Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-27 / 23. szám
II ÉM-hétvége ÉM-interjú Január 27., Szombat Folyamatos párbeszédet szeretnénk a polgárokkal Interjú Havas Miklóssal, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége ügyvezető alel nőkével A közelmúltban megyénkben töltötte munkanapját Havas Miklós, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének (TESZ) országos ügyvezető alelnöke. Látogatása alkalmából megkértük, hogy nyilatkozzon a civil mozgalmak múltjáróljelenéről és fő törekvéseiről A civil szerveződések hazánkban is tisztes múltra tekinthetnek vissza, nem beszélve a nyugat-európai hagyományokról Nagy Zoltán • A polgárok összefogása, szervezkedésük valóban nem új találmány. Nálunk a reformkortól származtathatók a gyökerek - mondja Havas Miklós. - Az ifjúság, a reformerek megújulás iránti igénye hívta életre az első köröket. Meghatározta e törekvéseket a nemzettudat ébresztése, a polgári haladásért, a függetlenségért indult küzdelmek, amelyek a 48-as szabadságharcban csúcsosodtaik ki. A kiegyezés után szintén az önálló államiság pozícióinak erősítéséért, a gazdaság és a kultúra fellendítéséért munkálkodtak a pártok mellett a civil összefogások is. Századunkban ez tovább folytatódott. A Horthy-korszakban, amikor már ha korlátozott mértékben is, de volt egy demokratikus fejlődés, olyan 15-16 ezer bejegyzett egyesületet tartottak számon. A biliárdköröktől a horgász-, vadásztársaságokig széles volt a skála, a fő vonulatot az egyházak, a szakszervezetek által támogatott, de nagyfokú önállósággal működő olvasó- egyletek, gazdakörök, sportegyesületek jelentették. Ez a fejlődési vonal 1945 után sajnos megtört. 1948-tól az uralkodó politika kiiktatta a társadalom életéből e szerveződési lehetőségeket, bár a sport és a hobbi terén -jóllehet az akkori ideológiai töltéssel - tovább működtek. Majd a Hazafias Népfront volt az a találmány, melynek égisze alatt, a puha diktatúra körülményei között új alakulatok tevékenykedhettek. Ekkoriban a politika kezdte felismerni, hogy a lakóterületeken szerveződő honismereti, helytörténeti, kertbarátkörök, avagy gondoljunk az Olvasó Népért mozgalomra, építő elemei lehetnek a lakosság jobb közérzetének. A ’80-as évektől szaporodtak a különböző lakossági fórumok is. □ Mi változott a rendszerváltás után? 0 A civil szféra számára új helyzetet jelentett a rendszerváltozás és az azzal járó pluralista demokrácia kialakulása. Természetesen a demokratikus fejlődés, a polgárosodás nem egy lineáris folyamat, sok probléma, buktató is adódik, amelyek nem oldhatók meg máról holnapra. Ebben a helyzetben a pártok nem tudják átfogni az egész lakosságot, ezért is növekszik a civil szervezetek jelentősége. Úgy látjuk, a jelenleginél több lehetősége kínálkozik mind helyben, mind országosan, de gyakran még csak szavakban ismerik el a civil szféra fontosságát, sokan a befolyásos vezetők közül is. □ A civil mozgalmaknak ma több vonulata van az országban. Köztük hol helyezkedik el a TESZ? • A mi szövetségünk egyszerre épül alulról és felülről. Ez a sajátosság abból adódik, hogy egyrészt a Hazafias Népfront jogutódjaként örökölt bizonyos lehetőségeket; másrészt, ezzel párhuzamosan, tagszervezetek szövetsége lévén, alulról építkezik. Mára 550 tagszervezet tartozik hozzánk, melyek több tucat érdeklődési kör alapján fogtak össze; a kertbarátoktól kezdve a dalkörökig, a nyugdíjasklubokig igen széles a skála. Ezek az egyesületek felismerték, akkor lesz hallhatóbb a szavuk, ha országosan összefognak, természetesen autonómiájuk megtartása mellett. A szövetség eredeti célkitűzése a tagszervezetek tevékenységének sokoldalú segítése mellett, hogy együttműködve, megragadva a közös érdekeket, eredményesebben képviselje az egész lakosság érdekeit a tagsággal együtt. Különösen a helyi érdekfeltárás és -képviselet terén jelentkeznek sok helyütt kézzelfogható eredmények az önkormányzatokkal való jó együttműködés révén. Ehhez persze az kell, hogy az önkormányzat is igényelje a lakossággal, civil egyesületeikkel a folyamatos párbeszédet. Az országos szövetségnek feladata, hogy mindezen érdekeket integrálja és továbbítsa a kormányzati tényezőkhöz, a pártokhoz, mindazokhoz, akik döntésekre hivatottak. □ Ezekben a döntéselőkészítési és döntési folyamatokban hol van a helyük a. civil szövetségeknek? 0 A TESZ - de ez más társadalmi szervezetről is elmondható - nem gondol arra, hogy a döntésekben részt vegyen. Nem a hatalmat akarjuk megragadni, a döntések előkészítési szakaszában szeretnénk megfogalmazni és érvényesíteni véleményünket. A demokrácia velejárójának, magasabb szintű megvalósulásának tartjuk, ha a döntések előkészítése a lakosság minél szélesebb köreinek tapasztalataira és a jövőjével kapcsolatos elgondolásaira épül. Szerintünk mind rövi- debb, mind hosszabb távra akkor lehet jó döntéseket hozni, ha az arra illetékesek nemcsak saját és szűk környezetük ismeret- anyagából indulnak ki, hanem támaszkodnak a lakosság mind szélesebb köreinek a vélekedésére is. □ Szakmai berkekben vitatják, miként is alakul napjainkban a képviseleti és a közvetlen demokrácia kapcsolata. Nyersebben fogalmazva, a mai állapotok inkább az elit demokráciájának a jegyeit mutatják, mintsem az egész lakosságét. 0 Előre kell bocsátani: a többpártrendszerű demokrácia és intézményei működnek. A polgárok szabadon választanak és választhatók. Mindenki kinyilváníthatja véleményét az emberi, a demokratikus normák, az állam törvényeinek keretein belül. Kétségtelen azonban, hogy mindez sok gonddal is jár. Az csak egy hiú álom volt, hogy a demokrácia egy magától működő, gördülékeny mechanizmus lesz. Ma is igaz az a régi nézet, hogy a hatalomnak megvan a maga természete, és tényezői gyakran a legrövidebb úton, a maguk szempontjai alapján szeretnek, vagy szeretnének dönteni. Kétségtelen: ezekben az években még erősen él az a szemlélet a pártok köreiben - ez érzékelhető a parlamenti és kormányzati munkában is -, hogy képviseleti demokráciában a döntésre hivatottak e jogokat megkapták a társadalomtól a választáskor. E felfogás szerint a két választás között a polgároknak és szervezeteiknek nincs különösebb dolga a politika porondján. Azért vannak a képviselők, a küldöttek mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban, hogy döntsenek a választók bizalmából. Én vagyok a képviselő, a polgármester, enyém minden felelősség - vallják nem is kevesen. Az időközben túlzottan is határozott hangvétel a választások közeledtével aztán negédes önkínálásba megy át. Ilyen megközelítésben viszont mi féllábúnak tartjuk a demokráciát, mert a döntést csak egy szűk kör hozza, a végrehajtás pedig mindenkire vonatkozik. Teljes mértékben elismerve a választott képviselők, vezetők jogosítványait, jobban érvényesülnie kellene a közvetlen demokráciának is, ami feltételezi a folyamatos párbeszédet a polgárokkal. □ A TESZ-nek 550 tagszervezete van, de az országban jóval több egyesület, alapítvány működik, ez 35 ezerre tehető. Hová tartoznak a TESZ hálózatán kívüliek? 0 Valóban, a TESZ-hez tartozókkal együtt 35 ezer szervezetet tartanak számon az országban. A működési feltételek hiányában azonban ezeknek csak körülbelül egyhar- mada képes folyamatos tevékenységre. Ezért fontos, hogy az aktívan működő rész fogjon össze országosan is. ATESZ-en kívül, avagy azon belül külön országos szövetségeik vannak a nyugdíjasoknak, a városvédőknek, a kertbarátoknak és más egyesületeknek is. □ A civil összefogás mostanában markánsabban jelentkezik az alkotmánymódosítás előkészületei folytán... 0 A közelmúltban megalakult az alkotmányelőkészítő társadalmi bizottság, amely nem önállóan kíván dolgozni, hanem a hat párt által létrehozott parlamenti bizottsággal együttműködve szeretné kifejezni a civil szféra érdekeit. Úgy véljük, az alkotmányozás nemcsak a hat párt, hanem az egész társadalom ügye. Kértük a szakszervezetek, az egyházak és más szerveződések részvételét is. Vagy nyolcvan szervezetet kerestünk meg, eddig negyven kapcsolódott be a munkába. Természetesen messzemenően támaszkodunk a szakemberekre, de az alkotmány alapelvei politikai jellegűek is. Fontosnak tartjuk, hogy hosszabb távra párt- semlegesen készüljön. Szeretnénk elérni, hogy az alkotmányba kerüljön bele a civil egyesülések helye, szerepe, társadalmi elismertsége, és ezzel összefüggésben a társadalmi érdekegyeztetés lehetősége is. Reméljük és várjuk, hogy a civil szféra szerepe a következő években növekszik, és betölti azt a küldetését, ami például Nyugat-Európá- ban már évtizedek óta természetes.
