Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-30 / 255. szám
1995. Október 31., Kedd 6 M Itt-Hon e^s’Kd/ís m^s "peÍMjtotca,, (C. 4?. 65. vfafatééwzfaeí é& néwuxfact at&atatá&ál 4jo& (kidoyáóyot, jó- eyévpiéyet é& útefaú étetet úívéut: {eCe&eye: 'Wtevufa, {fa: ^ó&ent, menye: liiude, iéét umúáfa TQéfai ée /iCexafam. ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró), illetve heti ITTHON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 55 6 200 Ft+áfa 1/4 55 12 400 Ft+áfa 1/ 2 55 24 300 Ft+áfa 1/ 1 55 48 600 Ft+áfa 2/ 2 55 49 250 Ft+áfa 2/ 1 55 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. . Kérésükre felkeressük Önöket! | HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! HÍREKET VARUNK Az ITT-HON várja az egyesületek híreit! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum 5 soros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információkat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről, az egész megye területéről. Híreiket térségük regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: ITT-HON SZERKESZTŐSÉG Miskolc, Bajcsy-Zs. 15. Tel.: 46/341-611 ^ Az egyesület I neve:....................................................................................... Címe:..................................................................................... Telefonszáma:........................................................................ Hivatalos képviselő neve:...................................................................................... [ Szöveg:.................................................................................. t - \ Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: A kifás hgyoBos 1995. Október 31., Kedd Itt-Hon M 3 Miskolc sajátos településszerkezete Horváth Béla Miskolc (ÉM) - A mai Miskolc közigazgatási területén 1900- ban a 61160 lakosra 10 900 lakásjutott. Emeletes lakóépület 1949-ig döntően a régi Miskolc közigazgatási területén, ott is a tágabban értelmezett város- központban, vagy annak határán létesült. A településszerkezeti egységek között jelentős, nagyrészt mezőgazdasági célra használt szabadterületek alakultak ki. Ebben az időszakban a városnak átfogó közműrendszere és úthálózata még nem volt. A településszerkezeti egységek (Martintelep, Szirma, Görömböly, Hejőcsaba, Tapolca, Ujgyőr, Diósgyőr, Pereces, Hámor, Ó- és Újmassa) vagy nem rendelkeztek közműhálózattal, vagy helyi illetve egyedi megoldásokkal oldották meg a víz- és csatornaellátást. Ezt az elmaradást az a megyei magatartás okozta, amely 1945- ig megakadályozta az ún. Nagy-Miskolc kialakulását, korábban Miskolc önálló törvény- hatósággá válását is, ami az 1907. évi LI. törvény hatálybalépésével szűnt meg. 1900-1970 között mintegy 40 ezer lakás épült, és közben a város népessége 173 ezerre gyarapodott a születések és igen nagymértékben a bevándorlások révén. A lakásgyarapodás mértéke nem volt egyenletes. 1900-1909 között évente átlagban 290 lakás, 1910-1919 között ugyancsak 290 lakás, 1920-1929 között 510 lakás, 1930-1939 között 530 lakás épült éves átlagban. Mindez már jelentős építőipari tevékenységet jelentett, ami a maga idejében a foglalkoztatottság és az ipar eredményességét is bizonyítja. 1940-1949 között az évi lakásgyarapodás 340, amit a háborús vesztességek és az építés szüneteltetése együttesen okozott. 1949-ben 28 098 lakásban 109 124 lakos élt. 1900-1949-ig a lakásépítés és a népességnövekedés üteme nagyjából egyenletesnek tekinthető. 1950-1954 között a lakásépítés és a városi népesség gyarapodását összhanghiány jellemezte, vagyis a lakáskörülmények romlottak annak ellenére. hogy ebben az időszakban évente 635 lakás létesült, de 25 448 új lakossal gyarapodott a város népessége. 