Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-20 / 273. szám
1995» November 20», Hétfő ______ Gazdaság ~~ ESZAK-Magyarország 7 M érlegen az agrárágazat helyzete Miskolc (ÉM) - A parlamenti pártok agrárágazatot érintő választási programjában foglaltakat tekinti át a jelenlegi helyzet tükrében a megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség elnöksége november 24-i ülésén. De tárgyalnak a megoldási lehetőségekről, az elkövetkezendő időszak céljairól, feladatairól is. Az ülésre a megye országgyűlési képviselői is meghívást kaptak. Vállalkozók találkozója Tolcsva (ÉM) - Mezőgazdasági termelők és vállalkozók részére szervez találkozót november 22-én, szerdán a Zempléni Településszövetség a Tokaj Kereskedőház Rt. tolcsvai palackozóüzemében. A délelőtt fél 11-kor kezdődő rendezvényen először zempléni vállalkozók mutatkoznak be. Délután - az előzetes program szerint - a Hitelgarancia Rt., a Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei mondják el véleményüket az 1995-ös év gazdasági tapasztalatairól, illetve az 1996-os gazdasági évre vonatkozó elképzelésekről és támogatásokról. A gazdanap konzultációval zárul. Adószakértő a könyvtárban Székesfehérvár (MTI) - Adószakértő válaszol hetenként egy alkalommal a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban a vállalkozók kérdéseire; az intézmény ily módon is szeretné támogatni, illetve állandó olvasónak megnyerni ezt a réteget. A vállalkozók, a vállalkozások számára legfontosabb könyvekről ajánló bibliográfiát készítettek a könyvtárosok, az olvasóteremben a többnyire csak méregdrágán beszerezhető művekből állítottak össze helyben tanulmányozható kiskönyvtárat. Az olvasók mindezek mellett csaknem száz gazdasági lapból, illetve folyóiratból tallózhatnak, s a könyvtárban lehetőségük van arra is, hogy egy-egy cikket, jogszabályt lemásoltassanak. Háromnegyed éves sörös adatok Sopron (MTI) - A Soproni Sörgyár 1995. első kilenc hónapjában csaknem 4,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el, ami 370 millió forinttal több a tervezettnél. Az üzemi tevékenységeredménye 394 millió forint, s ez hétmillió forinttal elmarad a tervezettől. A társaság adózás előtti eredménye 349 millió forint lett. A társaság sörértékesítése a beszámolási időszakban 833 ezer hektoliter volt, ami 20 ezer hektoliterrel több, mint az előző év hasonló időszakában. A saját termelésű söreladás az elmúlt évihez képest 22 ezer hektoliterrel visszaesett ^Kamarai hírek __ • RÉSZVÉTELI LEHETŐSÉGET biztosítanak magyar kiállítók fámára is Svájc legnagyobb, MU- "A ’96 elnevezésű nemzetközi fogyasztási cikk vásárán, amelyet Bázelben 1996. március 8-17. között rendeznek meg. A helyszíni árusítási lehetőséggel bíró 55 ezer négyzet- méteres kiállítási területtel rendelkező vásáron tavaly 400 ezer látogató fordult meg. Magyarország a »Handelspartner” pavilonban kol- jektív standdal vesz részt, ezen bejül egy-egy megye kollektív standdal is bemutatkozhat. Bővebb felvi- agosítás és jelentkezési lap a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában Miskolc, Szentpáli út 1-Ctel: 46/328-539) kapható. • KASSAI ÖNÁLLÓ Mag) oemutatót tartanak a kass; mka Házában december 1 zott. Az árusítással egybekc mutató konfekcióipari terrr ozmetikai és háztartási-v< ékítményeket, bútorokat, rendezési tárgyakat, lakai ,es idegenforgalmi anyag ^részvételi díj a■ 924 forint + áfa négyzetn kent Az érdeklődők jelent 15 13-4836, valamint as j °y»-as telefonokon várják. Használt kabáthoz használt autó Megyénk nem minden területén csökken az újautó-vásárlási kedv Ma az a nyerő, aki túl tudja élni a keresletcsökkenést Fotó: Farkas Maya Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, Sárospatak (ÉM - M.L.) - A megyénkben tevékenykedő autókereskedők közül ma az „nyerő”, aki az elkövetkező egykét évben gazdasági nehézségei ellenére is talpon tud maradni. Ez a megállapítás azonban igaz Nógrád és Szabolcs-Szatinár megyére is. A Duna vonala ezen a téren szintén gazdasági „vízválasztó”. A válságövezetként nyilvántartott megyékben a gazdasági fejlődés hiánya érezhetően rányomja a bélyegét az autókereskedelemre. Miközben Budapesten, a Dunántúlon, illetve Csongrád megyében ez évben is prosperál az autóüzlet, térségünkben stagnál, illetve csökken az eladott új gépjárművek száma. A kereskedőket nézve Borsodban fluktuáció tapasztalható: azaz az ez évben bezárt két- három kereskedő helyébe három új márkaképviselet lépett.- Nyugati befektető nélkül ma nem ajánlatos belevágni az autókereskedelembe. Egyértelműen beszűkült vásárlópiac, kereslet nélkül pedig lehetetlennek tűnik a banki kölcsön kamatainak visszafizetése - hallottuk Fábián Lajostól, az Autójavítók és Autókereskedők Szakszövetségének (Ajaksz) Borsod megyei elnökétől. Mint elmondta, a szakmai szövetség nemrégiben tartott közgyűlésén is felmerültek az autó- és alkatrész-kereskedelmet, valamint a javítási szolgáltatásokat érintő anomáliák: a márciusban váratlanul jött vámtörvény, az adótörvény, a közterhek növekedése, a szolgáltatásokra rakódó járulékos költségek emelkedése, az eltúlzottnak vélt banki kölcsönök. Nincsenek jó helyzetben az al- katrész-kereskedelemmel, illetve a javítási szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozók sem. Hasonlóképp az öltözködéshez, az autóalkatrészek területén is a használtat keresik, az autót - meghibásodásakor - pedig csak a legvégső esetben viszik adószámmal is rendelkező szakemberhez. Egyre többen keresik fel a számla nélkül fusizókat, gyarapítva ezzel a feketegazdaság bevételeit. Az ok ebben az esetben sem más, mint a pénzhiány. Az autójavítással is foglalkozó Szerencsi Autó Kft.-nek fő bevételi forrása tavaly még az autók eladása volt. Az autószalon jelenleg a múlt ért forgalom 30 százalékánál tart. Annak ellenére, hogy az év első három hónapjában növekedett a vásárlási kedv.- A döntéshozásban valakinek nem érdeke az autóértékesítés, nem érdeke, hogy ebből bevétele legyen az államkasszának - mondja elkeseredetten a kft. igazgatója. - Az országban tavaly 70 ezer körül volt az eladott autók száma, ez most 25 ezernél tart. Ami eddig munkát adott az embereknek, azt most elveszik tőlük. Ha nincs autó, nem kell javítani, nem kell riasztót beszerelni, nem kell biztosítást kötni, és folytathatnám a sort. Miskolcon a hasonló márkával foglalkozó kereskedő optimistább. Igaz, kereskedésüket Kelet-Ma- gyarországon a legnagyobbak között tartják számon. Noha 25-30 százalékos visszaeséssel számolnak, úgy nyugtázzák az évet, hogy az rosszabb is lehetett volna. Jó hónap volt a március, az április, jól zárult az őszi szezon, és a december végéig tartó akcióra is vevőket várnak. Meg tudnak élni belőle. Azt azonban nem árulják el, miként lehet - úgymond - jobban „odafigyelni” a vevőre, mint ahogy azt sem, mennyi gépkocsit értékesítettek. A három autómárkát is forgalmazó sárospataki kft. az eladási számok javulását várta az ősztől. A látványos forgalomnövekedés viszont elmaradt. Noha egészében egyharmadára csökkent a kereslet, a javítás mellett az autóforgalmazás csak-csak növelte a bevételt. A Kazincbarcikán 1994 októberében, nyugati tőke segítségével megnyitott autószalon vezetőjének eddig nincsenek rossz tapasztalatai. Tavaly 30 autót adtak el, ez évben pedig megháromszorozódott a forgalom. Az év végéig tartó központi kampány pedig minden bizonnyal javítja az eladási számot. Ügyfeleik között fele-fele arányban találhatók vállalkozók és magánszemélyek, a vásárlóerőt jelenleg csak az áremelések befolyásolhatják. Hirdetés GONDOLJON lízing kötvény Kibocsátja az alföldi régió meghatározó lízingcége, SZAMOT SZOROZZA MÍG AXON Rt GONDOLNI SE MERNÉ, HOGY MENNYI JÖN KI BELŐLE! Az Önhöz legközelebb eső jegyzési helyek: Inter-Európa Bank Rt. Nyíregyháza, Mártírok tere 9. T.: 42/310-134, Tokaj és Vidéke Tok.szöv. Tokaj, Bethlen G. u. 1. T.: 47/352-022, IBUSZ Utazási Iroda Miskok, Széchenyi u. 18. T.: 44/324411, Eger, Széchenyi u. 9. T.; 34/312-652, Takarékbank Rt. Miskolc, Bajcsy Zs. u. 17. I: 46/412-819, Eger, Széchenyi u. 13.1.: 36/310 833 Jegyzés november 20*tól december 1 -ig. „Válasz-ADÓ Az adókedvezményről Miskolc (ÉM) - ígéretünkhöz híven folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködésével az adótanácsadást. A hozzánk érkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Továbbra is kérjük, ha az adózással, annak bármely részterületével