Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-06 / 31. szám
2 B Itt-Hon 1996. Február 6., Kedd ___ Szólásmagyarázat Szegény az eklézsia, maga harangozik a pap... Miskolc (ÉM - SL) - Általános, irodalmi nyelvi szinten is használatos ez a szólás. Olyankor hallani, amikor valaki tréfával akaija elütni szegénységét, vagy humorosan fogja fel azt, hogy kényszerűségből sok olyan dolgot kell végeznie, amely tulajdonképpen nem az ő feladata. Vagy egy másik értelmezés szerint „rendszerint olyan személy mondja, aki meg akarja okolni, hogy miért végez olyan munkát, amelyet - ha jobban menne a sora - mással végeztetne. A szólás irodalmi előfordulásáról is tudunk: Mikszáth „vén gazembere” amikor számon kérik tőle, hogy miért taníttatja csak egyik unokáját, így válaszol: „Szegény az eklézsia... nem győztem kettőt taníttatni.” És noha ma inkább csak átvitt értelemben él ez a szólás, kétségtelen: keletkezésekor nagyon is szó szerinti értelme lehetett. Régebben a falusi papoknak az eklézsia, egyházközség szegénysége miatt sokszor valóban maguknak kellett végezniük a harangozást is! Az is nyilvánvaló, hogy e szólás protestáns környezetben, protestáns ajkon keletkezett, hiszen csak úgy szerepelhet benne az eklézsia szó. Ha ugyanis katolikus környezetben keletkezett volna, akkor nem kétséges: ma plébániát emlegetnénk! Az ismeretes, hogy-keletkezése korában a protestáns eklézsiák a római katolikus plébániáknál jóval szerényebb anyagi javak birtokában voltak... Ha ugyanis katolikus környezetben keletkezett volna, akkor nem kétséges, ma plébániát emlegetnénk. Az ismeretes, hogy keletkezésük korában a protestáns eklézsiák a római katolikus plébániáknál jóval szerényebb anyagi javak birtokában voltak... Az egyházi terheket viselő protestáns egyháztagok anyagi állapota tekintetében a katolikus hívekkel való összehasonlításban ugyanilyen lehetett a különbség. 0. Nagy Gábor szerint létezik a szólásnak egy katolikus változata is: „Szegény a klastrom, maga harangoz a pap.” Ha némiképp más megfogalmazásban is, de lényegében ez is olyan értelmű szólás, mint a protestáns jellegű változat. Mi otthonában is ITTHON vagyunk Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Faragó Lajos A borsodi melléklet címe: 3527 Miskolc, Bajzsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-611/241 mellék Honi hírek • Honi hírek ♦ Honi hírek > Honi hírek ♦ Honi hírek ♦ Már veszik a vetőmagot Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Igaz, hogy még a tél közepén járunk csak, de a mező- gazdaságban dolgozók már a tavaszra készülnek. Még nem árasztották el a vetőmagvásárlók az üzleteket, de azért van aki már most válogat, vásárol a mezőkövesdi Mezőgazdasági boltban. Az üzlet vezetőjével, Jacsó Jánossal beszélgettünk árukészA boltvezető vetőmagot ajánl létükről, s a várható forgalomról. Elmondta, hogy jelenleg 1,5 millió forintos árukészlettel váiják Mezőkövesd és környéke vásárlóit, s többnyire a Royal Seuis cég termékeit forgalmazzák. A vevők elégedettek a minőséggel, és a választékkal is egyaránt. Igazán a jövő hónapra remélik a forgalom növekedését, de ez az időjárás alakulásától is függ. Hiszen ha hamarabb elkezdődne a melegedés, akkor az emberek is jobban igyekeznének a vásárlással. Fotók: Gál Péter A polcokon minden konyhakerti növényből öt-hat fajta magja van. A boltvezető szavaiból kitetszik, hogy karfioltól kezdve a sárgarépáig, a zöldborsóig minden kapható. Példaként mutatja, hogy a sárgarépából is van nyári, korai termesztés - ezt általában a piacra termelők vásárolják. A magántermelők az elállósabb, tartósabb fajtát viszik ültetni. Hagymából is majdnem egy tucat fajta közül válogathat a vevő, igénye szerint. Sokan elültették már ősszel a gyökeret, és a dughagymát, ezek elbírják a fagyot. Minden tasak hátoldalán van tájékoztató, információ az ültetésre vonatkozóan, de a bolt dolgozói is szívesen adnak felvilágosítást a vevőknek. Az idén, csak vetőmagból úgy 2 millió forintos forgalomra