Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-14 / 268. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995» November 14», Kedd TÉKA Árgus Vass Tibor Fásult az irodalom, azt írja az Árgus. Fásult, mert ami működik, az általában el is romlik, fásult, mert szakmai felkészültség nélkül ko­moly szakmai karriereket lehet elérni. Van helyi irodalom, azt írja az Árgus márciusban, nincs helyi irodalom, azt írja az Árgus novem­berben. Vitáznak tehát, s vitázni jó, abból min­den olvasó tanul. Ha vannak egyáltalán olva­sók, mert erről is vitatkoznak. Meg arról is, hogy mások vitatkoznak. A Vitatkozó Árgus nagyon tetszik nekem, Székesfehérváron is vi­déki a lap, nem csak Miskolcon. (S hogy Pes­ten erről miért nem vitatkoznak, van néhány tippem, ott biztosan nem lehet helyibbé válnia az irodalomnak, ott biztosan tudják, az iroda­lom nem lokális körökben létezik, hanem egyes művekben, egyes irányzatokban.) Egy vidéken szerkesztett irodalmi lapon nem lehet számonkémi a helyi vonásokat, az azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy ilyen műhely ne tehetne sokat a helyi hagyományok szervezéséért, az értelmiségi vitakörök műkö­déséért - írja Fűzi László. Igaza van, hiszen a „miskolciság” bélyegét nehezen lehetne rásüt­ni egy helyben íródott nívós irodalmi munká­ra. Ä szerző azért lesz „miskolci” íróvá, mert ott él, s nem azért, mert írásainak kiinduló­pontja az adott térséghez kapcsolódik. Az már más kérdés, vallja Fűzi, hogy egy idő múlva a szerző is, munkája is a térség hagyományává válik, s így ennek a műnek a jellemzői is beol­vadnak - nyilván a legáttételesebben - a tér­ségjellemzői közé. A térség jellemzői. Egy idősebb írótársam sajnos nem egy alkalommal verte az asztalt, hogy őt igenis „le kell közölni” a helyi lapban, mert ő Helyi író, „regionálisan el van ismer­ve”, tartozik neki annyival az itteni lap, hogy műveivel rendszeresen jelen lehessen az iro­dalomban. Érdemes-e ezek után a helyi iroda­lomról vitatkozni? Ha ez a színvonal, akkor a Helyi írók Szakszervezetét kell megalakíta­ni... Minden bizonnyal Székesfehérváron is vannak ilyen szélsőségek, de szerencsére ott sem a helyi írók százalékos arányának jelenlé­te az irodalmiság mércéje. Egyre több napilap építi le, vagy szünteti meg teljes egészében kulturális rovatát, szűnnek meg irodalmi mű­helyek. Kivételek vannak, az Árgus is a kivé­telt írja, mégha a „székesfehérváriság” fásult­sága néhol át is vérzik a kötésein... Pataki meghívó Sárospatak (ÉM) - A honfoglalás 1100. év­fordulója alkalmából tartandó sárospata­ki rendezvények fontos része lesz az a nagy diáktalálkozó, amelyet a város ön- kormányzata és az alma materek a Pata­ki Diákok Sárospataki Baráti Köre köz­reműködésével 1996. június 20. és 30. kö­zött szerveznek meg. A rendezvényről az előkészítő bizottság nevében Ködöböcz József nyugalmazott főiskola tanár tájé­koztatta lapunkat.- A tervezett diáktalálkozó alkalmából az osz­tály- és iskolai együttléteken túl egyéb összej­öveteleket, rendezvényeket is tartunk. Irodal­mi, zenei estéket szervezünk a szereplésre je­lentkező diákok fellépésével. Megbeszéléseket tervezünk foglalkozások, érdeklődések, hob­bik szerinti csoportokban. Kiállításokat szer­vezünk a volt diákok képzőművészeti alkotá­saiból, szépirodalmi és tudományos műveiből. Amennyiben az alkotók a kiállított műveket, illetve más munkájukat is felajánlják, azokat a Református Kollégium Gyűjteményeiben „Pataki diákok alkotásai” címmel „különgyűj- teményként” megőrizzük, s időnként a diákok­nak és az érdeklődő nagyközönségnek kiállítá­sokon bemutatjuk. Mindezeken túl a város és környéke helyzetét, fejlődését ismertetjük, megmutatjuk. Terv szerint beszélgetéseket, vitákat tartunk hazánk mai életéről, a gazda­ság és a művelődés helyzetéről, a fejlődéshez szükséges tennivalókról. A találkozóra szere­tettel hívunk minden volt pataki diákot, min­denkit, aki szereti városunkat, aki közelebb akar kerülni a „Bodrog-parti Athénéhez. Kér­jük diáktestvéreinket, barátainkat, jöjjenek el a nagy találkozóra: úgy tervezzék az 1996. évi programjaikat, hogy júniusban Patakon talál­kozhassunk, néhány napot együtt tölthes- sünk, egymásnak örülhessünk. A szervezés, il­letve a találkozó sikere érdekében a szervezők kérik, hogy 1996. január 31-ig jelezzék részvé­teli szándékukat, és levelükben közöljék a kö­vetkező adatokat: 1. Név. 2. Melyik iskolában tanult, és mikor? 