Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 3. szám
1996» Ianuár 4», Csütörtök Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 Mai esemény a megyében... • KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA. A miskolci 6. számú választókerület szocialista párti önkormányzati képviselője, Szűcs Erika lakossági fogadóórát tart január 4-én, csütörtökön délután 5 órától a 42. Sz. Általános Iskolában (a volt Elek Tamás utcában). Még ingyen viszik a karácsonyfái A Nádasréti szeméttelepen végzik majd karácsonyi pályafutásukat az alig másfél hete vásárolt-díszített fenyőfák. A Miskolci Közterület-fenntartó Kft.-nek ugyanis egyrészt nem tartozik feladatkörébe a megunt tűlevelűek feldolgozása és nincs is kapacitása erre - tudta meg lapunk a cég egyik vezető beosztású munkatársától, Pongrácz Imrétől. A jobb napokat látott ex-karácsony- fákat egyébként január 31-ig bérmentve szállítja el a közterületfenntartó a hozzájuk tartozó területekről - tette hozzá az Észak-Ma- gyarországnak nyilatkozó szakember. ahol a 12. volt a 15. Nem kamatoztatja a közalkalmazottak pénzét a városháza Fizetésnap a pedagógusoknál. A miskolci közalkalmazottak a 13. havi bérüket valamikor a hónap közepe felé kaphatják meg. Fotók: Farkas Maya Miskolc, Putnok, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros (ÉM - Sz. K.) - Bár a közalkalmazotti törvény múlt év decemberében megjelent módosítása kimondja, hogy a közalkalmazottak 13. havi illetményét a tárgyévet követő év januárjában kell kifizetni, illetve a munkáltató döntése alapján a tárgyév december hónapjában is kifizethető, az érintett munkavállalók mégsem tudják pontosan, mikor kapják kézhez a nekik járó, legtöbbször már a karácsonyi családi költségvetésbe előre beépített (vagyis többnyire elköltött) összeget. A megyeszékhelyen Szabó Béla pénzügyi osztályvezető-helyettes ígérete szerint a megközelítőleg 9 ezer közalkalmazott reménykedhet abban, hogy e hónap közepén kézhez kapja az őket megillető pénzt, amely összességében hozzávetőlegesen bruttó 350 millió forintot jelent. Mivel jelentős összegről van szó, felvetődhet a kérdés, nem azért tolja-e ki a kifizetés idejét az önkormányzat, mert addig befekteti és kamatoztatja a forintokat. Szabó Béla e feltevést azzal utasította el, hogy - sajnos - nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt megtehetnék, ugyanis jelenleg hiteltartozásuk van, nem pedig szabad pénzük. Bár azt is hozzátette, volt idő, utoljára körülbelül egy éve, hogy betéttel rendelkeztek. Tiszaújvárosban ehhez képest sokkal rózsásabb a helyzet: a mintegy 1200 közalkalmazott már karácsony előtt átvehette a 13. havi illetményét. A bruttó összeg szintén nem csekély: 51,2 millió forint. Hogy miből adódhat az eltérés, erre a kérdésre a jegyző röviden válaszolt: az eltérő gazdálkodásból. A 13. havi illetmény ugyanis nem célzottan „címkézve” kapott támogatás, hanem normatívában szereplő tétel. Putnokon már csupán a technikai lebonyolítás késlelteti a kifizetést, amelynek várható időpontja január 8. A közel 300 ember illetménye az adóval és a járulékokkal együtt 8 millió. Sátoraljaújhelyen tegnap vehette fel a szóban forgó illetményét egészen pontosan 1484 dolgozó. Ez az illetmény összesen bruttó 36 miihó 103 ezer forintra rúgott. Egy „nemlétező” település jövője Berente meggazdagszik, Kazincbarcika csődbe megy? Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - A krónikák szerint Sajókazincot és Barcikát 1947-ben egyesítették, a Kazincbarcika nevet pedig 1948-ban véglegesítették. 1954-ben, a várossá nyilvánításkor Berente község is annak része lett. Ezzel az itt lakók szerint meg is pecsételődött a sorsa „a gyár árnyékában” meghúzódó ezerfős településnek, amely eredetileg három úttal csatlakozott közvetlenül a 26-os főúthoz, ám a Borsodi Vegyi Kombinát terjeszkedése miatt ezeket a bekötő utakat elvesztette. A jelenlegi egyetlen köldökzsinór, amelyen Berente megközelíthető, megkerüli az üzemeket, s így az egyébként légvonalban legalább 4 kilométerre lévő városrész 10 kilométeres távolságba került Kazincbarcika belvárosától, míg Sajó- szentpéter határa pár száz méterre van csupán. A lakosság nagy része elköltözött a hanyatlás miatt, a jelenleg itt élők zömmel idős nyugdíjas emberek. Újabban egyre gyakrabban emlegetik a Beren- tére közlekedő 21-es autóbusz kihasználatlanságát, ha ez is megszűnik, gyakorlatilag teljesen elzáródik, elszakad Kazincbarcikától ez a „külső kerület”. Az infrastrukturális lemaradást oldalakon keresztül lehetne ecsetelni, s akkor is csak a legfontosabb dolgokat emlegetnénk. A falugyűlések korábban is paprikás hangulatban zajlottak, de a legutóbbiak már figyelmeztető jelei voltak annak, hogy az elégedetlenség a tetőfokára hágott. A lakosság szerint a közellátás a lehető legminimálisabb élelmiszerekre szorítkozik. Számos intézményt leépítettek, a meglévők működése is egyre bizonytalanabb. A válasz a városvezetés részéről a legtöbb kérdésre: nincs pénz. A helybeni apróbb problémákat részben megoldották, ám az évek hosszú sora óta húzódó legnagyobb gondokat - gázbevezetés, Petőfi út megnyitása, környezetszennyezés - a jelen körülmények között belátható időn belül elég elképzelhetetlen kezelni.- Már az előző önkormányzati mandátum idején felmerült a leválás lehetősége Berente részéről- tájékoztat Király Bálint polgár- mester. - Mi az egy év alatt folyamatosan ad hoc jelleggel próbáltuk megoldani a berentei problémákat. Soha ezelőtt ennyit nem foglalkozott a városvezetés az ottani gondokkal. Amikor ígéretet tettem a Petőfi út megnyitására, valóban úgy látszott, megoldható a kérdés. Azóta megváltozott a BC Rt. álláspontja. Valóban hátrányos helyzetben van a városrész, de itt sincs semmi pénz beruházásra, a működőképesség megőrzéséért küszködünk nap mint nap. Az önállóságnak következményei vannak és úgy gondolom, hogy Berente jövője csak Kazincbarcikával együtt képzelhető el. Felelősséget azonban nem tudok vállalni a meglévő problémák miatt a BC Rt. helyett. Másfelől a Berentét képviselő Csikász Attila egyszer sem keresett meg konkrétan ebben az ügyben, most, amikor ég a háztető, elég nehéz a megfelelő intézkedéseket azonnal megtenni. Emellett meggyőződésem, hogy a leválást indítványozók nincsenek egészen tisztában ennek a lépésnek a Berentére vonatkozó hátrányaival.- Az első beadványra a testületnek reagálnia kellett volna, mielőtt az aláírásgyűjtés megtörténik - véli Csikász Attila képviselő.- Mind engem, mind az önkormányzatot megkerülték a szervezők, és amikor kértem őket, ne rohanjanak fejjel a falnak, vizsgáltassuk meg a törvényt alkotmány- jogásszal, az ügy kerékkötőjének tartottak. Szerintem a leválás szempontjából annak, hogy egykét hónappal később, de megalapozottan indul el a dolog nincs jelentősége, hiszen itt negyvenegy évig nem történt meg az, amit mindannyian szeretnénk. Szerintem sem a Szabó Barnabásék, sem az én véleményem nem Berente véleménye. Itt a nép dönt majd a szavazáskor. Én most több malom közt őrlődöm és a legnagyobb problémának azt tartom, hogy a törvényből mindenki csak a maga számára kedvezőt értelmezi. Egy lehetőségem maradt: ha meglesz az alkotmányjogászi vélemény, röpcédulákon tájékoztatom a lakosságot. Sajnos, ebben a meggondolatlan stílusban nem tudok partnere lenni a kezdeményezőknek.-A leválástól nagyon sokan óvtak, óvnak bennünket - mondja Szabó Barnabás, az aláírásgyűjtés egyik előkészítője. - Mi viszont szilárdan eltökéltük, hogy végigvisszük az elképzelésünket, ha a berenteiek is úgy akarják a népszavazáson. Az a magatartás, amelyre ezt a városrészt méltatják, már nem elég senkinek. így Berentének egyszerűen nincs jövője. Nem okoz gondot az osztozkodás sem, mert itt egyetlen beruházást sem teremtett a város, csak visszafejlesztette a meglévőket. 1995-ben durván 900 ezer forintot költöttek erre a részre. Ehhez képest 1994-re 197 millió forint iparűzési adót szedett be Kazincbarcika. Ha a törvény szerint visszakapjuk az egyesítés előtti eredeti területünket, ennek legalább a fele minket illetne. Ám ha önálló településként csak az államtól kapnánk hátrányos helyzetűként működési költséget, az is ötmillió forint körül volna. Mi nem haragszunk a városra, de be kell látni, hogy nincs más megoldás számunkra a teljes ellehetetlenülés ellen. A leválás nem kedv kérdése, hanem egy kötelező lépés. Hogy ez kinek jelent katasztrófát, az egy másik történet. Véleményünk szerint Berente már most is törvénytelenül tartozik Kazincbarcikához. Tévednek azok, aki azt hiszik, hogy megalapozatlanul gondolkodunk és nem vagyunk tisztában a helyzetünkkel. Ha lenne infrastruktúra, visszajönnének az emberek, jobb lenne az ellátás, a vállalkozásoknak adókedvezményeket lehetne biztosítani. Ráadásul egy hétfős testület dönthetne a saját sorsáról, itt, helyben, nem egy ember állna huszonhárommal szemben több kilométerre innen... A berentei Seres Lászlóné azt tartaná helyesnek, ha a településrész elválna Báróikétól Fotó: Bujdos Tibor Táj-számba veszik a betegeket Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely (ÉM - KJ) - Folyamatosan adják le a betegek az új tb- kártyáikat, illetve az ezekhez szükséges hatósági bizonyítványokat. Az ellátás zavartalan, ám a rendelőkben megnőtt az új taj-számok beiktatása miatti adminisztráció. Ózdon, az Alkotmány utcai háziorvosi rendelőben a mintegy kétezer bejelentkezett páciens közül körülbelül nyolcszázan adták már le a társadalombiztosítási azonosító jelekkel (táj- száminál) ellátott kártyáikat - tájékoztatott Ferencz Ilona háziorvos. Az idősebbek soron kívül is be-bevitték, a fiatalabbak csak akkor, ha orvosi ellátásra volt szükségük. Az új azonosító jelek könyvelése, iktatása jelentős adminisztrációs terhekkel jár, sok pluszmunkát igényel, gyakran rendelés után is dolgoznak az ápolók. Sátoraljaújhelyen az 1. számú körzetben is hasonlóak a tapasztalatok - hallottuk Hegedűs Mária doktornőtől. A betegek nyolcvan százaléka már leadta az új kártyákat, kevesen, de vannak „rendetlenek” is, akik még vizsgálatra is elfelejtik bevinni. Pedig az új recepteket már csak a taj-számmal ellátva fogadják el a patikákban. Az adminisztrációs teher itt is megnőtt, csakúgy, mint a hibázás lehetősége, hiszen a kilenc számjegyből álló jelet nem nehéz eltéveszteni. A rendelési idő is meghosszabbodott a sokirányú könyvelés miatt. A betegeket természetesen altkor is ellátják, ha nincs még új kártyájuk, a receptre ideiglenesen egy „kvázi” taj-számot írnak ilyen esetben. Ugyanígy járnak el Miskolcon, a Kazinczy utcai rendelőben is - tudtuk meg Vég Ilona háziorvostól - ellátatlanul itt sem maradhat senki. A doktornő azonban kéri, hogy akinek már van hatósági bizonyítványa, az mindenképpen vigye magával, ha beteg. Ellenkező esetben - csak ezért - nem célszerű felkeresni a rendelőt a mostani, influenzás időszakban. Aki viszont - például munkahelyváltozás miatt - új kártyát kapott, minél hamarabb juttassa el az orvosnak, hogy jelenthessék a változást a társadalombiztosításnak. A doktornő elmondta még: az új receptre ugyan nem kell felírni a közgyógyigazolvány számát, a patikákban viszont kérik, ezért célszerű a betegeknek azt magukkal vinni a gyógyszerek kiváltásakor. Használati értékkel nő a lakbér Miskolc, Ózd, Kazincbarcika (ÉM - M.L.) - Az új évben várhatóan emelkedik az ön- kormányzati tulajdonú bérlakások lakbére, ugyanis a lakástörvényben foglaltak szerint a bérleti díjban meg kell jelennie az ingatlan valós használati értékének. A lakbérnek így tartalmaznia kell többek között a lakás komfortfokozatából, minőségéből, az épület állapotából, infrastrukturális felszereltségéből származó előnyöket, netalán hátrányokat. Ózdon az önkormányzati tulajdonú bérlakások közül tavaly háromszázat vásároltak meg a lakók. Noha a vételi szándékok szerint 1996- ban tovább folytatódik a bérlakások eladása, így is mintegy 2300 önkormányzati tulajdonú lakás található a városban. Az ezek után fizetett lakbérek átlaga - valamennyi komfortfokozatot figyelembe véve - jelenleg 1100 forint körül alakul. A lakbérek emelkedésére július 1-jétől számíthatnak a bérlők. Mint azt Papp Anna, az ingatlankezelő iroda vezetője elmondta: a kezelési költségekben bekövetkezett változások pénzügyi hatásait jelenleg vizsgálják. Az emelés mértékét - az előzetes költségek ismeretében - azonban az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá. A kazincbarcikai bérlakásokat kezelő Timpanon Kft. ügyvezetője, Bácskái András szerint a város önkormányzati tulajdonú lakásai után fizetett - ’94 szeptemberében meghatározott - bérleti díj az országos szinthez képest alacsony. Az összkomfortos lakások négyzet- méteréért 33, a komfortosért pedig 23 forintot fizetnek havonta a lakók. Napirenden van tehát a lakbéremelés kérdése Kazincbarcikán is: jelenleg ezen dolgoznak az ingatlankezelő munkatársai. Az emelésről legkorábban a negyedév végén, márciusban dönthet majd az önkormányzat. A Miskolci Ingatlankezelő Rt. január elsejétől emelte bizonyos lakástípusok bérleti díját. A részvénytársaság igazgatójától, Edőcs Józseftől arról értesültünk: a díj módosításával céljuk nem a lakbér mindenáron történő emelése volt - az összkomfortos lakások díja nem is változott -, hanem a lakástípusok bérei közötti aránytalanságokat szerették volna csökkenteni. Manapság ugyanis a komfortos lakások keresettebbek, mint a központi futé- ses összkomfortosak. A képviselő-testület hozzájárulásával január 1-jétől az összkomfortos lakásért 55, a komfortosért 45, a félkomfortosért 17, a komfort nélküliért 10, míg a szükséglakás esetében 7 forintot kell a bérlőnek fizetni négyzetméterenként. Az év folyamán további lakbéremelés azonban már nem várható majd.
