Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-21 / 300. szám

LI. évfolyam, 300. szám 1995. december 21., csütörtök Ára: 21,90 Ft MAGYARORSZAG BORSOD ABAÜJ ZKMRLHN FÜGGliTUiN NAPILAPJA Iskolát építettek 34 gyereknek A 356 lelket számláló - és di­namikusan fejlődő - Nyomá­ron elhatározták, iskolát épí­tenek. 34 gyerek neveléséről gondoskodnak a tornater­mes intézményben. (4. oldal) Jövőre jön a kerékbilincs Jövőre bilincsbe verhetik a tilosban parkoló járműveket a borsodi megyeszékhelyen. A parkolóhelyen bliccelők kocsiját viszont nem béklyóz­zák meg. (5. oldal) Szabadságra készülnek... Azt mondják, amíg világ a vi­lág, egyedül a börtönőr ke­nyere biztos. De nem is ez a kérdés, hanem az, mit tehet­nek azért: aki szabadult, ne kerüljön vissza. (5. oldal) Karácsonyi ajándék - Berlinből Aggteleknek és környékének nagy lehetőség a világörökség cím A két kulturális magyar világörökség mellett az aggteleki csepkőbarlang természeti kincsként került a listára Ózd: felgyorsul a privatizáció Budapest (MTI) - A kormány dön­tésének köszönhetően felgyorsult az Ózdi Acélművek Kft. privatizációjá­nak előkészítése: az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. kedden nyilvánosságra hozta a cég privati­zációs pályázati kiírását. Szereh- csés esetben a jövő évben sikerül olyan befektetőt találni a társaság számára, amely - jelentős állami tá­mogatással - megvalósítja a mini- acélmű-programot. (Részletek a 3. oldalon.) Magyarországra jön William Perry Budapest (MTI) - A jövő év első napjaiban Magyarországra érkezik az amerikai védelmi miniszter - kö­zölték szerdán a Honvédelmi Mi­nisztériumban. William Perry Bu­dapesten megbeszélést folytat Kele­ti György honvédelmi miniszterrel, és felkeresi a Kaposvárott és Taszá- ron állomásozó amerikai erőket. William Perry - a washingtoni ma­gyar nagykövet útján - köszönetét fejezte ki a magyar hadsereg veze­tőinek az amerikai erőkkel folyta­tott együttműködéséért. Az Italgas kifizette a Tigáz árát Budapest (MTI) - Az olasz Ital- gas/Snam konzorcium szerdán kifi­zette a privatizált Tigáz mintegy 172 millió dolláros vételárát, és át­vette az 50 százalék plusz egy rész­vényből álló többségi részvénycso­magot. A Tigáz birtokbavétele Las- csik Attila, az ÁPV Rt. vezetője és Alfredo Moroni, az Italgas elnöke je­lenlétében zajlott Budapesten, Szerdán már meg is alakult és ülést tartott Budapesten az immár olasz érdekeltségű Tigáz új Igazgatótaná­csa. A hétfős testületben hat olasz és egy magyar (Wéber György, az ÁPV Rt. képviselője) kapott helyett. A tanács a Tigáz elnökének Euge­nio Lancellottát, az Italgas elnökhe­lyettesét, vezérigazgatóját, a Vene- ziangas elnökét nevezte ki. (Az Ital­gas a közelmúltban szerezte meg az olasz Veneziangas 100 százalékát.) A b.atfős vezetői kollégiumban há­rom magyar - az Energiahivatal, valamint a Tigáz dolgozóinak két képviselője - és három olasz kapott helyet. Budapest (ÉM - B.Gy.) - Az UNESCO érintett bizottsága az Aggteleki és Szlovák Karszt barlangjait - mint arról már be­számoltunk lapunkban - felvet­te a világörökség-listára. Ennek jelentőségéről, indoklásáról, il­letve az ezzel kapcsolatos köte­lezettségeinkről tartott tegnap sajtótájékoztatót Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter a KTM-ben. Az eseményen jelen volt Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója is. E döntés felfogható karácsonyi ajándéknak is - jelentette ki Baja Ferenc -, amely nemcsak a barlan­gászok és a természetbarátok, ha­nem a két ország számára is nagy jelentőségű. A kelet-európai egy­másra utaltság, az együttműködés szép elismerése ez, hiszen a szlovák és a magyar fél közösen pályázott a világörökség címre. Tardy János helyettes államtit­kár, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium Természet- védelmi Hivatalának elnöke a rész­leteket is jól ismeri, hiszen a párizsi és a berlini ülésen is ő vezette a ma­gyar küldöttséget. Felelevenítette tájékoztatójában a másfél éves „menet” főbb állomásait: — A nem­zetközi szakmai grémium állás­pontjának ismeretében arra töre­kedtünk, hogy meggyőzzük őket: a kisebb méretű, de globális jelentő­ségű természeti értékeknek a ver­senyben egyenlő eséllyel kell indul­niuk a gigantikus képződmények­kel. A kőbe zárt, megkövült élővilág csodálatos látványa miatt így a vi­lágörökség-bizottság messzemenő­en akceptálta a szlovákokkal közö­sen benyújtott pályázatunkat. A januári hivatalos statisztika szerint a világon 440 világörökség létezett. Ennek nem egészen egyne­gyede (96) volt természeti. Európá­ban az arány lényegesen rosszabb: itt a százat is meghaladó kultűr- örökségre 11 természeti örökség ju­tott. A sajtótájékoztatón megtud­tuk, a világörökség-bizottság berlini ülésén a 23 kultúrörökség mellett 6 további természeti örökség került fel a világörökség-listára, amelyek a következők: az Aggteleki és a Szlo­vák Karszt barlangjai, a komi őser­dő, a németországi Messel-pit fosszilis lelőhely, a Déli Atlanti-óce­áni Gough-szigeti madárrezervá­tum, az amerikai Carlsbad Caverns Nemzeti Park és a kanadai Glacier and Waterton Lakes Nemzeti Park. Tardy János arról is beszámolt, hogy külföldiek bevonásával fél éven belül elkészülnek a területke­zelési tervek. Az UNESCO ugyan nem pénzosztogató szervezet, de e minősítés megnyitja a lehetőséget e hátrányos helyzetű régió számára a pénzes turizmus előtt. Baross Gá­bor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója bejelentette, hogy száz­millió forintért felújították a bar­lang aggteleki szakaszát. Remélhe­tőleg ez a munka folytatódik majd Jósvafőn is. Rémdráma a színház csarnokában 69 millió ECU, főleg infrastruktúrára Budapest (MTI i-Az idén Magyar- ország 69 millió ECU-támogatás- ban részesül az országprogram ke­retében. Erről írtak alá megállapo­dást Budapesten az Európai Unió és a kormány képviselői szerdán. Az összeget kiegészíti egy korábban jó­váhagyott 16 millió ECU-s keret, így a magyar PHARE-program ez évi költségvetése eléri a 85 millió ECU-t. Soós Károly Attila, az IKM politikai államtitkára kiemelte: az ez évre biztosított 85 millió ECU-s keret közel fele infrastrukturális fejlesztéseket szolgál. Mintegy 41 millió ECU-t fordíthatnak utak kor­szerűsítésére. Elsősorban az ország keleti részén, a Románia felé vezető közlekedési utakat kívánjak felújí­tani. Mintegy 1Ó millió ÉCU jut a mezőgazdaságnak, 5 millió a priva­tizációra, további 5 millió regionális fejlesztésre, 1 millió ECU-vel pedig az idegenforgalmi ágazatot segítik. A szerződés aláírását követően pá­lyázhatnak a felhasználók. Magyarországi ősbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban John Websterről általában azt „szoktuk tudni", hogy William Shakespeare kortársa volt. Vala­hogy el is veszett a „nagy angol" ár­nyékában. Ám a XIX. században őt is felfedezték, azóta folyamatosan jelen van a színházi életben. Első­sorban persze hazájában, Angli­ában játsszák műveit. Ám ma este Miskolcon is megidéz­zük lohn Webstert, legalábbis kép­zeletének szülöttjeit. Telihay Péter rendezésében az Amalfi hercegnő című rémdrámából a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában - a rendező műfaji meghatározás sze­rint - akcióhorror lett. Az eredetileg 120 oldalas színdarabból talán 30 oldalnyi szöveg