3. Foglalkozása. 4. Érdeklő­dési köre, hobbija. 5. Az iskolai találkozókon kí­vül milyen egyéb jelzett programokon, és ho­gyan kíván részt venni? 6. A találkozóval kap­csolatos megjegyzése, javaslata. 7. Pontos cí­me. Kérik, hogy akik a gimnáziumban és a teo­lógiai akadémián tanultak, a Sárospataki Re­formátus Kollégium Gimnáziuma Igazgatóság (H-3950 Sárospatak, Rákóczi út 1.), akik a ta­nítóképző diákjai voltak, a Comenius Tanító­képző Főiskolai Főigazgatósága (H-3950 Sá­rospatak, Eötvös út 7.), Sárospatak más bará­tai pedig Sárospatak Város Polgármesteri Hi­vatala (H-3950 Sárospatak, Kossuth út 44.) címre küldjék levelüket. Képzőművészeti „időj árás-jelentés” Horvát és szerb alkotó a Miskolci Galéria Alkotóházában Lássuk, hogy sikerült... (Milan Popovic és Peter Sadi a Miskolci Galéria Alkotóházában) Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Galéria Alkotóházában jelenleg egy szabadkai horvát (Peter Sa­di) és egy belgrádi szerb (Milan Popovic) képzőművész dolgo­zik. Mondják, régen alkottak ilyen nyugodt körülmények kö­zött. Két hétre jöttek, a napok­ban már indulnak haza.- Szeretnénk a Miskolci Galériával hosszabb távú kapcsolatot kialakí­tani - kezdi a szabadkai művész, aki városában szintén egy grafikai műhely vezetője. - Mi vagyunk en­nek a kapcsolatnak az első fecskéi. Szeretnénk, ha egymás kiállításain is részt vennénk a későbbiekben, il­letve gyakrabban dolgozhatnánk itt, a miskolciak pedig jönnének Szabadkára. A „Képzőművészeti Találkozó” nevű szabadkai galéria ’82-től léte­zik. Régebben megfordultak ott ma­gyarok, lengyelek, románok és ter­mészetesen sokan mentek Jugo­szlávia területéről. Ott egyszerre két ember dolgozhat optimálisan, és kéthetente váltották egymást az al­kotók. Most viszont télre be kell zár­niuk, mert gond van a villannyal, a fűtéssel. Anyagot is nagyon nehe­zen tudnak beszerezni, de attól még lehetne itt dolgozni. Hiszen a vezető megkérheti az alkotót, hogy hozzon magával anyagot. De hogy a fűtést is oldja meg magának, az már nem olyan egyszerű. Ez az óriási pénzhi­ány tavaly kezdődött, az előző évek­ben egész éven át működött az alko­tóház. A galériában egyébként nem csak alkotások készülnek, de nagy kiállításokat is rendeznek. Például grafikai és kerámiai triennálékat. A kapcsolat a két jelenleg Miskolcon dolgozó művész között is innen van. Ugyanis az egyik kiállítást a belgrá­di múzeumban nyitják meg, onnan kerül át Szabadkára, a másikat for­dítva, de végeredményben mindkét városban láthatóak ezek a tárlatok.- Nálunk szerencsére nem volt háború, minket az iszonyatos sze­génység nyomorít meg - mondja Pe­ter. — OÍyan színvonalon élünk, hogy ne is mondjam. Mindig problé­ma volt a pénz, de ennyire, mint most, soha. Persze, terveink azért vannak bőven. Szeretnénk egy olyan nagy találkozót létrehozni, ahol a környező országokból részt vennének a grafikával foglalkozó galériák. Lenne kiállítás meg konfe­rencia. A belgrádi Milan Popovic szabad­úszóként dolgozik. Régen így na­gyon jól meg tudott élni. Az utolsó évben talán ha öt képet vettek tő­le, míg előtte havonta adott el eny- nyit. Viszont a képzőművészeti élet nem halódik a régi Jugoszlá­via területén. Sok a szponzor, a magángaléria, rengeteg kisebb ki­állítást rendeznek. Mondják a ven­dégek, talán több a tárlat, mint ré­gen. Az okát megmagyarázni azonban nem tudják. Viszont így megvan rá a remény, hogy ha újra helyreáll a rend, lesz miből újra­építkezni... Megzenésített honfoglalás - öt tételben Új hangszerelésben az egykor cenzúrázott P. Mobil-dal Budapest (ISB - D. Á.) - CD-n és kazettán is megjelent a legen­dás Honfoglalás-szvit. Az új fel­vételen a P. Mobil az Állami Hangversenyzenekarral adja elő az öttételes zeneművet, amelynek alapja már a hetve­nes évek közepén elkészült. Ak­koriban azonban a sanzonbi­zottság nem engedte megjelen­tetni. A nyolcvanas években el­készült a lemez, de annak minő­sége, hangzása nem fogható a mostanihoz. „Azok a hegyek még ma is állnak, / Azok a folyók még ma is futnak / , Az a csillag még-ma is mutatja az utat, / Az a nép még ma is él...” - hangzik a mű bevezetőjének szöve­Francia díjak Párizs (MTI) - Franciaországban hétfőn kiosztották a két legrango­sabb irodalmi elismerést, a Gon- court-, illetve a Renaudot-díjakat: az előbbit az orosz származású And­rei Makine kapta Francia végrende­let című regényéért, a Renaudot-val pedig a 39 éves Patrick Bessont ju­talmazták Les Braban című művé­ért. A Francia végrendelet egy távoli, mitikus Franciaország képét eleve­níti meg azokon az elbeszéléseken keresztül, amelyeket egy Oroszor­szágban élő francia mond unokájá­nak; a Les Braban pedig egy lepusz­tult francia elővárosban lakó család viszontagságos életét meséli el. Franciaországban évről évre mint- egy 1700 különböző irodalmi díjat ítélnek oda, de ezek közül ennek a kettőnek van a legnagyobb presztí­zse: jellemző, hogy miközben a Gon- court-díjjal mindössze 50 frank pénzjutalom jár, a díj okozta hírve­rés, a felfokozott érdeklődés millió­kat hozhat a mű írójának, illetve ki­adójának. ge. A szvit Schuster Lóránt ötleté­ből született, a zenét Cserháti Ist­ván, Bencsik Sándor, Mareczky Ist­ván és Kékesi László szerezte, a szö­veg Földes László munkája. A szim­fonikus változatot Zakar Zoltán és Zeffer András írta és hangszerelte. Vezényel: Wolf Péter. Benkő László, a Hungaroton Gong igazgatója a P. Mobil együttes pályafutása legkomolyabb sikeré­nek tartja a most elkészült CD-t és kazettát. A zenemű megjelenése al­kalmából tartott sajtótájékoztatót a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai központjában rendezték. Benkő kitért arra, hogy 25 évvel ezelőtt ugyanebben az épü­letben az Országos Rendező Iroda székelt, itt cenzúrázták, vizsgáztat­ták a nótákat, itt tiltották be annak idején a Honfoglalás számot is. A P. Mobil tagjainak visszaem­lékezéséből kiderült (s ezt személyes emlékeink alapján magunk is meg­erősíthetjük), hogy a Budai Ifjúsági Parkban a Honfoglalásnak már a hetvenes években fergeteges sikere' volt. Magyar zászlóba öltözött fiata­lok letérdelve hallgatták végig a szá­mot. Az akkori P. Mobilból ketten ma már nincsenek az élők sorában: Szegvári Gábor és Bencsik Sándor is tisztázatlan körülmények között halt meg. A P. Mobil azonban most új tervekre készül. 1996 tavaszán a Budapest Sportcsarnokban adják elő a Honfoglalást, majd országos turné következik, és folytatják a Ko­paszkutya című filmet is. Hirdetés= Rudabánya és társult önkormányzatok pályázatot hirdetnek RUDABANYAI KÖZPONTI ORVOSI ÜGYELET vállalkozásban történő szervezésére és működtetésére Pályázati feltételek: ▼ általános orvosi szakképesítés vagy belgyógyászati szakvizsga, oxiológus szakképesítés, (diplomáról fénymásolat) ▼ 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány ▼ Országos Orvosok Nyilvántartásában való szereplés ▼ az Orvosi Kamara ajánlása ▼ az orvosi ügyelet szervezésére és működtetésére vonatkozó elképzelése. ▼ Felelősségbiztosítás kötése. A pályázat benyújtásának határideje: 1995- november 25. A pályázat elbírálásának ideje: 1995- november 30. A pályázat benyújtásának helye a rudabányai nagyközségi polgármesteri hivatal (teL: 48/353-067)., ahol a pályázók felvilágosítást kérhetnek Zenés civakodás Miskolc (ÉM) - Nemrégiben tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola igazgatója levelet írt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Zeneis­kolai Tanárképző Intézet Miskolci Tagozata igazgatójának, miszerint - hisz a két intézmény egy épület­ben működik - bérleti díjat kérnek az épület második emeletének hasz­nálatáért. A főiskola igazgatója sze­rint a kérés nem volt jogos, hiszen 1978-ban a Zeneakadémia és a vá­ros között született megegyezés az épület használatáról. Ám azóta a város a szakiskolának adott bizo­nyos rendelkezési jogokat, az épület kezelője is ő lett, így végeredmény­ben jogos volt a követelés. A főiskola igazgatója továbbította a levelet a szakiskola felügyeleti szer­vének, a polgármesteri hivatalnak. A város vezetői beszéltek a szakkö­zépiskola igazgatójával, végered­ményben megegyeztek abban, hogy méltányossági alapon eltekintenek a bérleti díj befizetésétől. A városi művelődési osztály vezetői megér­tik, hogy a szakiskola is különböző pénzszerzési lehetőségeken gondol­kodik, hiszen rászorul. De ez - a testvérintézménnyel szemben - nem igazán szerencsés követelés. A két intézmény teljesen egymásra épül, egymásra utalva dolgoznak. „Sérült” gyermekek Miskolc (ÉM) - Sérült gyermekek az óvodai közösségben címmel orszá­gos tanácskozást szervez óvodapeda­gógusok számára a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet. A konferencia a sérült gyermekek óvodai nevelésé­nek kérdéseire, problémáira szeret­né felhívni a figyelmet, és segítséget kíván nyújtani ezek megoldásához. A szakmai programban az orvostu­domány, a pszichológia, a szocioló­gia, a pedagógiai gyakorlat, illetve a témakörben érintett speciális intéz­mények szakemberei vesznek részt. A konferencia időpontja és helyszíne: 1996. január 25-27. Lillafüred. Je­lentkezni december 1-ig lehet a Hír­lánc novemberi számában található jelentkezési lap kitöltésével. Könyves válságstáb Budapest (MTI) - A Magyar Könyvszakmai Szövetség (MKSZ) közgyűlése válságstábot hoz létre, amely a könyvszakma ellehetetle­nülésének megakadályozása érde­kében tevékenykedik majd. A vár­hatóan 12 tagú testület a szövetség 114 intézményének mintegy 10 ezer tagját, illetve kilenc ágazati, könyv­szakmái civil szervezet 40 ezer tag­ját képviseli - tájékoztatta Balázs András, az MKSZ elnöke hétfőn az MTI-t. A szövetség által kidolgozott javaslatok egyebek között szorgal­mazzák a szakmát is sújtó 12 száza­lékos általános forgalmi adó 4 száza­lékra való csökkentését és a nemrég kivetett 8 százalékos vámpótlék el­törlését. Azt is szeretnék elérni, hogy az alapítványokmagasabb tá­mogatási hányadhoz jussanak. Or­szágos központi informatikai és ter­jesztői hálózat létrehozását is java­solják, továbbá azt, hogy a határon túli magyar nyelvű és Magyaror­szággal foglalkozó munkák is beke­rüljenek az információs rendszerbe. A szövetség lapot, és A szellem nap­világa címmel televíziós műsort sze­retne indítani. Kezdeményezi, hogy a szakma kapjon nagyobb szerepet a privatizációban, mert az elmúlt években több bolt is kikerült a köny­vesek kezéből. Kérik a nyomdaipari gépek importvámjának eltörlését is. Az MKSZ egy hónappal ezelőtt jut­tatta el javaslatait a köztársasági el­nöknek, a parlament kulturális bi­zottságának, valamint a művelődé­si, illetve a pénzügyi tárcának. Úttörők Miskolc (ÉM) - A megyei úttörőve­zetők tartottak tanácskozást az el­múlt hét végén Miskolcon a Nagy- váthy Úti Általános Iskolában. A ta­lálkozón részt vett Tompa Sándor or­szággyűlési képviselő és Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének el­nöke. Bozsó Gyuláné, a megyei tár­sulás vezetője tájékoztatást adott a megyében működő gyermekszerve­zetek munkájáról. Tompa Sándor - aki a találkozót kezdeményezte - ígéretet tett a gyermekszervezetek­kel való további kapcsolattartásra, és tevékenységük segítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents