jobban megmutatja magát. Minden témának van egy ideális formája. Akkor jó a létrehozott mű, ha az ideális formáját sikerül megtalálni. □ Volt, hogy nem sikerült? 9 Tévedtem már műfajban. Például erőltettem, hogy filmforgatókönyvet készítek arról a korról, amikor 21-22 éves voltam. Ez ugyanis teljesen megváltoztatta az életemet. El is készült a forgatókönyv, de aztán eldobtam. Kiderült, hogy nem fűmre való az írás. Pedig tetszetős forgatókönyv volt, de megsajnáltam önmagamat, mert én akartam filmet is rendezni belőle. □ Honnan töltekezik, tudja-e, honnan vannak az élményei? 9 Nem. Illetve megnevezhetném a helyet: a tudattalanomban van, ahonnan egyszer csak előbukkan. A megközelítésben mindig van valami rögeszme. S az ember nem tudja, hogy miért közelíti meg azt a témát, de mégis azt teszi. •> Bereményi Géza Fotó: Nagy Gábor (ISB) □ Mi a foglalkozása ? Mi volna beírva az igazolványába? 9 Szellemi szabadfoglalkozású. Ez a pontos neve. □ Tényleg pontos. 9 Szeretem én is. Szép foglalkozás: szellemi szabadfoglalkozás. □ Tényleg ilyen kézenfekvő az átjárás az egyes műfajok között? Gondol egyet, és bármelyikben kész alkotni? 9 Nem ilyen egyszerű. De én nem „író” vagy „rendező” akarok olyankor lenni, hanem egyszerűen egy témát szeretnék megvalósítani. □ Autodidakta módon jutott el idáig? 9 Mindenhez autodidakta módon jutottam el. Az íráshoz volt egyedül előtanulmányom, hiszen bölcsészkarra jártam az egyetemen. □ Konkrétabban m it, takar ez a szellemi szabadfoglalkozás ? 9 író-rendező vagyok. De mindig az irodalmi alapanyag létrehozása az igazán fontos. A rendezéseimet saját alapanyagból csinálom. De azzal, hogy valamit elkészítek, világra segítek, azzal túl is vagyok a dolgon. Olyan vagyok, mint egy bába. A világra hozatalban szeretek részt venni. De utána már nem érdekel a folytatás, már a következő témára várok. □ Minek a világra hozatalára a legbüszkébb? • Nagyon szeretem az összegyűjtött novelláimat. Ezek a szívem kedves gyerekei. Szívesen gondolok a dalszövegekre, amiket Cseh Tamás énekel. Azt hiszem, mi ketten valamit kitaláltunk. Úgyhogy föltalálok vagyunk. Vagy pontosabban: újrafelidézők, mert egy ősi műfajhoz nyúltunk. □ Filmjei? 9 Nagyon szeretem az Eldorádó című filmemet. És a Tanítványok címűt is. A múltkor megnéztem mind a kettőt videón, és mit mondjak...ez a magánügyem, de élveztem. ü S most úgy hallom, a szolnoki, színházban rendez. 9 A színháznak én még tartozom. S a színház is tartozik még nekem. Néhány drámámat már bemutattak vidéki és pesti színházakban. De még azt a darabot, amivel igazán elégedett volnék, nem írtam meg. Most Szolnokon egy saját adaptációt rendezek. Egy ezer évvel ezelőtti izlandi írásműből írtam... Nemrégiben fejeztem be, folynak a próbák. A premier március 15-én lenne. □ S mi lesz a beígért Honfoglalás című filmmel? 9 A szükséges pénz egyharmada megvan. Ez drága film lenne, másként nem is érdemes megcsinálni. Nyolc nyugat-európai filmcég érdeklődését sikerült felkelteni, s március végéig dől el, hogy adnak-e rá pénzt. Ezt a várakozási időt akarom ezzel a színházrendezéssel kitölteni. □ Kapcsolódik-e az 7100 éves évfordulóhoz? Hiszen idén már nehéz lenne a filmmel elkészülni. 9 Legfeljebb annyiban, hogy talán most szívesebben adnak pénzt egy ilyen témájú filmre. Szó sincs arról, hogy én egy ünnepélyes, patetikus filmet készítenék. Protokolláris szempontjaim pedig abszolút nincsenek. □ Milyen lesz ez a film? 9 Átélhető filmet szeretnék. Olyat, hogy a nézőt lekösse és magával vigye. Ehhez a nagyszabású drámai témához csak így szabad viszonyulni. A forgatókönyv már kész. Franciára és angolra már le is fordították. Álmos vezér személyén keresztül szeretném megmutatni ezt a nagyszabású eseményt. Ez egy nép elindulásának és megérkezésének drámai eseménysorozata. A honfoglalást megelőző néhány évtizedet szeretném bemutatni egy ember életében, egy nép sikertörténetében. De a nehézségeket sem akarom leplezni. □ El Önben valamiféle büszkeség, valamiféle patrióta érzés? 9 Igen, él. Feszülten érdekel ez az esemény. Szaktudósok, történészek, régészek segítségét kértem. Több mint tízéves gyűjtőmunka eredménye ez a forgatókönyv. Igazán autentikus filmet persze nem lehet csinálni, mert ahhoz kevés az adat, hiszen ez egy Atlantiszként elsüllyedt időszak. De ott van például Tarkovszkij Andrej Rubljovja, ami lúteles tudott lenni. A hitelesség a művészi erőből, a szabad, friss megközelítésből eredhet. □ A jövőt tehát ez a film jelenti. 