Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-20 / 273. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, November 20., Hétfő TÉKA Mozgó Világ 95/11. Hokpácsi Sándor Nagyon nagy lehet a baj - vagy csak a pánik? - ha egy baloldali-liberális lap 30 nyomtatott oldalnyit szán egy ellenzéki politikusra, Tor- gyán Józsefre. Az olvasó - megint - nem tudja eldönteni, hogy a mái’ ismert módszerrel van- e dolgunk: rémületesre felnagyítani az ellenfelet (már-már ellenséget), hogy a közös félelem vacokmelegében meglapuljunk vagy szembeszálljunk vele. Annyiszor ijesztgették már ezt a népet bal- és jobboldali veszéllyel, hogy már kedve, ereje sincs odafigyelni rá. Tény viszont, hogy Torgyán már itt van a kertek alatt. Ha holnap lenne a választás, akár meg is nyerné. Igen érdekes az undorko- dó magyarázat a megkérdezett tizenkét embertől. Showman, bohóc, populista, demagóg - nem sorolom fel az összes jelzőt -, de profi, mondja Szilágyi Ákos, aki politikusaink közül a legjobban ért a médiához, mert érdekes, vele foglalkozik a legtöbbet a sajtó. Ez nem az ellenfele szándéka szerint van, mégis megtesznek mindent, hogy így legyen. A mumus felnagyítása már-már komikus méreteket ölt, például ha T. miniszterelnök lesz, elhagyom az országot. Rossz kedvem lesz ettől. Hasonlót mondott a népi író, amikor Homék győztek. Miniszterek jönnek-mennek, kormányok is, de azért „a víz az úr”. Lehet, hogy valóban túl kell majd élnünk Torgyánt is, de előbb bírjuk ki ezt a ciklust. Amelyről - igaza volt a minap a kollegának a tévében - ma már rég nem az ellenzéki sajtó ír a leggorombábbakat. Domány András Vitányi Ivánnal készített interjút, s amit Hornról mond, mondhatta volna Torgyán is. Ezt a koalíciót ma már a koalíció abroncsa tartja össze „szorítja, fogja a másikat, s így mindegyik determinált”. Már régóta a saját, meghirdetett programja ellen dolgozik a párt, s a koalíciós partnerben keresi a bűnbakot, amelytől szabadulni se tud, mer. Lengyel László (A Rézkirály alkonya) meg egyenesen Horn lehetséges utódai felett tart seregszemlét. Már az is elgondolkodtató, ,hogy egy ilyen nagy pártban csak két potenciális jelöltet talál (Nagy Sándor, Kovács László), mert Németh Miklóst ö húzza ki a sorból. Nos, Nagy Sándor lehet, hogy jó lenne a pártnak, de Isten óvja tőle a népet - mondja Lengyel mert elindulunk Balkán felé. Kovács Lászlónak meg se kedve, se ambíciója a Hom-utód- sághoz. Ilyen egy párt, amikor a zeniten - hatalma csúcsán - van?! Ezért emlegetik a farkast? Torgyán a kertek alatt? Jaj annak az országnak, ahol ekkora a káderhiány! Honismereti gyűjtőpályázat Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Bizottság és a Herman Ottó Múzeum az idén is meghirdeti az Istvánffy Gyula Honismereti Gyűjtőpályázatot. Az idei, sorrendben a 34. pályázat kiemelt témái: lakóhelyismereti feldolgozások oktatási célra; pedagógus életrajzok, iskolatörténeti feldolgozások; néprajz; történelem, ipari műemlékek gyűjtése, képzőművészet, irodalomtörténet, fotótörténet. . A szervezők a pályázati kiírásban részletes témaajánlatokat is közölnek. így például: egy település vagy kistáj hagyományos népi építészetének vizsgálata; különböző generációk lakáskultúrájának bemutatása; visszaemlékezések az első és a második világháborúra; miskolci és Miskolc környéki pincék története; egyházi levéltárak feltárása; emlékek Széchenyi Istvánról; ismert művészek (Markó Károly, Mészöly Géza, Izsó Miklós, Holló Barnabás, Rudnay Gyula...) népünk emlékezetében; egyházi képzőművészet; régiónk színháztörténete; fényképészdinasztiák Miskolcon, egy mesemondó meséinek feldolgozása; író találkozók Lillafüreden, kortesnóták és -versek Északkelet-Magyarországon; beszélgetés idős fotóművészekkel és amatőr fényképészekkel... A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet. Egy személy több pályamunkát is benyújthat, több pályázó vagy szakkör közösen is készíthet tanulmányt. Nem lehet pályázni doktori értekezésekkel, továbbá olyan kéziratokkal, melyek elkészítését hivatalos munkaterv úja elő. A gyűjtőktől azt kérik a szervezők, hogy a szakirodalmat elsősorban a tájékozódás miatt használják, a hangsúlyt a saját maguk által gyűjtött anyag közlésére, a dokumentumok rendszerezésére tegyék. Tehát: pályázni lehet helyszíni gyűjtésen, a munkás és paraszti élet saját tapasztalatain, levéltári kutatáson nyugvó, eredeti ismeret- anyagot feltáró pályamunka beküldésével, amely nyomatásban még nem jelent meg. A pályamunkákat két azonos tartalmú és kiállítású (gépelt) példányban kell beküldeni a Herman Ottó Múzeum címére (3501 Miskolc, Pf.: 4.) 1996. február 1-ig. A pályázni szándékozók részletes felvilágosítást, útmutatást a megyei múzeumigazgatóság szakembereitől kérhetnek. (Miskolc, Görgey Artúr u. 28.) A színész és a szellemek * Szervét Tibor - mint Higgins professzor - ismét Miskolcon Szerepek: Hamlet... Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Egy hónappal a premier után, november 17-én, pénteken este láthatta először a miskolci közönség a My fair lady című musicalt Szervét Tiborral. A kettős szereposztás ellenére eddig minden alkalommal Matus György játszotta Higgins professzor szerepét, aki most „csak” a színfalak mögül segítette „váltótársát”. Lassan szombatba hajlik a péntek, mire Szervét Tiborral leülhetünk beszélgetni. Az előadás befejezése után jönnek sorban a kollégák gratulálni. Zuhanyozás. A színidirektor pezsgőt hozat. És még a családot is fel kell hívni. A színész arcán nyoma sincs a fáradtságnak. Pedig nyolc napon belül ez volt a második premierje. □ November 9-én, csütörtökön volt a Pesti Színházban az Ivanov bemutatója, pénteken Cyrano a Vígszínházban, szombaton Cyrano... - próbálom a Pesti Műsor alapján kiszámítani, hogy mennyi ideje maradt Szervét Tibornak a My fair lady próbáira. • Igen, csütörtökön megvolt az Iva- nov-premier. Péntek 10.30: hang- alámondás a televízióban egy Rah- manyinovról szóló műsorhoz; 11.30: Jim Morrison-versek hangfelvétele egy sportcsarnokbeli emlékesthez; 15.30: rádió... Hirtelen nem jut eszembe, mit csináltam. Ja, verseket mondtam. Ugyanaznap még egy Cyrano... □ Ez volt péntek. Szombati • Szombat Cyrano. Még biztosan volt más is... Itt hétfőn délelőtt kezdtem a próbákat. Este Pesten Ivanov, aztán visszajöttem ide. Kedden, szerdán próbáltam, csütörtök ugyancsak próba, este hazamentem játszani: Turgenyev: Egy hónap falun a Pesti Színházban. És most itt vagyok az első, számomra első My fair lady-előadás után. □ Ivanov és Higgins professzor jó egy héten belül. Melyik a kettő közül? • Maradjunk a Szervét Tibornál. O játssza ívanovot, és ő Higgins is. Mind a kettő közel van hozzám. □ Mert... Cyrano... és Szervét Fotók: Jármai György Bérletes kamarazene Miskolc (ÉM) - A Népszerű Zenei Estek bérletsorozat keretében a Liszt Ferenc Kamarazenekar ad koncertet ma, hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsoron Grieg Holberg-szvitje, Ja- nacek Suite című műve és Csajkovszkij Firenzei emlék címet viselő kompozíciója szerepel. Alapítványi bál Miskolc (ÉM) - A miskolci 12. Sz. Általános Iskola az iskolaszék kezdeményezésére létrehozta a Miskolci 12. Sz. Általános Iskola Tanulóiért Alapítványt, melynek célja: a tanulmányi és más versenyek, vetélkedők szervezése, a nyertesek díjazása; az iskolai és más kulturális, szabadidős programok szervezése (osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások, . sportversenyek); sportversenyek rendezése a rendszeres testmozgás ösztönzése érdekében; nyelvtanulás, külföldi kapcsolatok kiépítése és segítése. Szeretnék a város lakóival, vállalkozóival, intézményeivel megismertetni céljaikat, ezért szerveznek egy alapítványi Katalin-bált. A jótékonysági est november 24-én, pénteken este 7 órakor kezdődik az iskolában (Soltész Nagy Kálmán u. 27.). A bál védnöke Szádeczki Zoltán, Miskolc város jegyzője. Kérik azokat, akik esetleg támogatni tudják a rendezvényt, illetve az alapítványt, tegyék meg azt a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Miskolc 