hangzik el az elő­adás során, de a tartalmi teljesség nem szenved csorbát. A főbb szerepekben Létay Dórát, Molnár Annát, Horváth Lajos Ottót (vendégművészként), Kuna Károlyt, Matus Györgyöt, Szegedi Dezsőt és Szeréini Zoltánt láthatjuk. Fotó: Dobos Klára ■KOMMENTÁR A felszín Dobos Klára A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Ez a sokat idé­zett gondolat most annak apropóján jutott eszembe, hogy Baja Ferenc ünnepélyesen bejelentette Budapestend), hogy az Agg­teleki Nemzeti Park a világörökség része lett. Én pedig elkezdtem törni a fejem, mi­ért is jó az nekünk (vagy akárkinek), hogy a világörökség részei lehetünk. Pénzzel nem jár, akkor meg minek?! Persze, ez így túlzás. Éppen a bevezető gondolat győz meg arról, hogy nagyon is oda kell figyelnünk természeti és egyéb ér­tékeinkre. És nemcsak országosan, hanem „világosan" is. De mitől lett vajon világ- örökség az ANP? Vagyis ezt inkább „visszafelé" kellene kezdeni, talán az le­hetne itt a kérdés, miért csak tíz éve lett nemzeti park, ha előbb vált a világörök­ség részévé, mint a Flortobágy, a Kiskun­ság vagy a Bükk. Na igen, a barlang. Hi­szen elsősorban a föld alatti értékek miatt kapta meg a park ezt az erkölcsi elismerést. Minden, az ANP-t bemutató kiadványban elsősorban a barlangról találunk képeket. Sokkal ritkábban a csak itt megtalálható, bennszülött tornai vértőről, az országban máshol alig jelenlévő parlagi és békászó­sasokról, a füleskuvik, vízirigó, kövirigó ritka megtelepedéséről. Vagy az időről időre felbukkanó medvéről. A barnamed­ve egyébként a századelőig állandó fau­naalkotó volt itt. A vadászat tüntette el. (Horthy annak idején a Ménes-patak völ­gyében medverezervátumot hozott létre, természetesen ez is vadászati érdekeket szolgált.) Az ANP területén még sok az érintetlen ökoszisztéma. Néha ugyan bolygatják az emberek. Érdekes például az a hír, mely szerint a falvak önkormányzatai pályáz­hattak környezetvédelmi közmunkások foglalkoztatására. Tisztítás címén „sze­rencsésen" ki is irtották a patakmedrek környékét. Itt, a nemzeti park területén is. Amely a világörökség része... A földalatti világ nem sérülhet, a barlan­got féltőn óvják a szakemberek, most is nagy felújítást terveznek! De a felszín ve­szélyeztetett. Mert mit várjunk akkor, ha az ott élők sem figyelnek igazán a környe­zetükre. És ez fontos figyelmeztetés lehet. Most örülünk és büszkék vagyunk - de mi lesz ezután? Jó esetben növekszik a turiz­mus, ebből adódóan nagyobb lesz a be­vétel, szállodák épülnek, csökken a hát­rányos helyzet... Rossz esetben pedig ugyanez. Kínzás nincs, de a fogdák rosszak Budapest (MTI) — Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága nem értesült kínzásról, vagy az elítéltek - börtönszemélyzet általi - fizikai bántalmazásának más formáiról. Erre utaló bizonyítékot sem talált múlt év novemberében folytatott magyarországi vizsgálata során. Többek között ezt a megállapítást is tartal­mazza a bizottság jelentése, amit szerdán az Igazságügyi Minisztériumban sajtótájékozta­tón tártak a nyilvánosság elé. Vastagh Pál igazságügy-miniszter elmondta: a büntetés­végrehajtási intézmények működésének jogi hátterével kapcsolatban elégedettségét fejezte ki a bizottság. Ugyanakkor a fogva tartottak elhelyezésének körülményeit illetően számos kritikai megjegyzéssel éltek. A rendőrségi fog­dák emberi jogi igényeknek megfelelő kialakí­tása mintegy 3 milliárd forintot igényelne. Eb­ben az évben tíz új fogdát építettek, 16-ot fel­újítottak, 23-at viszont bezártak, mert ember elhelyezésére alkalmatlannak bizonyultak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents