Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-06 / 31. szám
8 Z _Zempléni Portré Szabó Géza Sárospatak (ÉM - HD) - Szabó Géza nyugalmazott postahivatalvezető már évtizedek óta Sárospatakon él, de mondhatom, hogy szinte egész életét a zempléni régióban töltötte. Munkásságát a zempléni régió egyes településeinek fejlesztése és érdekvédelme jegyében fejtette ki. Semjénben született 1925-ben. Postai pályafutását 16 éves korában kezdte Riese postahivatalban, majd akkori elnevezés szerint - mint postanövendék - Kassán egyéves szaktanfolyamot végzett, onnan pedig Sátoraljaújhely postahivatalhoz helyezték. A második világháború őt is magával sodorta, majd ismét visszatért Sátoraljaújhely postahivatalhoz, ahol 1950-ig dolgozott. Ekkor egy kis „kitérő” következett életében. Két évig a megyei szak- szervezetnél volt állásban. 1952-től nyugdíjazásáig dolgozott Sárospatak postahivatalban, előbb mint kirendelt, majd tényleges postahivatal-vezető. Előzőleg dolgozott még Szerencs körzeti postahivatalnál is, mint általános előadó. Tagja volt a Miskolci Postaigazgatóság Területi Szakszervezeti Bizottságnak, felsőbb szinten pedig az Országos Postásszakszervezet központi vezetőségének és elnökségének. Szabó Géza valóban a postásság, s ezen belül érthetően a zempléni régió postásságának érdekeit képviselte „nem középiskolás fokon”. Központi költségen Végardó hőfürdőn postás üdülőt szervezett, melynek éveken át - társadalmi munkában - gondnoka volt. Munkáját szakmai és szakszervezeti téren is legmagasabb szintű kitüntetésekkel ismerték el. A hitét és meg- győződéses vallásos magatartását nyíltan vallotta. Jelenleg is, mint nyugdíjas a sárospataki római katolikus egyház gondnoka már 6 éve. Később vállalta a felelősségteljes egyházi pénztárosi megbízatást is. Legnagyobb sikerélménye: nevéhez fűződik Dorkón a római katolikus templom teljes felújítása 1993-ban, valamint Sárospatakon a temetői kápolna teljes felújítása és a ravatalozó építése. 1989-ben az akkori városi tanácstól megkapta a pénzjutalommal járó „Sárospatak városért” oklevelet. Ha a zempléni régiót mint tájegységet lehet tekinteni, akkor Szabó Gézát leginkább így jellemezhetném: igazi zempléni „lokálpatrióta”. Itt-Hon 1996. Február 6., Kedd Ellopták tőle a lopott motort SÁTORALJAÚJHELYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HÍREIBŐL 3 • Tiszakarádon két asz- szony nosztalgiát érzett a disznóölés iránt, ezért behatoltak a helyi szövetkezet telephelyére. Ott kinézték a legtermetesebb jószágot, majd leszúrták és helyben fel is dolgozták. A kár tetemes, hiszen a sertés azért volt olyan hatalmas, mert órákon belül világra hozta volna kicsinyeit. A „zsákmány” egy részét a tettesek és családtagjaik elfogyasztották, egy másik része megkerült. Sovány vigasz viszont ez az anyakoca tulajdonosainak. • Sátoraljaújhelyen a Révész-lakótelepen egy férfi a ház előtt hagyta Simpson típusú motorkerékpárját, ami villámgyorsan el is tűnt onnét. Áz elkövetőt a rendőrség elfogta, ám a kétkerekű nem került elő. A tettes ugyanis képtelen volt beindítani a motort, ezért hosszú tologatás után a csendőrkertben hagyta, ahonnét valaki - mire visszatért - szintén meglo- vasította. • Néhány hete egyik nap, este nyolc órakor valaki betörte a sátoraljaújhelyi Ezermester bolt kirakatát, ahonnét elvitt egy 84 ezer forintot érő motorfűrészt. A tettest még keresik. • Az újhelyi rendőrkapitányság vonzáskörzetében is sláger a falopás. Annak ellenére, hogy még nincsenek rendezve a tulajdon- viszonyok, elég sokan hozzáláttak kivágni a fasorokat, erdőket, mintha a sajátjuk lenne. Ennek következtében csak Bodrogha- lomban harminc helyen foglaltak le fát. • Január 25-én éjszaka egy férfi megpróbálta feltörni Bodroghalom egyik élelmiszerüzletét, ám észrevették a gyanúsan viselkedő alakot. Ä tettes elmenekült, de a rendőrök rövid időn belül elfogták és most más, korábban elkövetett bűncselekményekről is számot kell adnia. A rendőröknek a fatolvajokkal van a legtöbb bajuk Fotó: Bóclisz Attila Gyerekek honi rajzasztala Piroska és a farkas (meseillusztráció) Rajzolta: Boros Barbara, széphalmi nagycsoportos óvodás AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE • 1996. február 6. • IV. évf 6. szám Mi lett veled, Dókus-kastély? A Dókus-kastély szomorú vége Sátoraljaújhely (ÉM - P.R.) - Sátoraljaújhelyen az előző esztendő vége felé földig lerombolták a városligeti Dókus-kastélyt, mely a századforduló idején Zemplén vármegye első múzeuma volt. A kastély egykori tulajdonosa, Dókus Gyula (1849-1928) - a város díszpolgára, a vármegye alispánja - tudósként sok értékes anyagot gyűjtött ide az intézménybe. A kastély sorsával Fehér József, múzeumigazgató egy helyi újság 1991. júniusi számában foglalkozik. Sajnálattal állapítja meg, hogy a város e harmonikus arányú épülete lassan összedől. A cikk két képe ezt mutatja. Egy év múlva U. P. ismét ugyanabban a lapban az épület további romlásáról ír, ő is képekkel illusztrálja a szomorú állapotot. De a cikk felcsillantja a kastély megmentésének tervét is: bizonyos Czappán Elemér budapesti építész a cikkírónak azt állította, hogy 3,8 millió forintért megvette az épületet az önkormányzattól, felújítása után turistaszállónak kívánja hasznosítani, sőt a London Nyelvstúdió is otthonra lelhetne benne. Nos, mindez „czappan”, illetve szappanbuboréknak bizonyult. 1995 végére már csak néhány faltörmelék mutatja, hogy ott egykor épület emelkedett. Hírek szerint ipari létesítmény, valamiféle autójavító üzem létesülne a kastély helyén. (Erről szó volt a helyi képviselő-testület egy korábbi ülésén is.) E tervvel nem lehet egyetérteni! Bűn a liget fái közé ipart telepíteni! E szép környezetbe vagy egy másik szép épület, vagy egy sportcsarnok Fotó: Bóclisz Attila illene. Persze ez is lehet csinos! Tudjuk, minderre egyelőre nincsen pénz. De pályázatokkal, társadalmi összefogással (adományok, téglajegyek!) néhány év alatt felépülhetne egy régen esedékes sportcsarnok! Lenne helye benne sok sportágnak. Helyiséghiányban szenvednek a röplabdások, a kosár- labdások, a birkózók, az asztaliteniszezők, a sakkozók. Itt jól elférnének! Megyénkben kisebb helységek is büszkélkednek már sportcsarnokkal. Itt van például Encs. Sportkombinátjában találunk fedett csarnokot, uszodát. Zemplén megye egykori székhelye igazán megérdemelne egy városi sportcsarnokot! Vagy marad régiben a bús magyar élet? Elképzelhető, hogy egy sportfelügyelő személye egy kicsit jobban szárnyai alá venné ezeket a gondokat. Sajnos Újhelyben ilyen státus nincs. Álmok nélkül nincs jó polgármester Interjú az elmúlt esztendő tokaji tapasztalatairól Májer Jánossal (3. oldal) A Tartalomból Nemzetközi fizikaverseny Különleges fizikaversenyt rendeztek határon inneni és túli középiskolásoknak január 25-én Sárospatakon az Árpád Vezér Gimnáziumban. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a városban az a rendezvénysorozat, amelyet a magyar oktatásügy millenniumi évében - 1996-ban - az 1000 éves magyar iskola tiszteletére rendeznek országszerte. (2. oldal) Falusi turizmus Egy időben felkapott dolog volt Zemplénben a falusi turizmus felvirágoztatását emlegetni. Azóta kevés helyen történt az ügyben előrelépés. A mai helyzetről, a követelményekről és a lehetőségekről szól e heti jegyzetünk. (3. oldal) Bodrogközi népmese Az Itt-Hon egy korábbi számában már közöltünk bodrogközi kísértetmondá- kat. Érdekességképpen most egy mesét adunk közre, amelynek címe: „A szegényember fehér lova”. (5. oldal) Szerencstől a vb-ig Egy szerencsi fiatalember, Domán László alig néhány éve kezdett el testépítéssel foglalkozni. Ma már arról gondolkodik, hogyan induljon az 1996- os világbajnokságon. Vele beszélgettünk. (7. oldal;