kapcsolatosan van olyan kérdésük, amelynek megválaszolása szakembert igényel, írjanak nekünk. Levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-Adó”. □ Szellemi tevékenységet folytató magánszemély vagyok, aki bevételhez művészi tevékenységből jut. Fellépési díjamat egy kulturális programokat szervező vállalkozó fizeti ki, aki megbízás alapján foglalkoztat. Év közben a kifizető a nullaszázalékos adósáv felső határának, 110 000 forintnak a hozzáadásával vonja az előlegeket, így az év végi elszámoláskor a szellemi tevékenység utáni kedvezmény igény- bevételével és azzal, hogy alacsonyabb adósávba kerül a jövedelmem, jelentős a visszaigényelhető összeg. Kérdésem az, hogy év közben figyelembe vehe- tő-e az év végi adókedvezmény ? Mi ennek a feltétele? • A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló hatályos törvény értelmében, a vállalkozáson kívüli tevékenység keretében végzett szellemi tevékenységek jövedelmét terhelő adóelőleg kiszámításánál nem vehető figyelembe a hivatkozott törvény 38/A. paragrafus (1) bekezdés e. pontja szerinti adókedvezmény, mert a törvény 48. paragrafus (1) bekezdése arra nem ad lehetőséget. Jogszabályi feltételek hiányában tehát a kedvezmény összegét, mely a művészeti tevékenység jövedelmének 25 százaléka, maximum 500 000 forint lehet, a magánszemély az éves adóbevallásában tudja majd érvényesíteni. A kifizetőnek csak abban az esetben kell a kifizetendő jövedelemből adóelőleget levonni, ha a magánszemély írásban úgy nyilatkozik, hogy az összes levonás alá eső jövedelme az esedékes kifizetéssel együtt nem haladja meg a 110 ezer forintot. Alku — kettős cél érdekében Brüsszel (MTI) - A brüsszeli Európai Bizottság azt fogja kérni az EU döntéshozó fórumától, a külügyminiszteri tanácstól, hogy módosítsa a kelet-európai társult országokkal folytatott tárgyalásaira kapott mandátumát, lehetővé téve az EU és a társultak közötti agrárkereskedelmében bizonyos további kedvezmények biztosítását - közölte a testület szóvivője pénteken. A külügyminiszterek várhatóan jövő hétfőn döntenek majd a bizottsági javaslatról. A brüsszeli bizottság és a társult kelet-európai országok - köztük Magyarország - között már egy éve folyik az agrárkereskedelmi alkudozás, alapvetően kettős cél érdekében. Részint a társulási szerződés agrárkereskedelmi fejezetét mindenképpen módosítani kell annak fényében, hogy Ausztria, Finnország és Svédország a Tizenkettekhez történt csatlakozásukkal megszűntek önálló kereskedelempolitikai tényezők lenni, így a velük kötött kétoldalú megállapodásokat most adaptálni kell az EK- val rögzített forgalomhoz. További ok a szerződés agrárfejezetének az „átszabására” hogy a tavaly életbe lépett „Uruguay (GATT) Megállapodás” értelmében csökkent a piacvédelmi eszközök kereskedelmet akadályozó szerepe, és az eddigi kereskedelempolitikai védelmi eszközöket javarészt meg kellett szüntetni, illetve „vámosítani” kellett. Van azonban eg)’ másik tárgyalási tényező is - mutatnak rá brüsszeli szakértők. Nevezetesen, hogy jövő év közepén „lejár” az a négy és fél éves szerződéses rendtartás, amelyet még a társulási megállapodás 1992-ben életbe lépett kereskedelmi fejezete rögzített. Agrárvonatkozásban ez a termékcsoportok többségénél egyebek között évi 10 százalékos mennyisé- gikvóta-növekedést helyezett kilátásba, miközben a „kvótán belüli” tételekre eredetileg 60, idén július 1. óta 80 százalékos vámkedvezményt is biztosított. A társult országok az úgynevezett „adaptációs” tárgyalások megkezdése óta annak érdekében lobbiznak, hogy amikor az agrárkereskedelmi feltételeket összhangba hozzák a tavaly januári Európai Unió bővítéssel, valamint az Uruguay Megállapodással, egyúttal építsenek be újabb mechanizmust a kedvezmények körének fokozatos bővítésére, immár a társulási szerződésben rögzített időszak utánra is. A bizottság ehhez eredetileg nem rendelkezett mandátummal. Most arra kér majd felhatalmazást, hogy megállapodást köthessen a mennyiségi kvóták további, évenkénti tízszázalékos bővítéséről, a kvótákra vonatkozó nyolcvanszázalékos vámkedvezmény folyamatos fenntartásáról, valamint az azonos termékcsaládhoz tartozó kvóták rugalmasabb kezeléséről.
