Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-02 / 258. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. November 2., Csütörtök _MOZI Mélyrepülésben Miskolc (ÉM - FG) - A miskolci Béke mozi novemberi programjában csak amerikai film szerepel, a Kossuth műsorában egyetlen kivé­tel a francia Keserű méz. Mától játsszák az Apollo 13 című amerikai filmet, a jövő héten A hálózat csapdájában című amerikai bűnügyi filmet, aztán amerikai vígjáték következik, lesz akciófilm, sci-fi, családi rajzfilm... Mind­mind amerikai. Pedig a világ más tájain is születnek érté­kes alkotások. Például itt, Európában. Ezt bi­zonyítja, a ma délután kezdődő - immáron ne­gyedik alkalommal megrendezendő - miskolci francia filmfesztivál is. A megnyitó - délután háromnegyed 5-kor - a Béke moziban lesz, de a további előadásokat kisebb termekben: a Bé­ke kamarában, a Hevesy Iván filmklubban tartják. Erre az alkalomra külön műsorfüzetet adtak ki, minden filmről részletes tájékoztatót olvashatunk. Az ’50-es évek klasszikus alkotá­saitól a legújabb filmekig terjed az összeállí­tás. A könnyed szórakozást keresők, de az igé­nyesebb alkotások, a komolyabb társadalmi mondanivalót hordozó alkotások kedvelői is találnak érdeklődésüknek megfelelő filmet. És mindezt ingyen kínálják a szervezők. Csak azt kérik, hogy jelezzék igényüket a nézők, és az Alliance Francaise miskolci (Kossuth u. 11. sz.) irodájában átvehetik a belépőket. Az első, ma délután 5-től vetítendő film cí­me: Férfiak mélyrepülésben. Ezzel kezdetét veszi a Franciaországból indult százéves mozi tiszteletére rendezett ünnepségsorozat! Szeré­nyen, Ids termekben, rendkívüli kedvezmény­nyel - az európai film mélyrepüléséhez illően. A Férfiak mélyrepülésben című filmért jacques Audiard 1994-ben a legjobb rendezőnek járó, Matthieu Kassovitz a legjobb színészi teljesít­ményért odaítélt Cesar-díjat kapta meg _TÁRLAT Tenk-képek Kazincbarcika (ÉM) - Az 1943-ban Nagybá­nyán született Tenk László iskoláit Pécsett, Tatabányán és Miskolcon végezte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél ta­nítványa volt. A számos képzőművészeti díjat elnyert fes­tőművész munkáival az elmúlt években több önálló kiállításon ismerkedhetett meg a nagy- közönség. Bemutatkozott alkotásaival többek között Debrecenben, Zalaegerszegen, Tatabá­nyán, Hamburgban, Kaposvárott, Budapes­ten, Csurgón, Nyitrán, Nyírbátorban, Nagy- bátonyban. Festményeit galériákban és képtá­rakban is őrzik. így láthatunk Tenk-alkotáso- kat a Magyar Nemzeti Galériában, a Tornyai János Múzeumban, a Damjanich János Múze­umban, a miskolci Hennán Ottó Múzeumban, de eljutottak alkotásai Finnországba és Kuva- itba is. Tenk László alkotásaiból ma, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Városi Kiál­lítóteremben nyílik kiállítás. Tenk László: Ember lámpával (olaj, tempera) Magyar zene - ausztrál CD-n Lakodalmas rockra mulatnak a Sydneyben élő magyarok is Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Ahogy a szavak jelentését is csak az egy nyelvet beszélők érthetik, úgy a zenei jelképeket is csak az azonos ze­nekultúrájú emberek élvezhe­tik igazán. Mészáros Béla nép­zenész szerint viszont az Auszt­ráliában élő magyarok többsé­ge a táncházi muzsikánál job­ban szereti a lakodalmas roc­kot. Az ottani magyar népzenei együttesükben többen voltak a más nemzetiségűek, mint a ma­gyarok. És a Sydneyben megje­lent CD kiadásának költségeit is a zenekar ausztrál tagjai fe­dezték.- Nem szabad egyik kultúrát, egyik zenét sem a másik fölé helyezni - mondja Mészáros Béla, aki a rövid ausztráliai kitérő után ismét Ma­gyarországon él. - Mindegyik mu­zsikának megvan a maga helye, szerepe és ideje. Ausztráliában én is voltam lagzizenész, ugyanazt a re­pertoárt játszottam, ami itthon di­vatos. De ott is volt népi zeneka­runk. Bár a kinti magyarok, külö­nösebben az idősebbek nem igazán értékelik ezt a muzsikát. Az erdélyi népzenét románnak gondolták. Éz azzal magyarázható, hogy az ’56-os generáció akkor hagyta el az orszá­got, amikor még a népzenét a „gyöngyös bokréta” jelentette, ők a magyar nótákat, a kávéházi zenét vitték magukkal. Viszont a fiatalab­bak, különösen azok, akik később hagyták el Magyarországot szeretik ezt a műfajt, szívesen járnak tánc­házba. Itthon is csak a ’70-es évek­ben indult meg a táncházmozgalom. Érdekes módon Budapesten, a lehe­tő legtávolabb a még élő néphagyo­mánytól. Hogy miért éppen a fővárosból indult el a táncházmozgalom, ezt azzal magyarázza a népzenész, hogy a városi emberek rácsodálkoz­tak erre a kultúrára.- Az első táncházak elindítói tu­lajdonképpen városi emberek vol­tak. Ügy ismerték meg ezt a kultú­rát, hogy járták a vidéket, hónapo­kig ott éltek a falusi emberek kö­zött. Nekem még abban a szeren­csében volt részem, hogy Nyírbélte- ken, ahol a gyermekkoromat töltöt­tem, a szüleimmel eljárhattam es­tézni. A férfiak kártyáztak, beszél­gettek, és ott volt a citera is, ha ügy adódott, kezdődhetett a mulatság. A táncház nem az, hogy valaki meg­mutatja, megtanítja a lépéseket, és utána következhet az össztánc. A táncház számomra közösséget, együttlétet jelent... Mészáros Béla a ’80-as évek vé­gén, kikerülve a tanárképző főisko­láról, még a debreceni Üj Délibáb együttes brácsásaként járt az Egye­sült Államokban, Kanadában, és ak­kor jutott el először Ausztráliába is.- Amikor a feleségemmel elhatá­roztuk, hogy kitelepülünk, akkor sem tekintettük véglegesnek ezt a döntést. Annyira bizonytalan volt itt minden, felfordult a világ. Tűi voltunk a taxisblokádon, aggasztott az is, ami Jugoszláviában történt. Ausztráliában már voltak ismerőse­ink, barátokra találtunk. A megél­hetés miatt sok mindennel foglal­koztam, de mindvégig zenéltem is. Az ottani nagykövetség segítségével szerveztünk tánctábort, volt egy kis citerazenekarunk... Az ugyancsak erről a vidékről származó brácsás­sal, Lavotta Viktorral is kint ismer­kedtem meg. Amikor ő onnan Né­metországba keirilt, segített ne­künk abban, hogy a táncosokat el­hozzuk Európába. Voltak fellépése­ink Németországban, Franciaor­szágban, Svájcban és persze jár­tunk Magyarországon, és eljutot­tunk Gyimesbe, Szászcsávásra is... Miután visszatértek Ausztráliába, egyre jobban érlelődött a gondolat: „Haza is kéne már menni...” Ez lett a címe a CD-jüknek is. „On our way - Haza is kéne már menni - The Transylvaniacs” - olvasható a ’94- ben megjelent lemez borítóján. A hangfelvételt készítő együttes tag­jai közül Kajcsa József már vissza­tért Csíkszeredára. Mészáros Béla feleségével és kisfiával Nyékládhá- zán telepedett le. Ismét tanít a Mis­kolci Bölcsész Egyesületben. Újraszervezte a népzenei szakot, posztgraduális képzés keretében ta­nítóknak, tanároknak tart népzenei foglalkozásokat. Azt szeretné, ha a pedagógusok nem kottából megta­nítható - könyvből egyébként is megtaníthatatlan - népzenét, ha­nem élő kultúrát adnának át a gye­rekeknek. Már nem vágyik sehová, de azért örül, hogy négy évig Auszt­ráliában élt. Azt mondja, most már tudja, mi a honvágy, és azt is, hogy nem is olyan rossz itt az élet. A Sydneyben készült magyar nyelvű CD-n éneklő, muzsikáló töb­bi népzenész - Márk Richards, Sal­ly Corry, Craig Scott és Gemma Turner - továbbra