Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

4 B Itt-Hon 1996. Február 6., Kedd Borsodi ajánló Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A mező­kövesdi Videotékában két mosolygós hölgy fogadja a kölcsönözni kívánókat. Dorogi Józsefhé, és Kada Beáta hosszú ideje dolgozik itt, „a filmek világában”. Munkájukat szeretik, mert változatos, és nap mint nap sok emberrel kerül­nek kapcsolatba. Vannak, akik heten­te többször is megfordulnak náluk, és már sok kölcsönző-tagnak ismerik az érdeklődési körét. Olyan ez mint egy könyvtár. Évente kell tagdíjat fizetni, hogy az esetleges sérüléseket a kazet­tán tudják miből fedezni. Persze, ha valaki elveszíti az általa kivett filmet, annak a kazetta árát meg kell téríte­ni. A város és a környező települések lakói keresik fel üzletüket. Jelenleg, mintegy 1700 taggal rendelkeznek. Szavaikból kiderül, hogy most van a szezon, mert télen az embereknek több idejük van a kikapcsolódásra, s egy-egy film megtekintésére. A Videotéka kí­nálata nagyon széles, 2500 film közül válogathat a betérő, de minden héten kapnak 10-15 új kazettát. Ebből a nagy' választékból ajánl most olvasóinknak néhányat Dorogi Józsefné.- Idősebb, és középkorosztálynak ajánlanám a Szenvedélyek viharában című filmet, ami tulajdonképpen egy családregény. A történet a múlt század végén játszódik, s három fivér életét mutatja be, akik ugyanazt a nőt szere­tik. Szenvedéllyel, viszállyal és roman­tikával telített a film. A fiatalok na­gyon keresik mostanában a Bad Boys című filmet, ami nagy sikert aratott a mozikban is. Két nyomozóval, s mun­kájukkal ismerkedhetünk meg benne. A gyermekek nagy örömmel fogadták, hogy decemberben megjelent az Orosz­lánkirály videokazettán, s hamarosan a 101 kiskutya is ott lesz polcunkon. A kicsiknek ajánlanám még a Kis gézen­gúzok című vígjátékot, aminek szintén sikere volt a mozikban. Két lelkes fafaragó kiállítása Nagy Zoltán Izsófalva, Ormosbánya (ÉM) - Magyar András nyugdíjas bányász éppen ez évben 30 éve mutatkozott be a nagy- közönségnek fából faragott szobraival és népművésze­ti ihletésű háztartási eszkö­zeivel, dísztányérjaival. A szobrászat, az anyag formá­lásának szeretete fiatal ko­ra óta végig kíséri. A sors nem volt hozzá kegyes, nem tanulhatott kedve szerint, munkát kellett vállalnia, bá­nyásznak állt. Először a Heves megyei Rózsaszentmártonban dolgozott, aztán visszakerült szülőföldjére Ormosbányára. 30 év után rokkant nyugdíjas lett, a csontok nem bírták a terhe­lést. Ez azonban nem akadá­lyozta a fafaragásban, máig hó­dol régi szenvedélyének, 65 évesen is. Lapozzuk a kiállítására em­lékeztető vendégkönyvet. 1966 óta sorjáznak benne a lelkes gratulációk, elismerések. Hajói számoljuk, a minap Iszófalván az Izsó Miklós Művelődési Ház­ban megnyitott kiállítása a ti­zedik a 30 év alatt. Idézzük az éveket, volt kiál­lítása Miskolcon, Kazincbarci­kán, Edelényben, Szendrőn és messzibb a Dunántúlon, Csur­gón - oda baráti szálak kötik -, eljutott a szlovákiai Rima­szombatra is, de legtöbbször természetesen itt szerepel Izsó- falván, lévén hogy a szomszéd­ban lakik Ormosbányán, no és Izsó Miklósnak nagy tisztelője - örökösének vallja magát. Már többször megformálta mell­szobrát, ott találhatjuk a helyi művelődési ház nagytermében, valamint az Izsó Miklós Álta­lános Iskolában és az edelényi Izsó Miklós Gimnáziumban is. Nagyjaink - Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Lorántffy Zsuzsanna - mellett a leggyakrabban idős falusi em­bereket - férfiakat, asszonyo­kat -jelenít meg jobbára hárs­fából. Köztük élt és él, termé­szetes hát, hogy szeretettel vonzódik hozzájuk. Fiatalabb éveiben nagyobb fába is „vág­ta a kést”, népművészeti érté­kű konyhabútorokat is faragott szépszámmal. Többször volt vendége alkotótáboroknak. Sá­rospatakra 8 évig járt, 10 éven keresztül Tatabányára, Csur­góra hat évig tért vissza egy- egy hónapra. Most már nehe­zebben mozdul, hiába: megvi­selték a bányászévek. Nézzük a mostani kiállítást: a Magyar Andrástól megszo­kott tematikával találkozunk, a figurális alkotások mellett a síkfaragás remekbe szabott pél­dányai; fűszertartó, tálas, mán­gorló, sulykoló és dísztányérok, na meg az elmaradhatatlan fo­kosok. Szerénykedik, mentege­tőzik:- Már nem dolgozhatok any- nyit, mint néhány éve. Többet kell pihennem, de nem hagyom abba, újra és újra kedvem tá­mad faragni. Nyugtalan lennék e nélkül... A kiállítótárs, Dajka Miidós jóval fiatalabb mint Ma­gyar András, 38 éves. Izsófal- ván él és foglalkozása szerint ács-állványozó vállalkozó.- A mi munkánk szezonális jellegű, nyáron hajtunk, télen több a szabadidő. ’82-ben is­merkedtem meg Bandi bácsi­val, az ő biztatására kezdtem faragni, tanítványának vallom magam. Tematikában is követi az „öreget”, de talán nála jobban dominál a síkfaragás, sok szép, népművészeti motívummal dí­szített használati tárgy, fűszer, .szalvétatartók, támlás székek, sőt telefonasztalok sorakoznak a dísztárgyak, csobolyók mel­lett. Dajka Miklósnak ez a har­madik kiállítása, az első 93-ban volt Izsófalván, majd Rima­szombat következett és most is­mét a lakóhely, Izsó. Talán még jobban vonzódik a népművé­szethez mint Magyar András, de ő is kötelességének tartotta, hogy megformálja a község nagy szülöttének Izsó Miklós­nak a szobrát. A helyi művelődési ház ren­dezvényeivel, kiállításaival gyakran hallat magáról. - Eb­ben meghatározó szerepe van Hadobás Sándor igazgatónak. Szinte havonta rendezünk képzőművészeti kiállítást is a környéken, a megyében élő mű­vészek, amatőrök, autodidak­ták részvételével. Most egy fa­faragó szakkör életre hívását tervezzük Dajka Miklós veze­tésével a fiatalok, a diákok ré­szére. Egy-egy kiállítással Ri­maszombatban is bemutatko­zunk. A kapcsolat Izsó Miklós révén alakult ki, aki itt szüle­tett a községben, aztán Rima­szombatban élt és alkotott. Ta­valy például egy folklórfeszti­válon vettünk részt Szlovákiá­ban. Jó a kapcsolatunk az ot­tani Gömör Múzeummal is. Dajka Miklós faragványai előtt Fotók: Bujdos Tibor 1996. Február 6., Kedd Itt-Hon B 5 Borsodi népmonda: Csörsz árka Réges-régen, még mielőtt a ma­gyar nép mai hazájába jött vol­na, egy Rád nevű király ural­kodott itt. Óriási termetű, go­nosz ember volt, aki a szom­széd fejedelmek országait sor­ra elfoglalta, hol erőszakkal, hol furfanggal. Most is egy szomszéd király ellen készült háborúba, és szövetségesül meghívta Csörszöt, az avarok szép, ifjú királyát, A két szövet­séges sereg a Tiszánál találko­zott. Rajtaütöttek az ellenségen és úgy elsöpörték, mint az ár­víz a gátat. A csata után a két király áldomást ivott. Aztán a harci zsákmányt akarta volna Rád megosztani Csörsszel. De Csörsz így szólt:- Nem kell nekem a zsák­mányból semmi, Rád király. A nyert csata jutalmául add ne­kem feleségül szépséges lányo­dat, Délibábot! A gonosz Rádnak azonban fájt a foga Csörsz birodalmára is. Nagyon szerette volna az if­jú avar királyt is kiszorítani a Tisza mosta szép országból. Csakhogy tegnapi szövetsége­sének és barátjának nem lehe­tett ilyen hirtelen és nyíltan árulója. Tervét, hogy az avar birodalmat is hatalmába kerí­ti, későbbre halasztotta. Esze ágában sem volt tehát, hogy Ásatások a 3-as autópálya építése előtt Fotó: Dobos K. Csörsz királynak odaadja a le­ányát feleségül, hogy vejévé te­gye azt, akit országából el akart űzni. Ezért fortélyos ésszel így szólt:- Nem bánom, Csörsz, le­gyen leányom menyasszonyod. De feleséged csak akkor lesz, ha a Tiszától idáig olyan árkot ásol, hogy rajta hajón viheted haza Délibábot. Mikor Csörsz megértette Rád király kívánságát, rögtön a Tiszához vágtatott. Nemsoká­ra egész népe apraja-nagyja iz­zadott a munkában. Ezer meg ezer kéz törte a Tisza füzesei­nél a gyepet. Hasadt a mély árok a munkássereg keze nyo­mán. Csörsz éjjel-nappal ott volt, és ha lankadtak emberei, folyvást bíztatta, serkentette, dolgoztatta őket. Délibáb várta, egyre várta Csörszöt. De hónapok, évek múltak, és Csörsz még mindig nem érkezett meg. Egyszer ál­mában úgy tetszett a lánynak, mintha vőlegényét látná, ahogy aranyos hajón közeledik az árok habjain. De bizony Csörsz nem jött soha. Akkor éjjel, mi­kor Délibáb őt látta álmában megint ott nyargalt az árok mentén, és fáradt népét műm kára buzdította. Zivataros, sö­tét éj volt. Egyszerre az ég tü­zes villáma lecsapott, és agyon­sújtotta a kíméletlen királyt. A kifáradt nép pedig tüstént ha­zatért, és megátkozta az árkot. Mikor Délibáb vőlegénye ha­lála hírét vette, fájdalmában megtébolyodott. Szüntelenül csak azt beszélte, hogy Csörsz ott váija őt az árok vizének mé­lyén, aranypalotában. Egyszer megszökött hazulról. Egyene­sen nekiment a víznek, s oda­veszett. A gonosz Rád király pedig sohasem tudott gyerme­ke halálán megvigasztalódni. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Apróka. 4. Pub- lilius Syrus gondolatának első része (zárt betűk: M, S, H, É). 10. Énekel. 12. Szűk kis utca. 13. Yard fele! 14. Mixtú­ra. 16. Belefásul. 18. Főágban van! 19. Első osztályú: latinul. 20. Nyúlfarknyi. 22. Fosztó­képző. 24. Sulfurral kezel. 25. Parfüm csepp! 26. Zömök test­alkatú. 28. Díszcsaraok. 30. Mély női énekhang. 32. Izmot a csonthoz rögzíti. 33. Szolgál­tat. 35. Határozórag. 36. An­gol nád, sás. 38. Cáfoló, nem beismerő. 41. Thaiföld, Luxem­burg autójelzése. 42. Idegen női név. 44. Léda, Ady kedve­se. 46. Fúvós hangszer égetett agyagból. 48. Erőd határai! 49. Franciául pl. 50. Ábrándozva andalog. 51. Indulóban van. 54. Hidrogén, kén vegyjele. 55. Kulcsol. 57. Könnyít a helyze­tén. 58. Súlyt dob. Függőleges: 2. Eszmény, min­takép. 3. Hidrogén ionokat tar­talmaz. 4. Ibsen műve. 5. Nem mögé. 6. Kissé fakó! 7. Telítve, dugig. 8. Buenos Aires repülő­tere. 9. Háziszárnyas pihenő­je. 11. Zenekai't elhallgattat. 14. A gondolat befejező része (zárt betűk: T, Á, Á, G). 15. Kenőcs, paszta. 17. Sma­ragd darab! 21. Saját személye. 23. Alkonyat. 24. Laktanyai bü­fé. 27. Sír népesen. 29. Leszár­mazott. 31. Pap. 34. Kettőzve gyermekvigyázó. 37. A méhvel rokon fekete-sárga csíkos, ful- lánkos rovar. 39. Tény, bizonyí­ték. 40. Akadozva beszél. 43. Kékes vöröses. 45 Tákoló. 47. Számítógép típus. 48. Mókus. 52. Kerti szerszám. 53. Teher­autó márka. 56. Föléje. Itt-Hon Konyha Tartalmas levesek Sárgaborsóleves Hozzávalók 4 személyre: 25 dkg száraz­borsó, 5 kávéskanál húslé (kockából), egy-két kávéskanál szárított majorán­na vagy kakukkfű, 30 dkg sárgarépa, fél póréhagyma, egy gerezd fokhagy­ma, 4 szelet barna kenyér, 3 dkg vaj vagy margarin, egy pohár tejföl, só, curry, 2-3 evőkanál citromlé. A sárgaborsót megmossuk. Másfél li­ter vízben felforraljuk, hozzáadjuk a húslét, a majoránnát, és körülbelül egy óra hosszat fedő alatt főzzük. Közben a sárgarépát és a póréhagymát apró­ra vágjuk, a fokhagymát szétnyomkod­juk. A kenyeret kockákra vágjuk. A megfőtt borsót pürévé nyomjuk a főző­lében. Egy dkg zsiradékon megdinsz- teljük a zöldségeket, és a leveshez ad­juk. Körülbelül 5 percet forraljuk, majd hozzákeverjük a tejfölt. Sóval, curry­vel és citromlével pikánsan ízesítjük. Két dkg zsiradékon a kenyérkockákat ropogósra pirítjuk. Hozzákeverjük a fokhagymát, és a leves mellé tálaljuk. Német burgonyaleves Hozzávalók 4 személyre: Egy kg bur­gonya, egy kisebb fehérrépa, 5 dkg vaj, 2 fej hagyma, 10 dkg zeller, 10 dkg sár­garépa, egy liter csirkehúslé (kocká­ból), 2 evőkanál liszt, kevés majorán­na, fél kávéskanál só, 5 dkg gomba, őrölt fekete bors, fél kávéskanál kö­ménymag. A burgonyát a köménymag­gal együtt hajában megfőzzük. Meghá­mozzuk és nagy kockákra vágjuk. A zöldségeket és a hagymát apróra vág­juk, s forró vajban barnára pirítjuk. Hozzáadjuk a burgonyadarabokat, és néhány percig még tovább pirítjuk. Rá­szórjuk a lisztet, a forró csirkelével fel­öntjük, néhány késhegynyi borsot, sót és majoránnát keverünk bele, és hoz­záadjuk az apróra vágott gombát. Fel­forraljuk, majd félig lefedve gyenge tű­zön főzzük. ízlés szerint sózzuk, bor- sozzuk, és a végén két evőkanál tej­színnel tesszük még finomabbá. Testvérünket köszöntjük Szentistvánon IRÉN 60. születésnapodon. Isten éltessen sokáig erőben, egészségben, szeretetben. Szívbéli jókívánságainkat Varbóról küldjük. | Teslvéreid: Bözsi. Lali. Éva. s Magyar András 30 éve rendez kiállításokat

Next

/
Thumbnails
Contents