1955-1960 között évente már 1056 új lakás épült, és a népesség száma 9331 fővel gyarapodott. Ezen időszak fejlesztései az építések ellenére nem érték el az 1950 . évi szintet az ellátás minőségi mutatóiban. 1961-től a lakásépítés üteme felgyorsult. 1961-65 között évente 1043; 1966-70 között 1400; 1971-75 között 2423 lakás épült évente. 1976-80 között 2132 lakás, végül 1981-85 között 1516 lakás. 1986.január 1-jén a város népessége 211 200 fő, vagyis 1960-1985 között a népesség száma 67 297 fővel gyarapodott. 1955-1978 között 3743 lakás szanálására került sor, vagyis a gyarapodás még nagyobb lehetne, ha erre nem lett volna szükség. Az éves bontás 163 lakás volt az adott 23 év alatt. A bontások egy részét a Gordon (mesterutcák vidéke) elavult lakásállománya, az új úthálózatok szélessége és védő- sávjai, de néhány esetben az építési technológia alkalmazása tette szükségessé. Bizonyára más technológiák vagy nagyobb alkalmazkodás révén ennél kevesebb bontás is elegendő lett volna. A miskolci lakáshelyzet alakulásában a magánépítés aránya évtizedekig kedvezőtlenül alakult. 1961-70 között mintegy 20 százalék körül alakult. Országosan a legalacsonyabb érték. Elmaradtak egyrészt a feltételek, másrészt a város gerjesztett szívóhatása és a betelepülőknek nyújtott állami, később szövetkezeti lakások lehetősége kedvezőtlenül hatott a város egykori lakóira. 1970-80 között a magánépítés mértéke tovább csökkent, de a szövetkezeti lakásépítés jelentősen emelkedett. A ’70-es, ’80- as évek fordulóján jelentős erőfeszítések révén a városkörnyéki és miskolci magánlakás-építés kedvezőbb feltételei alakultak ki, amelynek eredményeként a környező településeken több mint ezer lakás megvalósítására került sor, amihez közel 2000, Miskolcon korszerű beépítési formában megvalósítható lakásépület járult (Berekalja, Komlóstető, Görömböly). A miskolci lakásállomány a H. világháború után és azt követően folyamatosan romlott. Egy 1961-ben készített felmérés szerint 565 épület volt bontásra érett, és a felújítási szükséglet mintegy 170 millió forint. Ehhez .járult volna a karbantartási szükséglét. 1954-64 között mindössze átlag 40 lakóház felújítására és karbantartására fordított összeg 217,9 millió forint volt, ebből a felújításra fordított hányad 30 százalék. A karbantartás elmaradása egyre növelte a felújítási szükségletet, amit számos esetben a bentlakók egy részének magatartása, a hibás lakáshasználat tovább növelt. Napjainkban is gyakran találkozhatunk olyan bérlőkkel, akik pusztítva és rongálva az épületvagyont élnek ezekben a lakásokban. Figyelmeztető jelenség, hogy a város épületállománya jelentős része tetőhéjazat, függőeresz és lefolyócsatorna, lábazati és vakolati felújításra szorul. E téren több évtizedes az elmaradás, ami gyorsított ütemben kezdte ki az épületek állékonyságát, szerkezeteit. E körülményekre szükséges az új tulajdonosok figyelmét is felhívni, mert „örökölték” a feladatot. Az állami/önkormányzati lakások száma 1986-ban 31 300 volt, 1995-re mintegy 8200 lakásra csökkent a számuk. Becslések arra utalnak, hogy számuk még tovább csökken, és 6-7 ezernél várható a folyamat vége. Ebből 3-3500 lakás tekinthető majd összkomfortosnak, és 2200 lényegében nem éri el a lakásnak tekinthető minimumot sem. A miskolci lakásállomány fenntartásánál a felújítási és karbantartási munkálatok minősége is mindenkor alacsonyabb volt az országos átlagnál. A technológiai fegyelem betartásának hiánya, a látszattevékenységek városszerte jelzik, hogy a felújítások esetében is 8-12 éven belül a hibák kiújultak. Ezzel szemben a felújítási ciklusok 35 évben fogadhatók el a rendszeres karbantartás mellett. Szervezeti és emberi mulasztások is tetten érhetők ezekben a folyamatokban, és az ellenőrzés hiánya. A nyolcvanas évek második felétől napjainkig folyamatosan csökkent a lakásépítés: az állami-önkormányzati lakásépítés megszűnt, a magánépítés többnyire olyan területekre korlátozódik, amelyek a külterületből váltak engedéllyel vagy anélkül lakásépítési területté. Ezek a megoldások a város út-közmű építési és fenntartási kiadásait egyre jelentősebb mértékben terhelik. Több helyen az építés a beépítési százalék mellőzésével párosul. A város életében 1964-ben átfogó lakáspolitikai céltanulmány, 1978-ban a házgyári építési rendszer továbbfejlesztésére javaslatok, 1975-76-ban az elhasználódott kenyszerlaká- sok felszámolására részletes tervek, megoldási javaslatok készültek. Megerett az idő egy új átfogó, minden területre kiterjedő alapos és tényszerű lakáspolitikai koncepció kidolgo_HET1 1EGYZF.T Frocli Priska Tibor A krumpli most is nagy úr. Tavaly vitte föl az isten a dolgát, amikor is száz forintokon fölüli árért vehette meg a szerencsés egyén, de lehetséges, hogy az idei télen ugyancsak magasról néz le ránk. Sokan mindent megtesznek ezért. Nem is annyira a termelők, mint inkább az ügyeskedők, akik felvásárolják. eldugják, bevermelik, várva az időt, amikor előhozakodhatnak vele. Tudván tudva, hogy bizony nálunk a krumplicska igen kedvelt népélelmezési cikk. Szeretjük, különösen telente, amikor a sparhelt sütőjéből kendővel kiszedhető, cseréptálba tehető, ahonnan füstölt szalonnával, lila hagymával fogyasztható. Máraz ember csak ilyen! Kedveli a pórias étkeket, még ha állandóan duruzsolják is a fülébe, miszerint sokkalta egészségesebb a padlizsán, a mirelit borsó, a tökhéj, a téli szalámi, a libamáj, a kaviár, miegymás. Termett is burgonya szépen az idén, ha valaki járta csupán nálunk a folyók völgyét, az alföldi síkságokat, a Bodrogközt, vagy bármely részét megyénknek, láthatta, gyönyörködhetett a sokféle színű zsákok sokadalmában, melyek piros, zöld neccekből lévén, szó szerint is díszítették a földeket. Meg hallhatott arról is, hogy szomszédos országok ügyes kalmárjai érkeztek, ráígértek és vitték a termést, hogy majd később esetleg visszahozzák ugyanide. No, ugyan mennyiért? Nyilván nem annyiért, hanem többért. Nem is kellett nekik semmit tenni, csupán fölvásárolni, elvinni. Ugyanezt hazai pajtásaik is megtették, megteszik. Ez már csak így van. Meg van ismét a froclizás is. Az ember azt hiszi, csupa szép, nagy krumplit vásárol, pedig dehogy! Fortélya, módja van persze annak, hogy a necc- zsák csupa egészséges, nagy krumplit mutasson, otthon, kiöntve aztán tapasztaljuk, hogy hévül aprócska, tojás- nyi. A brigádvezető, az elnök, a gazdatiszt, az ispán, a hajdú, vagy valaki mindenképp ráparancsol a zsákot töltőkre, föltehetően leginkább asszonyokra, hogy ily módon töltessék meg az a zsák! De minek? Tisztességesebb lenne, ha látnánk, mit veszünk. Különben a kicsi se rossz, hiszen például sütéshez, héjában főzéshez ezeket keresgéljük, a nagyobbat meg máshoz. Lesz még elég bajunk úgyis a burgonyával a télen. Remélhetőleg azoknak is, akik most eldugják, elvermelik, és várják az árak emelkedését. Remélhetőleg rájuk rohad. És ugyancsak remélhetőleg hivatalos szerveink rakosgatnak télre valamennyi pénzt, hogy ha szükséges, hát hozzanak be külországból burgonyát, miként tették tavaly, hogy ily módon nyomják le valamelyest az árát. Nem baj, ha emiatt a kupecek méltatlankodnak.
