Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

Itt-Hon 1996. Február 6., Kedd .Borsodi Portré A zenetanár Kazincbarcika (ÉM - N.Z.) - Buko- vinszki Péter a Kazincbarcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesület elnöke a magyar kultúra napján vette át a Tár­sadalmi Egyesülések Szövetsége által alapított, a Társadalom Kultúrájáért elismerő oklevelet. A kitüntetésben azok részesülnek, akik több éve ered­ményesen munkálkodnak a kultúra ér­tékeinek megőrzéséért és terjesztésé­ért. Zenetanár lévén természetesen a zene megkedveltetésében, a fiatalok zenei nevelésében jeleskedik.- A Kazincbarcikai Kodály Zoltán Állami Zeneiskola tanára vagyok. Mis­kolcon születtem, a hejőcsabai általá­nos iskolába jártam. Tizenkét éves ko­romban az énektanár - hegedűt is ta­nított - javasolta a szüleimnek, hogy tanítassanak zenélni, mivel énekből mindig kiváló voltam. Az iskolában vo­nószenekar alakult, csellós nem volt, én kaptam a hangszert. Barczaházi Ádám tanított kezdetben gordonkázni, majd az Egressy Béni Zeneiskolában Néveli József, a Bartókban és a mis­kolci tagozaton a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán pedig Gombás Fe­renc. A Miskolci Zenei Gimnáziumban végig Szűcs Ferencné volt az osztály- főnököm. 1970-ben diplomáztam há­rom szakon, zeneiskolai gordonka ta­nári, szolfézs-karvezetési és általános iskolai énektanári szakon. ’76-tól mindmáig a kazincbarcikai ze­neiskola cselló tanára. A barcikai zene­iskolában és kihelyezett tagozatán sok a fiatal, összesen 1376-an. 61 főállású és óraadó zenetanár foglalkozik velük. A Kodály Zoltán Állami Zeneiskolának van tánc és képzőművészeti osztálya is. A tanárok az iskolán kívül szívesen vállalják a zene megszerettetését.- Ilyen céllal alakítottuk meg ’90- ben a Zenei Fórum Kulturális Egyesü­letet az elsők között a megyében. Most viszont annyira megnövekedtek az egyesületi költségek, hogy más műkö­dési formát kell találnunk. Muzsikál­ni továbbra is szeretnénk. Ehhez re­méljük lesznek majd szponzorok. Igény van fellépésükre Barcikán is, máshol is, például Putnokon Petró Jó- zsefné, a Péczeli József Általános Isko­la és Művelődési Központ igazgatója és Bodnár Mónika, a Gömör Múzeum igazgatója segítségével rendszeresen szerveznek hangversenyt Szép esti muzsika címmel a gömöri városban is. _Hétvégi Ügyeletek Térségünkben. ORVOSOK Edelény: (szombat reggel héttől hétfőn reggel hét óráig) 24 órás ügyelet a Deák F. u. 6. sz. alatt. Te­lefon: 48/341-309. Kazincbarcika: felnőttügye­let a Városi Kórházban, a Május 1. u. 56. (péntek 17-től hétfőn reggel hét óráig), gyer­mekügyelet a Május 1. u. 13. szám alatt (szombat-vasár­nap 8 és 12 óra között), tele­fon: 48/311-411/322-es mel­lék. Fogászati ügyelet: á Vá­rosi Kórház épületében a Má­jus 1. u. 56. sz. alatt (szom­baton 8 és két óra között). Te­lefon: 48/311-411. Mezőcsáton: a Hősök tere 33. sz. alatt tartanak ügye­letet szombaton reggel hét órától hétfőn reggel hét órá­ig. Telefon: 49/352-444. Mezőkövesden: a Mátyás király út 75. sz. alatti Kórház-Rendelőintézetben tartanak gyermek- és fel­nőttorvosi ügyeletet szomba­ton és vasárnap. Hívhatók a 49/414-411-es telefonon. Fo­gászati ügyelet csak szomba­ton van nyolctól két óráig a József Attila út 3. sz. alatti rendelőben. Telefon: 49/ 412-734. Ózdon pénteken este fél hét­től hétfőn reggel fél hétig van orvosi ügyelet a Nemzetőr u. 1/C. épületben. A felnőttorvo­si ügyeletet a 48/471-411, a gyermekorvosit a 48/472-300- as telefonszámon hívhatják. Putnok: felnőtt- és gyer­mekorvosi ügyelet a Kossuth u. 27. sz. alatt pénteken hét órától hétfőn reggel hét órá­ig van. A 48/430-205-ös tele­fonszámon hívhatók. Sajószentpéter: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kos­suth u. 200. sz. alatt, a 48/345-108-as telefonon. Tiszaújváros: gyermek- és felnőttorvosi ügyelet a Beth­len Gábor u. 23. sz. alatt pén­teken este öt órától hétfőn reggel nyolcig. Telefon: 49/341-900. GYÓGYSZERTÁRAK Edelény: István király útja 64-66. Telefon: 48/341-285. Kazincbarcika: ügyeletes az Egressy B. u. 3. sz alatti gyógyszertár, a 48/311-614-es telefonszámon hívhatók. Mezőcsát: a Hősök tere 32. sz. alatt. Telefonszámuk: 49/352-324. Mezőkövesd: a Szent Lász­ló tér 2. sz. alatti gyógyszer- tár tart ügyeletet. Telefonszá­muk: 49/311-254. Ózd: a Vasvár u. 54-60. sz. alatti gyógyszertár az ügye­letes, hívható a 48/472-580- as számon. Putnok: Andrássy u. 4. Te­lefon: 48/430-281. Sajószentpéter: Kossuth u. 218. Telefon: 48/345-101. Tiszaújváros: az orvosi rendelővel egy épületben, a Bethlen G. u. 23 sz. alatt. Te­lefonszámuk: 49/341-900. ÜGYELETES ÁLLATORVOSOK Kazincbarcika állategészségügyi kerület Búza László, Bódvaszilas, Jó­kai u. 15. 48/454-029 Jochmann János, Sajó­szentpéter, Sport u. 22 68/345-761 Kiss Miklós Dédestapolcsány, Petőfi u. 14. 48/340-185 v Szaniszló Tibor Sajókaza, Pa­lota u. 3. 48/355-048 Miskolci állategészségügyi kerület Lupkovics Zoltán Miskolc, Bertalan u. 25. 46/372-148 Istók László Ernőd, Kazinczy u, 4. 46/476-212 Dobrosi György Bocs, Rákó­czi u. 75. 46/328-090 Nagy Imre Szerencs, Rákóczi u. 1. 47/362-176 Mezőkövesdi kerület Szabón György Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 25. 49/311-010 Pap József Mezőkövesd, dr. Pap Z. u. 22. 49/313-673 Király László Mezőkeresz­tes, Arany J. u. 21. 49/ 331-068 Gyerekek honi rajzasztala Várjuk a tavaszt Tarján Katalin 9 éves csincsei tanuló rajza AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1996. február 6. • IV évf. 6. szám Nyomda a volt bányásztelepen A kétwerkes síknyomó gépnél László Béla ügyvezető, munka­társával Fotók: Bujdos Tibor Ormosbánya (ÉM - N.Z.) - A várostól messzebb eső, a te­rületek közötti „vérkerin­gést” jelentő korszerű úthá­lózattól távoli települések nemigen vonzzák a vállal­kozókat. Úgy tűnik, jóllehet ritkán, mégis adódik kivé­tel. Az ilyen községekben ugyanis olcsóbb a telek és az egyébként odahagyott épület. Az Indigó Bt. nyom­dája például ilyen meggon­dolásból került Ormosbá­nyára. Az alapítók - két kazincbarci­kai férfi - itt hozták létre vál­lalkozásukat.- Kazincbarcikán 100 milli­ós nagyságrendű az ilyen te­lek és építmény ára. Ennyi pénzünk nem volt, itt olcsób­ban hozzájutottunk mindehhez - meséli a kis cég létrejöttének körülményeit László Béla, az egyik ügyvezető igazgató. - Barcikai vagyok, de kötődök Ormoshoz, a bátyám 30 évig dolgozott itt a bányában, gyak­ran jártam ide - mondja, s visszaidéz a 60-as éveket.- Nyaranta itt dolgoztam egy-egy hónapot, mint ipari ta­nuló. Ákkor még itt, e bányász fellegvárban olyan élet volt, mint Kazincbarcikán... Az előz­ményekhez tartozik, hogy öt évig külföldön dolgoztam, mi­re hazajöttem, teljesen más vi­lág fogadott. Á rendszerváltás idején úgy gondoltam, vállalko­zásba kell kezdeni. Először a gépi berendezés jött össze. Üz­lettársam, Veres József szétné­zett a környéken, így esett a választás erre a mostani épü­letre. Ez egy verseny tekepálya volt korábban, ezt béreltük ki a bányától. Elég rossz állapot­ban volt. Előbb rendbe kellett hozni. Én akkor még külföldön tartózkodtam, majd hazajövet csatlakoztam. Még most is van javítanivaló. Az éves jövedel­münk itt nem olyan magas, hogy egyszerre rendbe tegyük az épületet. Minden évben lépünk egyet, lassabban ugyan, de biztonsá­gosabban haladunk előre. Biza­kodnak, ’96-ban befejezik a fel­újítást, hiszen már csak az ál­mennyezet és a belső festés hi­ányzik. A tevékenységükről megtudjuk, hogy kereskedelmi és nyomdaipari jellegű. A ke­reskedelmet egy barcikai nyomtatványbolt jelenti, míg a nyomda itt működik.-A boltunk azért is jó, mert tartja és építi a kapcsolatot a megrendelők és a nyomda kö­zött. Mi főleg vállalatoknak dol­gozunk. Megrendelőink között van több környékbeli nagy­üzem. Nyomtatványokat, ter­mékcímkéket szállítunk nekik. Könyveket is készítünk. Nagy megrendelőnk a református egyház tanulmányi osztálya. Ezenkívül adódnak kisebb megrendelések is, például saját kiadásban versesköteteket nyomtatunk. A vállalkozók eleddig nem dolgoztak a nyom­dászszakmában, egyikük gé­pésztechnikus, a másikuk gép­lakatos-köszörűs volt azelőtt. A nyomdaipari bt. alapítása óta tanulták meg a szakmát. Nyol­cán dolgoznak a kisvállalkozás­ban, a két tulajdonoson kívül öt szakmunkás és egy nyugdí­jas, aki éjjel a kutyákkal őrzi a telepet. A bt.-beli társak jól megértik és kiegészítik egy­mást. Veres József a műszaki ügyeket tartja kézben, László Béla pedig az egyéb üzleti, ügy­viteli teendőket. Ormosbánya néhány évvel ezelőtt még bányászfellegvár­nak számított, virágzó, gyara­podó település volt, ma a nyolc­főnyi kisvállalkozást is megbe­csülik a környéken. A perforáló gépnél anyagbevételezési tömb példányait perfo­rálják a könnyebb kezelhetőségért _A Tartalomból Harapófogóban Harapófogóba került Arló község - jel­lemzi a helyzetet Zsigrai Árpád polgár- mester, mert a helybéliek Ózdra és Borsodnádasdra jártak dolgozni, a munkahelyek viszont mindkét helyen megszűntek és az arlóiak is munka nélkül maradtak. Jelenleg a hivata­los adatok szerint az aktív lakosság több mint 20 százaléka munkanélkü­li, a tényleges viszont meghaladja az 50 százalékot is. (3. oldal) Fafaragók Magyar András ormosbányai nyugdí­jas bányász éppen az idén 30 éve mu­tatkozott be a nagyközönségnek fából faragott szobraival és népművészeti ihletésű háztartási eszközeivel, dísz­tárgyaival. A szobrászat, az anyag for­málásának szeretete fiatal kora óta végigkíséri. (4. oldali Tarzan-rács Ebben a tanévben sajnos Sajószögeden is fel kellett függeszteni a diáksport- körök tevékenységét, a versenyekre va­ló felkészítést anyagi gondok miatt. Azonban az adott körülmények között sem mondanak le a fiatalság fiziológi­ai erőnlétének fejlesztéséről. Az isko­la nevelési célkitűzései között fontos helyet foglal el, hogy a gyerekeknél bel­ső kényszer legyen a mozgásigény. Ezt szolgálja az úgynevezett Tarzan-rács is, amit azért telepítettek az iskola­udvarra, hogy ezzel is pótolják a sport­körök elmaradása okozta veszteséget. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents