Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-30 / 255. szám
4 M Itt-Hon 1995. Október 31., Kedd Visszatért iskolájába Miskolc (ÉM - E.Gy.) - ..Bar a Felvidéken születtem - szüleim Érsekújvá- rott tanítottak az ottani Felsőkereskedelmi Fiúiskolában -, mégis tősgyökeres miskolcinak tartom magam. Szeretem városunkat, ezt az is bizonyítja, hogy a Budapesti Közgazdasági Egyetemen befejezett tanulmányaim után a kecsegtető fővárosi állásajánlatok ellenére hazajöttem tanítani egykori iskolámba” - vallja magáról Majoros Györgyné, a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója. A pedagógusi pálya iránti szere- tete családjában gyökerezik, szülei és anyai nagyapja példája meghatározta életútját. Az a tény pedig, hogy közgazdászként végzett, de tanítani akart, egyenesen a régi iskolájába irányította, ahol szívesen fogadták. Egyidejűleg tanított és tanult, hiszen meg akarta szerezni a középiskolai tanári diplomát is. 1967 augusztusától tanít itt, a változás mindössze annyi, hogy 1985-től a szakközépiskola igazgatója. Kötődése az iskolájához családi jellegű is, hiszen édesapja 1952-től 1967-ig vezette ezt az intézményt. A családja, az iskolája és a városa jelenti számára az életet. Két lánya van, Etelka az ELTE Bölcsészkar magyar nyelv,- és irodalom, finn szakán, Dóri a Miskolci Egyetem Állam- és Jogt udományi Karán tanul. Mindketten nagyon komolyan készülnek választott pártájukra. Férje egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Tudomány és Társadalomfilozófiai Tanszékének tanára. Az iskolájában az állandó fejlesztésre törekszik. Arra, hogy növendékei mindig meg tudjanak feleim a velük szemben támasztott követelményeknek, a gazdasági és társadalmi kihívásoknak. Mint igazgatót, pedagógust kollégái elismerik és tisztelik, s a tanulók szeretik. A tantestület tagjaival együtt a nevelés-oktatás folyamatát, annak eredményességét rendkívül fontosnak tartja. Iskolája történetének lapjai sok szép sikerről írnak különböző tanulmányi, sport, kulturális és művészeti versenyek kapcsán. Az igazgatónő Fotó: F. L. Egy éve ismét az egyházé lett A Diósgyőri Református Iskola Balázs József Miskolc (ÉM) - Diósgyőrben a rendszeres iskolai oktatást a 16. század végén Enyingi Török István várkapitány, királyi főtanácsos pártfogásával a református egyház létesítette fiúk számára. Iskolaépületük a templom közelében volt, 1995-ben a Puskás Tivadar utca 4-es számú ház helyén. A vár elleni 1596. évi török támadás után, a félelem miatt elköltöztek, és a tanítást a széles kőfallal övezett huszárvár - váralja - egyik házában folytatták több mint 110 éven át. A háborús idők megszűnése után - kb. 1708-1710 - a régi épületet kijavították, visszaköltöztek, de 1735. február 9-én „megégett” és a régi iratok is elhamvadtak. Újabb karbahe- lyezés után még 1750-ig használták. Azt követően még három helyen volt épületük. A lányok tanítása feltehetően a 17. század végén indult bérelt épületben. A tanítók névjegyzéke 1702-től ismeretes. Munkabérüket az egyháznál megmaradt legrégebbi díjlevél 1602. január 15-étől tételesen tartalmazza, ami természetbeni és pénzbeli juttatásból állt. A fiúk és lányok oktatása, nevelése - az előbbi évszázadok társadalmi, erkölcsi felfogása szerint - nem történhetett azonos épületben, mert a fiúk vér- mérséklete más: indulatosak, kötekedők, verekedők, és ezért el kellett különíteni a szelídebb természetűektől, a lányoktól. Felnőve a férfiakra várt a család megélhetésének a biztosítása, a nőkre pedig a népes család gondozása, összetartása. Mindkét iskolában az „oskolamester” csak férfi lehetett, a lányoké pedig csak nős ember. Ha nőtlen volt, akkor egy éven belül állásvesztés terhe mellett meg kellett nősülnie. Az egyház nőtanerőt csak 1930-tól alkalmazott. Az iskola tanulóit haladási szempontból tantárgyanként csoportosították. Az egyházi hatóság 1811-ben rendelte el a fiú- és lányiskolának négy osztályra való bontását, és határozta meg az osztályok tantárgyait. A tanító kötelességeit 1828. július 9-én így állapították, határozták meg: „A tanító két féle társaságnak tagja, ún. Egyházinak és Polgárinak, és így mind a kettőnek törvényei alá tartozik.” Kötelezték az egyházi szertartásban való közreműködésre és az istentiszteleten való megjelenésre. Az iskolában alkalmazható fegyelmezésre: ,Á hibázó gyermekek megbüntetésében igen vigyázó legyen. Az O. Tanító a vesszővel való büntetéshez legutoljára nyúljon, akkor is a hibázó gyermekekre soha hat vesszőütésnél többet mérni nem szabad. Ezt a büntetést is soha sem maga személyében tegye, hanem más gyermekek által vigye véghez.” A nyilvánosan alkalmazott testi fenyítés 1848 előtt hagyományos volt úgy a városnál, mint az egyházaknál. A diósgyőri főbírónak joga volt v a férfibűnöst 12 botütésig, a nőt 12 korbácsütésig fenyíteni. Az 1857. december 29-én kelt 93. számú esperesi körlevél szerint a tanítási idő télen napi 5 óra, nyáron 6 óra, szerdán és szombaton délután 1-1 óra, vasárnap délelőtt egy és délután is egy óra. Aratási szünidő 14 nap, szüreti vakáció 3 hét. Évente kétszer volt nyilvános vizsga: például 1827-1844 közötti években márciusban és júliusban. Az ötödik osztályt 1875-ben, a hatodikat 1900-ben indították, a hetediket 1947-ben, és a nyolcadikat pedig 1948-ban, Fotó: Fojtán László Az iskolák állami irányítására Mária Terézia királynő 1777-ben tett kísérletet a „Ratio Educationis” rendeletével, de azt a reformátusok elutasították. A Császári és Királyi Hely- tartóság 1787. január 24-én utasította a Koronauradalmat, hogy a hozzá tartozó helyeken, településeken segítse elő iskolák építését és bővítését, 1854. év június 9-én kelt 12.236 sz. rendeletével pedig intézkedett a 6-12 éves gyermekek kötelező iskolába járatására büntetés terhe mellett. 1855. november 23-án világi iskolafelügyelőket neveztek ki, hogy ellenőrizzék a segédtanítókat, altanítókat és tanítókat. A fiúknak és lányoknak külön épületben történt tanítása 1924 után az 1-4 osztályosoknál megszűnt, az 5-6 osztályosoknál pedig 1935-től szűnt meg. A tanítók javadalmazásában a természetben való juttatás századunk első felében elmaradt. Pénzben történő fizetésüket az egyház és részben az állam adta. 1944. március 21-étői a tanítás szünetelt, mert német katonaság szállta meg Diósgyőrt. 1944. november 17-étől 1944. december 10-én estig dörögtek a fegyverek. Német és szovjet katonaság vívott utcai harcokat. Az idegtépő napok után 1945. január 15-én kezdődött újra a tanítás, de a lakosság megpróbáltatása még nem ért véget. Az iskolát 1949 tavaszán állami tulajdonba vették. Fokozatosan megszűnt a hitoktatás, a társadalomban pedig a régi szokások és kötöttségek fellazultak. Az egyház 44 év után kapta vissza az egyemeletes, 4 tantermes épületét és 1994 szeptemberében újra megkezdődött az egyházi iskolai oktatás. 1995. Október 31., Kedd Itt-Hon M 5 Felvidéki múltbanézésre indultak Balassa Zoltán Miskolc (ÉM) - A Páneurópa Unió (PEUME) miskolci szervezete kétnapos kelet-szlovákiai túrán vett részt abból az alkalomból, hogy az október 7-ei margonyai megemlékezésen megkoszorúzzák Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú kriptáját, A miskolciak a Sáros-megyei kegyeleti megemlékezés után Homonnával, Felső-Zemp- len második legfontosabb városának történeti emlékeivel ismerkedtek. Megtekintették az 1610-ben épült kastélyt, melyet a régi vár alapjaira emeltek. Ma négyszögletű, árkádos reneszánsz udvarral rendelkezik. A várost a Drugethek kapták Károly Róberttól. Ez a francia eredetű család birtokolta a várost és környékét évszázadokon keresztül és később Homonnai- Drugeth név alatt játszott jelentős szerepet a magyar történelemben. Majd a Rákócziak és az Andrássyak birtokolták ezt az uradalmat. Homonnán született Trefort Ágoston, a múlt század jelentős politikusa, írója és kultuszminisztere. Megtekintették a görög katolikus templom kertjében elhelyezett sírkövet, mely egy 1848/49-es honvédhadnagy emlékét őrzi. Sajnos, egy bokor tövében találtak rá, mivel eredeti helyéről eltávolították. Vasárnap a PEUME tagjai Sáros és Szepes nevezetességeivel ismerkedtek. Elhajtottak a nagysárosi vár romjai alatt, ahol annak idején a császár letartóztatta II. Rákóczi Ferencet a francia király- lyal folytatott levelezése miatt. Koszorút helyeztek el a híres festő, Csontváry Kosztka Tivadar kisszebei emléktáblájánál, mely Nagy János felvidéki szobrász alkotása. Érintették Hét- hársot, ahová az Árpádok korában úzok települtek gyepűőrzés céljából. A környékbeli helynevek egy része mindmáig őrzi ennek emlékét. Tarkő várának romjait elhagyva, a következő állomás a palocsai vár maradványainak megtekintése volt. A várkastély 1856-ban égett le, és azóta pusztul. Szép kilátás múlott a Poprád folyóra a romokat őrző hegytetőről. Szinyeújfalu Szinyei Merse Pálra emlékeztette az utazókat. Olublót Mikszáth Kálmán örökítette meg a magyar irodalomban, amikor feldolgozta a helyi Kasparek-mondát. A kirándulók kísértetet ugyan nem láttak, de végignézték a lublói vár kiállítótermeit, Az őszi táj ontotta festő ecsetjére méltó színeit, így a kirándulók nemcsak az évszázados építészeti emlékek, a felvidéki reneszánsz jellegzetes alkotásaiban, a barokk polgári házakban és népi építészetben gyönyörködhettek, hanem a természet pazar szépségeiben is, amit a Csergő hegység bőkezűen nyújtott. Podolin részben fennmaradt erődítményrendszerével és piarista rendházával, valamint templomával várta a túrázókat. A restaurált műemlékegyüttes falán kétnyelvű emléktábla hirdeti, hogy a piaiisták algimnáziumában tanult Krúdy Gyula író, aki örökre szívébe zárta a ködlovagok gordonkahangú romantikáját. A néhai királyi város mindmáig őrzi az évszázadok kedvesen álmatag levegőjét. Szepesbélát érintve, hol Petzval József, a modern fény- képezölencse feltalálója született, a nagyőri reneszánsz kastélynál álltak meg, mely 1991 májusa óta a Szlovák Nemzeti Galéria kezelésében áll. Itt lakott e táj művésztehetsége, Mednyánszky László és Katona Nándor, a tátrai táj festője és a báró tanítványa. A Bors vezér utódai által alapított településen a kastélyt Horváth- Stancsics Gergely, a jeles humanista emeltette 1570-90 között a régi vár helyén, és virágzó főiskolát alapított. A falakon Mednyánszky és Katona képei mellett S tündér Jakab, Rombauer János és Róth Miksa alkotásai ragadták meg a látogatók figyelmét, akik megismerkedhettek a Horváth-Stancsics- család tagjainak arcvonásaival is. A két világháború között a kastély tulajdonosa, a Med- nyánszkyak leányagi örököse Czóbel István, az európai hírű filozófiai író volt, és szintén itt lakott Czóbel Minka költő. Késmárkon a PEUME-ta- gok megnézték a részben helyreállított evangélikus templomot, mely Európa-szerte számon tartott műemlék. A jövő év augusztusában befejeződnek a restaurálási munkálatok. Mellette áll az új evangélikus templom. J.Hansen bécsi építész ezt az épületet eredetileg törökországi mecsetnek szánta, s ezért számos érdekes díszítési elemet őriz. 1896-ban készült el. Mauzóleumában 1906- ban helyezték el Thököly Imre fejedelem földi maradványait. Holló Barnabás művét, a dombormű emléktáblát a páneuró- pások megkoszorúzták. Megtekintették a különleges szépségű temetőt, ahol zömmel német nyelvű sírtáblák vallanak a múltról. Elmerenghettek, vajon a békésen egymás mellett porladó németek, magyarok és szlovákok miért nem tudnak ma ugyanolyan békésen megférni egymással, mint elődeik. Rövid városnézés következett. Láthatták a gótikus városházát és a helyreállított Thö- köly-várat. A Magas Tátra felhőbe burkolózott, és csupán körvonalait volt hajlandó megmutatni, amikor a gazdag látnivalók után az autóbusz érintette Kakaslomnicot, ahol a nevezetes Szent László-legenda falfestménye látható-és Poprá- don keresztül hazafelé vette útját az esti szürkületben. Október végén a pisztrángos telepen Egy kissé kiesik a fontosabb bükki utakon járók figyelméből a pisztrángtelep, ahol az október végi napokban, vagyis jelenleg is tartó lehalászást követően rövidesen megkezdődik a sebes pisztrángok fejése Felsőradnán. A pár száz anyahalat a • továbbtenyésztéshez szükséges ikrafejés előtt javított, vitaminokban gazdag táplálékhoz juttatják. Felvételünkön Hoitsyi György, a telep vezetője egy szép példánynak számító pisztránggal. Fotó: Fojtán László Az Itt-Hon konyhája Csirke vörösborban Hozzávalók: kb. 1,20 kg-os csirke, egy kevés só, őrölt fehér bors, 8 gyöngyhagyma, 25 dkg (lehetőleg egyforma, kisebb) gomba, 5 dkg margarin, 5 dl nem túl édes, könnyebb vörösbor, 1 teáskanál liszt. A csirkét megtisztítjuk, megmossuk és szárazra töröljük. Négybe vágjuk, külső és belső felüket megsózzuk. A hagymákat megtisztítjuk, és durvára összevágjuk. A gombákat megmossuk, megtisztítjuk, újra megmossuk, leszárítjuk és felbevágjuk. A megolvasztott forró margarinban a csirkedarabok mindkét oldalát jól átsütjük (5-6 perc). A hagymát és a gombát hozzáadjuk, és a csirkével együtt kb. 30 percig sütjük. A csirkedarabokat az edényből kivesszük, és melegen tartjuk, a bort a gombás-hagymás zsiradékhoz öntjük, és addig főzzük, amíg a fele mennyiség marad az edényben. Egy teáskanál lisztet nagyon kevés vörösborral összekeverünk, a mártáshoz öntjük, és állandóan kevergetve a mártást besűrítjük. ízlés szerint fehér borssal fűszerezzük. A csirkedarabokat beletesszük a mártásba és tálalhatjuk. Ha valaki jobban szereti, margarin helyett szalonnakockákból kiolvasZtott zsíron is átsütheti a csirkét. Burgonya vagy rizsköret illik hozzá. Göngyölt szűzpecsenye Hozzávalók: 1 szép szűzpecsenye, 1 fej kelkáposzta, egy kevés só, őrölt bors, 1 teáskanál ételízesítő, 2-3 szelet zsírosabb sonka vagy hússzalonnacsík, 5 dkg margarin. A kelkáposzta nagyobb leveleit leszedjük, megmossuk, és enyhén sós vízben félpuhára főzzük. A főzővízből kiszedjük, alaposan lecsurgatjuk, és a leveleket szépen kisimítva, félig egymásra helyezve egy deszkára fektetjük. A szűzpecsenye zsíros részeit leszedjük, megtisztítjuk, megmossuk, szárazra töröljük, sóval, borssal és az ételízesítővel bedörzsöljük. Az így elkészített húst a levelekbe csavaijuk, sonka- vagy szalonnaszeletekkel beborítjuk, és az egészet - hogy széjjel ne essen - cérnával átkötözzük. Olajjal vagy olvasztott margarinnal minden oldalon jól megkenjük, és margarinnal kikent sütőformába tesszük. Előmelegített sütőben (néhányszor óvatosan megforgatva és levével locsolgatva) pucára sütjük. (A szűzpecsenye nagyságától függően 40-50 perc alatt sül meg.) Kezdő háziasszonyoknak! Szűzpecsenyének a karaj alatt, a bordacsontok mentén húzódó és a combban végződő húst nevezzük. A húsgöngyöleget cérnával (vagy vékony spárgával) olyanformán kössük át, ahogy a kötözött sonkát szokták átkötözni. Köretnek sós vízben megfőzött, jól lecsurgatott és forró vajjal megöntözött kelkáposztacikkeket adjunk, de jó hozzá a burgonyapüré is. Szeletelés előtt a kötözésre használt spárgát levágjuk, és a húst kb. 2 cm-es szeletekre szelve tálaljuk.
