Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 8. szám

LII. évfolyam, 8. szám 1996. január 10., szerda Ara: 21,90 Ft BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA 1 Szorít a szűk költségvetés Az 1996-os év költségvetésé­nek alakulásáról érdeklőd­tünk az önkormányzatoknál. Bár még sehol sem döntöt­tek, a kilátások nem túl biz­tatók. (4. oldal) Közönségvarázslat felsőfokon Hétfőn este a Miskolci Nem­zeti Színházban a hagyomá­nyos újévi koncerttel köszön­tötte az idei évet a Kovács László vezette Miskolci Szim­fonikus Zenekar. (6. oldal) __________________ B onyodalmak a cukor ára körül A cukorgyárak a következő kampányig lépésenként eme­lik a cukor árát - derült ki a Cukor Terméktanács elnök- helyettesének legutóbbi nyi­latkozatából. (7. oldal) Mitterrand temetése: Göncz Árpád utazik Budapest, Párizs (MTI) - Ma­gyarországot Göncz Árpád államfő képviseli a hétfőn elhunyt volt fran­cia államfő, Francois Mitterrand te­metése alkalmából rendezendő fran­ciaországi megemlekezésen. A te­metésre Mitterrand szülővárosá­ban, a délnyugat-franciaországi Jar- nacban keiül majd sor csütörtök délelőtt, s ezzel egy időben a párizsi Notre-Dame katedrálisban gyász­misét tartanak az elhunyt emléké­re. A francia politikai élet vezetői, valamint a külföldről érkezett poli­tikusok ez utóbbin vesznek részt, mert magát a temetést - Mitter­rand végakaratának megfelelően - szigoman szűk körben rendezik. Egy influenzás meghalt Miskolc (ÉM) - Megyénkben janu­ár 1. és január 7. között összesen 3 ezer 843 influenza-megbetegedés történt. Az ÁNTSZ szerkesztősé­günkbe eljuttatott tájékoztatójából kiderül az is, hogy ez a szám 78 cse­csemőt, 799 fő 1-14 éves, 784 15-24 éves 660 fő 25-34 éves, 1051 fő 35-59 éves és 471 fő 60 év feletti ko­rú beteget takar. Közülük 19-et a miskolci Semmelweis és a Kazinc­barcikai Városi Kórház fertőző osz­tályain ápolnak, s 866-an vannak táppénzes állományban. A megbe­tegedések következtében 71 eset­ben alakult ki szövődmény, mint például hörgő-, tüdő-, mandula-, il­letve arcüreg-gyulladás. Egy 48 éves férfi január 2-án Miskolcon be­lehalt a szövődményekbe. A férfi alapvetően is súlyos szívbetegség­ben szenvedett már - tudtuk meg a szolgálat illetékesétől -, s korábban tüdőembóliája is volt. A magas láz­zal járó súlyos tüdő- és hörgőgyulla­dást legyengült szervezete már nem tudta elviselni, valószínűleg ennek következtében hunyt el, bár a bon­colási adatok még nem ismertek. A vártnál nagyobb a kihasználtság Győr (MTI) - A vártnál többen köz­lekedtek Győr és Hegyeshalom kö­zött a múlt hét pénteken megnyílt Ml-es autópályán. Az első három napban csúcsidőben óránként közel 500 jármű haladt hazánk első útdí­jas pályaszakaszán — közölte ked­den az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) igazgató­ságának elnöke. Léderer Károly el­mondta: sokkal pesszimistábban te­kintettek a nyitó napok forgalma elé a fizetési kötelezettség bevezeté­se miatt. A várakozáson felüli hét­végi forgalomban szerepet játszha­tott a karácsonyi családlátogatás után Nyugat-Európába visszatérő vendégmunkások áradata. A külföl­di személygépkocsik száma volt magas. Veszett róka teteme a városközpontban Szekszárd (MTI) - Szekszárdon két megnyúzott róka tetemére buk­kantak a városközpontban lévő par­kolóban, a Korzó Aruház mögötti szeméttárolónál. A tetemeket meg­vizsgáltatta a Tolna Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellenőr­ző Állomás, és kiderült, hogy az egyik róka veszett volt. Tolnában is évek óta gondot okoz a veszett ró­kák felbukkanása a lakott helye­ken. Tavaly Kölesden lőttek le egy veszett rókát. Se pénz nincs, se disznó nincs Továbbra is bíznak a rendőri eljárás alatt álló elnökben Egy üresen álló épület jelenti ebben a pillanatban a sertéstenyésztő szövetkezetét