is hangfelvételek alapján, kottából tanulja a magyar népdalokat. Gyakorolják a helyes kiejtést. Magyarul énekelnek, de ta­lán soha nem fogják érteni, mit is je­lent az, amikor a szatmári legény felsóhajt: „Szivárványos az ég alja, nem jól van a fejem alja, csuhájjá...” Címlapon a miskolci honfoglalás Budapest (ÉM - DK) - A Múzeu­mi Közlemények című folyóirat 1963-ban látott napvilágot, ám 1989-ben megszűnt. Azóta sok­szor hiányolták a szakemberek a szakmai folyóiratot, sőt, kísér­letek is voltak a felélesztésére. Tovább talán nem kell hiányol­ni, hiszen a napokban megje­lent a Magyar Múzeumok című kiadvány mutatványszáma. Mint a beköszöntőben olvashatjuk, két kisebb lap „helyett” született meg ez az ígéretes újság: a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium Kulturális Örökség Főosztálya szakmai folyóirat kiadása céljából a Pulszky Társaságnak illetve a Ma­gyar Múzeumok Szövetsége részére jelentős összeget biztosított. A két szervezet megállapodott az anyagi erőforrások egyesítésében... A kiadvány külön „szépsége” a megyénkben élők számára az, hogy az első szám „címlapsztorija” a mis­kolci Herman Ottó Múzeumban megrendezett nagy honfoglalás kori kiállítás. Több írás, illetve rengeteg színes és fekete-fehér kép szól az előkészületekről, a kiállítás rende­zéséről és magáról a tárlatról. De ez nem csoda, hiszen ez a kiállítás ­ahogy Fodor István, a Magyar Nem­zeti Múzeum főigazgatója úja - az- országos ünnepségsorozat első nagyszabású, és valószínűleg leg­fontosabb vidéki rendezvénye. A vá­lasztás - de erről már sokszor ír­tunk - azért esett Miskolcra, mert az ország északkeleti régiójában ke­rültek elő a legszebb leleteket szol­gáltató sírok, temetők. Ezek alap­ján joggal tételezhetjük fel, hogy e vidéken telepedtek meg a X. század első felében a legrangosabb hon­szerző közösségek. A miskolci kiállításról szóló írá­sok nemcsak a szakembereket érde­kelhetik, ahogy a kulturális örökség védelme is fontos mindannyiunk számára. De a következő szám sem marad megyei vonatkozás nélkül. Az előzetesből kiderül, hogy a veze­tő téma ugyan a Feszty-körkép lesz, de visszaemlékezést olvashatunk többek között a sárospataki múze­um első, 1950-ben kinevezett igaz­gatójától. Volt, nincs - de legyen hálózat A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a könyvtári törvényről Budapest (MTI) - A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megküld­te a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumnak a készülő könyvtári törvényhez kapcsolódó javaslatait. Erről Papp István, az egyesület el­nökségi tagja tájékoztatta az MTI-t. Észrevételeik szerint a törvénynek nemcsak a közművelődési, hanem az egyetemi és szakkönyvtárak mű­ködési szabályait is meg kellene ha­tároznia. A törvénynek a fenntartók jogait és kötelezettségeit, az intézményi működés garanciáit, a finanszírozás módját is szükséges rögzítenie. Az egyesület szerint azokat az intéz­ményeket, amelyek több feladatot látnak el, országos forrásból is tá­mogatni kell, és létre lehetne hozni helyi és országos alapokat is. A tör­vény foglalkozna a könyvtárhasz­nálók jogaival és kötelességeivel, és meghatározná a szolgáltatások kö­rét. Javasolják, hogy a helybeli ol­vasás ingyenes legyen, az írásos és audiovizuális dokumentumok köl­csönzéséért viszont pénzt kémének, de annak összege is maximálva len­ne a jogszabályban. Szükség lenne a könyvtári rendszer átgondolására is. Hálózatokat kellene kialakítani, meghatározva a feladatokat. Kettős funkciójú könyvtárak is létrejöhet­nének: például egy jól működő me­gyei könyvtár a.központja lehetne a közeli - kevésbé jól működő - főis­kolai könyvtárnak. Az utóbbi intéz­ményben pedig csak tanszéki könyvtárak üzemelnének. Papp Ist­ván hozzátette: a törvény előkészí­tését megelőzően fel kell mérni, hogy mennyibe kerül az egész könyvtári szolgálat fenntartása, mert azt ma még senki nem tudja. Fotók a léleknek Miskolc (ÉM) - Nagy Károly Zsolt fotói láthatók Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban november 3- ától. Az alkotó Miskolcon született, Debrecenben a Református Gimná­ziumban érettségizett, jelenleg a Sárospataki Református Theológia hallgatója. Munkái indíttatásáról, céljáról és értelméről J. S. Bach sza- vaial vall: „...készíttetett Isten di­csőségére és a lélek felüdülésére.” Pataki disputa Sárospatak (ÉM) - A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola és a Sárospataki Református Theoló­gia Pataki disputa ’95 címmel tudo­mányos tanácskozást rendez no­vember 4-én, szombaton délelőtt 10- től délután 4 óráig a tanítóképző fő­iskola dísztermében. A tanácskozás témája: Az európai szellemiség megjelenése a XX. századi magyar filozófiai és theológiai gondolkodás­ban. A résztvevőket Komáromy Sándor főigazgató köszönti, majd Győri István, a református akadé­mia dékánja nyitja meg a tanácsko­zást. Előadást hallgathatnak az ér­deklődők többek között Karácsony Sándor példája; Nyitott határok - a pluralizmus kihívása; Magyar me­tafizika címmel. Kövesdi képek Mezőkövesd (ÉM) - Járó Ferenc mezőkövesdi alkotó munkáiból nyí­lik kiállítás ma, csütörtökön dél­után 5 órakor a helyi Közösségi Ház nagytermében. A november 23-ig - naponta délelőtt 9-től délután 5-ig- látogatható tárlatot Herkely György polgármester ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kozmikus tájkép Miskolc (ÉM) - A Magyar Asztro­nautikai Társaság miskolci csoport­jának rendezésében Tepliczky Ist­ván tart előadást Kozmikus tájkép címmel Miskolcon a Tudomány és Technika Háza Il-es előadójában ma, november 2-án délután 3 órától. Képek és kerámiák Miskolc (ÉM) - B. Kálmán Mária keramikusművész és Pallagi Ta­más festőművész közös kiállítását november 3-án, pénteken délelőtt fél 12-kor nyitják meg a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában (Jászi Oszkár u. 1.). A tárlatot - amely november 20-ig látogatható - Kele András igazgatóhelyettes ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Idegenvezető-képző Miskolc (ÉM) - Idegenvezető és hostess felsőfokú szakképesítést adó egyéves tanfolyam indul no­vember elején a TIT megyei szerve­zeténél. Az érdeklődők jelentkezé­sét Miskolcon a Széchenyi u. 14. el­ső emeletének 9-es szobájában (te­lefon: 46/354-011) várják. Feltétel, hogy a jelentkezőknek középfokú állami nyelvvizsgája legyen. Szüreti mulatság Miskolc (ÉM) - A nyugdíjasklubok szüreti bálját november 4-én, szom­baton délután 4 órától tartják a Va­sas Művelődési Központban. A zárt­körű rendezvény ideje alatt naiv fes­tők kiállítását láthatják a résztvevők. Nyílt nap Kazincbarcika (ÉM) - A kazinc­barcikai Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskolában november 15- én, szerdán reggel 8 órától délután 2-ig nyílt napot tartanak. Az érdek­lődők tájékoztatást kapnak az egész­ségügyi, a pedagógiai és a közműve­lődési szakon folyó oktatásról. Személyiségtréning Miskolc (ÉM) - A sikertelen felvé­teli és elhelyezkedés egyik oka az önbizalom hiánya. Ennek leküzdé­séhez próbál segítséget adni az a tanácsadó jellegű személyiségfej­lesztő tanfolyam, amely november 4-én reggel 9 órakor indul a Vörös­marty Művelődési Házban (Len­ke u. 14/a).

Next

/
Thumbnails
Contents