10402764 27614022-es számlaszámon. Történésznapok Budapest (MTI) - Többség és kisebbség a történelemben és a jelenben címmel nemzetközi konferenciát í’endez Budapesten a Magyar Történészhallgatók Egyesülete. A ma, hétfőn kezdődő, háromnapos eseményen egyetemisták tartanak előadásokat hallgatótársaiknak. A konferencián az európai országokban élő kisebbségek helyzetét, asszimilációjukat, fennmaradásuk körülményeit és az államalkotó nemzethez való viszonyukat vizsgálják. A résztvevők Európa legkülönbözőbb országaiból érkeznek, így például Spanyolországból, Lettországból és Kis-Jugoszláviából is. Pannónia ’95 Szombathely (MTI) - Pannónia ’95 címmel nemzetközi képzőművészeti kiállítás nyílt szombaton a vasi megyeszékhelyen a képtárban. A tárlaton, melyet a hatvanas évektől - kezdetben két-, később háromévente megrendeznek - a régió alkotói mutatkoznak be festményeikkel, szobraikkal és grafikáikkal. A 19 szlovén, horvát, burgenlandi és dunántúli művész 60 munkáján általában elvontan tükröződik a közös táj szépsége; de megfigyelhető az is, hogy a más-más országban élő alkotók hogyan közelítenek az általános művészeti irányvonalhoz. A karácsonyig látogatható kiállítás megnyitóján adták át a 10 ezer osztrák schillinges jutalmakat, amit Heinz Kummer burgenlandi, Stje- pán Jerkovic horvát, Milko Rajnar szlovén és Stekovics Gáspár dunántúli művésznek ítélt oda a zsűri. • Ivanov azért, mert nagyon egyedül van, és rendkívüli módon küzd a környezetével... Higgins azért van közel, mert olyan mérhetetlenül együgyűen bonyolódik bele a nő - mint intézmény - csapdájába, ahogyan az lenni szokott. □ Ivanov és Higgins. Csehov és Lernen Dráma és musical. Ha tetszik, Moszkva és London. Nem nehéz leküzdeni ilyen hatalmas távolságokat? • Ez a repülőgéptől függ... De nem volt nehéz. Ha nem éreztem volna olyan komolyan Higgins lényét, mint amennyire érezni vélem, talán nem is vállalom. Azt kértem volna, legyen még 4-5 próba. El mertem vállalni. Egyrészt: mert már nem lehetett tovább ígérgetni, hogy jövök. Másrészt: a szereppel való azonosulás is indokolta ezt. □ Végül is már egy éve készülhetett, hiszen eredetileg az elmúlt évad végén lett volna a premier! • De nem volt példány, nem volt mit tanulni. Pontosabban egyszerre kaptam meg az Ivanov és a My fair lady szövegkönyvét. Tanultam az ívanovot, és tanultam a musicalt is. Mindenhol, ahol csak lehetett, otthon, a kocsiban... Álltunk a piros lámpánál, és énekeltem: ,A nő oly’ fura, oly’ különös lény”... Valljuk be, agyrém így beállni egy Ivanóv- premier után... Örületes... □ Tehát mégsem jutott idő az azonosulásra? • Azonosulni volt időm, próbálni nem volt. Shaw nagyon jól megírta ezt a szerepet. Egyébként is minden egészséges férfiban létezik az a technika, amellyel megpróbálja elhárítani a nőket. Ha egy férfinak van valami komoly hivatása, foglalkozása, valami olyasmi, ami igazán érdekli, akkor ebben a nők nagyon tudják hátráltatni, rendkívüli terhet jelenthetnek számára. Ilyen módon Shaw egy archetipikus pillanatot örökített meg. Egy nagy tudós, egy nyelvész egyszer csak belebukik egy nőbe, akire nem számított, aki ráadásul még a tanítványa. Annyi ellenállás után azt mondja: tejó ég, nem tudok nélküle élni... Az egy nagyon nagy pillanat, amikor a férfi meghasonlik azzal az életformával, amit korábban élt... □ Moszkva és London után, nézzük a Budapest és Miskolc közötti távolságot! • Pest nagyon erősen kapitalista város. Ragadozó. Rendkívül kemény, nagyon nehezen hagyja magát meghódítani. Előbb-utóbb Miskolcot is el fogja érni ez a szellem. De itt végtelenül odaadó, érezni vágyó, nagyon szeretetre méltó közönség van. Én ide hazajövök. Velem minden itt történt meg, ami egy színésszel megtörténhet. Itt lettem színészileg nagykorúsítva. □ Viszont Pestet akarja meghódítani?! • Nem tudom. Ez nagyon ambivalens érzés. Visz az idő. Az idő mint folyó felkapja az embert, és viszi... Nem tudok válaszolni... Megyek. Haladok előre a térben és az