Fotók: Bujdos Tibor Hangony (ÉM - SZN) - Az 1800 fős határ menti községben az elektromos és a nyomtatott saj­tó seregnyi képviselője megfor­dult, amikor napvilágot látott a cigány kisebbség kezdeménye­zése egy sertéstenyésztő mező- gazdasági szövetkezet alakítá­sáról. Azóta eltelt egy év, s az ólakban egyetlen disznót nem neveltek, a szövetkezet elnöke pedig előzetes letartóztatásban van, igaz, egyelőre úgy látszik, nem az állattartással összefüg­gésben. Danyi Tamás, a hangonyi kisebbsé­gi önkormányzat elnöke, egyébként községi önkormányzati képviselő ötlete volt a munkahelyteremtés a helyi romák számára. Á kezdemé­nyezéshez csatlakozott a települési önkormányzat is, határozat szüle­tett 2,9 hektárnyi földterület és az önerős elinduláshoz hiányzó 900 ezer forint rendelkezésre bocsátásá­ról (igaz, ezt a pénzt azóta sem utal­ták át, mert a mai napig nem szüle­tett meg a cégbírósági bejegyzés a vállalkozásról). Az Autonómia Ala­pítvány amolyan elindító gyutacs­ként 600 ezer forintot adott a ser­téstelep megvalósítására, s további kétmillió forintot nyertek az ötlet­gazdák a Soros Alapítványtól. Hogy pontosan mi történt ezzel a pénzzel, nem tudja sem Danyi úr, sem Hangonyi László polgármester, ugyanis politikai elfoglaltságuk mi­att ők utóbb nem foglalkoztak rész­letesen a valamikori hangonyi té- esz-majorban elkezdődött munkála­tokkal. Annyi bizonyos, hogy a Munkaügyi Központ támogatásával húsz ember végezte el az elméleti sertéstenyésztő tanfolyamot, s ezt a gyakorlatban is folytatni szeretnék a putnoki szakközépiskolai tangaz­daság segítségével. Ezen kívül fel­újították az ólépületeket, az állatok fogadására alkalmassá tették a ma­jort, s a pénz elfogyott, mire a kocá­kat megvásárolták volna. A porosz­lóról érkezett szövetkezeti elnök pe­dig, aki mindezt intézte, a megyei rendőr-főkapitányság vendégszere­tetét élvezi, bár hamis pénz miatt helyezték előzetes letartóztatásba, s nem az alapítványi összegek, vagy a szövetkezet dolgai miatt.- Ha valaki, akkor én tudom, mennyi ember járt itt és ígért segít­séget, mennyi pályázatot megír­tunk, mégis kevés volt a pénz, nem lehet tovább lépni - mondja Danyi Tamás, aki nagyon büszke arra, hogy 80-ról 15 százalékra csökken­tették Hangonyban a cigány mun­kanélküliséget egy közhasznú tár­sasággal, amelyet ő vezet. - Felka­rolni továbbra sem tudom ezt a problémát, de minden segítséget szeretnék megadni. Az elnök sze­mélye bánt a magam részéről ez­után is minden bizalmam megvan, hogy a rendőrségi ügye miatt ho­gyan tovább, arról a szövetkezet közgyűlése dönt.- Az önkormányzat csak az ügy legelején bábáskodott, nem vagyunk pszichológusok, hogy előre tudjuk, mit fog elkövetni egy megbízható­nak ismert ember. Hogy a pletykák a fizetéséről, kocsijáról, mobil tele­fonjáról igazak-e, nem tudom, de örömmel tapasztaltuk, hogy itt vég­re tenni szerettek volna valamit sa­ját magukért a cigányok. Mivel a szövetkezetei nem jegyezték még be, tiszta lelkiismerettel nem utal­hattuk át az ígért pénzt, de az embe­rek akarata, szándéka ma is meg­van és szeretnénk ezt segíteni. Horváth Aladár, a kisebbségi jogvédő iroda vezetője, egyébként hangonyi kisebbségi képviselő ma utazik ide Budapestről, hogy vala­mit tenni próbáljon a szövetkezet ügyében. Somsály harmadik próbálkozása Majdnem mindenki biztatja a leválást kezdeményezőket Két éve fogalmazódott meg elő­ször, hogy Somsály leválna Ózd- ról. Akkor is eljutottak a kezdemé­nyezők az aláírásgyűjtésig, mégis megakadt az ügy. Most négyen újra szervezik a népszavazást, decem­ber 22-én hitelesítették első bead­ványukat. A népszavazás kiírásá­hoz szükséges 199 aláírást január 22-ig kell összegyűjteni és leadni, újabb egy hónapon belül tárgyalja a kérdést az önkormányzat, a nép­szavazáson pedig önálló jövőjére voksolhat a lakosság. Azt remélik a szuverenitástól, hogy javul a köz- biztonság, javul Somsály megítélé­se, s hogy a valaha virágzó bánya­településnek ismét lesz gazdája. Látják a nehézségeket, de önkor­mányzati képviselőjük kivételével mindenki biztatta őket, s úgy vélik, kezd odafigyelni a kérdésre a job­bára nyugdíjas lakosság is. Részle­tes írásunk az 5. oldalon olvasható. „KOMMENTÁR Kötélen táncolva Faragó Lajos Minta mutatványosok, kötélen táncolnak az önkormányzatok. Az állampolgárok fi­gyelő szeme kíséri minden egyes mozdu­latukat. Azt, hogy miképpen tudják akár kézzel-lábbal egyensúlyozva is a telepü­lés haladását, talpon maradását megvaló­sítani, a csődhelyzetet elkerülni. A figyelmeztetések ellenére is abban bíz­tak, nagybaj esetén fentről majdcsak meg­érkezik a segítség. Aztán rá kellett döb­benniük: ez nem így van, az egyensúlyo­zok alól elvitték a védőhálót. A helyi nyelv­járásban is megjelentek az olyan kifejezé­sek, mint „a költségvetés forráshiányos lesz"; „a források feltárása mellett nagyfo­kú kiadásmérséklésre lesz szükség"; „fejlesztést finanszírozni nem tudunk"; „szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerülünk";„racionalizálni kell az in­tézményeket"... Bár szóból ért a magyar ember, mégis, ez a „megértés" istenigazá­ból csak akkor következett be, amikor be­zárták a bölcsődét, az óvodát, amikor megszüntették a vasútállomás és a falu kö­zötti autóbuszjáratokat, amikor a tömeg- közlekedési eszközök még ritkábban és zsúfoltabban jártak. És amikor híre kelt, hogy egyes helyeken az önkormányzati dolgozók a megszokottól csak hetekkel később vehették fel a fizetésüket, sőt töb­beknek a munkahelye is megszűnt. Mindezek ellenére a józanul gondolkodó ember a változásokat szükségességét be­látva is háborog. Érthetetlennek tartja, hogy a legsürgősebb, egyelőre kevés pénz­ből elvégezhető javításokra sem jut pénz, holott az később jóval többe kerül. Hábo­rog, mert az egyik városban mindenre több jut, a másikban pedig a legszükségesebb­re sem futja. Igaz, az egyik helyen jól mű­ködő nagyüzem van, amelyik nagyössze­gű helyi adót fizet, a másikban pedig rozs­da marja a hajdanvolt üzem gépeit. És az állampolgár mélységesen felháborodik annak hallatán, hogy az önkormányzat szociális bizottságának döntése alapján hto-támogatást kapott többek között a doktor úr, meg egy jó! menő vállalkozó is, neki pedig ajtót mutattak, amikor indokol­tan segélyért folyamodott... Nehéz döntés előtt állnak az önkormány­zatok. Alaposan meg kell fontolniuk, mit, mire költenek. És minden egyes döntésük­nél számításba kell venniük az állampol­gárok véleményét, igazságérzetét is. Hogy ne keletkezzenek erkölcsi károk, mert azo­kat gazdagabb időszakban, pénzzel sem lehet helyreállítani. Reformátusok III. világtalálkozója Budapest (MTI) - A romániai Partium és Er­dély lesz a színhelye augusztus 3-10. között a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójá­nak - ismertette kedden a rendező Magyar Reformátusok Világszövetségének budapesti sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott, a ren­dezvénysorozat igen fontos a határon túli ma­gyarok számára, mivel körükben a református vallásnak van a legtöbb követője. A világtalál­kozót augusztus 3-án Nagyvaradon nyitják meg. A június 1. és augusztus 25. közötti elő-, illetve utórendezvények az egész Kárpát-me­dencét felölelik: az eseménynek Magyarorszá­gon, Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaság­ban egyaránt lesznek helyszínei. Tőkés László püspök hangsúlyozta: a hatóságok nem aka­dályozzák a világtalálkozó szervezését. A ma­gyar kormány 80 millió forintot szavazott meg a’ világtalálkozó támogatására. A gyülekeze­tek tagjai a lelkészi hivatalokban kérhetnek programfüzetet és jelentkezési lapot.

Next

/
Thumbnails
Contents