számítanak, persze az üzlet profilja nem csak ez. Árulnak mindent, ami a mezőgazdasághoz kapcsolódik, így kerti szerszámokat, vegyszereket, takarmánykiegészítőket, műanyag árukat. Ä héten várják a gumós, tavaszi ültetésű virághagymákat, s itt a vevő kellőképpen tájékozódhat azok nagyságáról, sértetlenségéről. Hiszen falun, városban egyaránt szépen mutat a ház előtt néhány szál virág - fejezi be a beszélgetést Jacsó János boltvezető. Ki mit tud? és amatőrgála Kövesden Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A Mezőkövesdi Közösségi Házban nézhették meg az érdeklődők a IV. Amatőrgála megyei, és a Ki mit tud? országos vetélkedő körzeti rendezvényét. Az amatőr művészeti csoportok, egyesületek és egyéni indulók színvonalas műsorral bizonyították tehetségüket az őket értékelő zsűri előtt. A néptánctól a hangszeres zenekarokon, dalkörökön keresztül a szólistákig az előadók régiónk kultúrájában, hagyományőrzésében vállalnak szerepet. A zsűri négy produkciót juttatott be a az Amatőr Gála megyei fordulójába: Pataki Dórát; a Nagymama Klub Pávakörét; a Jó testvéreket és a Hadas zenekart. A továbbjutók a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezendő versenyen vesznek majd részt. A Ki mit tud? országos vetélkedő megyei fordulójára nyolc műsorszámot tartott érdemesnek a zsűri, de ők egyéni döntés szerint az Amatőr Gálán is részt vehetnek. A továbbjutók: Horizont zenekar, Jatari Néptáncegyüttes, Horváth Dezső, Peti Mónika, Nyi- kes Linda, Kovács Gabriella, és Kovács Szilveszter. A nézőközönség nagy tapssal jutalmazta a késő délutánba nyúló előadássorozatot. 1996. Február 6., Kedd z ..........=-----------------= Itt-Hon ==7======^====rrrz^=====z B 7 T arzan-ráccsal az egyenes tartásért Tarzan-rácson edzenek a gyerekek Sajószögeden Fotók: Végh Csaba Sajószöged (ÉM - N.Z, TM) - Minden, az ifjúság testi, fiziológiai fejlődéséért felelősséget érző szülőnek, pedagógusnak, kivált a sportot kedvelőknek fájó pont, hogy újabban mind kevesebb pénz jut a diáksportra. Hamvas Sándor a helyi iskola igazgatója szomorúan újságolja:- E tanévben sajnos fel kellett függeszteni a diáksportkörök tevékenységét, hasonlóan a versenyekre való felkészítést, mert a fenntartóinkat nyomasztó anyagi gondok miatt erre nem jut ''pénz. Az adott körülmények között sem mondunk azonban le a fiatalság fiziológiai erőnlétének fejlesztéséről. Nevelési célkitűzéseink között fontos helyet foglal el, hogy a gyerekeknél belső kényszer legyen a mozgásigény, a testedzés. Ezt szolgálja, hogy a szépen karbantartott iskolához jó nagy udvar tartozik, ahol kedvükre mozoghatnak a diákok az óraközi szünetekben. A környéken, de talán a megyében is egyedülálló sporteszközt, az úgynevezett Tar- zan-rácsot azért telepítették az iskolaudvarra, hogy ezzel mintegy pótolják a szakkörök elmaradása okozta veszteséget.- Öt-hat éve tapasztaljuk a bajt, a szakmunkás intézetek jelezték vissza, hogy a gyermekek állóképessége ugyancsak gyatra. Sok a gerincgyengeségben, defor- máltságban szenvedő fiatal. Úgy gondoltuk, ezt legjobban a függő- gyakorlatokkal lehet korrigálni. Erre az iskolában ritkán adódik lehetőség. A porszívók elterjedését megelőzően a házak előtti porlóalkalmatosságokat a nebulók mozgásigénye fényesítette ki. Mint ahogy a kiskecske szívesen ugrik a magasabb sziklára, a gyerek is kedvvel kúszik a fára, a játszótéri mászókára, példánknál maradva a városiak a porolóra. Ezáltal a növekvőben lévő ember- palánta mély hátizmai, karizmai, a fogás biztonsága, a kéz ereje jelentősen fejlődik. Az emberi faj ősei, valamikor állítólag a fákon éltek eleink. Onnan lejöttünk, de vissza-vissza mentünk. A függés, az egyenes testtartás, az edzés előfeltétele annak, hogy a 30-40 éveseknél kevesebb legyen a lum- bágós, a gerincferdüléses, kopá- sos megbetegedés. Az egészséges gerinc hozzájárul a jó közérzethez is. E tapasztalatok és meggondolások folytán született az ötlet: csináljanak Tarzan-rácsot. Kidolgozták a rendszert, támogatásként kaptak 250 ezer forint a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő Sportalapítvány az Egészséges Ifjúságért (NISZA) alapítványtól. Megépítésénél a gyerekek is szorgoskodtak, a vasszerkezet- i munkát a helyi gépjavító vállalta önzetlenül.- Most csatlakoztunk az ÁNTSZ által támogatott gerinc- prevenciós programhoz. Negyedik osztályig felmértük minden kisdiák mélyhátizmának emelőerejét. Nem igazán egzakt mutatója a Tarzan-rács hatásának, de tény, egy 36 kilós gyerekünk a mélyhátizmai erejével 32 kilogrammot tudott teljesíteni. Okát kutatva megtudtam: amikor mi megépítettük a rácsot az udvaron, azt kérte édesapjától, kapjon ajándékba egy hasonlót, de kisebbet otthonra. Naponta gyakorolhatott - szerintünk ez is magyarázza teljesítményét. Szegény ember vízzel főz, tartja a szólásmondás. A szegény iskola pedig leleménnyel, ötlettel igyekszik pótolni a pénzhiányt. Sajószöged ebben élen jár. Egy sportszerető iskolaigazgató Hamvas Sándort, a Sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános és Zeneiskola igazgatóját sportszerető pedagógusként ismerik Dél-Borsodban. 1940-ben született Büdszentmihályon. Általános iskolai tanulmányait Tahitótfaluban és Büdszentmihályon végezte. Már ekkor kitűnt sporttehetségével, az iskola legjobb futója és tornásza volt. A tiszalöki gimnáziumban ugyánesak sportolt, szép eredményeket ért el futásban és távolugrásban. A falusi szpartakiádokon, vegyipari váltókon mindig a dobogó legfelső fokára állhatott. Tornásztehetségét bizonyította, hogy az úgynevezett „óriáskört” a megyében csak ő tudta produkálni. A középiskolát követően Pécset járt testnevelési főiskolára - itt biológia-testnevelés szakon végzett ezekben az években NB Il-es atléta és tornász volt. A legsikeresebb eredményét rúdugrásban produkálta az akkori dunántúli bajnokságon. A főiskola elvégzése után Polgárra került az általános iskolába tanítani, ezt követte Újszentmargita- Bogota - itt három évig volt igazgató -, majd öt évig Tiszadob- Rején folytatta pedagógus pályafutását. Közben tanári diplomát szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. kutató-fejlesztő pedagógusként végzett. Pályázat útján 1970 szeptemberében került az akkori Leninvárosba. AII. Sz. Általános Iskolában tanított, de más funkciókat is betöltött emellett. 1975-ben az V. Számú Általános Iskolában kezdte a tanévet és megbízták az igazgatói teendők ellátásával. 1985-től ebben az iskolában szakosított testnevelési tagozatot hoztak létre. Szívesen emlékszik vissza Kuik József testnevelőre, aki a magy ar tornászválogatott tagjaként megalapozta a torna magas szintű művelését Tiszaújvá- rosban. Az ő tanítványa hozta a V-ös iskolának az első aranyérmet. Hamvas Sándor 1985-tól Hejőpapiban vezette az általános iskolát. Itt is támogatta a sportot, kezdeményezte a sportpálya építését és szükségtornatermet hozott létre. Az iskola MHSZ csapata pedig akkor megyei I. helyezést ért el. 1988-tól a Sajószögedi Körzeti Általános és Zeneiskola igazgatójaként sokat tett az oktatás tárgyi feltételeinek javításáért. Ma is szívén viseli a diáksportot, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt három tanévben a 9-16 tanulócsoportos kategóriában megyei elsők lettek. Igyekezett tornatermet, sportudvart biztosítani a gyermekeknek. A sportmunkáját, elképzelései megvalósítását segítik tanártársai Horváth Ferencné és Bacsa Ferenc. Annak idején szenzációként hatott, hogy országos pályázat útján sikerült fiiggőrá- csot építeniük, és ugyancsak pályázat révén 31 darab 12-es sebességű Túra kerékpárt is vásárolhattak. Munkáját segítik a helyi vezetők is, tanulmányi sikerként értékelik a gyermekek sportteljesítményeit. Felesége szintén tanár, itt tanít a szögedi iskolában. Mindhárom gyermekük folytatja a szülök hivatását, a legidősebb magyar-ének szakos, á középső gyógytestnevelést tanul, a legfiatalabb a miskolci Bölcsész Intézet előkészítőjére jár. Az egész család megelégedésére közmegbecsülésnek örvendenek Sajószögeden.