9 Remélem, hogy lesz belőle valami. Ez a film volt ebben az évtizedben az én titkos hajtóerőm. De van ezen kívül egy befejezetlen regényem. Azt szeretném majd újra elővenni. S van még számtalan tervem, mert hát témában soha sem volt hiányom. j Karacs Teréz miskolci iskolája Emlékezés a 150 évvel ezelőtti iskolaalapításra Pásztor Emil A múlt században Karacs Teréz volt a magyar polgári fejlődés első igazán nagy női pedagógusa. Abban a korban, amikor Magyar- országon a nagyobb lányoknak az elemi szintet meghaladó művelődésével még keveset törődtek, az ő vezetésével valósult meg 1846-ban Miskolcon hazánk legismertebb nőnevelő intézete, ahol nemcsak a tehetős, hanem a szegényebb szülők 12-16 éves gyermekei is tanulhattak. Ennek az iskolának lett jogutódja később a Tóth Pál Nőnevelő Intézet és a mai Zrínyi Ilona Gimnázium. Miskolcon az Avas-hegy aljában, az avasi műemlék templom előtt egy hatalmas szürke márvány sírkő tekint le a Kossuth-szoborral ékes Erzsébet térre. A hatalmas emlékkövön Pa- lóczy László nevét olvashatjuk. 0 volt a város és Borsod megye ellenzéki követe a reformországgyűléseken, az 1848-49-es szabadságharc idején pedig az országgyűlés korelnöke. Palóczy László a miskolci református egyház segédfőgondnokaként 1845 végén kérte fel a Pesten lakó Karacs Teréz írónőt, hogy legyen a vezértanítónője (mai szóval: igazgatója) az 1784 óta óhajtott, de csak most megvalósuló felsőbb leánytanodának. Karacs Teréz 1846. augusztus első hetében érkezett meg ebbe a városba. Számára és a létesülő ieánynövelde számára Papp János líceumi igazgató tanár bérelt szállást a város közepén, báró Vay Ábrahám házában. (Az iskolának még sokáig nem volt saját épülete.) Az iskola „szállása” a Szinva-pa- tak mellett volt, arrafelé, ahol mai jogutódjának, a Zrínyi Hona Gimnáziumnak impozáns épülete áll. „Ezen szállásban - írja a leánynö- veldéről és környékéről Nevelői pályám című visszaemlékezésében Karacs Teréz - volt 3 nagyobb szoba az utcára és 2 kisebb az udvarra, hogy egy elég tágas konyha, gyönyörű pincék és nagyszerű padlás; az utóbbiaknak én, szegény tanítónő hasznát sem vehettem. Udvara elég tágas vala, melyet a sétáló növendékek egészen maguknak használhattak, mivel az ugyanazon telken lévő óvoda az udvar közepén folyó Szin- vacsatornán túl esett, szép terjedelmű épülettel, nagy színnel, tág udvarral és az óvó tanár kitűnő szorgalmával ápolt kerttel.” 1846. szeptember 8. nevezetes napja Karacs Teréz életének és Miskolc város múltjának: ekkor volt a le- ánynövelde ünnepélyes megnyitása, a hatalmas avasi templomban. A növendékek és a szép számmal összegyűlt szülők előtt Soltész Nagy János - a város főbírája - mondott ünnepi beszédet, mely után zajosan kiáltották az örvendő jelenlévők, hogy éljen a 62 év óta tervezett és végre megszületett intézet:- Álljon soká! Karacs Teréz meghatódva idézi fel később azokat a pillanatokat: „Csupa örömtől sugárzó arcokat láttam rám sugározni. Az eklézsia és város elöljárói nyájas üdvözlettel fogadtak. Előkelő nők, derék anyák szíves arccal nyújtottak kezet, mintegy biztatóul, s a már aznap beírt 39 deli ifjú növendék sugárzó szemekkel pillantott rám mint 39 kérdőjel, kik előtt, mint későbben bevallották, meseszerűnek tűnt fel, hogy ezután őket az elméleti tanokban leány oktató vezesse.” (Hamarosan további 30 növendékkel gyarapodott a fölvettek száma.) A leány oktató azért lehetett „meseszerű” jelenség, mert akkoriban még nem volt hazánkban tanítónőket képző intézet, nem voltak hivatásos tanítónők és tanárnők, az iskolákban csupa férfiak tanítottak. Az 1846. szeptember 8-i tanévnyitót azért nevezhetjük jelentős várostörténeti eseménynek, mert ez a kiindulópontja annak a szép fejlődésnek, hogy Miskolcon azóta és jelenleg is sok ezer leány tanulhat a közép- és felsőfokú iskolákban. Karacs Teréz az első tanévben 69 növendéket oktatott két nő és két férfi segédkezésével. A férfiak egyike éneket, másika rajzolást tanított, a nők kézimunkát és német nyelvet. Mind a két segédnevelőnő - a Gö- mörből származó Kiss Júlia kisasz- szony és a Szepességből való Graff Friderika kisasszony - bent lakott az intézetben. A német nyelvet oktatókhoz 1847. április elejétől még a szintén szepességi Rombauer Lujza kisasszony csatlakozott, az elméleti tantárgyakat mind maga a vezértanítónő (Karacs Teréz) adta elő, mert még egy pedagógus alkalmazására nem volt pénz. Az iskola 150 éves jubileuma alkalmából jelent meg a miskolci Felsőma- gyarország Kiadó gondozásában Pásztor Emil Egy nagy magyar pedagógus: Karacs Teréz című kismonográfiája. A könyvbemutatót február 27- én tartották. A könyv címoldala U. Tavaszra várva Fotó: Bácsi Krisztián
