Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-12 / 292. szám
1995. December 12., Kedd 6 M Itt-Hon Tóth Anita Szimnabesenyo 12. születésnapod alkalmából az élet útján sok szerencsét, boldogságot, hosszú életet kíván: v & nagyi és nagyapa ? —-----------------------------------------------------------------------------------KEREKES LAJOSNE Kati mami részére Miskolc, Baráthegyalja utcára. V Sok boldog születésnapot kíván: Dávidka ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes, vagy apró), illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 u 6 200 Ft+áfa 1/4 et12 400 Ft+áfa 1/ 2 et 24 300 Ft+áfa 1/ 1 u 48 600 Ft+áfa 2/ 2 u 49 250 Ft+áfa 2/ 1 u 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8—16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. December 12., Kedd Itt-Hon M 3 Címer és zászló Bükkszentkeresztnek Miskolc (ÉM) - A község a közelmúltban ünnepelte 240 éves fennállását, s ez alkalommal avatta fel címerét és zászlaját. Bodnár Tibor polgármester régi vágya teljesült ezzel, amit a képviselő-testület is egyetértőén támogatott. A település történelmi múltját kifejező címer Szendrői Árpád szobrászművész és Tóth Péter történész közös alkotása. Az ünnepségen a község hely- történésze, Balogh Sándor a régmúltat idézte, és szólt a jelen vívmányairól is. Előadásából adunk az alábbiakban közre. Jkz elmúlt 240 év a számvetések ideje is. A település története 1755-re vezethető vissza, amikor is gróf Grassalkovich Antal, a Koronauradalom elnöke megépítette az üveghutát. Majd a betelepített cseh és lengyel üveggyártáshoz értő családok évekkel később létrehozták a jelenlegi települést, mely Újhuta nevet viselte. A település rohamos fejlődésnek indult, és Simonides János hutamester saját költségén egy fakápolnát és egy paplakot építtetett. A hívek lelki gondozására Szlovákiából, Homonnáról egy ferences szerzetest kért fel Ma- zuska Mátyás személyében, aki a templom első plébánosa volt. A fakápolna 22 évig szolgálta a híveket, ám az 1800-as év elején összeomlott. Nemsokára, 1800. március 3-án lerakták a jelenlegi kőtemplom alapját, melyet 1801. húsvét vasárnapján Szentkereszt Felmagaszta- lása névre szenteltek fel. Az 1930-as éveket követően - orvosok - felfedezték a község gyógyhatású levegőjét, melynek Európa szerte gyorsan híre kelt. Ekkor határozták el, hogy az Újhuta névnek is búcsút mondanak. Király Alajos akkori plébános javaslatát elfogadva, Újhuta templomának nevét vette fel a település 1940- ben, amely azóta Bükkszentke- reszt. Érdekes és tanulságos arról is szólni, hogy mik járultak hozzá a térség fennmaradásához. 1788-ban megalakult a képviselő-testületük, mely törvényes keretek között biztosította a fejlődést és gondoskodott a lakosság helyben maradásáról. Eszterházy Károly szervező püspök 1788. május 31-vel önálló káplánsággá teszi Újhutát. Mikor 1813-ban a diósgyőri plébániát felosztották, Újhuta levált és 1815-től önálló egyházközség lett. A növekvő munkaerőt az üveggyártás nem tudta alkalmazni, így a lakosság egy része erdei munkával, mész és faszénégetéssel foglalkozott. A terep- viszonyokhoz igazodva az állat- tenyésztés és a fuvarozás biztosította a megélhetést. Az uradalom gondoskodott az ifjúság neveléséről és 1801-ben megépítették az első iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással. A lakosság csak szlovák nyelven beszélt, és így a tanító sem tudott magyarul. A leglátványosabb fejlődés á II. világháború után indult el. 1949- ben kigyúltak a fények a bükki otthonokban, majd 1969-ben megépült a vezetékes vízhálózat, amely lehetővé tette, hogy 1969-ben 180 üdülőtelket osszanak ki. Gyógyhatású levegőjét felismerve számos magán- és intézményi üdülő épült fel azóta. (Ma mintegy 430-at tartanak számon.) Az 1400 lélekszámú település lakói túlnyomórészben római katolikus val- lásúak. 1980-82-ben felépült az ifjúsági tábor tíz kőházzal, 120 férőhellyel, konyhával és étteremmel. 1985-ben megvalósult a telefonhálózat, majd 1987- ben megépült az iskola 180 tanulója számára a minden igényt kielégítő tornaterem. Bükkszentkereszt csodálatos panorámája az idelátogatót maradásra búja. Fogadói és vendéglátó egységei minden igényt kielégítenek. A gáz és szennyvízvezeték-hálózat kiépítésével igazi idegenforgalmi centrum lett. Az 1989-ben megnyílt bükki üveghuták múzeumát évente több ezer látogató keresi fel. S most ismét történt a település életében egy nagyon fontos esemény, amelynek apropóján újra felidéződhettek a régi hagyományok, emlékek, értékek.” A zászló megszentelését Kartal Ernő a Minorita egyház plébánosa végezte, aki 1961- 1973 között a község lelkésze volt. A megszentelt lobogót Balogh Sándor a következő szavakkal adta át a polgármesternek: „A mai nap ünnep a község életében, remélem boldogság tölti el szívedet, hogy át- veheted a község címerével díszített és megszentelt zászlót, mely egybefoglalja a múlt történelmét és jelképe dolgos népének.” „HETI IEGYZET „Rokkantak éUe” Bodnár Ildikó A betegségük folytán idő előtt nyugdíjba kényszerülők helyzete aligha irigylésre méltó. Kiváltképp, ha súlyos kór nehezíti mindennapjaikat, amelyből a felépülés esélye vajmi csekély. A nehéz testi-lelki nyűgök mellett, a gyógyulási folyamat anyagi terhe is legtöbbjükre ránehezül. A fájdalmat enyhítő gyógyszerek pedig igencsak sokba kerülnek, előteremteni a rájuk valót egyre nehezebb. De ha már legalább számolhatnak az e sorsra jutók egy megállapított fix nyugdíjjal, az ösz- szegből kikalkulálhatják a házi kosztra és a házi patikára fordíthatót. Ennek előzményeként többek között részt kell venniük a rokkantnyugdíjba „készülőknek" egy orvosszakértői felülvizsgálaton, amelyre a jogszabály 2 hónap átfutási időt ad. S ha minden feltétel összejön, a járandóságot is rövid időn belül megállapítják az érintetteknek. Csakhogy a MÁV-berkeiben egészen más paragrafusok élnek. Megtart egy évig, vagy még tovább is, mire a hosszú hónapok óta betegeskedőt - aki közben akár meg is halhat - orvosi bizottság elé idézik. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: a MÁV csupán Budapesten tart fenn orvosszakértői intézetet, s oda bejutni az ország bármely részéről csak jókora kivárással lehet. A MÁV-nál lebetegedésük előtt dolgozók népes tábora pedig hiába zúgolódik és hivatkozik a megyei nyugdíj- igazgatóságok és orvosszakértői intézetek viszonylag gyors ügyintézésére, saját „nyugdíjközpontjuk" nyugalmát ezzel meg nem rengetik. Ők teszik, illetve tennék dolgukat, de a határozat időbeni meghozatala - állítják - nem rajtuk múlik. (Na de ki szóljon „tagjaik" érdekében egy magasabb fórumon, ha nem ők?) S addig, míg a hosszú eljárási folyamat le nem zárul, a rokkantosításra várakozók közül sokan ellátatlanok. (Az önkormányzati segélyek ilyen körülmények között akár megalázónak is tűnhetnek.) 5 ráadásul elesnek egyéb kedvezményektől is, mint például- a nyugdíjas villamos- és autóbuszbérlettől, mert nincs aki igazolja azt, hogy egy leszázaléko- lási folyamat részesei. A fővárosközpontúság egy olyan országban, amelynek minden megyéjében sokezer „vasutas" dolgozik, több mint arcpirító. Hiszen bármelyikük, bármikor kerülhet 20, 30 vagy annál több éves szolgálat után hasonló helyzetbe. S várhatnak, várhatnak a szívinfarktusosok, az embóliások és egyéb betegségen átesők jogos járandóságukra, míg csak... rájuk nem kerül a sor.