időben. Tulajdonképpen utazásélményem van. Persze, ha tisztességesen akarok válaszolni, akkor azt kell mondanom, hogy igen, meg akarom hódítani Pestet. De nagyon jól tudom, hogy nem lehet. Miskolcon első számú színész lehettem. Pesten nincs ilyen. Ott nyolc-tíz nagyon jó van. Meg aztán most már ott vagyok otthon. Ott van a családom. Ott van a gyermekem. Ez fontos. Fantasztikus nagy dolog, amikor reggel azt hallom a másik szobából: apa, apa, apa... És én megyek, kiveszem a kiságyból. Jól aludtál? Jól. Megfőzöm neki a kakaót. Ez igen! Erre az élethelyzetre azt mondom, hogy nagyon jó... □ És mindemellett rádió, televízió, próbák... Állandó rohanás. Miért teszi, a pénz miatt? Vagy hogy forogjon a neve? • Egyikért sem igazán. Sokkal inkább a szellemi kaland vonz. Rádió, televízió, színház, hangalámon- dás... Mindegyik más műfaj. Ülök a mikrofon előtt, és Rahmanyinov szavait mondom, majd Jim Morrison gondolatai futnak át rajtam, aztán jön Cyrano... Újabb és újabb lelkek. Mintha megérintenének ezek a szellemek. □ Nem fel attól, hogy ebben az állandó változásban, ebben a hatalmas pörgésben elfárad, kiég... • Egyáltalán nem félek. Örülök a vállalkozásnak, a kalandnak. Érzem az erőmet. Nyitva vannak a szárnyaim, és megyek... _ÉSZ-lelet Ezerötszázan lehetnek jelen, közülük ezren fizetnek belépődíjat. Fejenként harmincezer forintot (ha jól értem az előzetes hírt). Ha egy férfi magában is értékes ember, akkor ennyibe kerül a jelenléte; meg a frakk, az autó, a büfé (persze, ez se lesz olcsó). Ha egy értékes ifjú hölgyet apja-anyja elkísér, hárman már csaknem százezret fizetnek? Vagy a kísérőknek, a szülőknek kedvezmény jár? Akit érdekel, aki érdemes erre, időben megtudhatja, hiszen maga az operabál csak jövőre lesz, február derekán. De lesz. Végre! Sok minden hiányzott eddig, kivált azért, hogy felzárkózzunk Európához. Egy és más még most is hiányzik ehhez, de jövő tavaszra eggyel kevesebb lesz: megrendezik a magyar operabált. Áz értékes emberek értékes gyermekei lesznek jelen, a hölgyek nagyestélyiben, könyökig érő kesztyűben, az urak frakkban. Remélhetőleg ugyancsak kesztyűben. Ezek az ezren a tízmillióhoz képest igen kevesek. Élen fognak járni, tánclépésekben: ízelítőt adnak (kapnak) majd a jövőből, ebből a szép és jó jövendőből, amelyben sokaknak telik majd hosszú estélyi ruhára, saját frakkra, sok ezer forintos belépőkre, s ha így esik nekik jól, arra is, hogy lenézzék a többieket. Bennünket, mindnyájunkat. Ne higgye senki, hogy valamiféle egyenlősdire lenne itt szükség, arra, hogy mindenkinek egyformán teljék mindenre, vagy amire nem telik a sokaknak, arra a többieknek se teljen. Csak éppen kiríni nem kell. A fiatalokat arra tanítani, hogy nekik mindent szabad, mindenre elég a pénzük, a vagyonuk, a képességük. Ugyan miért tartanak előbbre más országok? Az operabál miatt, amely náluk idestova félszázadik lesz? Vagy inkább fordítva: mivel ők előbbre tartanak, mint mi, előbbre tartottak már negyvennégy éve is, ezért rendezhettek és rendezhetnek operabált. Igen, nyomukba kell eredni, bár talán nem elsőként és nem is egynéhányadik- ként báli szokásaikat utánozni. Előbb a szorgalmukat, a tetteiket, a helytállásukat. S amiben nekik eleve előnyük van, például természeti kincsek, vonzó tájak tekintetében, azt szorgalommal, ötletességgel, kitartással és még több emberséggel pótolni. Vannak előbbrevaló dolgok, és vannak következmények. Amíg az egyik oldalon arról van szó, telik-e iskolára, kellő élelemre, idő- és energiatakarékos közlekedésre, nem is beszélve iskoláról, gyógyszerről, ruháról, tüzelőről, lakbérről, villanyköltségről, vízhatlan lábbeliről és hasonlókról, addig szerényebben kell élni, proccolás nélkül, kihívó és kirívó viselkedés nélkül. Operabált rendezni lehet máris. Ügynevezett jótékony célra adakozni is. Közben pedig nemcsak magunkra gondolni, meg a hozzánk hasonlókra, hanem... Sokan vannak, akikre gondolni kell. Jóval többen, mint ahányan egy-egy bálterembe beférnek. Zay László Operabál
