Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-16 / 296. szám

1995. december 16., szombat BORSOD - A BAU] - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Az ebek is tüntettek jogaikért Tegnap Miskolcon a kutyatu­lajdonosok (többen kutyá­jukkal együtt) vonultak a Vá­rosháza elé. E módon is tilta­kozni akartak az új ebrende­let ellen. (3. oldal) Heti mellékletünkben riport, interjú, tudósítás, rejtvé­nyek, irodalmi összeállí­tás, hét végi programajánlat és képösszeállítás látható, olvasható. (9-16. oldal) HÉTVÉGE Világos ajándék a Hérától A Héra-alapítványnak kö­szönhetően idén 2400 család­nak adhatnak át Miskolcon ezer-ezer forint értékű utal­ványt, illetve egy-egy ener­giatakarékos égőt. (4. oldal) Ikarus-tüntetés az ÁPV Rt. előtt Budapest (MTI) - Megállapodás nélkül ért véget az Ikarus Rt. szak- szervezeti vezetőinek és az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettesének pénte­ki tárgyalása. Székesfehérvárról és Budapestről csaknem 30 busszal ér­keztek a dolgozók az ÁPV Rt. Pozso­nyi úti épülete elé. A tüntetéssel a bérkövetelésüknek kívántak nyo- matékot adni. Fonyó Péter, az Ika­rus Rt. szakszervezeti bizottságá­nak képviselője az újságíróknak a megbeszélést követően elmondta: ígéretet kaptak arra, hogy a tulaj­donos nyomást gyakorol a vállalati vezetésre: teremtse meg a bérigény kielégítésének feltételeit. Amíg en­nek nincsenek meg a garanciái, az Ikarusban a sztrájkot folytatják. Ismét lassul az áremelkedés üteme Budapest (MTI) - A Központi Sta­tisztikai Hivatal szerint a fogyasz­tói árak novemberben az előző hó­naphoz képest 1.6 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelzi, hogy ismét lassul az áremelkedés üteme. Októ­berben a havi drágulás 2,3, szep­temberben pedig 2 százalék volt. Áz utolsó 12 hónap alatt az árak 28,7 százalékkal növekedtek. Júniusban volt a legmagasabb az éves inflációs ráta, amikor elérte a 31 százalé­kot, júliusban ez 30,5 százalék­ra, augusztusban 29,2 százalékra, szeptemberben 28,8 százalékra csökkent. A folyamat októberben megtorpant, amikor az éves ráta 29 százalékra emelkedett, ám a no­vemberi adat jelzi, hogy hosszabb távon a csökkenő tendencia tartós. Szabadkára látogat Göncz Árpád Budapest (MTI) - Szabadkára lá­togat vasárnap Göncz Árpád köz- társasági elnök. Az államfő egyna­pos útja során részt vesz es beszédet mond a legrégebbi bácskai művelő­dési egyesület, a 130 éve alapított szabadkai Népkör újjáépített épüle­tének avatásán. A Népkör székhá­za, amely helyet ad a helyi Koszto­lányi Dezső Színháznak is, sokáig romos, használhatatlan állapotban volt. Az elmúlt néhány évben újítot­ták fel, Makovecz Imre tervei alap­ján. Az államfő kötetlen beszélgetés keretén belül találkozik a helyi ma­gyar szervezetek képviselőivel is. Ekkor várhatóan szó lesz egyebek mellett a jugoszláv utódállamok­ban, különösen a Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzetéről. Megnyílt az Európai Ifjúsági Központ Budapest (MTI) - Ünnepélyes ke­retek között megnyitották a Buda­pesti Európai Ifjúsági Központot pénteken. Áz eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, többen megjelentek a kormány ré­széről, és képviseltette magát az Európa Tanács is. A magyar kor­mány tulajdonát képező egykori Hotel Ifjúság épületében létesített konferencia- és információs központ kulcsát Dániel Tarschys-nak, az Európa Tanács főtitkárának Fodor Gábor művelődési miniszter nyúj­totta át. Göncz Árpád hangsúlyozta: a központ jelentősége, hogy a közös jövőjű térség fiataljai itt találkoz­hatnak. A működését jövőre meg­kezdő dokumentációs központnak Pedig fontos szerepe lesz az infor- . öiációáramlásban. Százezerből százharminc elítélt Vastagh: Nem kellene zsúfoltnak lenniük a hazai börtönöknek székhely pedagógus sztrájkbizott­ságának elnökétől, aki elmondta: kollégáival értékelték a fejleménye­ket, Véleményük szerint a pénteki munkabeszüntetés olyan főpróba volt, amelyik bebizonyította, hogy a pedagógus társadalom együtt, szer­vezetten is fel tud lépni a közös cé­lért, a jövő nemzedékért, „A sztrájk üzenet volt azoknak, akik tovább akarják rontani munkafeltételein­ket. Nem kérünk mást, csak azt, hogy dolgozhassunk, megélhes­sünk” - fogalmazott Kovácsné Po­gány Lenke. Áz ország mintegy 11 ezer köz- és felsőoktatási intézményének 80 százalékában sztrájkoltak. Az EL­TE Gólyavárban tartott sztrájk- nagygyűlésen Szöllősi Istvánná, a PSZ főtitkára kifejtette: egyszerűen nem igaz a kormány 19,5 százalé­kos bérnövelésről szóló ajánlata, ugyanis ezt az előadó szerint csak további elbocsátások révén lehetne megvalósítani. korszerűsítésekre annak ellenére, hogy a közelmúltban adtak át az épületben egy modern konyhát, va­lamint várhatóan áprilisban befeje­ződnek a már régóta folyó átalakítá­si munkálatok is. A fővárosban is hasonló gondokkal találkozott, bál’ ezek - mint mondta - országos jelle­gű problémák. A miniszter hangot adott azon véleményének is, hogy hazánkban a bíróságok még mindig előszeretettel osztogatják a szabadságvesztést ahelyett, hogy alternatív büntetési lehetőségeket keresnének, ezáltal válnak zsúfoltakká a börtönök. Ma­gyarországon százezer főre számít­va 130' fogva tartottat tartanak nyilván, míg nyugaton ez a szám ugyanennyi lakosra vetítve mind­össze 40 elítéltet jelent. Ezen okok kiküszöbölése érdekében tervezik, hogy a döntés meghozatalakor na­gyobb variációs lehetőségeket tár­nak majd a bírák elé. Vastagh Pál kitért arra is, hogy ezentúl jobban elő kell segíteni az ehteltek társa­dalmi életbe való beilleszkedését, amit fokozatos átmenettel próbál­nak a későbbiekben megoldani. Az Európa Tanácsnak a magyar börtönviszonyokról szóló jelentésé­ből a miniszter kiemelte, hogy a vé­leményezés a büntetés-végrehajtási intézeteket nem marasztalja el, a rendőrségi fogdák körülményeinek tekintetében azonban talált hiá­nyosságokat. „A sztrájk üzenet volt azoknak, akik tovább akarják rontani munka- feltételeinket." Fotó: Vajda jános Miskolc, Budapest (ÉM - MTI) - Hét-nyolc település kivételével a megye valamennyi lakóterüle­tén sztrájkba léptek tegnap a pedagógusok - tájékoztatta la­punkat Simon Istvánná, a Peda­gógusok Szakszervezete (PSZ) megyei titkára. A megye több mint 700 közoktatási intézményéből körülbelül 6 általá­nos iskola és 10 óvoda volt az, ame­lyik nem csatlakozott a sztrájkhoz, illetve a bentlakásos, a gyógypeda­gógiai, az állami gondoskodást nyújtó intézmények sem vettek részt benne. Néhány egyházi iskola viszont csatlakozott (pontos adato­kat nem tudott mondani a titkár), így például a Mezőkövesdi Szent István Általános Iskola. Simonné rendkívül fegyelmezettnek és ered­ményesnek ítélte a tegnapi munka- beszüntetést. Pedagógushoz méltó volt - mondta. Miskolcon a 119 önkormányzati fenntartású intézmény közül 118- ban sztrájkoltak - kaptuk a hírt Ko­vácsné Pogány Lenkétől, a megye­Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Tájékozódni jöttem, hogy minél többet tudjak meg a magyar büntetés-végrehajtási intézetek helyzetéről - mondta tegnap Vastagh Pál igazságügy-minisz­ter a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben tartott sajtótájé­koztatóján. A miniszter az elmúlt hetekben több hasonló intézményben járt, hogy megfelelő képet kapjon az ott dolgo­zó állomány munkaviszonyairól, va­lamint az elítéltek életkörülményei­ről. Az Újhelyben látottakról szólva elmondta: jól szervezett munkát ta­pasztalt. Kiemelkedőnek nevezte azt az eredményt, miszerint minden rab számára biztosítják a munka­végzés lehetőségét, amely a mai időkben komoly teljesítmény. Sajná­latára akadnak viszont olyan gon­dok, amelyeket anyagi vonzatúk mi­att nehéz megoldani. Szerinte sok pénzt kell még fordítani különböző Vastagh Pál elhagyja a sátoraljaújhelyi intézetet Fotó: Bujdos Tibor „Pedagógushoz méltó volt” Hétszáz intézményből csak tizenhatban nem sztrájkoltak KOMMENTÁR A Védelem Buzafalvi Győző Annak idején nem egyik napról a másik­ra szervezték meg a légoltalmat: az első világháborúban, a légi támadó eszközök megjelenésével vált szükségessé a véde­lem, ám a hatósági légoltalom kiépítésé­ről csak az 1935. évi XII. törvénycikkely intézkedett. A hatévtized történéseire, vál­tozásaira emlékeztek tegnap a megye­házán. A lakosság megbarátkozott e szervezettel (talán emlékeznek még néhányan, hogy éppen Miskolcon tartották az első nagy­szabású polgári védelmi gyakorlatot, ame­lyen több mint négyezren vettek részt), ám útja nem volt egyenes. Bár a békés napo­kon is megtalálta feladatát, az idő múltá­val először önállósságát vesztette el a szer­vezet, majd amikor 1991-ben a Belügy­minisztérium égisze alá került, hirtelen nem tudtak mit kezdeni a „jövevénnyel". Fontolgatták, ugyan mi lehet a megoldás, s közben megszüntetésének gondolata is felmerült. Azután összevonták a tűzoltó­sággal... január elsejével azonban újabb fordulat köszönt be: ismét önállóan végezheti te­vékenységét a polgári védelem. A belügy­miniszter a 60. évforduló központi ünnep­ségén biztató szavakat mondott, a jelen­leginél jobb anyagi kilátásokra utalt. Ez is valami a hétköznapok lehangoló ellehe­tetlenülései közepette. A válságjelek ellenére úgy tűnik, hogy ki­jut a bajokból a polgári védelem. Alkot­mányunk minden állampolgárnak garan­tálja a biztonságot. A polgári védelem má­ra beépült a közigazgatásba. Nem egye­dül ők gondoskodnak pusztán a nyugodt alvásunkról. A kovászt ugyan a hivatáso­sak jelentik, de kiegészülve az önkor­mányzati vezetőkkel, a tűzoltókkal, a bá­nyamentőkkel, a vízügyi és egészségügyi szakemberekkel, a rendőrökkel - már ha­talmas erő dolgozik azon, hogy megaka­dályozzák a tragédiák bekövetkezését. Rendkívüli helyzetekben - mint például legutóbb, a kassai kohórobbanás esetében - a sajtó is sokat tehet a megfelelő tájé­koztatással a lakosság felkészítése érde­kében. Szerencsére mostanra már eljutottunk odáig, hogy nem a prioritásért versenge­nek a telek: a közös cél, a védelem szol­gálata kap elsőbbséget mindegyik szerve­zetnél - amint ezt a megyei parancsnok hangsúlyozta a tegnapi ünnepségen. Amíg ez így van, bízhatunk benne: a polgárok nem maradnak védtelenül, ha katasztrófa fenyegeti biztonságukat. A legjobb persze az lenne, ha sosem szorulnánk rá a pol­gári védelem segítségére... Átvészelik, de csak segítséggel Budapest (MTI) - Az egészségügyi intézmé­nyek csak akkor lesznek képesek átvészelni a jövő év első hónapjait, ha a kormány vagy a társadalombiztosítás segítséget nyújt a kórha­zak anyagi helyzetének rendezéséhez. Adós­ságkonszolidáció nélkül, az ez értnél csupán öt százalékkal magasabb működési költségvetés­sel - ennyit biztosít a tb-alapok átmeneti tör­vénye - az intézmények csődbe jutnak. Az egészségügy tönkremenetele pedig egyet je­lent az ország csődjével - jelentette ki Gógl Ár­pád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a testü­let pénteki küldöttközgyűlésének szünetében. Ä kamara elnöke megerősítette, amennyi­ben az Országgyűlés nem fogadja el a gyógyí­tó-megelőző tevékenységre előirányzott 215 milliárdos költségvetést, az orvosok is a mun­kabeszüntetés mellett fognak szavazni. 4

Next

/
Thumbnails
Contents